Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-04 / 54. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. március 4., péntek Üdvözlő távirat Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke az olimpiai mozgalom nevében táviratban köszöntötte Mihail Gor- bacsovot, az SZKP főtitkárát. A NOB első embere elismerően szólt azokról a kiemelkedő teljesítményekről, amelyeket a szovjet sportolók Calgaryban, a XV. téli ötkarikás játékokon nyújtottak. öt órára lezárták a forgalmat Burgenlandi paraszttüntetés Öt órára lezárták a heiligenkreuz—rábafüzesi határátkelőhelyhez vezető utait csütörtökön délelőtt a gazdasági helyzetük romlása ellen tüntető dél-burgenlandi parasztok. Egy harminc földművesből áililp csoport tizenkilenc traktorával reggel nem sokkal hét óra után útziáírat hozott létre a heiiligenkreuzi határállomás közeiéiben, majd a blokádot délre megszüntette. Mint a tüntetők közölték, akciójukkal ki akarták fejezni elégedetlenségüket a hivatalos agrárpolitika, a külföldi mezőgazdasági termékek behozatala, a számukra kedvezőtlen árak és a nagy adóterhek miatt, A határmenti blokáddal egy időiben Kismartoniban (Eisenstadt) egy másik pa- raszttüntetés is lezajlott. A tartományi székváros egyik terén a környékbeli szőlősgazdák röplapokat osztogattak és ingyenborral kínálták a járókelőket, hogy felhívják a figyelmet súlyos eladósodottságukra. A burgenlandi tartományi parasztszövetség igazgatója elítélte az útzárlat létesítését, kijelentve, hogy ez alkalmatlan eszköz a mezőgazdaság problémáinak megoldására. Ügy vélekedett, hogy az ilyen akciókkal egyesek kétes politikai célokra akarják kihasználni a gazdák gondjait és elégedetlenségét. Befejeződött a NATO-csúcsértekezlet Brüsszelben befejeződött a NATO-országok állam- és kormányfőinek csúcsértekezlete. A képen: csoportkép a résztvevőkről (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Szerdán, délelőtt, Brüsz- szelben. folytatta és befejezte munkáját a NATO csúcs- értekezlete, amely kedden már közzétette nyilatkozatát a hagyományos fegyverzetekről. A keddi állásfoglalás válasznak tekinthető a Varsói Szerződés budapesti felhívására. leszögezi a nyugati szövetség hajlandóságát a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről folytatandó tárgyalásokra, de jelzi azt, hogy a NATO lényegében a Varsói Szerződés erőinek egyoldalú csökkentését sürgeti, s még annak megvalósulása esetén is meg akarná őrizni saját nukleáris fegyver zetét. Bár ebben a kérdésben természetesen egy tárgyalási pozíció fejeződik ki, feltűnő, hogy míg a nyugati katonai szövetség konkrétan megjelöli azokat a területeket, amelyen az úgynevezett aszimmetrikus csökkentések keretében a Varsói Szerződés erőit kellene többszörös arányban leszerelni — nevezetesen több tízezer tank és ágyú kivonását sürgeti Európából a Szovjetunió és szövetségesei részéről —, egyetlen olyan területet sem nevez meg, amelyen saját erőinek nagyobb arányú csökkentésére készülne. •Mi több, a közös közlemény kifejezetten úgy fogalmaz, hogy fenn kell tartani a hagyományos és nukleáris elrettentés megfelelő kombinációját a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről folytatandó tárgyalásokon. Ez Alton G. Keel amerikai nagykövet értelmezése szerint éppen arra szolgál, hogy kizárja például a kettős — hagyományos és nukleáris — kapacitású légierő csökkentését. Erre utal az is. hogy a közös nyilatkozatban a kormányok leszögezik: nem fogadnak el és nem tesznek olyan javaslatot, amely a NATO nukleáris erejének „eróziójára" vezetne. A szerdai tanácskozáson elhangzott beszédek fokozatosan válnak ismertté. A legkeményebb hangot Margaret Thatcher brit miniszterelnök ütötte meg. A felszólalások általában különbözőképpen 'közelítették meg a rövid hatótávolságú taktikai nukleáris fegyverek modernizálásának vitatott kérdését, míg az amerikaiak és az angolok határozottan síkraszálltak mellette, más vezetők fenntartásaikat érzékeltették. A tanácskozás csütörtökön délben, közös közlemény publikálásával ért véget, majd Lord Carrington, a szervezet távozó főtitkára tartott sajtóértekezletet. Mitterrand a leszerelésről Francois Mitterrand francia elnök a brüsszeli NATO- csúcsról adott televíziós interjúban ismét leszögezte, hogy a Nyugatnak jelenleg nem rövid hatótávolságú rakétáinak korszerűsítésére, hanem a végre megindult leszerelési folyamat folytatására kell törekednie a Szovjetunióval. „A második világháború óta először indult el egy leszerelési folyamat, ezt meg kell becsülni. Nem ez az alkalmas pillanat az újrafegyverkezésre”. Mitterrand' szerint ugyanígy időszerűtlen a harmadik nullamegoldást latolgatni, vagyis a rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról beszélni. ,JEz a kérdés nem vetődhet fel, amíg bizonyos sürgősebb problémák nem rendeződnek, mint pl. a hagyományos fegyverzetek csökkentése”. Mitterrand ez alkalommal is elutasította, hogy Franciaország mát most bekapcsolódjék a leszerelési folyamatba: „A francia fegyverzetnek a hitelesség küszöbén felül kell maradnia ahhoz, hogy a két legnagyobb hatalom komolyan vegye”. Ezért Franciaországnak egyelőre semmi dolga a tárgyalásokon. KI Külpolitikai kommentárunk /—-i Szögesdrót és BT-vita A KARHATALMI ERŐK emberei kora hajnalban jelentek meg a Fokvárostól nem messze levő fekete bőrűek lakta nyomornegyed közelében. Gyorsan, összeszokottan dolgoztak, s csakhamar két méter magas szögesdrótkerítéssel vonták körül a települést. A büntetőintézkedés, majd a rendszeressé tett járőrözés azokkal az összecsapásokkal volt összefüggésben, amelyek néhány napja robbantak ki a körzetben, s amelyek féltucatnyi halálos áldozatot is követeltek. A Fokváros környéki incidens, s a nem sokat késő rendőrségi reagálás csupán egyetlen példa arra az ismét egyre forróbbá váló közhangulatra, amely a Dél-afrikai Köztársaság helyzetét az utóbbi időben jellemzi. Sóikkal nagyobb visszhangot váltott ki az a hét eleji tiltakozó menet, amelynek során egyházi vezetőiket, ‘köztük a Nobel-békedíjas Desmond Tutu püspököt átmenetileg őrizetbe vették. A parlament épülete előtt rendezett tüntetésre az a rendelkezés szolgált alapul, amellyel a hatóságok gyakorlatilag betiltották valamennyi ellenzéki, apartheid-ellenes mozgalmat az országban, hatósági engedélyhez kötve a 17 szervezet minden megmozdulását. A szigorú tilalom még külföldön is kedvezőtlen hatást váltott ki: nemcsak az Afrikai Egységszervezet ítélte el közleményében, hanem például a brit munkáspárt vezére is hatékony szankciók bevezetését követelte miatta a londoni kormánytól. Legújabb fejleményként — immár általánosabb megfogalmazásban, az elnyomó intézkedések kivizsgálásának szándékával — megvitatták az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendikívüli ülése összehívásának javaslatát is. IGAZ, AMÍG ELÍTÉLÉSRŐL, határozatokról van szó, könnyebb az ügy — amikor azonban (ahogy Néil Kinnock is rámutatott), a valódi gazdasági büntetőintézkedéseik meghozatalára kerülne sor, a nyugati hatalmak rendre meghátrálnak. Aligha gondolta például komolyan maga Tutu püspök is, amikor „minimális követelményként” állította be a hét közepén mondott beszédében a diplomáciai kapcsolatok megszakítását a pretoriai rendszerrel: erre a jelentősebb tőkés államok részéről egyelőre halvány esély sincsen. RÁADÁSUL — A DÉL-AFRIKAI VÁLSÁGJELENSÉGEK jellemző mozzanataként — szíélsőjohb- oldali pótválasztási sikerekről és újfasiszta jellegű demonstrációról is jelentések érkeztek az elmúlt napokban. Vagyis vannak és működnék olyan erők. amelyek Botha elnök mégoly bátortalan párbeszédkísérleteit is a „feketék irányába tett elvtelen megalkuvásként” és a féhérek jogainak bűnös „kiárusításaként” szemlélik. Márpedig e szélsőséges csoportok fellépése baljós előjel a közeljövő eseményeire nézve. , (e. é.) TENG HSZIAO-PING NÉPSZERŰSÉGÉVEL VETEKSZIK A mozivászon kínai királynője SCHRAY MEGMENEKÜLT Kiszabadult a nyugatnémet túsz Kiszabadult fogságából Ralph Schray, Libanonban élő nyugatnémet állampolgár — jelenítette csütörtökön jóí értesült forrásokra hivatkozva a DPA nyugatnémet hírügynökség. Schrayt fogva tartói a libanoni főváros muzulmánok lakta negyedében engedték szabadon. Kiszabadulásának tényét megerősítette a bejrúti szíriai katonai parancsnokság is. Közölték, hogy Schrayt erős katonai őrizet mellett Damaszkuszba szállították. Schrayt a „Modzsahedek a Szabadságért” elnevezésű szélsőséges szervezet tagjai rabolták ej, január 27-én, Bejrutban. Népszerűsége a kínaiak körében vetekszik a nagy veterán politikus, T eng Hsziao-ping népszerűségével. A nők százmilliói példaképnek tekintik, a férfiak valósággal bálványozzák. Liu Hsziao-csing filmszínésznő. sőt filmsztár, a kínai mozivászon egyeduralkodó királynője, bár ez a kifejezés Kínában nem használatos. A 35 éves Liu kínai szépség- ideál is, a modern nő megtestesítője is: okos, értelmes és elképesztően őszinte. Véleményét nem rejti véka alá, legyen szó politikáról vagy a művészet szabadságáról. Türelmetlenül elégedetlen azzal, ami van. s a maga sajátos módján mindent elkövet azért, hogy változtasson a fennálló helyzeten; a feudalism múlt örökségétől és a közelmúlt dogmatikus balosságától megszabadítsa a művészetet, a politikát és a mindennapi életet. Kár. hogy a film helyett nem a politikát választotta életcéljául, mondják sokan Kínában. Az elmúlt másfél évtizedben huszonegy játékfilmben szerepelt a szecsuani értelmiségi családból származó filmszínésznő, s egy játékfilm erejéig a filmrendezéssel is megpróbálkozott Sokoldalúságát és vitathatatlan tehetségét ékesen bizonyítja, hogy meggyőző erővel, hitelesen személyesít meg partizán harcost, katonát, mérnököt vagy éppen feudális császárnőt. Az utóbbi tizenhárom évben a kínai nézőközönség körében megejtett szavazások és közvélemény-kutatások eredményeképpen, mindig az első helyre került, ami azonban hosszú időn át nem befolyásolta a kínai kulturális politika hivatalos képviselőit és irányítóit. Évről évre következetesen és makacsul mellőzték Liu Hsziao-csin- get. valahányszor odaítélték a legrangosabb kulturális dijat, a „Száz virág” kitüntetést vagy a filmművészet első díját, az „Aranykakast”. A politika hivatalos letéteményesei szerint Liu fé- lig-meddig megbocsáthatatlan bűnt követett el: egyrészt elvált férjétől, másrészt a Kínában kötelező — főleg női — szerénységet félretéve, a külföldi sajtónak úgy nyilatkozott, hogy ő a legnagyobb élő színésznő Kínában. A legmagasabb elismerésre azonban tizenhárom évet kellett várnia. De érdemes volt. A kínai filmművészet történetében példátlan módon, egyszerre kapta meg mindkét nagydíjat, a „Száz virágot” és az „Aranykakast” (a kínai Oscar-dí- jat) — a Hibiszkuszfalva című filmben játszott női főszerepért. Miért vonizza a szókimondó filmcsillag mágnesként a kínai nézők százmillióit? Miért kasszasiker valameny- nyi film, amelyben ő játszik? Az egyszerű emberek miért imádják, a politikusok viszont miért viselik oly nehezen még a létét is? A „Liu Hsziao-csing-jelenségnek” szentelt különs záróéban a Film című, népszerű kínai folyóirat a színésznő varázslatos egyéniségében és következetes célra törésében vélte megtalálni a választ ezekre a kérdésekre. De az egyértelműen dicsérő írások mellett olyan véleményeknek is helyet adott, miszerint a filmsztár pökhendi, beképzelt, és nem is ő a legjobb filmszínésznő Kínában. Ellenfelei képtelenek megbocsátani neki, hogy külföldön is „botrányosan” viselkedett. Amikor az Egyesült Államokban bemutatták néhány . filmjét, nem átallott fellépni tajvani zenekar kísérete mellett, mi több, amerikai dollárban fogadott el gázsit — óriási sikerű — fellépéséért. Könnyedén közölte az amerikai és a hazai sajtóval, hogy tibeti témájú „Keserű szerelem” című filmjét, amelyet ő rendezett, a hazai cenzúra alaposan megnyirbálta, és hosz- szú időn át nem engedte bemutatni. Még azt is elmondta, hogy amerikai tartózkodása alatt „állandó kísérőként” vele volt a kínai nagy- követség egyik munkatársa,, és gondosan figyelemmel kísérte — úgyszólván ellenőrizte — minden lépését és megnyilatkozását. Illetlenül felfedett szocialista kulisz- szatitkokat az Egyesült Államokban. a tegnapi ellenség, a mai barát előtt. Az viszont bizonyára tetszett honfitársi felügyelőjének is, hogy a makrancos hölgy egymás után utasított vissza csábító tajvani, szingapúri és hongkongi ajánlatokat: ha emigrál, világsztárt csinálnak belőle? A tehetség végül is felülkerekedett a szűk látókörű politikai fenntartásokon. Liu Hsziao-csing ma, már hivatalosan is elismert filmsztár. Az idén bemutatják évek óta dobozban tartott filmjeit is. A színésznő boldog, és sok millió kínai nő is osztozik boldogságában. Példája láttán úgy érzik, nem teljesen kilátástalan a küzdelem az igazi egyenjogúságért abban a Kínában, ahol csaknem négy évtizeddel a forradalom győzelme után. még mindig harci kérdés, megvalósításra váró politikai és társadalmi jelszó a női egyenjogúság maradéktalan elismertetése. Az Abdul Vakil külügyminiszter (középen) vezette afgán küldöttség Genfben, az afganisztáni—pakisztáni tárgyalásokon (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS)