Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-04 / 54. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. március 4., péntek 3 Az ország első szövetkezeti totó-lottó iroidája Hevesen Godó Pálné: „Kell egy csapat” (Fotó: Réz Tibor) HEVESI SIKEREK Ahol a takarékszövetkezet nagyot lépett... siók bírálat ér bennünket egy bizonyos kifejezésért. Nevezetesen pedig azért, amikor Heves megye helyett azt használjuk: szükebb hazánk. Persze most mindezzel nem nyelvcszkedni akarok. Pusztán csak érzékeltetni az olvasóval, hogy milyen jó is amikor cgy-egy megyénkben üzemelő intézmény sikereiről lehet hallani, mondjuk az ország másik végében. Valahogy ilyenkor használatos a kifejezés, szükebb hazánk gyára, üzeme, intézménye. Amely pedig jelen esetben nem más, mint Heves és Vidéke Takarékszövetkezet. Bármennyire meglepő, de meghódították munkájukkal, törekvéseikkel, előrelátásukkal a fővárost. Sőt azzal is dicsekedhetnek, hogy ma az országban elsőként Hevesen megnyitják a szövetkezeti totó-lottó irodájukat. De tartsunk sort. ne vágjunk a dolgok elébe. — Ügy érzem — hallhattuk a szövetkezet elnökétől, Godó Pálnétól —, hogy a korszerű munkaverseny szellemében végzett tevékenységünkkel hozzájárultunk a működési területünkön élő lakosság pénzügyi szolgáltatások iránti igényeinek mind magasabb színvonalú kielégítéséhez. Elsőrendű feladatként kezeljük a betétgyűjtés fokozásával a takarékos életszemlélet mind szélesebb körben való terjesztését, a rendszeres takarékosság előnyeinek népszerűsítését. Ennek eredményeként tovább nőtt betéteseink tábora. Ma- mór több mint 12 ezerszámlát kezelünk. Ezen belül pedig nem kis figyelmet fordítunk a hosszú távú takarékosságra irányuló betétformák növelésére. — Egy ilyen számvetés kapcsán mindig szóba kerül a gépkocsi-befizetések száma, összege. Mennyi ez Hevesen és környékén? — Az elmúlt év végén ez az összeg szövetkezetünkben 29 millió forintot tett ki. A növekedés az előző évihez képest nem kevesbb mint 73,1 (!) százalék. — Szövetkezetről lévén szó, sokat elárulhat, hogy mennyi most az alaprészjegy ára. — Eddig 200 forint volt. A legutóbbi küldöttgyűlés azonban 500 forintban határozta meg az alaprészjegy összegét. Az elmúlt évben ezen a területen 28 millió forint volt a növekedés. — Ez azt is jelenti, hogy még inkább lehetőség nyílik a népgazdaság pénzügyi vérkeringésének részesévé válni? — Hosszú lenne felsorolni, hogy hány bank, részvény- társaság alapítói között tartanak nyilván bennünket. Ezen túlmenően, több program megvalósítását támogatjuk, s fejlesztési kötvényeket is vásároltunk. Több helyütt, ahol alapító részvényesek vagyunk, előrehaladott tárgyalásokat folytattunk kapcsolataink további fejlesztésére. — A betét-, a kölcsönágazat, s egyéb pénzintézeti szolgáltatásaik tervét is túlteljesítették. Ezen túl jelentős részt vállaltak az idegenforgalom zavartalan lebonyolításában, s tovább erősödött kapcsolatuk a helyi áfész- szel, a lakásszövetkezettel. Hogyan lehetne összefoglalni sikereik titkát? — Most újra vetítik Sándor Pál filmjeit a televízióban. Ezért megint népszerű lett Minarik Ede mondása, ami szerint kell egy csapat. Nem akarom frázissá csépelni mindezt, de itt valójában van egy csapat. Készek az új befogadására, s a legtöbb kollégám nem veszi a kalapját, csak azért, mert lejárt a munkaideje. Nagyon jó érzés egy ilyen közösségben dolgozni. — Nem kevésbé népszerűek Budapesten sem ... — Amikor a Pénzügyminisztérium felszabadította a határforgalmat, akkor gondoltunk arra. hogy ki kellene szélesítenünk tevékenységünket. Az 1986-os küldött- gyűlésünk mindezt jóváhagyta. A Szövosz-elnökségi tagságomból eredően tudtam, hogy a főváros XVI. kerületében, a centenáriumi lakótelepen szükség lenne ránk. Az ehhez kellő beruházással egy év alatt végeztünk, s 1987. január 6-án nyitottunk. Döntésünket nem bántuk meg, mert egy év alatt 22 millió forinttal nőtt a betétállományunk. Ez pedig ebbéli tervünk teljesítésének a felét jelenti. — Ügy tudom, tovább bővítik budapesti kapcsolataikat ... — Erre már ajánlatot kaptunk. Szintén a XVI. kerületben. a Kerepesi úton egy postaépület felszabadult. Mivel igazgatóságunk egyetértett elképzeléseinkkel, március 20-ig szeretnénk megnyitni' második fővárosi egységünket. — A totó-lottó eddig kizárólagos jogot élvezett az országban az Országos Takarékpénztárt illetően. Ma Hevesen önök mégis totólottó irodát nyitnak. Hogyan sikerült erre a piacra betörni? — Nem kis harcot vívtunk addig, amíg végül is megkaptuk erre az engedélyt. Végül is sikerült. Nem kis büszkeséget jelent, hogy itt, Hevesen adhatjuk át az ügyfeleinknek az ország első szövetkezeti totózóját. Szerettem volna még tovább érdeklődni az elnökasz- szonytól a sikereik titkáról. Ö viszont nem akart hivalkodni. Csendben csak any- nyit mondott, mindezek még közel sem jelentik a végállomást. Számos elképzelésük még megvalósításra vár . .. Kis Szabó Ervin RITKA FOGLALKOZÁSOK A liftjavító Ritka szakmát, pályát választott magának — az akkor még pesti — Juhász Sándor, amikor a Gép- és Felvonószerelő Vállalatnál a liftek minden csínja-bínja kitanulására adta a fejét. S úgyszólván eszébe sem jutott más, mert a kiszemelt foglalkozásnál jobbat, érdekesebbet aligha találhatott volna. Aki ugyanis ide kívánkozik, megismerkedik az elektromossággal, a mechanikával, gépész és lakatos is lesz egyszerre!. A számítása — ahogyan mondani szokás — „bejött”. Mint munkahelyén, az egri Universal Vegyesipari Leányvállalatnál vallja: ma sem döntene másképpen. Kis kitérővel, jó néhány esztendő után is, azt csinálja, amivel kezdte. Lényegében akkor sem szakított vele, amikor mással is próbálkozott. Hiszen a leányvállalat anya- szövetkezeténél' benzinkutasként is — „maszekban” — foglalkozott a liftekkel. Szakcsoportból szerveződött a leányvállalat üzeme, amelyet ma vezet. Tizedma- gával dolgozik az összeszokott, egybeforrott, baráti hangulatú kis kollektívában Egertől Balassagyarmatig, Jászberénytől Leninvárosig. A négy szomszédos megyében összesen 56 partner 178 felvonója adja számukra a mindennapi feladatot, mikor milyent, övék a rendszeres karbantartás, az esetenkénti felújítás, középjavítás s természetesen a hibaelhárítás minden gondja, baja. Csaknem állandóan . úton vannak, mivel mindig akad valami tennivaló; a megyén belül 12, azon kívül pedig 24 óránál rövi- debb idő alatt — ígéretük szerint — végezni kell a munkával. Ami megbízást reggel nyolcig kapnak, annak még aznap eleget próbálnak tenni, legyen a „tett színhelye” akár a legtávolabbi hely Nógrádban, Szolnokban vagy Borsodban. Az egri kórház számára még hét végi ügyeletet is tartanak. nehogy bármi zavar is legyen miattuk az intézetben. A szakma, megszokottabb érdekességei mellett is, szolgál a számukra újabb élményekkel. Leninvárosban például 28 méteres emelőmagasságú az a svéd üzemi felvonó, amelyet a szerelői ráadásul az épületen kívül helyeztek el, s így mindenféle munkája a szabadban, csak bravúros függeszkedéssel végezhető. A Salgótarjáni Síküveggyárban van a legnagyobb teherbírású, a háromezer kilogrammos liftjük. Egerben — a főiskolán — még tológombos, a városban alighanem legöregebb berendezéshez iís menniük kell, a Dobó téri szövetkezetben pedig éppenséggel karos működtetésű az ugyancsak régi „járgány”, amely a műemlék épületben a szintek között mozog. A lakóháziaknál többet tud a kórház gyűjtővezérlésű szállítóeszköze is, de korántsem mindent. Mivel — meséli Juhász Sándor — a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában olyannal is volt dolga, amely egyetlen gombnyomásra négy közül hozza a soros „emeletjárót’’. A legizgalmasabb azonban, amikor úgynevezett időszaki hibához kérik a segítséget. Ilyennél ugyanis nem mindig ismerhető fel azonnal, amire panaszkodik a bejelentő. Előfordul, hogy amikor kimegy a szakember, olyan, mintha semmi baj nem lenne. Volt eset, hogy három napig látogatták a tréfálkozó „beteget”, míg rendellenessége ismétlődött, felismerhetővé vált, s végre hozzáláthattak gyógyításához. Az üzemvezető egy ilyen kis szervezetben maga is szerel, javít, amikor csak kell. Ha nincs szükség efféle kiszállásra, akkor fog tulajdonképpeni teendőihez. A piackutatáshoz, szerződéskötéshez, a költségvetés-készítéshez, az anyagbeszerzéshez, s máshoz. Járja Budapest vagy Miskolc raktárait, a Gép- és Felvonószerelő Vállalatot, meg a Ganz-Mávagot, ahol csak alkatrészt kaphat közös munkájukhoz. Ahhoz, amiből az évi 4—5 millió forintos árbevétel összejön. Szereti, amit választott — Juhász Sándort is kedvelik. Az igyekezetét tisztességesen honorálják, kitüntetéssel is elismerték már. Mestersége mégis a családon kívül öröklődik: kisfia inkább csak liftezik, a számítógépek felé vonzódik jobban. Mint a társai. Ám egy ötödikes sráctól — vigasztalja magát a liftszerelő és -javító — egyelőre még mi várható ... ? Gyóni Gyula „Bruttósított” ételárak Körkép menzákról, éttermekről Bármilyen szűkös körülmények között is élünk, néha megengedünk magunknak egy kis kiruccanást. Beülünk egy étterembe, végigböngésszük a kínálatot és jóleső érzéssel várjuk, hogy elénk rakják a megrendelt fogásokat. Sokan a januári áremelések után kissé gyanakodva vették kezükbe az étlapot. Vajon mennyivel „ugrottak” meg az amúgy sem olcsó árak, megfizethető-e még számukra egy itt elköltött vacsora? S ugyanúgy számolgatták azt ' is, mennyit fordítanak majd az üzemi vagy előfizetéses étkezésre, kibírja-e a családi kassza ezt a megterhelést. Nemrégiben ülést tartott a Fogyasztók Országos Tanácsának vendéglátóipari és idegenforgalmi szakértői bizottsága. A tanácskozáson elhangzott: „mivel a vendéglátásban az ételforgalom nem adóköteles, a fogyasztói árak január elsején csak kismértékben, a felhasznált alapanyagok árának függvényében emelkedtek, ami egy adag ételnél legfeljebb öt forint”. Nem ezt az ötforintnyi emelést akartuk ellenőrizni, amikor a kapott telex- tájékoztatás nyomás felkerestünk néhány — a megye- székhelyen lévő — éttermet, diákkonyhát. Pusztán arra kerestünk választ: az árak emelkedésével csökkent-e, és ha igen, milyen mértékben azok száma, akik igénybe veszik ezt a fajta szolgáltatást. Mindehhez Tóth Pétertől, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének vendégilótóipari főelőadójától kaptunk segítséget. Elsőként az egri Csuvas éttermet látogattuk meg. Délidőben... A diákok közül sokan az előtérben várakoztak a felszabaduló helyekre. — Az új, „Iliig” iskoláiban tanulók is itt étkeznek — mondja Tóth Péter. — Az ő számuk a megemelt térítési díj ellenére sem változott. Van azonban egy en- níél érdekesebb adat: 17,81 forintos és 21,87 forintos nyersanyagértékű jegy közül válogathatnak a vendégek. Hangsúlyozom, hogy ez a két szám nem az ebédjegyért fizetett összeg, hanem az étteremnek a napi ebéd- alapanyagára fordított pénze. Nos, e kétfajta — a drágább és olcsóbb — választási lehetőség közül január óta közel 50 százalékkal többen veszik igénybe az olcsóbbat. — Megnézhetnénk néhány árváltozást aS étlapon is? Az üzletvezető-helyettes készséggel rak elénk fél tucat papírlapot, rajtuk temérdek számmal. A hozzá nem értő kíváncsiskodó számára nem sokat mondanak, szakember azonban könnyen eligazodik rajtuk. Már sorolja is: a lyoni sertésmáj 29.80-ról 30.60-ra, a Csuvas-tál 125.20-ról 129.90- re, a töltött csirke 47.80-ról 49.10-re, a bélszín 105.10-rőt 111.50-re emelkedett. A 9-es Számú Általános Iskola menzáján már az uzsonnához készülődnek. A konyha vezetője panaszkodik: a nyersanyagárak felmentek ugyan, viszont a tízóraira, az ebédre fordítható norma alig emelkedett. Ugyanezt hallottuk a Fad- rusz utcai, 8. Számú Általános Iskola konyháján: mindössze egy forint tíz fillérrel fordíthatnak többet az ebédre, mint idáig tették ... A már említett telexjelentésben olvastuk a következőt is: „Az állami támogatás megszűntével átlagosan 35 százalékkal fizetnek többet az ebédért a vendéglátóipari szervezett közétkeztetést igénybe vevők. Az áremelkedés következtében számuk január első két hetében, éttermenként változó mértékben, 10—30 százalékkal csökkent. — Számoljon csak egy kicsit — magyarázza Tóth Péter. — Ii987 áprilisáig 13.80 volt az ebédjegy nyersanyagértéke. Ekkor változtak az árak, 15.78 lett ugyanez. Most, januíár 1-jétől a szám: 17 forint 81 fillér. Erre tett az üzlet korábban 35 százalékot, most a megvont állami támogatás is a fogyasztót terheli. így e kettő együtt 60 százalék. Tehát a nyersanyagérték, plusz a haszonkulcs, az 28.50 forint. Nehéz lenne válaszolni arra a kérdésre, csökkent-e valójában, és ha igen, menynyivel az üzemi, diák- vagy előfizetéses étkezést kérők száma. Néhány adat: a Három Farkasban körülbelül 20, a 9-es iskola konyháján 10—15, a Fadrusz utcai diákkonyhán 20—30 személy- lyel kevesebb a tavalyinál. Van azonban Egerben is olyan hely — például a Belvárosi étteremben —, ahol ez a szám nőtt. Figyelembe kell venni azt is hogy bezárt az Express étterem, ahol körülbelül ezerötszá- zan étkeztek szervezett keretek között, valaminit felújítják a Vadászkürtöt is. így aztán valójában nem lehet pontosan tudni, minek köszönhető a csökkenő vagy éppen növekvő forgalom. Doros Judit Termékszerkezet-váltás a Lenin Kohászati Művekben A 218 éves diósgyőri kohászat történelmének jelentős állomásához érkezett. Az idén a Lenin Kohászati Művekben a vállalat egész tevékenységét átfogó változást, radikális szerkezetátalakítást terveznek, amely szerint az LKM a hazai minőségi acélgyártás bázisává válik (MTI-fotó: Kozma István — KS)
