Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. március 11., péntek 3 Pályázati felhívás A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet az 1988 89-es oktatási évre. 1. Középfokú pártiskolai tanfolyamra a) Egyéves bentlakásos nappali tagozat b) Kétéves esti tagozat cl Propagandisták komplex alapképzése, hároméves esti tagozat. 2. Pártiskolai speciális továbbképző tanfolyamokra, amelyek a pártmunkához közvetlenül kapcsolódó tovább­képzések (egyéves, esti tagozat). — Politikai vezetés — pártmunka (vezetőségi tagok * és reszortfelelősök részére). a) párttitkárok b) szervezőtitkárok c) agitációs felelősök d) termelésfelelősök e) információfelelősök f) ifjúsági felelősök g) nőfelelősök h) gazdasági felelősök — Politikai szociológia és közvéleménykutatás — Nemzetközi kérdések — A politikai oktatás pedagógiája — Retorika — MSZMP honvédelmi politikája. 3. Marxista—Leninista Esti Egyetem — általános tagozatára (3 éves, esti) — szakosított tagozataira (2 éves, esti) (Filozófia, politikai gazdaságtan!, magyar * munkás- mozgalom története, nemzetközi munkásmozgalom története szakra.) 4. Marxista—Leninista Esti Egyetem speciális tovább­képző tanfolyamaira (Egyéves, esti) — Politikai rendszerünk időszerű kérdései — Szociológia — Művelődéspolitika — Esztétika — Társadalmunk és az erkölcs — Bevezetés a marxista valláselméletbe — Gazdaságpolitika — Világgazdaság — Nemzetközi politika — Vezetési isfrneretek — Politikai nevelés — Politikai retorika Jelentkezhetnek azok, akiket a pártszervezetek vezető­sége, munkahelyek gazdasági vezetője javasol. A jelent­kezéshez szükséges kérdőíveket a területileg ille­tékes pártbizottságnál, illetve pórtalapszervezetnél lehet beszerezni. A jelentkezési lapokat 1988. április 30-ig a városi, illet­ve városi jogú pártbizottságokra kell eljuttatni. A" felvétel feltételeire vonatkozó részletes információt a városi pátbizottságok, illetve az oktatási igazgatóság ad. A tanév szseptember 1-jétől június 30-ig tart. A résztvevők tanulmányi szabadságát a mindenkor érvényben lévő állami rendelkezés szabályozza. MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága Tesztelés alatt az új magyar jármű Üj magyar jármű, a Ro- kar gyártásának előkészüle­tei kezdődtek meg a Ro- boplan Robot és Elektroni­kai Fejlesztő-, Tervező- és Gyártásszervező Betéti Tár­sulás szervezésében. A két éve kifejlesztett, főként áru- szállításra használható kis kategóriájú jármű első há­rom darabja már elkészült, jelenleg a budapesti utcá­kon, próbajáraton vizsgáz­nak. Az elöl egy-, hátul két­kerekű, 330 kilogrammos ra­kománnyal terhelhető jár­művet 350 köbcentiméteres Jawa-motor hajtja, s kizáró­lag hazai, illetve szocialista országokbeli alkatrészekből konstruálták. Fogyasztása 100 kilométeren 3 liter, és 70 kilométeres óránkénti se­bességre képes. Az előzetes' piackutatás szerint élénk kereslet lesz az új kis szállítójármű iránt, amely jól hasznosítható a mezőgazdasági üzemekben, a gyáron Ibelüli szállítások­nál és a kereskedelemben is. Kedvező tesztelési ered­mények esetén az engedé­lyeztetési eljárás után még az idén megindulhat a so­rozatgyártás, mégpedig elő­reláthatóan a Rekord Győ­ri Mezőgazdasági és Me­chatronikai Gépgyárban. Több tégla és cserép Az év első két hónapjá­ban is élénk kereslet ösz­tönözte a tégla- és cserép­gyárakat a termelés növe­lésére. Ennek megfelelően januárban és februárban együttvéve az egy évvel ez­előttinél 54 millióval több, összesen 190 millió tégláit állítottak elő. A januárban, februárban gyártott 12 millió •cserép pedig 2 millió darab­bal haladja meg a múlt év azonos időszakában előállí­tott mennyiséget. A vá­sárlók szinte még melegen vitték a téglát, s így a jelen­tősen megfogyatkozott gyári készárukészlet alig gyarapo­dott. Az utóbbi hónapokban a felvásárlások miatt múlt év végén elhalasztott nagyja­vításokra is sort kerítettek. A korszerű alagútkemen- cével rendelkező üzemek túlnyomó részében befejez­ték ezt a munkát. Végzett a karbantartással és javí­tással az iparág 40 hagyo­mányos gyára is, s most a fagymentes hajnalokat vár­ja, hogy megkezdhesse a termelést. A téglapréseket ugyanis addig nem indíthat­ják el, amíg a hideg megfa­gyasztaná és szétmállasztaná a nedves agyagból formázott téglát, cserepet a szabadté­ri szárítószínefcben. A Tég­la- és Cserépipari Tröszt vezetői azzal számolnak, hogy március utolsó har­madában indíthatják meg a termelést a hagyományos téglagyárakban, amelyek áp­rilis végén megkezdhetik a téglaégetést is. Így május­ban, a nagy építési idény kezdetében már a tröszt va­lamennyi gyára teljes kapa­citással dolgozik majd. Áfész-sikerek KEZDEMÉNYEZNEK, VÁLLALKOZNAK, (KOCKÁZTATNAK EGERBEN rém kialakítását, illetve fel­újítását. Egyebek mellett elkezdődik az egri Tihamé- ri-lakótelepen egy ABC épí­tése is. Mindez csak ízelítő, de jelzi, hogy bőségesen akad feladatunk. Továbbra is a szövetkezet tagjait kívánjuk szolgálni a kulturált kiszol­gálással: mindezt egyeztet­jük a hatékony gazdasági feltételek megteremtésével és a népgazdasági igények­kel. Homa János EREDMÉNYES TÖREKVÉSEK GYÖNGYÖSÖN A bővített Pattinka-üzemben új gépsor növeli a választékot Is Néhány évvel ezelőtt ke­vesen gondolták volna, hogy az egri áfész a megye egyik legjobb — ha nem a leg­jobb — fogyasztási és értér kesítésj szövetkezetévé vá­lik. Az előrelépést nemcsak a napilapokban és a rádió­ban róluk szóló híradások elszaporodása, hanem tava­lyi szép eredményeik is jel­zik. Ma az Egri Technika Házában sorra kerülő kül­döttgyűlésen részletesen elemzik az elmúlt évi gaz­dálkodást, szólnak az idei esztendő üzletpolitikai irány­elveiről is. Harmati László elnöktől többek között a si­ker össztevőiről érdeklőd­tünk. — Nehéz, de nagyon ered­ményes évet zártunk — mondta. — Mi sérti bizo­nyítja ezt jobban: árbevé­telünk 13.5 százalékkal ha­ladta meg a tervezettet, s 22 százalékkal a bázisévet. A nyereség több mint 85 millió forint, azzal együtt, hogy közel 50 millió forin­tot fordítottunk a hálózat felújítására. Az átlagkerese­tek 9.5 százalékkal emelked­tek. A közelmúltban össze­sen 85 tagértekezletet tar­tottunk. hogy szót válthas­sunk 14 ezres tagságunkkal. E rendezvényeken rendkí­vül nagy volt az érdeklő­dés. Többségükben elisme­réssel szóltak tevékenysé­günkről, de megfogalmaztak jogos bírálatokat is. Büsz­kék lehetünk, hogy 700-zal több lett tagjaink száma. A részjegyalap megközelíti a tízmillió forintot, a célrész- jegyállomány pedig 105 mil­lió forintra szökött. -A 15 ezer társadalmi munkaóra értéke mintegy egymillió forint. Ki kell emelnem 46 szocialista brigádunkat, me­lyek például sikeresen áll­tak helyt a II. fél évben a kereskedelemre nehezedő rohamok idején, s a leltá­rozáskor is. — /\lapvető céljuk volt, hogy a lakosság ellátásának színvonalát javítsák. Hogy sikerült ezt megvalósítani? — Folytattuk a kistelepü­lések üzlethálózatának re­konstrukcióját, de azért nem feledkeztünk meg a na­gyobb helységekről sem — válaszolta. — Novajon ABC-t és vendéglőt, Heves­aranyoson élelmiszerboltot és presszót adtunk át csak­úgy. mint Mónosbélen. míg Ostoroson ÁBC-áruház vár­ja a vásárlókat. Elkezdődött Egerbaktán az ABC és a vendéglő kialakítása, Eger­ben pedig felújítva áll a vevők rendelkezésére a Ka­tona István téri ABC. Ogy érzem, eleget tettünk az alapellátásban ránk háruló kötelezettségeknek. Árbe­vételünk elérte a 2,5 mil­liárd forintot. A már emlí­tett bírálatok egy része is e területhez kapcsolódik. Néhány helyen kifogásolták, hogy késve érkezik a friss kenyér, a péksütemény, ese­tenként előfordult, hogy záróra előtt elfogyott a tej. Akad néhány egység, ahol hiányos a kínálat például festékből, műtrágyából. Saj­nos. a termeltetés, feldol­gozás, értékesítés terén sem tudtuk maradéktalanul meg­valósítani elképzeléseinket, s a két ipari üzemünk ha­tékonysága elmaradt a várt­tól. — Ha az egri áfész nevét említjük, akkor az emberek­nek általában a Pertu ne­vű sós és töltött pálcikák, az Agria-címkével fémjel­zett élelmiszerek jutnak az eszébe, ön szerint ezt a cé­get mi különbözteti meg a többi hasonlótól? — A most említett sajá­tos élelmiszeriparán túl töb­bek között az. hogy immá­ron két vegyes vállalat ki­alakítása folyik, az egyik ciprusi és szovjet partnerek­kel a méz feldolgozására, a másik osztrák és nyugatné­met közreműködéssel a to­jáspor előállítására vállal­kozik. Itt kell megemlíte­nem azt is. hogy a nyugati határ mellett élő Győri Áfész után mi rendelkezünk a legszélesebb tőkés kapcso­latokkal. Továbbá az is ér­dekes, hogy egységeink 'ja­va része, mintegy száz üz­let, az üzemelési formában tevékenykedik, s hogy el ne felejtsem. 14 kistelepülés tar­tozik hozzánk, ami szintén speciálissá teszi helyzetün­ket. — A mai küldöttgyűlésen terjesztik elő terveiket. E szerint az idén hárommilli- árd forintos áruforgalmi ár­bevétellel, és 70 milliós nye­reséggel számolnak. A nye­reség mértékét nem tartja túlzásnak? — Ez lehet, hogy a kívül­állónak úgy tűnik, hogy túl­zás — válaszolta —,. mégis azt kell mondanom. reális a célkitűzés, hiszen az el­múlt évekhez hasonlóan kol­lektívánk az idén is kezde­ményező, vállalkozó szelle­mű és kockáztatni tudó ma­rad. Ennek ellenére jogos a kérdés: mire alapozzuk el­képzelésünket? Részben a múlt években megteremtett pozícióinkra, másrészt az új törekvéseinkre. Fő célkitű­zésünk a községi alapellátás szinten tartása, a városokban pedig a ruházati és ipar- cikk-kínálati részarány erő­sítése. Bővíteni kívánjuk külföldi kapcsolatainkat, növelni az export áruala­pot. Készülünk az idegen­forgalmi szezonra. Az egri Török Bazárunkban valutá­ért értékesítő shopot nyi­tunk. míg újabb panziók be­kapcsolásával növelni kí­vánjuk szálláshelyeink szá­mát. Többek között átad­juk a Szikla csárda vendég­lőt és panziót, az ostorosi ABC-t. Folytatjuk az egri Skála Duett rekonstrukció­ját. s a tagság kérésére a belvárosban ismét kialakít­juk a mezőgazdasági bol­tot. De szeretnénk befejez­ni az egerbaktai ABC és vendéglő, a verpeléti Dózsa vendéglő, az egri Ködmön csárda és az Expressz étte­Alapjában véve, nem pesz- szimista ember Rohánszky Ferenc, a Gyöngyszöv Áfész elnöke — ám tavaly ilyen­tájt aligha gondolta volna, hogy képesek lesznek foly­tatni már hosszú ideje tar­tó töretlen fejlődésüket, s ismét eredményes évet zár­nak. A gazdasági, társadal­mi prognózisok alapján ugyanis — mint mondja be­szélgetésünk alkalmával — őszintén szólva, kevés jó­ra számíthattak. Bizonyosra vehették maguk is, hogy a vásárlóerő szűkül, a be­szerzésekben a korábbiak­nál óvatosabbnak kell len­niük. — Aztán mégis,» szinte alig győztük kielégíteni á keresletet... ! — folytatja immár nyugodtabban az el­nök. — S hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy bár az elmúlt esztendőben is igen változatos feladatokkal fog­lalkoztunk, a legnagyobbat kétségkívül a mindennapi ellátás jelentette. Vevőink változatlanul nemcsak az alapvető cikkekért jöttek üzleteinkbe, hanem nagyobb igényeikkel is rendszeresen felkerestek bennünket, A kí­vánságok teljesítésére part­nereinkkel még szorosabbá tettük kapcsolatainkat, s újabb szállítók után néz­tünk. A Gyöngyösi Mátra- vidéki Építő- és Szakipari Szövetkezettől sikerült tel­jesen megvásárolnunk a ré­gi téglagyári telepet, ahol így a továbbiakban kereken 50 ezer négyzetméteren ér­tékesíthettük áruinkat. Az itteni szerelvény áruház mellé újabb közös üzemel­tetésű egységek sorakoztak. Az Alúker-bolton kívül a Csepeli Csőgyárral vas-mü- szaki, a Tiszai Vegyi Kom- íbináttal ifestékárludát iis nyitottunk. Ügy, hogy csu­pán az itteni kereskedelem mintegy fél milliárd forin­tot forgalmazott! Amivel az előző időszaki 1,6-ről 1,8 mil­liárdosra nőtt teljes árbevé­telünk ,.. A teljesítmények értékelé­sekor azonban — ahogyan az érdekképviselő Mészöv­nél a közelmúltban az or­szágos elismerésre való fel- terjesztés is figyelembe vet­te — nem annyira az em­lített nagy forgalom, ha­nem sokkal inkább a 80 millió forintot meghaladó nyereség a dicséretesebb a szövetkezet elmúlt évi mun­kájában. Annál inkább, mi­vel Á tisztes summa való­jában akár 90 milliónál is több lehetett volna, ha pél­dául nem az esztendő vé­gén kell kifizetni a Pattin­ka-(üzem fejlesztéséhez ér­kezett svéd gépsor vámját. Az említett berendezésért persze, (korántsem sajnál­ják a pénzt — vallják má­sok is az áfésznál — mert az igazi hasznot azért az ■ipari tevékenység, jobbéira pedig az imént érintett sü­tőüzem „hozza”. Ezért ke­rült sor a bővítésére, ter­mékeinek újabbakkal tör­tént kiegészítésére, a közis­mert Patt inka-féléken kívül a mini pizza gyártására is. S a számításaikat látszik iga­zolni, hogy 40 tonnát már­is rendeltek a gyöngyösi gyártmányokból a tőkés partnerek, míg másik nyolc­ról biztató tárgyalások kez­dődtek. Exportjuknál a gyöngyö­siek a csomagolás minő­ségét is fontosnak tartják, a mini pizza, a sósrudacs­ka, a kisperec zacskó he­lyett már mélyhúzott, tál­cás „kiszerelésben” kerül a vevő elé, s nyilvánvalóan — nem csupán külföldön. Mert tudják, hogy az áru gusztusosabb megjelenésé­nek a fogyasztók idehaza is örülnek. Más irányú igyekezetük­kel egyébként a rézműves üzem dolgozói is osztoznak az exportprogramon. Az ed­dig hazai piacra készített szeszfőzdéi berendezéseik iránti megcsappant érdek­lődés újabban mini serfőz­dék tartozékainak előállítá­sával, szerelésével próbál­ják feledtetni. A Skála egyik vegyes vállalatának munkájához kapcsolódva a gyöngyösiek legutóbb példá­ul Stuttgartban bizonyítot­ták ügyességüket, de listá­jukon van már München, Köln is. Az alapvető tennivalónak, természetesen ezután is a hazai lakosság, elsősorban saját körzetük, Gyöngyös és környéke 16 községének ellátását tartják. Ösztönzik, támogatják a szakcsoportok, kisgazdaságok termelését, amelynek hatására például burgonyából, zöldségféléből, gyümölcsből tavaly a me­zőgazdaság közismert gond­jai ellenére is a tervezettnél közel 12 százalékkal többet tudtak felvásárolni. Korsze­rűbbé, nagyobbá iparkod­nak tenni kereskedelmi há­lózatukat. Rövidesen a Nyergesújfalui Viszkóza­gyárral közös üzlettel gya­rapszik a Szurdok-part alat­ti értékesítő bázis, meg­nyitják a város legnagyobb, ezer négyzetméteres ABC- áruházát, ahol — egyebek mellett — egy négyaknás kis kemencében a helyszí­nen sütik a bolt kenyerét, s különféle apró pékáruit. Nagyobbítani kívánják a Zöldérttel, illetve a Hatva­ni Konzervgyárral együtt üzemeltetett almalégyarat, amelynek eddigi „lédig” ter­mékét egyben már polipack dobozba is csomagolják. A húsipari vállalat telepével szemben úgyszólván már a befejezéséhez közeledik új, 1600 négyzetméter alapte­rületű üzemük, amit vegyes vállalati keretek között kí­vánnak majd hasznosítani. Jóleső érzéssel tapasztal­ják, hogy törekvéseik a tagság szimpátiájával is ta­lálkoznak. Az érdekeltségi alapiból különféle címeken visszatérített 7 millió forint körüli összegért „cserébe” például tavaly is 18 millió forintért vásároütak cél­részjegyeket, amelyek együt­tes állománya ezzel elérte már a 75 milliót. S Igen te­kintélyes könnyítés a fej­lesztések megvalósításához. Ahhoz, hogy az idei év is sikerüljön. Gyóni Gyula ÚJ színfolt a megyeszék­hely keres­kedelmi el­látásában a Török Bazár (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom