Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-07 / 56. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. március 7., hétfő Pillantás a hétre ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Ázsiai — csendes­óceáni körútja során Várkonyi Péter kül­ügyminiszter Indiába is ellátogatott. A képen: Üj-Delhiben Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök kel (Fotó: Reuter — MTI — KS) —( Külpolitikai kommentárunk Ingajáratban ALIG ÉRT VÉGET GEORGE SHULTZ amerikai külügyminiszter második közel-keleti tárgyalásso rozata, máris a harmadikat kezdték szervezni a State Department diplomatái. Az ingajáratban lév:, politikus céljairól azonban erősen megoszlanak a vélemények. Az egymást gyors egymásutánban követő kél körutazás során Shultz tárgyalt a válságban érinteti országok vezetőivel. A PFSZ-szel szemben keménye­dé amerikai politika és a múlt hét végén nyilvános­ságra jutott washingtoni rendezési elképzelések sze rint a palesztinok önálló állama nem kerülhet szóba és az összehívandó nemzetközi konferencia csak ke­retet adna az Izrael és az arab országok közti kétol­dalú tárgyalásokhoz. Az Egyesült Államokban é> Izraelben Shultz békemissziójáról nyilatkoznak a szó­vivők, s Egyiptomban maga Mubarak elnök mondot­ta „bátorítónak” az új amerikai tervet. Más arab személyiségek viszont arra hívták fel a figyelmet hogy a külügyminiszter csak a palesztin tiltakozási kampány lecsillapítására. Izrael fokozódó nemzetközi elszigeteltségének enyhítésére törekszik. Az amerikai terv, amelyre Samir március közepén esedékes tengerentúli utazásáig, tehát alig tíz nap leforgása alatt kell válaszolniuk az érintetteknek, gyakorlatilag a korábbi washingtoni elképzelések felújítását jelenti. Az izraeli jobboldaltól és szeméh’ szerint Samir miniszterelnöktől „túl sokat” követel, míg az arab országoknak túl keveset ígér. A meg­szállt területek visszaadásáról folytatandó tárgyaló sok ködös ígérete nem feledtetheti a palesztin prob­léma megoldatlanságát, s Szíriában. Jordániában és Egyiptomban jól tudják, hogy ennek a kérdésnek a rendezése nélkül nem lehet szó békéről a Közel-Ke­leten . 1988 AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN mindenekelőtt az elnökválasztás éve. Az Izraellel szimpatizáló üzleti körök és szavazói réteg befolyása felértékelődik, mu száj tehát energikusnak látszó kezdeményezéseket tenni — az igazi pozíciók megmásítása nélkül. Más­részt hamarosan, talán már a nyár elején, parlamen­ti választások lesznek Izraelben is, s akkor talán egy Samirnál rugalmasabb politikus foglalhatja el a mi niszterelnöki bársonyszéket. Washington listáján te­hát nagyon hátul szerepel — ha egyáltalán szerepel — a válság enyhítése, netán megoldása. Horváth Gábor NATO: összeigazították az órákat A vitákat, amelyek megelőzték a brüsszeli ' NATO-csúcsértekezletet. inkább elkenték, mintsem lezárták. A tanácskozás mégis elérte alapvető célját: egy­séget mutatott kifelé, összehangolta és egyeztette az Atlanti Szövetség tag­országainak eltérő megközelítéseit abban az új helyzetben, amelyet a decem­beri washingtoni leszerelési megállapodás, és általában a gorbacsovi uj szovjet külpolitikai gondolkodásmód teremtett. Az északi féltekén közeleg a tavasz, a délin pedig az ősz. Mivel a világpolitika hagyományosan inkább az Egyenlítőtől északra folyik, ezen a héten is túlsúlyban vannak az ide vonatkozó elő­rejelzések. Reméljük, nem­csak meteorológiai értelem­ben enyhül majd az időjárás ezeken a tájakon ... HÉTFŐ; Az európai leszere­lés kérdéseiről tart konfe­renciát Londonban a Nyu­gat-Európai Unió. A NA- TO-csúcsértekezlet után nagy érdeklődés előzi meg ezt a tanácskozást, hiszen további összeütközések várhatok a nukleáris és a hagyományos fegyverek leszerelése ügyében az NSZK, illetve Nágy-Bri- tannia között. KEDD: Az Egyesült Álla­mok több mint húsz álla­mában tartanak előválasz­tásokat. A „szuperkedd” után valószínűleg tovább szűkül az elnökjelöltségre pályázók tábora, mindkét párton belül világosabb lesz a verseny állása. A republikánusoknál az alel- nök Bush az esélyes, a de­mokraták között nincs egy­értelmű éllovas. SZERDA: A Közös Piac so­res elnöke, az NSZK ne­vében Kohl kancellár tá­jékoztatja az európai par­lament képviselőit az eu­rópai közösségek legutób­bi csúcstalálkozójáról. A strasbourgi esemény mó­dot ad majd az európai gazdasági helyzet és a le­szerelési folyamat értéke­lésére. CSÜTÖRTÖK: Hivatalos lá­togatásra Nagy-Britan- niába utazik a kínai kül­ügyminiszter. Vu Hszüe- csien tárgyalásain előkelő helyen szerepelnek majd a regionális válságok és a kétoldalú gazdasági kap­csolatok — különös tekin­tettel Hongkong jövőjére. PÉNTEK: Az Atlanti-óceán déli térségeiben, a Falk- land(Malvin)-szigetek kör­nyékén folytatódik a hét­főn kezdődött brit hadgya­korlat. Az esemény hírére riadókészültségbe helyez­ték az argentin hadsere­get és a Buenos Aires-i kormány hivatalosan is til­takozott. Megfigyelők sze­rint azonban nem kell tar­tani a fegyveres konflik­tus kiújulásától. SZOMBAT: Ausztriában ün­nepélyes külsőségek között emlékeznek meg az ország fasiszta megszállásának öt­venedik évfordulójáról. Az Anschluss óta eltelt fél év­század egyik legsúlyosabb politikai válságának jele­ként nem tart beszédet Waldheim államfő, akit há­borús szerepének eltitko­lása miatt sok vád ért bél­és külföldön. VASÁRNAP: Első hivatalos külföldi útjára indul az újonnan megválasztott Georgiosz Vasziliu, cipru­si elnök. A kis szigetország államfője természetesen Athénba látogat, hiszen ha­zája ezernyi szállal kötő­dik Görögországhoz. A gö­rög—török viszonyban be­következett javulás re­ményt nyújt az évtizedek óta húzódó ciprusi válság békés megoldására is. Üdvözlő táviratok Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Jerry John Raw­lings századost, a Ghánái Köztársaság Ideiglenes Nem­zeti Védelmi Tanácsának ve­zetőiét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. •ir Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter a magyar—finn diplomáciai kapcsolatok új- rafelvételánek 40. évforduló­ja alkalmából táviratban üd­vözölte Kalevi Sorsa külügy­minisztert. . Hat év óta először talál­koztak legmagasabb szinten az atlanti tábor vezetői. A helyzet hat év óta nagyot fordult; s a történelem első rakétaleszerelési megállapo­dása után egyre éled a vita körükben: milyen távlati stratégiát alakítsanak ki? Fenntartható-e még az az egység, amely az 1949-es megalakulástól, a hideghá­ború évei óta, a hatvanas, majd a hetvenes évek ku­darcba fulladt enyhülési sza­kaszai után máig összetar­totta a szövetséget? „A NATO háború utáni történetében véget ért egy fejezet” — mondta ki Leo Tindemans belga külügymi­niszter. A francia elnök húsz év óta először szintén meg­jelent az összejövetelen, s ez is jelezte: nem szokványos ülést tartottak. Rövidesen felszámolják az európai hadszíntéren is irreg- vivható atomháború rakétá­it. A hadászati atomeszkö­zöket valószínűleg felére csökkentik. Ugyanolyan-e ezek után Washington elkö­telezettsége Nyugat-Európa védelmére, mint eddig, vagy a nyugat-európaiak egyre inkább magukra lesznek utalva? Legyen „harmadik nullamegoldás” ahogyan a Szovjetunió javasolja? vagy ellenkezőleg, korszerűsítsék és juttassák nagyobb szerep­hez a harcászati atomraké­tákat? Az NSZK ellenzi ezt, hiszen ezek szinte kizárólag német földön kerülnének be­vetésre. Egyáltalán: fennáll-e a „szovjet fenyegetés” amely negyven éve összetartja az atlanti tábort? — A kérdést fel kell tenni, miután a gorbacsovi külpolitika ro- konszenvet váltott ki. nép­szerűségre tett szert a nyu­gati közvéleményben. „Az orosz medve egyre kevésbé tűnik fenyegetőnek” — mondta aggodalommal Thatcher brit miniszterelnök. Az ő felfogása szerint a Nyugatra veszélyt jelent, ha hitelt adnak a szovjet re­formirányvonalnak, amely meg is torpanhat. Megren­dülhet a szovjet fenyegetés­re épített NATO-politika egész hitele — figyelmeztet­te a többieket. Szemben állt ezzel az érveléssel Kohl nyu­gatnémet kancelláré, hogy tudniillik érdemi választ kell adni a szovjet belső válto­zásokra, s a Nyugatnak meg kell ragadnia az alkalmat, szaván kell fogni a szovjet vezetőt, amikor fegyverzet­csökkentéseket javasol. „Át­fogó elképzelést kell kiala­kítanunk a leszerelési folya­mat egészére” — hangoztat­ta Kohl. Nos, ezt kísérelték meg Brüsszelben. A nukleáris el­rettentés továbbra is a NA- TO-stratégia alapja, s hitele „nem bocsátható alkuba” — szögezték le. A hagyományos fegyverzet terén „nyomasz­tó szovjet fölény árnyéka nehezedik Európára”, s ezt Bő egy hét leforgása alatt immár másodszor keres­te fel a közel-keleti térség számos államát George Shultz amerikai külügy­miniszter, hogy megpró­báljon támogatást szerez­ni Washington legújabb békeelképzeléseihez. A ké­pen: Mubarak egyiptomi elnökkel Kairóban (fent) (Fotó: Reuter — MTI — KS) ★ Desmond Tutu Nobel-bé- kedijas anglikán érsek is részt vett a dél-afrikai Fokvárosban azon a meg­mozduláson. amelyen a legnagyobb apartheid- ellenes szervezetek műkö­dését korlátozó intézke­dések ellen tiltakoztak a felvonulók. A képen: rö­vid időre az érseket is őrizetbe vette a Botha- rezsim rendőrsége (Fotó: Reuter — MTI — KS) „•harckocsik és tüzérségi lö- vegek tízezreinek leszerelése” egyenlítheti csak ki — han­goztatták. (A hadihajók és légierő terén kimutatható NATO-fölényről nem esett szó.) A taktikai atomfegy­verekre ezek szerint még sokáig szükség lesz, s „meg­felelő szinten” kell tartani őket, szó sem lehet harma­dik nullamegoldásról. Sor­rendben előbb a hagyomá­nyos fegyverek egyensúlya teremtendő meg (a hadásza­ti atomfegyverek csökkenté­se után,) és a vegyi fegyve­rek ellenőrizhető betiltását kell elérni. A korszerűsítés körüli vi­tát azonban csak papíron ol­dották meg: a Bonn által vitatott szót némi nyelvi leleménnyel „megfelelő szin­ten tartás” helyettesíti a közleményben. Ezt tetszés szerint értelmezheti minden résztvevő. Vagyis a Gorbacsov java­solta teljes atomleszerelést a NATO nem fogadja el táv­latban sem. s erre aligha­nem olyan egyenlőtlenség készteti, amelyet semmifé­le aszimmetrikus leszerelési megállapodás nem egyenlít­het ki: Nyugat-Európát a szovjet határtól 600 kilomé­ter választja el, míg az Egye­sült Államoktól 6000 és egy óceán. A meglepetésszerű támadás kockázata és képes­sége persze csökkenthető a katonai szakértők mai néze­tei szerint, és a jövendő NATO—VSZ tárgyalásoknak éppen ebbe az irányba kel­lene tartaniuk. Ehhez azon­ban a kettős rendeltetésű fegyverek és rövid távú ra­kéták csökkentésén át vezet út, a kérdés tehát nem ke­rülhető meg­A brüsszeli közlemény ta­núsága szerint azonban a NATO-ban valahogy nem túlságosan bíznak ebben. A szovjet tank. és tüzérségi fölény leszereltetése a fő cél, amelyet kijelöltek, és a tá­volabbi jövővel nem foglal­koztak. A Kohl által sürge­tett átfogó leszerelési kon­cepciónak nincs sok nyoma; esetről esetre közelítik meg a kérdéseket, mint eddig. Tatcher asszony „ébersé­ge” és a Bonn által szorgal­mazott „kezdeményező kele­ti politika” között nem dön­töttek, változatlanul bizal­matlan és kettős a gorba­csovi politika NATO-beli megítélése. Nyugtázták a „biztató jeleket” és a „meg­nyíló távlatokat”, ugyanak­kor további „kézzelfogható lépéseket” várnak (afganisz­táni kivonulás?), a Szovjet­uniót „fenyegető katonai ha­talomnak” tartják még min­dig. Óvatos kivárás ez? Vagy a régi retorika tehetetlensé­gi nyomatéka? Lehet mind­kettő. Reagan elnöknek min­denesetre „búcsúüzenete” volt ez a szövetségesekhez, ámbár aligha várható, hogy az úi elnök — bárki lesz is — átértékelje a most lefek­tetett atlanti alapelveket. A Heves Megyei Szövetkezeti Baromfikeltető Vállalat felvesz gyakorlott középfokú közgazdasági végzettséggel rendelkező kontírozó könyvelőt Lakásmegoldást tudunk biztosítani. Gyakorlattal rendelkező ANYAGKÖNYVELŐT Robotron 1711-es géphez. Fizetés a kollektív szerződés szerint. Érdeklődni lehet munkanapokon személyesen az alábbi címen: Baromfikeltető Vállalat EGER, Szövetkezet u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom