Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-07 / 56. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 56. szám ARA: 1988. március 7., hétfő 1,80 FORINT Rugalmasság Mellbe vágtak egyik nagyüzemünk középvezetőjének gondolatai, aki azt fejtegette, hogy meglepőek számára a Szovjetunióban zajló változások, s különösen azt nem érti, miért rehabilitálták Buharint és társait, hiszen ő úgy tanulta, hogy szovjetellenes, trockista, jobboldali nézeteik miatt ítélték el őket. Mivel benne így ülepedtek le a dolgok, képtelen megérteni, ha valakik 1938-ban a már említett módon minősíttettek, akkor most ! miért vetik el mindezt? | Aztán hazai vizekre eve- g zett, s mint kitűnt, azt sem j képes felfogni, hogyan ér- | tékelhető az a tolerancia, amelyet az állam részéről i tapasztal az egyházzal kapcsolatban. Szavaival élve, ideológiai I válságba került, mert azoknak a szerinte stabil „té- ! teleknek” a java része, ame- j lyekbe eddig kapaszkodha- [ tott, változáson megy át. Mert hol van már az a jól : bevált magyarázat, hogy ! Buharinnalk azért kellett ; meghalnia, mert elárulta ; a szovjethatalmat., avagy, hogy a szocializmus és a vallásosság egymást kizáró fogalmak. Értetlenkedését még csak megértettem volna, hiszen így tanulta a dolgokat, s ugye, úgy is szoktuk mondani. hogy amit Misi megtanul, Mihály sem felejti, i Sokkal inkább nem tud- j tam elfogadni azt a men- \ talitását. amely arról árulkodott. nem is akarja fel- ! fogni, odáig változott a vi- | lág, hogy a Szovjetunióban j ma már sokkal differenci- ; áltabban értékelik a hajdanán történteket, mint a sztálini személyi kultusz ! embert próbáló éveiben, s ] az ezt követő évtizedekben. Hasonló fedezhető fel ha- \ zánkban a már említett s egyház és az állam viszo- j nyában. E tekintetben a hangsúly egyre inkább a : harmonikus együtt munkál- | kodás felé tolódott. Lehet hallani a már em- j lítetthez hasonló vélemé- f nyékét máshol is. Amikor [ az így vélekedőkkel szót vált az ember, kiderül, ér- í tetlenkedésük az újtól való ij félelemből fakad. Egyesek : jobban szeretnék, ha min- | den a régi kerékvágásban 5 folydogálna, ha mindent j! mechanikusan lehetne esi- | nálni, ahogy megszokták. Azt viszont senki sem \ hagyhatja figyelmen kívül, \ hogy a világ alakul, for- | málódik, változik körülöt- \ g tünk, s eközben nekünk is : változnunk kell. Mai valóságunk megér- I téséhez sokkal nagyobb tu- jj dás. műveltség és rugal- j másság szükséges, mint az J ötvenes években kellett a jj bebiflázott jelszavak fel- | mondásához, ismételgeté- ’ séhez. Egyre inkább kita- jj pintható a törekvés közös 5 múltunk és jelenünk ren- I dezésére. Minden jel arra í utal, hogy a társadalom | egyre inkább a gondolko- I dó emberekre épít. hiszen 1 a jelenlegi gazdasági hely- I zetben csak így léphetünk ! előre. Homa János Megyénk múzeumai fontos szerepet töltenek be a nemzeti kultúra értékeinek megismertetésében, a tudományos világnézet, a korszerű történelemszemlélet formálásában. Nagy jelentőségű tevékenységük a hazafias és internacionalista nevelésben, az általános műveltség és a vizuális kultúra fejlesztésében is. Kiemelkedő helyet foglal el a megyei hálózatban az egri Dobó István Vármúzeum, melynek eredményeiről dr. Bodó Sándor igazgató számolt be a közelmúltban a városi tanács előtt. Az intézmény hazánk több mint 600 múzeuma közül a műkincsállományt tekintve a második helyet, a látogatottság szempontjálból a második—harmadik helyet, a tárlatvezetések számát illetően az első helyet foglalja el. Szinte valamennyi tudományos és gyűjteményi ággal rendelkezik, így régészettel, történettel, néprajzzal, művészettörténettel, iparművészettel, irodalomtörténettel, antropológiával és numizmatikával. A régészeti állomány jelentősen gyarapodott a benevári középkori lovagvár, a füzesabonyi rézkori vallási hely, valamint az egri Valide Szulta- na törökfürdő ásatásai révén. A néprajzi anyag főleg népviselettel, hímzett textilekkel és egy több ezer darabos egri játékgyűjtemény- nyel, a történeti kollekció múlt századi manufaktúrák emlékeivel és századunkbe- li dokumentumokkal, a képzőművészeti anyag XVI— XIX. századi metszetekkel gyarapodott. 1980 óta folyamatosan megújult valamennyi állandó kiállítás, melyek szép számú látogatót vonzottak és vonzanak. 1987-ben adták át a Telessy Patikamúzeumot és készülnek a vár kaszárnyatermeiiben berenA Dobó-bástya belsejében kiállítóhelyiségek és tantermek lesznek majd — mutatja dr. Bodó Sándor igazgató dezendő „Fegyvert, s vitézt éneklek” című kiállítás nyári megnyitására is. Az intézményben 81 -en dolgoznak, közülük gyűjteményi tudományos feladatot 31-en látnak el. A múzeum munkatársai évente 60—80 ismeret- terjesztő tanulmányt és szakcikket tesznek közzé az országos és megyei folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben. A vármúzeum három kiadványsorozatban adja közre legfrissebb eredményeit. Említést érdemel az elsősorban diákok számára készülő Egri Diárium- sorozat, melyben a város történelmi olvasókönyve is megjelent. Évente közel húsz kiállítást nyitnak itt. Ezek látogatottsága folyamatosan növekszik. 1984-iben 594 ezer, 1987-ben már 691 ezer vendéget fogadtak. Az óvodásoktól a főiskolásokig évente 10—15 ezer tanuló vesz részt a speciális múzeumi foglalkozásokon. A vár területén eredményes helyreállító munka folyik. Befejeződött a Dobóbástya szerkezetének elkészítése, megépült a kerek torony és a nyugati ágyúdomb, a Török kertben, a főkapunál, a Gárdonyi sír körül falkonzerválást végeztek, és megkezdték a nyugati és az északi falszakasz, valamint a Varkoch- k apu rekonstrukcióját is. Tatarozták az épületek többségét, és a diszkót, a zászló felállításának köszönhetően a korábbinál sokkal esz- tétikusabb környezet fogadja a látogatókat. Az elmúlt években több kutatási programot indítottak. Sikerrel zárult a palóckutatás. Ennek összefoglalásaként jelenik meg az idén A Palócföld és népe című monográfia. Tavaly megkezdték a Tisza II. víztározó körzetének komplex kutatását és az egri hóstyák népe életmódjának vizsgálatát is. A gazdálkodásra és az ellátottságra vonatkozó adatok, sajnos nem mutatnak a szakmai munkához hasonló előkelő helyezést. Költségvetését tekintve az intézmény az országos adatsor 15. helyén áll. A raktári kapacitás és a munkakörülmények szempontjából a középmezőnyben helyezkedik el a vármúzeum. A raktárak és kiállítóterek mennyiségi és minőségi elégtelenségéből a kibontakozást a Dobó tér 6. sz. épület használatba vétele jelentené, ezzel a múzeum gondjai megoldódnának. Fontos lenne ez a lépés, hiszen nemzeti emlékhelyünk fenntartásáról és fejlesztéséről van szó, melynek látogatottsága egy év alatt több mint 200 ezerrel növekedett .. . A renoválás nem mindig könnyű... A magas falakon csak biztosítókötéllel dolgozhatnak a szakemberek (Archív fotó: Koncz János) A közművelődési tevékenység részeként minden évben megrendezik az általános iskolásoknak a várjátékot SOKRÉTŰ TEVÉKENYSÉGGEL A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT II vármúzeum - országos élvonalban A svéd Szociáldemokrata Munkáspárt küldöttsége hazánkban Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására John Olle Perssonnak, a végrehajtó bizottság póttagjának vezetésével vasárnap Budapestre érkezett a svéd Szociáldemokrata Munkáspárt küldöttsége. Szűrös Mátyás hazaérkezett Havannából Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki Havannában részt vett a szocialista országok külügyi KB-titkárainak tanácskozásán. vasárnap hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Faustino Morejon Beato, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete. „Fogyókúrára” fogták termékeiket Nehéznek bizonyultak, így „fogyókúrára" fogták a Fi- nomszerelvénygyár termékeit, köztük a fő profilt képező Mecman kooperációban készülő pneumatikus .elemeket, hűtegépkompresz- szorokat. Heves megye egyik legeredményesebben gazdálkodó ipari nagyüzeme célul tűzte ki: a gazdaságos anyagtakarékos termelést, termékeik zajcsökkentését, s mindamellett a jó minőséget. A „bervaiak” gyártmányaikkal a világ öt földrészén szerepelnek. Jelentős mennyiséget exportálnak angol, dán, jugoszláv, NSZK, olasz, osztrák és zimbabwei megrendelők számára. Czipó István a megmunkált alkatrészeket vibrációs berendezéssel sorjázza... Három műszakban a hűtőgépkompresszor-gyártás keményforrasztott alkatrészszükségletét elégíti ki a nemrég üzembe helyezett védőgázos keményforrasztó alagút Buda Lajos termelési főosztályvezető, Ködmön László által gyártott pneumatikus munkahengert ellenőrzi a Traub TNS CNC-vezérlésű esztergagép mellett (Fotó: Szabó Sándor)