Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 52. szám ARA: 1988. március 2., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Napirenden: a közúti közlekedés Ülést tartott az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja Kovács András csoportelnök a tavaszi ülésszak előkészületeiről szólt Egyenlően Olyan szépen hangzik: egyenlőség. EzzeTO jelszóval ostromolták annak idején a Bastille-t. Ezért lelkesedett később Petőfi. Hogy is mondta? Persze, feltételes módban szólt a jognak asztaláról, amely köré mindenki egyforma feltételek között telepedhet le. De miért ne említhetnénk a felszabadulás utáni időket, amikor egyenlőek voltunk. mert egyetértettünk a lelkesítő dal szövege szerint? Az ember szíve repesett az örömtől. Végre, eljutottunk ide, amiről annyit álmodoztak legjobb eleink. Szent meggyőződéssel vallották, hogy csak az egyenlőség eszméje emelheti az embert a legigazabb társadalom keretei közé. Csináltunk is sok mindent ennek a csodálatosan szép jelszónak az alapján a ■negyvenes és ötvenes évek fordulóján. Az még csak hagyján, hogy a mérnök annyi forintot vihetett haza fizetés után, mint a munkás. Az még hagyján, hogy a szavazáskor egyaránt bólintgathatott mindenki: igazgató és portás. De a hajnali óráikban egyaránt megcsörrenhetett a csengő a lakás előszobájában, akár párttag, akár pártonkívülii pergette ott le a napjait. Gyanítom, hogy már akkor sem volt azonos joga annak, aki lentebb volt, azzal szemben, aki felülről szólt rá, hogy mit csináljon. Az egyház is mindig az egyenlőség jegyében hirdette az igét. Azt mondta, isten előtt mindannyian egyenlőek vagyunk. Amiből az következett, hogy előbb isten elé kellett kerülnünk ahhoz, hogy az esélyegyenlőségünkkel kezdeni tudjunk valamit. Ki győzte ezt kivárni? Vagy, ha eljutott odáig, mire ment vele? Egyenlőség ... ! Olyan szép, hogy nem lehet igaz. A köznapi használatban kevés eset támasztja alá ezt a tételt. De abban a naiv felfogásban, amiből kisarjadt az egész világra szólóan, meg sem valósulhat belátható időn belül. A nagy vágyálomnak tudható be az is. hogy manapság egyre a jövedelmek szükségességét emlegetjük. Mert mire jó az, ha valaki élete jó részét a tudományok eredményeivel foglalatoskodva tölti el, ha a fizetése annyi, mint annak, aki az általánost sem fejezte be? Meggyőződéssel vallom, hogy mindig a nagy álmodozók vitték élőbbre az emberiség ügyét. Például azok, akik hittek az egyenlőségben, mint Jézus vagy Voltaire és Petőfi. Csak a körülményeket kell megteremtenünk hozzá. Ez a nehéz. G. Molnár Ferenc Az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja kedden ülést tartott Füzesabonyban, a városi jogú nagyközségi közös tanács épületében. Az eseményen, melyen részt vett Urbán Lajos közlekedési miniszter, Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke, dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Dér János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának politikai munkatársa, valamint Füzesabony párt- és állami vezetői is, elsőként Kovács András csoportelnök szólt az Országgyűlés tavaszi ülésszakának előkészületeiről. Mint elmondotta, a tervek szerint a Parlament március 16-án ül össze, s több törvényjavaslatot tárgyal majd meg. így a közúti közlekedéssel, a szövetkezetekkel, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel kapcsolatosat és az élelmiszerekről szólót. Schmidt Rezső szóbeli kiegészítést fűzött a megye közlekedési helyzetével foglalkozó írásos anyaghoz. Mint kiderült, megyénk közútjainak forgalmát döntően a nagy tranzit-, a viszonylag jelentős termelési és az időszakosan jelentkező turistaforgalom alkotja, ösz- szességében a megyék közötti sorrendben a harmadik helyet foglaljuk el a forgalmat illetően. Az úgynevezett országos közutak műszaki színvonala általában nem rosz- szabb a hazai átlagnál. A főhálózat egyes szakaszain kapaszkodósávok építésével lehet időlegesen segíteni. De szükség lenne az M3-as autópálya mielőbbi továbbépítésére, a városi és községi átkelési szakaszok rekonstrukciójának folytatására, több hiányzó — településeket összekötő — út kialakítására. valamint a közúti, vasúti kereszteződések átépítésére. Növelni kellene a pihenőhelyek, a parkolók, az autó- buszöblök és az üzemanyag- kutakj szálmát, s fokozottabb ütemben kellene megvalósítani a különböző jellegű — iffy a gyalogos, a kerékpáros és a gépjármű — forgalmak szétválasztását. Amint elmondotta. az utóbbi időben több intézkedés született kerékpárutak létrehozására, s a közút melletti járdaépítésekre. A Közlekedési Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közösen kiírt pályázattal kívánja segíteni az új összekötő utak kialakítását, de ezekhez jelentős helyi — tanácsi és termelőszövetkezeti — szerepvállalás is szükséges. A közlekedés biztonságát, a közlekedési morált is befolyásoló fontos tényező a járműállomány, melynek átlag élettartama több mint kilenc év. tehát elöregedett. A megyében 1986 végéig több mint 47 ezer gépkocsit tartottak számon. Szólt arról is, hogy igény lenne az elkövetkezőkben olcsó, kis fogyasztású, korszerű gépkocsik beszerzésére, s az állomány utógondozását jól működő ügyfél- és „már- ka”-érdekeltségű rendszer szerint kéllene megoldani. Mint megállapította, a közlekedés minden területén jól képzett szakemberekre van szükség és sokirányú, nagy energiát igénylő szervező, érdekeltséget is megteremtő munkára. Ezután Urbán Lajos válaszolt képviselőink kérdéseire. Többek között megjegyezte, a közúti közlekedésről szóló törvény célja, hogy a jogok és kötelezettségek meghatározásával elősegítse a személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését. a közutak védelmét. Három éve kezdték a törvény- javaslat előkészítését, melynek társadalmi vitájában mintegy négyezer szakembert hallgattak meg. Kitért arra. hogy ez a javaslat keret jellegű, nem vállalkozik például a részletekbe menő szabályozásra. Ügy ítélte meg, hogy a magyarországi közúti közlekedés „első fázisa” a végéhez közeledik, ami azt jelenti, hogy a történelmileg kialakult úthálózat átépítésével már nem lehet jelentős sikereket elérni. Igaz, ez még képes biztosítani a másfél milliós hazai autósforgalmat. Az elkövetkezőkben — a kistelepülések forgalmának növekedése, s az új járművek belépése miatt — korszerűbb szemlélet szükséges. Ezt érvényesíteni kell az új utak kialakításánál is. Megjegyezte, hogy 1990-től nem hoznak be hazánkba kétütemű gépkocsit. Kitért arra is, hogy a jelenlegi anyagi helyzetben nincs lehetőség a vámosgyörki vasúti felüljáró építésére, viszont megígérte, hogy megvizsgálják: van-e fedezet az M3-as autópálya detki elága- zóig történő meghosszabbítására, hiszen e területen már jelentős földmunkákat végeztek el. Utalt arra is, hogy a Hatvan—Salgótarján közötti vasútvonal villamosítása a közeli tervekben szerepel. Schmidt Rezső egyetértett azzal a képviselővel, aki kritikusnak nevezte az egri Kertész és Makiári úti forgalmi helyzetet, s megígérte, hogy igyekeznek hamarosan megfelelő döntést hozni e gond csökkentése érdekében. Szorgalmazta az M3-as autópálya továbbépítését, mert — mint megjegyezte — célszerűbb lenne ezt folytatni. mint egy ideiglenes új utat építeni, amelyre szükség lenne a Thorez Bányaüzem déli bányamezejének nyitása miatt. Ezt ikövetően elfogadták a képviselőcsoport idei munkatervét, majd Barcsik János képviselő tartott tájékoztatót az ügyrendi előkészítő bizottság tevékenységéről. Homa János Számos kérdést megfogalmaztak a résztvevők (Fotó: Perl Márton) Kádár János munkaértekezleten találkozott a megyei párt- és tanácsi vezetőkkel Kádár János, az MSZMP főtitkára, munkaértekezleten találkozott kedden Fejér, Komárom és Veszprém megye párt- és tanácsi vezetőivel. Kíséretében volt Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Az eszmecsere színhelyén, Székesfehérvárott, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának székházában, Barts Oszkámé, a Fejér megyei, Antalóczy Albert, a Komárom megyei és Gyuricza László, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. Barts Oszkárnénak, a munkaértekezlet házigazdájának köszöntő szavai után Kádár János — mintegy jelezve a megbeszélés célját — kifejezésre juttatta, hogy az eszmecserén közvetlen tapasztalatokat kíván szerezni a különböző területen dolgozó vezetők, a párttagság véleményéről: miként ítélik meg az ország és szűkebb környezetük helyzetét, a tennivalókat, milyen kérdések foglalkoztatják a lakosságot és a párttagságot. A megyei vezetők arról adtak számot, hogy a munkahelyeken jelentősebb zökkenők nélkül kezdték a gazdasági évet, bár a gazdálkodás feltételeiben számottevő változások történtek. Biztató, hogy az ipari üzemek kapacitása jelentős részben rendelésekkel lekötött. jók a mezőgazdaság kilátásai is. Hangot adtak azoknak a feszültségeiknek is, amelyeket a szigorúbb gazdálkodási feltételek, a termelési szerkezet átalakítása hoznak felszínre. A pártéletről szólva hangsúlyozták, hogy az ideológiai tézisekről, a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről folyó alapszervezeti viták, a tagkönyvcserét előkészítő beszélgetések, az ország és a párt előtt álló feladatokról folyó véleménycserék aktivizálták a párt szervezeteit és tagságát. Szóltak arról, hogy az eszmecserék korántsem szorítkoztak a párttagságra, abban részt vett a pártonkívüliek széles köre is, számos javaslattal gazdagítva a vitát. Kádár János hasznosnak, gondolatgazdagnak minősítette a — mintegy ötórás — nyílt, őszinte véleménycserét. A jelenlegi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy szocialista építőmunkánk olyan szakaszába jutottunk, amikor a 'dinámikus társadalmi, gazdasági fejlődés megtorpant. Ebben objektív és szubjektív tényezők egyaránt szerepet játszottak: munkánk fogyatékosságai, a feltételezettnél ás kedvezőtlenebb világgazdasági helyzet, a késedelmesen felismert összefüggésék és az azokra való reagálások. Kiemelte, hogy a párt a gazdaságirányítás átalakításával történelmi jelentőségű reformfolyamat élére állt. Befejezésül szólt a szocialista építőmunka nemzetközi feltételeiről, kiemelve, hogy a Szovjetunióban, a szocialista országok többségében kibontakozó megújulási folyamatok kedvezőbb feltételeket teremtenek a hazai építőmunkához. Az MSZMP főtitkára. a munkaértekezlet befejezése után visszautazott Budapestre. INDIÁBAN A kormányfővel tárgyalt Yárkonyi Péter Az indiai hivatalos látogatáson tartózkodó Vár- konyi Péter külügyminiszter kedden találkozott Ra- dzsiv Gandhi kormányfővel. Megbeszélésük a két orszálgot összekötő, kölcsönös elégedettségre szolgáló baráti kapcsolatok jegyében zajlott le. Mindkét részről kedvezően nyugtázták, hogy Magyarország és India nézetei és céljai a legfőbb világpolitikai kérdéseket illetően — kiváltképpen a leszerelés ügyében — egybeesnek. Várko- nyi Péter méltatta a vendéglátó ázsiai ország nemzetközi szerepét, hazánk támogatásáról biztosítva az el nem kötelezettek mozgalmában és a hatok csoportjában végzett kiemelkedő tevékenységét. Szóiba került Radzsiv Gandhi miniszter- elnök — a tavalyi indiai aszály miatt elhalasztott — magyarországi hivatalos látogatásának az idén történő lebonyolítása. A találkozón jelen volt Oláh József, hazánk új-delhi nagykövete is. A magyar külügyminiszter indiai látogatását befejezve — helyi idő szerint szerdán hajnalban továbbutazott a hat országot érintő ázsiai és csendes-óceáni kőrútjának következő állomására, a thaiföldi fővárosba. film az Építkezőknek Kétszeres termelésnövekedés gázbetonból A Magyar Építőművészek Szövetségének székházában kedden, Iffy László, a Köny- nyűbeton- és Szigetelőanyagipari Vállalat vezérigazgatója. illetve Wolfgang Rottau, az NSZK-beli Hebel cég alkalmazástechnikai igazgatója. sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták, hogy a közelmúltban átfogó vizsgálattal összegezték az éppen két évvel ezelőtt üzembe helyezett Mátra Gázbetongyárban készített falazóelemek fel- használásának tapasztalatait. A Hebel cég technológiája alapján dolgozó új üzemmel kétszeresére bővült a vállalat gázbetontermelése. A felmérések szerint a lakásépítők szívesen építkeznek gázbetonból, amely kiváló hőszigetelő és olcsóbb a szokásos falazóanyagoknál. A falazóelemek méretpontossága lehetővé teszi, hogy ha- barcsos falazás helyett ragasztással állítsák össze a falat, s így o gázbeton házak felét ragasztásos technológiával falazták. Ez a technológia gondos és szakszerű munkát igényel, ám a f elmérések kimutatták, hogy az építkezők 37 százaléka nem vett igénybe szakembert, maga végezte a falazást, lyen körülmények között sem magas a hibaszázalék, mert mindössze az épületek 2 százalékánál keletkeztek — a ház állagát nem veszélyeztető — vékony repedések a falon. Ezeket is elkerülhették volna egyenletesebb felületű alapozással, a gázbetonhoz ajánlott homlokzatvakolat használatával, és más, fontos technológiai tudnivalók alkalmazásával. A vizsgálat szerint az építkezők 86 százaléka igazolta vissza, hogy hozzájutott a szükséges szakinformációkhoz. A vállalat a termékválaszték bővítésével a hagyományos építési szokásoknak megfelelő falazó- és kisegítőanyagokat is készít az építőknek. (MTI)
