Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. március 16., szerda 3. A párt újjászervezése Heves megyében 1956—1957-ben VII/3. Novemberben fékezte a szervezést a rend és a köz- biztonság hiánya is. A hó­nap közepén a Budapesti Központi Munkástanács és a Miskolci Észak-magyarorszá­gi Munkástanács izgatásának hatására Eger átmenetileg is­mét az ellenforradalom köz­pontja lett. December köze­pén a még itt levő ellenfor­radalmárok legszélsősége­sebb része megkísérelte a tömeget még egyszer az ut­cára vinni. December 10-én tüntetést szerveztek és sztrájk kot hirdettek meg. A tünte­tő tömeg betört a nyomdá­ba, majd a szovjet parancs­nokság elé vonulva, szovjet­ellenes jelszavakat hangoz­tattak. Az akció másnap is folytatódott, majd 12-én a tüntetők fegyveres összetű­zést provokáltak a karhata­lommal, amelynek halálos és sebesült áldozatai is lettek. December 12-e olyan tra­gédia volt, amelyet az októ­ber 23-ától kezdődő ellenfor­radalmi lázítás kényszerített ki. A következő napokban megváltozott a város hangu­lata. Az ellenforradalmárok, látva, hogy a forradalmi erőknek már van elég ereje, az újabb nyílt támadásról lemondtak, és így a rend helyreállott. A megyei párt­vezetés véleménye az volt, hogy ezt a politikai fordula­tot ki kell használni a for­radalmi erők további aktivi­zálására. s az ellenforradal­mi erők teljes felszámolásá­ra, a párt újjászervezésének meggyorsítására. Kezdetben a párt szerve­zését akadályozta, hogy a volt MDP-tagok nem látták világosan a kibontakozás út­ját, nem ismerték még ala­posan a párt célkitűzéseit és programját. Ebből követke­zően sokan felvetették, hogy mi a biztosíték arra, hogy az újjászervezett párt nem dol­gozik-e a régi módszerekkel. Ebből következően, a volt párttagok egy része, főleg a hivatalokban, az első hetek­ben még várakozó álláspont­ra helyezkedett. A volt párttagok egy ré­szét novemberben és decem­berben visszafogta a belé­péstől a fegyveres ellenfor­radalmároktól való félelem is. Különösen élesen vetődött fel ez a kérdés az 1956. de­cember 19-i, egri járási párt­aktíván. Az újjászervezés kezdeti szakaszának, sőt mondhat­nánk, az egész folyamatnak sajátos vonása volt az úgy­nevezett rákosisták—gerőis- ták, illetve rákosisták—sztá­linisták kérdése. Ezek a jel­zők, mint máshol az ország­ban, itt is az ellenforrada­lom napjaiban születtek, az ellenforradalmárok fogal­mazták meg azokat. A bo­nyolult viszonyok közepette azonban, taktikai és egyéb okokból, egy ideig ezeknek a jelzőknek a használata a párton belül is elterjedt. A megyei elnökség 1956. no­vember 7-1 ülésén az MDP néhány volt vezetőjét, „rá­kosista—gerőisták”-nak mi­nősítve váltotta le. Az el­nökség december 21-i ülé­sének anyagából kitűnik, hogy a megyei vezetés ak­kor már elítélte az 1956 előt­ti pártvezetők, pártmunká­sok fenti minősítését. A városi, járási pártaktí­vákon, testületi üléseken éle­sen fogalmazták meg a jel­ző használatának károsságát. Helyesen adott hangot ennek az álláspontnak a petőfibá- nyaiak küldötte, már az 1956. december 13-i, hatvani já­rási pártaktíván. Q ezeket mondotta: „... azokat a kommunistákat, akik Rákosi rendelkezéseit végrehajtották, nem szabad minden gondol­kodás nélkül kidobni ma­gunk közül, mert igenis, azok az emberek nagyrészt becsü­letes emberek, és ezekre to­vábbra is számítanunk kell, be kell vonni őket a párt­szervezésbe, s meg kell bíz­ni őket feladatokkal". Az 1956. december 20-i, gyön­gyösi járási pártaktíva egyik hozzászólója is felvetette, hogy az ellenséges elemek a régi MDP-tagok közül, fő­ként a legigazibb kommunis­tákat, mint „rákosistákat” igyekeztek lejáratni. Az Eger Városi Ideiglenes Elnökség 1957. január 19-i ülésén az a helyes álláspont alakult ki, hogy nem tekinthetők „ráko­sistáknak—sztálinistáknak” azok, akik a párt határoza­tát végrehajtották. E minő­sítések használatát motivál­ta, hogy a pártszervezetek egy részében a párt tiszta­sága feletti őrködés ürü­gyén, a párton belül keres­tek az ellenséget. Gátolta a szervezőmunkát a több helyen kialakult frak­ciózás. Ez volt jellemző pél­dául Füzesabonyban, Feldeb- rőn, Kápolnán és Markazon. A pártélet rákfenéje volt egyes helyeken, főleg váro­sokban az intrika és az elv­telen fecsegés. A gyöngyösi városi pártbizottság 1957. jú­nius 27-i ülésén külön hatá­rozatot hozott ennek meg- gátlására. „A pártbizottság utasítja az Intéző Bizottsá­got, hogy a legkeményebben lépjen fel a több alapszer- vezetben tapasztalható intri­kák, személyeskedések el­len, mert az bomlasztja a párt egységét és távoltartja a 'tömegeket a párttól.” Nem szolgált a szervező- munka előnyére, hogy egyes helyeken olyan személyek fogtak hozzá a szervezéshez, akiknek nem volt tekinté­lyük, s politikailag sem vol­tak megfelelőek. Például Ke- recsenden, az első hetekben egy korrupt személy volt a szervező, Bélapátfalván pe­dig olyan, aki korábban szovjetellenes kijelentéséket tett. Káros volt az is, hogy néhány helyen az alapszer­vezetek vezetése karrieris­ták, vagy olyan személyek kezébe került, akik 1956 előtt etikai okokból iki vol­tak zárva a pártból. Eseten­ként a közvélemény nem fogadta el a párttitkár, il­letve a pártvezetőség szemé­lyét sem. Például Kápolnán hivatkoztak a titkár erkölcs­telenségére, Detken pedig ar­ra, hogy a vezetőségbe lum­pen elemek kerültek. A szer­vezést befolyásolták, illetve attól távoltartották az egyes egyének részéről felmerült tényleges és vélt sérelmek is. Az újjászervezés sajátos gondja volt egyes személyek utólagos .^bíróként” való fel­lépése. Az ellenforradalom leverése után, amikor a fe­lelősségre vonás elkezdődött, egyesek, akik az október 23- a és november 4-e közötti időszakban elmenekültek, el­bújtak vagy a teljes passzi­vitást választották, most je­lentkezett náluk a korábbi félelmet leplezni akaró vagy feledtetni kívánó „bátorság”, az ügy iránti túlbozgóság. Olyan emberek voltak ezek, akik gyávák voltak, amikor merni kellett, s bátrak let­tek, amikor már nem volt válságos a helyzet Később ezek a személyek akartak ítélkezni azok fölött, akik november 4-e előtt ki mer­tek állni a szocializmus mel­lett. s. az ügy érdekében vál­lalták" a kompromisszumok kockázatát is. (Folytatjuk) Szecska Károly Agrointer — évi 400 milliós forgalom Több mint fél évtizede, hogy a mátraderecskei termelő­szövetkezet gesztorságával megalakult egy 5 fős kereske­delmi iroda, amely az elmúlt évek alatt eredményeivel kis­vállalattá nőtte ki magát. Azóta a létszámok 18-ra nőtt, az éves forgalmuk pedig 400 milliót tesz ki. Hogyan érték ezt el. erről érdeklődtünk Ludányi End­rétől, az Agrointer Keres­kedelmi és Szolgáltató Le­ányvállalat igazgatójától. — 377 különféle céggel van kapcsolatunk, főleg mezőgazdasági és kisebb százalékban ipari vállalatok­kal, szövetkezetekkel. Így a mezőgazdasági termékek igen széles skáláján vásá­rolunk terményeket, példá­ul kukoricát, árpát, rozsot, szántóföldi hüvelyes növé­nyeket: babot, borsót. fű­szernövényeket, köményt, mustárt, koriandert. A meg­termelt termékek értékesí­tésének megbízásán túl igen gyakori tevékenységünkben az előre kötött értékesítési szerződés alkalmazása, ami nagy biztonságot ad a ter­melőnek és a kereskedőnek egyaránt. Ebben a formá­ban a piaci ismeretek bir­tokában előre tudható a jövő évi kereslet mennyisé­gében. minőségében és vár­ható áraiban. Az előre meg­kötött értékesítési szerző­dés még olyan előnnyel is járhat. hogy a kereskedő biztosítja a vetőmagot is. Ezáltal az eladó minden energiáját a termelésre for­díthatja. — A zöldség-gyümölcs forgalmazás az egyik leg­nehezebb és legtöbbet bí­rált területe a kereskede­lemnek. Hogy állnak ezzel? — Különböző bogyós nö­vényekkel, étkezési és léal­mával, bodzával, hagymá­val és még igen sok mással kereskedünk. Igény esetén a szükséges göngyölegeket is biztosítjuk, ami sokszor nagy gond a szövetkezetek­nek. Nem véletlen, hogy az 1982. évi 74 milliós forgal­munkkal szemben tavaly közel 400 millió forintot céloztunk meg, amit el is értünk. így a tiszta nyere­ség elérte a 4 millió forin­tot. Csak zöldborsóból 350 vagonnyit forgalmaztunk, ez igen tekintélyes mennyi­ség. Erdőgazdasági és fa­ipari termékforgalmazásunk a fűrészrönktől a kivágá­son. tűzifán át a fűrész­áruk. parketta frízek, ra­kodólapokon keresztüli fel­öleli a fa alapanyagok és a fából készült termékek szin­te minden választékát. — A gépészet területén fő profil a munka- és erő­gépek, így a földmunkagé­pek, traktorok, szerszám­gépek, haszonjárművek for­galmazása ■ ■ ■ — Célkitűzésünk az fs, hogy a szövetkezetek mel­léküzemágainak munkát szervezzünk termékgyártás és bérmunka formájában is. Ugyanis ezen ágazatok kezdve a fémforgácsolástól a műanyag gyártmányokig, igen sok esetben szabad kapacitással rendelkeznek. — Mindezekből mi a hasznuk? — Ügynöki tevékenysé­günk során bonyolítási dí­jat számolunk fel, ami az engedélyezett 4 százalék­kal szemben általában nem éri el a 2 százalékot sern- E bonyolítási díj viszont magas színvonalú tevé­kenységet takar az alacsony százalék ellenére. Garancia erre, hogy üzletkötőink a szakterületüknek megfelelő végzettséggel, kereskedelmi szakmai ismeretekkel: és igen széles ismeretségi kör­re] rendelkeznek. Az egri központunkon kívül a mun­ka jobb és hatékonyabb ellátása érdekében irodát nyitottunk Nyíregyházán és Szekszárdon. — Ez évi terveikről hal­hatnánk valamit? — A belföldi bonyolítá­sainkon kívül ez évtől1 szé­lesünk exporttevékenysé­günket. Mint ismeretes, nagyobbak a lehetőségek a szövetkezeti és vállalati exporttevékenységre, illetve ezek bonyolítására. Azt hi­szem. a nyugati „kemény valutás” exportban még igen sok kihasználatlan te­rület van, amit szeretnénk minél jobban hasznosítani — fejezte be nyilatkozatát Ludányi Endre. K. B. ÁFOR-tervek 1988 nyarára Az ÁFOR kereskedelmi szervezetei a forgalmi tapaszta­latok és az igények figyelembevételével alakítják ki az idei idegenforgalmi idény szolgáltatási rendjét. Az ÁFOR cég­jelzése alatt az idén 406 közúti üzemanyagtöltő állomáson tankolhatunk, ebből a három műszakosok, tehát éjjel-nappal szolgálatot tartók száma 87, a vasárnap és munkaszüneti napokon is árusítóké pedig 283. Budapesten összesen 44 ÁFOR-benzinkút üzemel, ebből 17 tart éjszakai ügye­letet, az úgynevezett két mű­szakos töltőállomások szá­ma a nyári idényben 26 lesz. Vasárnap és munka­szüneti napon 38 fővárosi. ÁFOR-benzinkút várja az autósokat- Magasnak tűnhet ez a szám, de a megerősí­tett ügyeletet indokolja a jelentős idegenforgalom és az ilyenkor megnövekvő belső gépjármű-közlekedés is. A vidéki, összesen 362 üzemanyagtöltő-állomás kö­zül egyébként 245 tart vasárnap és munka­szüneti napokon ügyeletet, az éjszaka is nyitva tartó kutak száma 70. Talán jel­lemzi az ÁFOR körültekin­tő felkészülését, hogy a téli időszakhoz képest mint­egy 230 üzemanyagkút nyit­va tartási ideje módosul. A nemzetközi turizmus szempontjából fontosak a határátkelőhelyek közelében levő töltőállomások. Az ÁFOR hálózatában 35 ilyen van, s ezek közül 17 éjjel- nappal nyitva tart, a többi két műszakos, de a nyári időszakban ezek is este 21 óráig várják az autósokat és motorosokat A Balaton-környéki ben­zinkutak évről évre rekord­Hőpalackok exportra Az Üvegipari Művek Nagy- kanizsai Üveggyárában az idén mintegy 10 százalékkal növelik a tőkés exportot: fejlesztik a hőkancsók és a hőtároló betétek gyártóka­pacitását. Az üveggyárban az idén 460 millió forintos árbevételre számítanak, amelynek felét exportból nyerik. Kondricz Erika hőpalack betéteket forraszt (MTI-fotó: Czika László — KS) forgalmat bonyolítanak le a nyári hónapokban. Az ÁFOR „nyári menetrendjé­ről” látható, hogy ezen a területen 20 korszerű töltő- állomás várja az autósokat és motorosokat, közülük 5 tart állandó ügyeletet, a többi úgynevezett két mű­szakos, de ezek vasárnap és munkaszüneti napokon is nyitva tartanak. Az idei autós idegenfor­galmi szezonra tovább bő­vülnék az ÁFOR közúti szolgáltatásai. A vásárlók számára a legbiztatóhb hír, hogy a vállalat a még töké­letesebb kiszolgálás és áru­ellátás érdekében az idén már 75 töltőállomáson meg­honosította az úgynevezett jövedelemérdekeltségű rend­szert. Ezeknél a kutaknál gazdagabb áruválasztékra, rugalmasabb kereskedésre, gyorsabb kiszolgálásra szá­míthatnak a vásárlók. Az idén egyébként már vala­mennyi ÁFOR-benzinkút árusít autóápolási és felsze­relési cikkeket- Az autókhoz gumiabroncsot, országszer­te 197 töltőállomáson lehet venni, Budapesten 36 kút kínálja ezt a fontos tarto­zékot. Kedvelt töltőállomási szolgáltatás a pénzbedcfbás- ra működő autóporszívó. Az ilyenekkel felszerelt töltő- állomások száma is növeke­dett, már 27 helyen lehet igénybe venni ezt a szolgál­tatást. Az egész évben üze­melő autómosók mellett, a nyári szezonban az idényjel­legű szabadtéri mosókat is üzembe helyezzük, főleg a Balaton mentén és az ide­genforgalmi központokban. Sikeres kezdeményezésnek bizonyult a palackos pb-gáz cseréje és a kis turistapa­lackok helyszíni utántölté­se az ÁFOR-nál. A koráb­bi 70 benzinkút helyett már 90 töltőállomáson lehet pa­lackot cserélni. Nyári szolgáltatásokról lé­vén szó, figyelmet érdemel az ÁFOR „üdítőital-prog­ramja”. A legforgalmasabb országutak mentén 20 ben­zinkút eszpresszóval snack- bárral vagy autós étterem­mel várja a betérőket. Eze­ken kívül 90 olyan töltőál­lomás van, ahol hűtőpultból üdítőitalokat is árusítanak. A nyári „benzinkútmenet- rendben” sok olyan ÁFOR- állomást is találhatnak, ahol a klasszikus autóscikkeken kívül idény holmikat, vagy mezőgazdasági termékeket kínálnak. Ilyen például a virágföld, a műtrágya vagy a különféle vetőmagok, ap­róbb kerti eszközök. Buda­pesten 18, vidéken 110 üzem- anyagtöltő-állomás tart ef­féle cikkeket. Egyértelműen az idegen- forgalomhoz kötődik az ÁFOR legjelentősebb idei újdonsága az úgynevezett euroszuper minőségű ólom­mentes benzin árusítása. Ez a magas oktánszámú (95 ok­tános} környezetbarát üzem­anyag már a legigényesebb katalizátoros gépkocsikhoz is tökéletesen megfelel, ki­elégíti valamennyi nyugati szabvány követelményét. Az ÁFOR üzemanyagtöltő-állo­más hálózatában 29 helyet jelöltek ki az euroszuper forgalmazására, ezek a főút­vonalakon és az idegenfor­galom által érintett helye­ken úgy oszlanak meg, hogy az autósok rövid távon be­lül mindenütt megtalálják e speciális kutakat. A kibővített ólommentes hálózat, már február lödtől a vásárlók rendelkezésére áll. Az ÁFOR fokozott fU gyeimet fordít ezeknek a kutaknak az ellátására és a speciális minőségi igények állandóságára. Gondolt a vállalat a külföldi turisták pontos informálására is. Az ólommentes eladóhelyeket tartalmazó új ÁFOR-térké- pet 59 ezer példányban nyomtatták ki, ezek közül 19 ezret a Magyar Autóklub juttat el a turizmusunk szempontjából legfontosabb nyugati országokba. Ugyan­csak ilyen térképekkel lát­ják el a nagyobb utazási irodákat, szállodavállalato­kat és határátkelőhelyeket is, a nyaralási idényben pe­dig a Danubius Rádió útján adnak folyamatos tájékozta­tást, de a bekeretezett útba­igazító térképeket valameny- nyi ÁFQR-töltőállomáson is kihelyezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom