Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988, március 2., szerda A GENFI FORDULÓ SIKERE Pakisztántól függ Kabuli tömeggyűlés A kabuli elnöki palota melletti téren kedden reg­gel több tízezres tömeg gyűlt össze a szerdán kez­dődő genfi afgán—pakisz­táni közvetlen tárgyalások alkalmából. A kormányt tá­mogató transzparensekkel felvonult kabuli és főváros környéki lakosság gyűlésén felszólalt Nadzsibullah afgán államfő. Az afgán vezető hangsú­lyozta. hogy országa békét vár, s mindent megtett an­nak érdekében, hogy az Af­ganisztán körül kialakult helyzetet az országon belül, békés eszközökkel oldják meg. Leszögezte, hogy a ka­buli vezetés elkötelezetten kitart a Mihail Gorbacsov és az afgán államfő által vázolt rendezési politika mellett. Megerősítette, hogy Afganisztán nem fogadhat el külföldön létrehozott kor­mányt. Hozzáfűzte: minde­nekelőtt az országban ma­radt. és a kormánnyal tár­gyaló fegyveres csoportok vezetőinek van joga a koa­lícióban való részvételre. Rendkívüli állapot Szenegálban Hétfőn este Dakarban le­tartóztatták AbdoulayeWa- de-et. az újraválasztott Ab- dou Diouf elnök legfőbb po­litikai ellenfelét, a Szenegá­li Demokratikus Párt veze­tőjét. Letartóztatták Wáde közeli munkatársait is. Er­re azt követően került sor, hogy vasárnap este a fővá­rosban kirobbant és hétfőn is folytatódó zavargások nyomán a kormány rendkí­vüli állapotot léptett élet­be az orszáigban. Harckocsikkal erősítették meg az elnöki rezidencia véde’mét, egy ejtőernyős alakulat pedig ellenőrzése alá vonta a főváros kor­mányzati negyedét és más kulcsfontosságú pontjait. Dakarban és környékén éj­szakai kijárási tilalmat ren­deltek el. A szomszédokat nem le­het megválasztani, de lehet velük békében és egyetér­tésben élni — idézi a Prav­da keddi száma a régi ke­leti bölcsességet. Az SZKP KB központi lapja kommentárban fog­lalkozik az ENSZ-főtitkár megbízottjának közvetíté­sével immár 1982 óta folyó közvetett afganisztáni—pa­kisztáni tárgyalások Géni­ben szerdán megnyíló újabb fordulójává!. A világ köz­véleményének reményei sze­rint ez a forduló az utolsó lesz, s lezárul az 1979 óta tartó afganisztáni válság E felerősödött reményt táplálta a szovjet vezetés Mihail Gorbacsov által feb­ruár 8-án ismertetett nyilat­kozata arról, hogy elkészült a szovjet csapattestek Af­ganisztánból való kivoná­sának menetrendje, s a kez­déshez csupán a csaknem teljesen kidolgozott megál­lapodás aláírása szükséges Norodom Szihanuk her­ceg, az úgynevezett Demok­ratikus Kambodzsa kor­mánykoalíció (CGDK) elnö­ke visszamondta lemondá­sát. Egyidejűleg Hun Sen kambodzsai kormányfő meg­erősítette: Phnom Penh kész az ellenzékkel való párbe­széd folytatására. Szihanuk herceg több mint egy éve „szabadságol­ta” magát a CGDK elnöki tisztéről, majd január vé­gén, akkori szavai szerint „véglegesen és visszavonha­tatlanul” lemondott az ál­tala is kártékonynak minő­sített ellenzéki koalíció ve­zetéséről. (Ez volt a kilen­cedik hasonló lépése.) Most, álláspontjának megváltozá­sát magyarázat nélkül hagy­va. bejelentette: visszaveszi az elnöki posztot. Ezt meg­előzően kemény hangú nyi­Genfiben. Világos — írja a Pravda —, hogy az afgán és szovjet erőfeszítések ön­magukban nem elegendőek a megállapodáshoz. Pakisztán politikája, amint arra a szov­jet sajtó is többször rámu­tatott, nem nevezhető ez ügyiben következetesnek. Pakisztán területét Afga­nisztán elleni felforgató cse­lekményekhez használják, itt készülnek fel a fegyve­res harcra az afganisztáni ellenzéki erők. Ugyanakkor Pakisztán­nak a rendezésben leginkább érdekeltek közé kell tartoz­nia. Ziaul Hakk államfő több nyilatkozatában is han­goztatta, hogy a béke hely­reállítása a szomszédos ál­lammal országának is ér­deke. Éppen ezért kelt ér­tetlenséget, hogy a pakisz­táni vezetés újabb előfelté­telekhez köti a genfi tár­gyalások eredményes befe­jezését. (Valamilyen új, át­meneti kormány megalakí­latkozatokban támadta Vi­etnamot és a kambodzsai népi kormányt, megerősít­ve: csakis amerikai vagy francia típusú, nem-kommu­nista rendszert fogad el Kambodzsában. Ezzel ismét visszavonta azt a megálla­podást, amelyet Hun Sen kambodzsai miniszterelnök­kel már elértek: nevezete­sen. hogy Kambodzsa jö­vendő társadalmi berendez­kedéséről a választások után létrehozandó új nem­zetgyűlés dönt majd. Ezzel egyidejűleg hozták nyilvánosságra a tekintélyes Far Eastern Economic Re­view hetilap interjúját Hun Sennel. A kambodzsai kor­mányfő konstatálva Sziha­nuk herceg „változékonysá­gát”. megerősíti: Phnom Penh kész a párbeszéd foly­tatására. Nem egyezhet tásáról van szó, még az újabb forduló kezdete előtt.) Ha Pakisztán valóban ér­dekelt az afgán probléma rendezésében — írja vége­zetül a Pravda —, a genfi megállapodások aláírásával szavak helyett tettekkel bi­zonyíthatja igazi érdekelt­ségét. ★ Megérkezett Genfbe az af­gán küldöttség, hogy részt vegyen az Afganisztán kö­rüli válság megoldását cél­zó közvetett tárgyalások soron következő, és — a re­mények szerint — utolsó fordulóján. Az Abdul Vakil külügy­miniszter vezette delegáció egy pakisztáni küldöttség­gel tárgyal majd, melynek élén Zain Nurani külügyi államminiszter áll. A szer­dán kezdődő megbeszélé­seken Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának megbí­zottja közvetít a felek kö­zött. azonban bele a Kambodzsai Népköztársaság „feloszla­tásába”. mert az egyoldalú­an az ellenzéknek kedvez­ne és felidézné a polpotis- ták visszatérésének veszé­lyét. Emellett a Vörös Khmer és a Son Sann frak­ció is részt vehetne, mint politikai párt a választáso­kon. Ennek egyetlen elő­feltétele. hogy a Vörös Khmer katonai szervezetet és a népirtó főbűnösöket zárják ki a rendezésből. Hun Sen kifejtette: a Kambodzsai Forradalmi Néppárt nem mond le or­szágépítő elveiről és nem tart attól, hogy vereséget szenvedne a választásokon. Hozzátette, az ellenzék csak saját magát hibáztathatja, ha a politikai rendezés el­vetésével kizárja magát Kambodzsa lövőjéből. Szihanuk ismét a koalíció élén Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. február 29-től március 6-ig A kötvény megnevezése Kamat­láb <%) Kamat­fiz. dátuma "Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás AMFORA 11 11. 30. 1984—91 97,50 99,50 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 97,50 99,50 Borsodi Iparcikk II. 11 11. 01. 1985—91 98,00 100.00 Borsodi Ruh. Kér. Váll. ii 11. 01. 1985—91 99,00 101.00 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 97,00 99,00 BUBIV n+j 12. 09. 1985—91 98,00 100.00 DELKEK—I. íi 03. 20. 1985—91 105,00 107.00 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 »8,50 100,50 DK V—Paraffin 11 11. 14. 1985—90 98.00 100.00 Győr-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 104,50 106.50 Heves M. Iparcikk 11 03. 17. 1987—93 105,50 107.50 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—02 97,50 99,50 Kecskeméti V. T. KK. I. H 01. 06. 1986—91 117,50 119.50 KSZE 11 tt 15. 1986—92 98,00 100,00 Mátra Volán—1. u 02. 17. 1986—91 97.00 99,00 Napsugár Ruta. Szöv. ii 0». 24. 1985—91 »9,50 101.50 PlERT—1. íi 06. 30. 1984—91 102,00 104,00 PIÉBT—II. 11 04. 11. 1985—92 103,50 105,50 «KALA—I. 11 05. 31. 1984—91 102.50 104.50 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 103,00 105.00 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 102,50 104.50 Szabolcs M. Ipari KV. íi 10. 1$. 1986—92 99,00 101.00 Szatmár Bútorgyár 11 10. 23. 1985—93 97,50 99,50 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények i AGRAR—I. 12 07. 01. 1985—93 100,50 102.50 AGRAR—11. IV 04. 01. 1980—94 102,50 I04.S0 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 99,00 101.00 OKHB. Rt. II. IV 07. 15. 1987—93 98.00 100,00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósitólp. Komb. KK 11+2 07. 15 1987—93 98,00 íoo.oo Mátra Volán—II, Eger 11+1 00. 17. 1987—92 98.00 100,90 Az árfolyamok tájékoztató Jellegűek, a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hat­vani bankszervétől kérhető. Arafat üzenete A közel-keleti rendezésre vonatkozó újabb amerikai elképzeléseket értékelte hét­főn Jasszer Arafat öt nyu­gat-európai ország tuniszi nagykövete előtt. A PFSZ vezetője szerint Shultz kül­ügyminiszter kezdeménye­zéseinek legfőbb hibája az, hogy nem vetnek számot a palesztin nép jogaival, így az önrendelkezésre és az önálló, független állam meg­alapítására való jogával. Arafat egyúttal sürgős üzenetet intézett az öt NATO-tagállam — Francia- ország. Nagy-Britannia. Gö­rögország, Spanyolország és Törökország — vezetőihez, és ebben az újabb amerikai lépések veszélyes voltéira hívta fel a figyelmet. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára (középen) a szocialista országok testvérpártjai külügyi titkárainak havannai tanács­kozásán (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) rC Külpolitikai kommentárunk J-n r Észak-atlanti viták SZINTE AZ UTOLSÓ PILLANATIG folyt az a szócsata, amely a NATO-országok mostani csúcsér­tekezletét felvezette, mintegy jelezve, hogy szokat­lanul nehéz tanácskozás elé néznek az Észak-atlanti Szövetség tagjai. De miről vitatkoztak, s vitatkoz­nak most is Brüsszelben az érdekelt országok kép­viselői, vezetői? Köztudott, hogy a NATO megalapítása, egész ed­digi léte a „szovjet fenyegetésre” épült. Most azon­ban ez az alap nyilvánvalóan megrepedt. Több ok­ból is. Mert végezzenek bármely nyugat-európai ál­lamban közvélemény-kutatást, a megkérdezettek egy­re növekvő hányada fejezi ki meggyőződését a Szov­jetunió békés szándékait illetően. Vagyis ama bizo­nyos fenyegetés ma már nehezen hozható fel érv­ként. Annál is inkább nehezen, mert — éppen a Szovjetunió szorgalmazására — a két nagyhatalom tavaly decemberben megállapodott a közepes és rö- videbb hatótávolságú rakéták felszámolásáról. S az is köztudott, hogy a felek közel jutottak egy újabb egyezményhez, amely a hadászati támadó fegyver­tárat csökkentené a felére. És létezik egy újabb ja­vaslat. amely a rövid. 500 kilométernél kisebb ható- távolságú nukleáris rakéták felszámolását irányozza elő. Szovjet részről most az Egyesült Államok és a NATO kedvező válaszára várnak e témában. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és legodaadóbb nyu- I gat-európai szövetségese, Nagy-Britannia azonban hallani sem akar a „harmadik nullamegoldás” lehe­tőségéről. Az NSZK, és újabban Franciaország is azt forszírozza, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel. A francia elnök nyilatkozatában ugyanakkor hangsú­lyozottan leszögezte, hogy „ma az európai bizton­ság szempontjából a legsürgetőbb teendő a hagyo­mányos fegyverzetek egyensúlyának megteremtése”. Nagy-Britannia, s mindenekelőtt miniszterelnöke, Margaret Thatcher, aki ma az európai denukleari- zálási folyamat legelszántabb ellenfele, csak akkor lenne hajlandó arra, hogy tárgyalások kezdődjenek a rövid hatótávolságú nukleáris rakéták sorsáról, ha előbb megállapodás jönne létre a NATO és a Varsói Szerződés között a hagyományos fegyverzetről. REAGAN AMERIKAI ELNÖK, mielőtt elindult Brüsszelbe, síkraszállt a NATO katonai erejének növelése, az atlanti partnerek közötti kapcsolatok erősítése mellett. Szerinte a NATO-ra továbbra is szükség van, egyrészt a „szovjet katonai fenyege­tés”, másrészt a „politikai megfélemlítés” elhárítá­sára. Mintha nem is született volna meg a rakéta- egyezmény, mintha nem is készülne Moszkváiba a Fehér Ház lakója. Kocsi Margit „Fővárosok háborúja” Kedden hajnalban légitá­madások érték az iráni fő­várost. Mint az ÍRNA iráni hír- ügynökség jelentette, iraki harci gépek több alkalom­mal támadták Teherán la­kónegyedeit. A támadások­nak a polgári lakosság kö­rében halálos és sebesült ál­dozatai vannak. Ezek szá­ma egyelőre még nem is­meretes. A légicsapások hírét Bag dadban is megerősítették, harci eszközként azonban nem repülőgépeket, hanem rakétákat adtak meg. A bagdadi rádió szerint a kér­déses időpontban két iraki gyártmányú föld—föld ra­kétát lőttek ki az iráni fő­városra. MÁRCIUS 3-ÁN, 9 ÓRÁTÓL AZ EXPRESSZ ÉTTEREMBEN, KONYHAÜZEMI, GÉPÉSZETI BERENDEZÉSEK ÉS VEZETÉKEK börzéje! Vásárlás és készpénzfizetés a helyszínen! EXPRESSZ ÉTTEREM EGER, Felszabadulás tér 4. l(DOMUS Áruház mellett.)] EGRI ÁFÉSZ„

Next

/
Oldalképek
Tartalom