Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. március 2., szerda J. A népi ellenőrök dossziéjából Ha elmosódik a felelősség, s tisztázatlan a hatáskör Heves megye népi ellenőrei az elmúlt évben elsősorban a gazdasági munka megjavítását célzó kérdésekkel foglalkoz­tak. Így például terítékre került a műszaki fejlődés meg­gyorsítása, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jövedelem- termelő képességének növelése, az új gazdasági formák cél­szerű és törvényes működésének elősegítése. De ellenőrizték egyebek mellett a fogászati ellátás helyzetét, valamint az ál­talános és középiskolai korosztályok oktatási feltételeit. A csatornacső-csiszoló üzemrészben üvegszál befűzése Rózsaszentmártonban, a Budaplastnál... üvegszál erősítésű poliészter tartályok és csövek hazai előállításával egyedül a Budaplast rózsaszentmártoni telepe foglalkozik. Évente közel 200 millió forint termelési értékben. A rozs ászén tmártoniak legnagyobb felhasználói az élelmiszer-, a vegyipar, a mezőgazdaság, s a kommunális üzemek. Az óriástartályokat gyártó csarnokban SPORT ÉS IFJÚSÁG r Új bizottság a Parlamentben A Heves Megyei Népi El­lenőrzési Bizottság legutób­bi ülésén — a tavalyi mun­kát értékelve — megállapí­tották, hogy a népi ellenőr­zési bizottságok tavaly is szervezetten dolgoztak. Min­den vizsgálati anyagot meg­tárgyaltak s rendszeresen állást foglaltak a szerve­zet belső életét érintő kér­désekben is. Az ellenőrzésekről meg­tudhattuk, hogy a műszaki fejlesztés helyzetével fog­lalkozó vizsgálat egyebek mellett feltárta, hogy a gyártmány- és gyártásfej­lesztés elmarad a lehetősé­gektől. Nincs lényeges ki­mozdulás a termékszerkezet korszerűsítésében, és a sa­ját fejlesztések mellett a licencek vásárlásában sem. A megyén kívüli központ­hoz tartozó termelőegysé­geknek viszonylag kevés beleszólásuk van az ér­demi gyártmányfejlesztési tevékenységbe. A merev vállalati gépezetben az újí­tások, ötletek, tudományos gondolatok gyakran gátjai­vá válnak az innovációnak. A környezetvédelmi vizs­gálatnál számszerű tények­kel bizonyították, hogy ol­csóbb megelőzni a bajt, mint az elkövetett hibát kijavítani. A gazdálkodó szervezetek többsége még­is vállalja az évenkénti bír­ságok megfizetését, mint­sem hosszú távon gyümöl­csöző környezetvédelmi be­ruházásra szánná el ma­gát. Többek között kifejtet­ték azt is, hogy e területen á tényleges eredmények és intézkedések ellenére fo­kozatosan romlik a termé­szeti környezetünk állapo­ta és nem számolhatunk gyors és lényeges javulásá­val. A mezőgazdasági terme- lőszövetkezefek melléküzem- ági tevékenységéről: az ál­lóeszközérték 18 százaléká­val állították elő az összes nyereség 37 százalékát. A tsz-ek egy része kedvezőt­len adottságú, ezért alap- tevékenységük több esetben veszteséges, így nyereségűik jelentős részét a mellék­üzemágak termelték meg. Kedvező jelenségként em­lítették, hogy egyre több helyen szorosan kapcsolód­nak a melléküzemágak, az alaptevékenységhez. Ezek munkát biztosítanak a fel­szabadult munkaerőnek, s így magasabb a termékek nyereségtartalma is. A té­ma aktualitását kiváltképp az adja, hogy e részlegek tervszerű fejlesztése jelen­tős szerepet vállalhat a kö­zeljövő váriható foglalkoz­tatási gondjainak enyhí­tésében. A vizsgálati javas­latok hatására a tsz-ek in­tézkedtek az ipari üzemek­kel és más mezőgazdasági nagyüzemekkel való jó együttműködésre, a mellék­üzemági árbevételi tervek szerződéssel történő meg­alapozására, az intenzí­vebb piackutató munika vég­zésére, valamint a belső ér­dekeltségi rendszer tovább­fejlesztésére. Az önálló gazdasági mun­kaközösségek körében vég­zett népi ellenőri vizsgá­latból többek között kitűnt, hogy azok felerősítették a vállalkozói magatartást és el is indítottak bizonyos vál­tozásokat a termékszerke­zetben. összlhatásuklban azonban mégis az elavult termelési szerkezetet erő­sítették, mert azok talaján jöttek létre. A gmk-k tag­jainak több mint 80 száza­léka mellékállásban vég­zi feladatát, ennélfogva szükségszerűen hozzájárul­tak a főmunkaidő presztí­zsének romlásához. A gaz­dasági munkaközösségek — a népi ellenőrök szerint — érdemben nem járultak hozzá a lakossági szolgálta­tások érzékelhető javításá­hoz sem. Tapasztalhatták, hogy a vállalati önállóság növe­lésének külső jogi kereteit nem minden esetben követ­ték belső szervezeti korsze­rűsítések. Vállalataink, szö­vetkezeteink többsége ugyan­is zárt, befelé forduló, nem kooperatív. Termelési szer­kezeti gondjainkban je­lentős szerepet játszik a vál­lalatok gyenge alkalmazkodó- | képessége. Az önállóságnak nemcsak „felfelé”, de „le­felé” is igaznak kell len­nie, mert ennek hiányában nem töltheti be funkcióját. A helyszíni vizsgálatok során felvett jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy a vállalatokon, szövetkezete­ken belül kevés az önálló elszámolású egységek szá­ma, ennélfogva érdekeltsé­gük és felelősségük sem megfelelő. A fogászati ellátásban tapasztalhatták, hogy a VI. ötéves tervidőszakban a községi rendelőkben és a vá­rosi szakrendelőkben emel­kedett a betegforgalom, viszont csökkent a sürgős- ségii beavatkozások széjma, mely az igényesebb beteg- ellátást jelzi. Országos vizsgálat része­ként ellenőrizték a ma­gánkereskedelemnek a la­kossági áruellátásban be­töltött szerepét, valamint a működésüket szabályozó rendelkezések betartását. Ezek szerint a magánke­reskedelem fontos és nö­vekvő szerepet lát el a la­kossági ellátásban, erre hosszú távon is szükség van. Az állami éís szövetkezleti területtel történő összehan­golt, koncepciózus fejlesz­tésére nagy figyelmet kelt fordítani. Az elmúlt évi munkát elemző beszámolókból az is kiderült, hogy a megyei né­pi ellenőrzési bizottság a közérdekű bejelentésekkel és a lakossági panaszokkal való törvényes foglalkozást politikai jelentőségű fel­adatnak tartja és munká­jának jelentős részét ez ad­ja. A bejelentések és pana­szok ráirányították a fi­gyelmet az életkörülmények­ben bekövetkezett kedve­zőtlen változásokra, a ke­reskedelmi ellátás gyenge­ségeire. A lakosság egyebek mellett kifogásolja, hogy kevés az olcsó árucikk, nem megfelelő az áruválaszték, elég gyakori a vásárlók megkárosítása. De töhb be­jelentés foglalkozott a kon­tárok tevékenységével, egyes tanácsi szervek bürokrata hozzáállásával is. A népi ellenőrök összeg­zése szerint az ellenőrzések tapasztalatait, valamint a NEB-ihez érkezett közérde­kű bejelentések azt bizo­nyítják, hogy a felelősség érvényesítésében továbbra sem következett be ’kedve­ző változás, ennek egyik alapvető okát albban lát­ják, hogy nem változott a jogszabálysértéseket helyi­leg elnéző, gyakran meg­értő és megvédő társadal­mi közeg, másrészt nem ja­vult kielégítően az állami ellenőrzési rendszer ered­ményessége sem. Ugyanak­kor továbbra is tapasztal­ható a felelősség elmosódá­sa, a hatásköri tisztázat­lanság és az egymásra mu­togatás is. (h. j.) A Tihaméri-lakótelep ellátásáért Újabb műszaki bolt a megye- székhelyen Eger déli részén, a Had­nagy utcai lakótelep foly­tatásaként épülő Tihamé- ri-lakótelép közösségének jobb ellátásához a Vasvill Heves Megyei Kirendeltsége is igyekszik hozzájárult)!. Ennek érdekében a Hadnagy utcai szolgáltatóházban ked­den reggel műszaki boltot nyitott. A 90 négyzetméter alapterületű, korszerűen be­rendezett üzletben ötmillió forint értékű áru: külön­böző műszaki és háztartási cikkek várták a vásárlókat. A kezdeményezés elisme­résre méltó, hiszen ezen a •részen eddig nem volt mű­szaki bolt. Ez pedig hoz­zájárult ahhoz, hogy a Had­nagy utcában egy kis üz­letközpontot alakíthattak ki, miután egymáshoz közel áru­sítanak élelmiszereket, háztar­tási cikkeket, zöldség- és gyümölcsféléket. Ezáltal a bevásárlás lehetőségét köny- nyítik meg egy helyen. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszté­rium megbízásából végzett januári vízminőségi vizsgá­latok szerint most a szoká­sosnál tisztább a folyók vi­ze. Az enyhe idő hatására ugyanis hatékonyabb a fo­lyók természetes öntisztulá­sa, mint a nagy hidegben, Üj országgyűlési bizott­ság alakult nemrégiben. Kez­deményezője. dr. Géczi Ist­ván országgyűlési képvise­lő. a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem dékánhe- lyettese. a testnevelési tan­szék vezetője, a Ferencvá­ros hajdani, huszonhárom­szoros válogatott kapusa, aki megyénkből. Zaránkról származott el. Két gyermek apja. Negyvennégy éves. Ma ő a legfiatalabb bizottsági elnök. Az ifjúsági és sport- bizottság megafakulása su­gallja a kérdést: — Valóban szükség volt erre. hiszen felsorolni is ne­héz, ki mindenki foglalko­zik az ifjúsággal, a sport­tal? — Nagyon nagy szükség volt erre a bizottságra — válaszol dr. Géczi István — hiszen a mai felnőttek fe­lelősek a jövő nemzedéké­ért. Látni kell: nemcsak a felnőttek, hanem a fiatalok egészségi állapota is meg­romlott. Okait több oldal­ról sikerült felderíteni, ezért is született kormányprog­ram az egészség védelmére és megőrzésére. De említ­hetném a pályakezdő fiata­lok elhelyezkedési gondját, vagy. hogy milyen nehezen a jeges vízben. A folyók és a tavak túlnyomó részénél a víz minősége megfelel az első- és másodosztályú kö­vetelményeknek. A Tiszában is kifogásta­lan tisztaságú víz érkezik a magyar szakaszra. ahol csupán a Sajóból beáramló szennyezés okoz olyan ked­iutnak lakáshoz. A több minisztérium melletti sok szerv, szervezet, intézmény foglalkozik a fiatalokkal^ és a sporttal. De a legfőbb döntéshozásban először egy­séges a képviseletük, most először kerültek közös „ko­sárba” a tennivalók. — Mi a bizottság felada­ta? — Koordináló. javaslat­tevő. ellenőrző funkciója van a bizottságnak. Nem kívánjuk sem az ÁISH, sem más szervek. intézmény feladatát átvállalni. Szándé­kunk őszinte. Azt tűztük cé­lul. hogy lelkiismeretesen, igaz szívvel, tudásunk leg­javát adva munkálkodjunk a meglévő gondok, feszült­ségek csökkentésén. Készek vagyunk az együttműködés­re. Bizottságunk . nyitott minden irányba. Ügy ér­zem : felelősséggel tudunk tenni azért, hogy a fellelhe­tő negatív tendenciákat meg­állítsuk. Igaz, kitartó, fo­lyamatos munkára lesz szük­ség. — Lassan egy hónapja, hogy létrejött a 26 tagú új bizottság. Mit tudtak tenni ilyen rövid idő alutt? — Elkészült az éves mun­katervünk. Ebből kiragadva vezőtlen változást, amely vi­szonylag rövid szakaszon, a szennyező anyagok elbom- lásáig másodosztályúvá mér­sékeli a víz minőségét. Ti- szakeszitől a déli országha­tárig azonban már ismét elsőosztályú vizet szállít a folyó. A nagyobb mellékfo­néhány dolog: áprilisban a kulturális bizottsággal tar­tunk együttes ülést, ahol át­tekinthetjük az általános is­kolák. a diákok helyzetét. Még ebben a hónapban De­ák Gábor államtitkár be­számol az ÁISH elmúlt két­évi munkájáról. Idei terve­ink között szerepel, hogy tájékoztatást hallgassunk meg a lakáshoz jutás felté­teleiről, a lehetőségekről: a bizottság egyébként javasla­tot kíván tenni a jelenlegi helyzet könnyítésére. Fog­lalkozunk majd az ifjúsági turizmussal, a szöuli olim­piára induló sportolók fel­készülésével. Több bizottság jelezte: szeretnék, ha együt­tes ülésen beszélnénk meg a tennivalókat. — Milyen eredményre számít a bizottság? — Ha kicsit is sikerül csökkenteni a problémákat, vagy lehetőséget találunk a megoldásokra, már érdemes volt dolgozni. Az embereket ösztönözni kell a jó cseleke­detekre. arra, hogy harmó- hia kialakítására töreked­jenek. Ügy érzem, megértő cselekvésre van most szük­ség — mondta végezetül dr. Géczi István. H. T. lyók és mellékágak közül elsőosztályú a Mosoni-Du­na. a Dunavölgyi Főcsator­na. a Rába. a Dráva, a Bod­rog. a Keleti Főcsatorna és a Körösök egy része. Első­osztályú a Balaton és a ta­vat tápláló Zala folyó vize is. A vizsgálatok másodosz­tályúnak minősítették tíz nagyobb mellékfolyó és csa­torna vizét, s változatlanul harmadosztályú a Nádor- és Malom-csatorna, a Sajó, va­lamint a Hortobágy-Berety- tyó és az Eger patak egv része. Tisztább a Tisza vize Az Eger patak csak harmadosztályú Savszállító tartályok gyártása (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom