Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-06 / 31. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1988. február 6., szombat AZ EGRI PÜSPÖKSÉG MÉRNÖKE VOLT - AGGTELEKNÉL A GYÖNGYÖSI HÍREKRŐL II világ első barlangtérképének készítője Az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára egy páratlan értékű térképet mondhat a magáénak. Ezt a térképet Szartory József, az egri püspökség mérnöke készítette az aggteleki barlangról. A térképnek ez a fennmaradt másolata 47.50X 64 cm nagyságú, és német nyelvű címe magyar fordításban így hangzik: „Gömör vármegyében, Aggteleknél található barlang ideális térképe, melyet 1794. április 28-án Szartory József püspöki mérnök járt be és saiátkezűleg vett fel. Megjegyzés: nemes Farkas János és nemes Czékus esküit jelenlétében." Lássuk először is. hogy kik voltak ezek a térképen megjelölt személyek. Szartory József ismeretlen helyen. 1753-ban született s 1786- ban állott az egri püspökség szolgálatába. Egy sor igen fontos és szép kivitelű térkép maradt utána. Egyik legnevezetesebb munkáin Eger város térképe 1787- ből. Ennek a mappának egyik értéke, hogy eltérő színekkel meg van különböztetve a püspöki bír-' tokrész a káptalanitól. Egyébként a kutatás azt tanúsítja. hogy ezt 1800-ban nagy formátumban lemásolta Neuwirth- Vince ügyes kezű egri joghallgató. Ez a térkép nemcsak az Országos Levéltár térképgyűjteményében található meg. de a városházáról származóan a Dobó fetvái) Vármúzeum térképanyagában is. Nemes Farkas János gróf Eszterházy Károly püspök építési irodájának vezetője, úgynevezett „Bauschrei- bér’’-e volt. Az agilis férfiú nyughatatlanul járta a hegyeket és értékes anyagok után kutatott. Így akadt szénre, márványra és tetőfedő palára. Nem hagyhatjuk szó nélkül. hogy ekkor Egerben a korszak jeles szakférfiúi munkálkodtak. Fazola Henrik vas nyomában járt. s talált is. Markhót Ferenc a vármegye gyógyvizeit: az egrit, a parádit és a farit vizsgálta, s derítette fel ösz- szetételüket és gyógyhatásúkat. Ennek nyomán létesítették például az egri rác tőkések a párád i timsóüze- met. A térképen szereplő Czékus Gömör vármegye hites esküdtje volt mely megyének a területén a cseppkő- barlang feküdt. Mint majd a későbbiekben látni fogjuk, a csoport negyedik tagja Carlo Adami luganói születésű szobrász, kőfaragó, stukkátor és már- ványos volt. Rendkívül érdékesek a Baradla 1794. évi feltérképezésének a körülményei. Robert Towson neves angol geológus magyarországi útja során. 1793-ban — 1 évvel a térkép elkészülte előtt! — Egerben is járt. értékes képet festve városunkról. De a környéken is búvárkodott, s Heves megyei útján Farkas János volt a kísérője. Az ánglius geológus járt az aggteleki cseppkőbarlangban is. Nem tartható kizártnak, hogy ezen az útján elkísérte Farkas János is. vagy legalábbis értesült arról. 1794. április 26. előtti napok egyikén Farkas János ezt jegyezte fel a gondosan és pontosan vezetett építési naplóba: „Az ingenierurrel (azaz Szartoryval. S. I.) és Ádá- mi kőfaragó mesterrel a hegyek közé akarunk menni. s arra 4—5 napot szánni. hogy ebben a száraz időben melyben mindent meg lehet járni, igazán megkereshessük és kitanulhassuk azt. hogy s mint van az, amit észre vettünk, ha Ex- cellenciád méltóztatna megengedni." — Eszterházy püspök bejegyezte a naplóba: ..Megengedem." 1794. április 26-án pedig már ezt írta be Farkas János a püspöki építési iroda naplójába: ..Excellenciád kegyelmes engedelme mellett odajártunk az ingenierúrral és Ádámi olasz mesterrel 5 nap. csekély ítéletünk szerint nem jártunk híjában és szorgalmatosságunknak bizonyítására mutathatunk be valamit Excellenciádnak mind az hárman, amely nap és órán fogja Excellenciád parancsolni, s amikor nem fogunk alkalmatlankodni." Csak joggal feltételezhető, hogy letört cseppkőképződményeket mutattak be Esz- terházynak. de azoknak semminemű gazdasági haszna nem lévén, tovább már szóba se került az ügy. Szartory József püspöki mérnök, a jeles geodéta, társaik fáklyafénye 'mellett a vizes, sáros csúszós és rendkívüli nehézségekkel terhes barlangban remek munkát végeztek. A térkép a barlang üregét, a bejárattól úgynevezett Vaskapuig ábrázolja. 1740 méter hosszúságban a főágban, és 430 méter hosz- szan a mellékágban. Ben- defy László, a jeles geológus és a műszaki tudományok kandidátusa megállapította. hogy a modem geodéziai műszerekkel dolgozó Konrád Ödön 1934. évi térképével. összevetve a barlangjáratok vezérirányai meglehetősen jól egyeznek. (!) A térképen található be- számozás arra enged határozott következtetést, hogy Szartory térképéhez szöveges leírás is készült. Valóban! Ezt nemes Farkas János. az egri püspöki építési iroda vezetője készítette el. Görög Demeter 1801-ben. Egerben jártában még látta. s kezében forgatta a kézirat lapjait, de annak a tudomány rendkívüli kárára, nyoma veszett, noha arról 1802-ben a Magyar Hírmondó is beszámolt. Befejezésül el kell mondanunk. hogy a három egri „kutató”-nak az aggteleki cseppkőbarlangban jártát helyszíni adatok is hitelesítik. Évekkel ennek előtte a barlang falába bevésve megtalálták Szartory Farkas és Adami nevét! Csak kuriózumként említem meg, hogy 1801-ből fennmaradt Csokonai Vitéz Mihály leírása a cseppkő- barlangról. Ügy hisszük, hogy most, amikor újból kezdetét vette a Baradla teljesebb túdo- mányos megismerése, nem haszontalan megemlékezni arról, hogy Szartory József egri püspöki mérnök 194 esztendővel ezelőtt a barlangról készítette az első mérnöki felmérést, az első térképet mely egyben a világ első barlangtérképe is. Sugár István MarkazróL. A Markazi Mátra Völgye Termelőszövetkezetben évek óta foglalkoznak szölőoltványok készítésével. A 40 tagú asszony- brigád keze alól kikerülő oltványok a Kajtatóházba kerülnek, majd az ország különböző gazdaságaiban értékesítik. A napi átlagos egyenkénti norma 1000 —1200 darab, a gyakorlattól függően (Fotó: Perl Márton) Városi lap—a lakosságért Amint a Mátra alján élők tapasztalhatták: megjelent a Gyöngyösi Hírek című, havonta megjelenő, hatoldalas újság első száma. Ez azt is jelenti, hogy löbb mint három évtized^ múltán, ismét rendelkezik „saját sajtóval" a 40 ezer lelket számláló település. Milyen gondolatokkal indították útjára a lapot? — erről kérdeztük dr. Tir Dezsőt, a városi tanács elnökét, aki a szerkesztőbizottság elnöke is. — A közjó szolgálata vezéréit bennünket — mondta. — Célunk, hogy figyelemmel kísérjük a közügyeket,~ felkaroljuk a szellemi és anyagi értékeket, felkeltsük az érdeklődést a helyi ügyek iránt. Szándékunk a párbeszéd kiszélesítése, a lakosság véleményének megismerése. nyilvánosság előtti ütköztetése. Bízunk abban, hogy az írások tájékoztató, mozgósító ereje közéleti részvételre, a hagyományok ápolására, a helység gyarapítására sarkallja az itt élőket. Fontos, hogy az emberek az őket érintő dolgokról információval rendelkezzenek. Ha a közösség dolgait közelebb visszük hozzájuk, akkor támogatásukat is könnyebben elnyerjük. — Miért nem hetilapot adtak ki? — Ha idővel igény lesz erre, akkor a város vezetőinek biztosítani kell ehhez a feltételeket. Viszont ez csak a jövő kérdése. Jelenleg háromezer példányban jelenünk meg. azaz minden negyedik lakásba eljutunk. Természetesen nemcsak Gyöngyösön, hanem a környező községekben is olvassák. Részben azért, mert sokan ide járnak .dolgozni, tehát életük egy részét itt töltik, másrészt azért is, mert ezekről a falvakról is igyekszünk híradást adni. A posta terjeszti, 5 forintos áron, s örömmel állapítom meg, hogy növekszik az előfizetők tábora. Kapható a hírlapboltokban, az üzletekben és az intézmények újságárusainál is. — A lapkiadói feladatot is a tanács vállalta magára, a felelős kiadó pedig ön. Manapság ritka az ilyen megoldás. hiszen ez plusz feladatot jelent az önök számára . . . — Úgy láttuk jónak, hogy mint a város gazdája, a tanács lássa el ezt a feladatot s anyagiakkal is kivegye részét a megjelentetésből. Mivel mi adjuk ki ez arra is sarkall bennünket. hogy megfelelően sáfárkodjunk a rendelkezésünkre álló pénzzel, és szeretnénk, ha a későbbiekben önfenntartóvá válna ez a kiadás. A Révai Nyomda Egri Gyáregységében készül, de jó lenne, ha ez a művelet átkerülne Gyöngyösre. — Kik írják a lapot? — Egy közel negyventagú, társadalmi aktivistákból álló kollektíva készíti. A rovatok munkáját a szerkesztőbizottság tagjai irányítják. s a cikkek zömét az üzemíi lapokban kipróbált tollú alkotók írják. A felelős szerkesztő G. Molnár Ferenc. Természetesen gondoltunk a szerzők felkészítésére, így jelenleg is egy továbbképzés keretében ismerkednek az újságírás műfajaival. Mi több, az utánpótlásról sem feledkeztünk el, a fiataloknak a városi KISZ-bizottság szervezett hasonló stúdiót. Ez is jelzi: szeretnénk, ha a gyöngyösiek írnák a lapot, s azt is, hogy minél színvonalasabb cikkekkel és fotókkal nyernénk el az olvasók rokon- szenvét. H. J. TÁRSADALMUNKRÓL AZ MMK-BAN Szerda esti gondolkodó Társadalmi problémáink megvitatására ad alkalmat az egri Megyei Művelődési Központban életre hívott hat előadásból álló sorozat. A megvalósulást segítette a Pedagógus Szak- szervezet Heves Megyei Bizottsága. és a TIT Eger Városi Szervezete is. Á szerdánként este 6 órakor kezdődő fórumjel- legű találkozókon neves társadalomtudósokkal, szakemberekkel. közéleti személyiségekkel találkozhatnak az érdeklődők. Elsőnek február 24-én Ferge Zsuzsa szociológus (ELTE Szociológiai Intézete) látogat el a megyeszékhelyre. A szociálpolitika társadalmi funkciójáról beszél maid. Március 9-én a családról. s népesedési viszonyainkról Fekete Gyula író szól. Ugyancsak márciusban kerül megvitatásba önpusztító betegségeink problematikája. Ezekről dr. Levendel László, az Országos Korányi Kórház professzora ad számot. Áprilisban terítékre kerülnek oktatásunk ellentmondásai. Lukács Péternek, az Oktatáskutató Intézet •munkatársának elemzésében. Még ebben a hónapban a helyi társadalom és a politikai reformok összefüggéseiről tart előadást Böhm Antal (MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézet) a szociológiai tudományok kandidátusa. Április végén zárul a sorozat. amikor a településszerkezetről, a hátrányok újratermelődéséről. s a szükséges közigazgatási reformkoncepciókról tájékoztat Vági Gábor, az Államigazgatási Szervezési Intézet tudományos munkatársa. Valamennyi est' ingyenes, s az előadások után a beszélgetéseken kérdéseikre is választ kaphatnak a résztvevők. Tervben: reformkönYvsorozat A Pénzügykutató Rt. idei terveiről Tardos Márton vezérigazgató elmondotta, hogy a múlt év novemberében alakult szervezet bekapcsolódott a tőzsdenapok szervezésébe. és részt vesznek különböző gazdasági kutatásokban is. Legújabb tervük reformkönyvsorozat indítása. Bekapcsolódnak a magyar gazdaság szervezeti rendszerének korszerűsítésébe. elsősorban elmélefi kutatásaikkal, de vállalatoknak gyakorlati segítséget is nyújtanak. Több megrendelést is kaptak már pénzintézetek, nagyvállala- latok. különböző kisszervezetek részvénytársasággá. korlátolt felelősségű társasággá való átszervezéséhez. A megrendelők között van két kereskedelmi bank is A Pénzügykutató Rt. jö- vedelemérdekelt szervezet; 26 részvényes 22,3 millió forintos tőkével hozta létre. Arra számítanak, hogy már az első évben nyereséges lesz a szervezet működése. Osztalékot egyelőre nem fizetnek. a többletbevételt kutatási célokra és könyvkiadásuk finanszírozására kívánják fordítani. Bekapcsolódnak a magyarországi tőke- és pénzpiac szervezeti problémáinak elemzésébe. Részletesen vizsgálni kívánják a pénzügyi szabályozás jelenlegi gyakorlatát. hatékonyabbá tételének lehetőségeit. Rendszeres jelentéseket tesznek majd közzé a magyar gazdaság helyzetéről. Fűtőanyag Bükkábrányból Tiszapalkonyára — Együttműködés az eger- csehi és a nógrádi bányák között Mátraalji segítőkészség A Nógrádi Szénbányák Vállalat tavaly — nem csak saját hibájából — nehéz gazdasági helyzetbe került, 230 millió forint adóssága gyűlt fel. Nem valami fényesen indult az 1988-as év gazdálkodása sem. A szénbányának a Budapest Bank Rt. ezért javasolta: alakítsanak közös ' bizottságot a veszteség okainak feltárására. a kibontakozás' útjának kijelölésére. Szeretnék elkerülni az állami szanálás megindítását, a problémákat más úton akarják megoldani. Ezért felvették a kapcsolatot a Mátraalji Szénbányákkal és a körzetben működő erőművekkel a szervezettebb együttműködés, szorosabb kapcsolatok kialakítása, s az ezzel együtt járó költségcsökkentés érdekében. Vizsgálják egy holding- szerű egyesülés megalakítását. a területileg érdekelt, szenet termelő, illetve felhasználó vállalatok szóró., sabb érdekegyeztetésére, tevékenységének jobb összehangolására. Szóba került például — ha ez elől a Magyar Villamos Művek Tröszt sem zárkózik el —. hogy a Nógrádi Szénbányák a jövőben nem Tiszapalkonyára szállítaná a szenet, hanem a jóval közelebb levő Gagarin Hőerőműnek. Míg a Mátraalji Szénbányákhoz tartozó Bükkábrány pótolná Tisza- palkonyának az így kiesett szénmennyiséget. A mátraalji—nógrádi bányavállalatok együttműködésére más tervek, elképzelések is terítékre kerültek. Nógrádban jól felkészültek a külszíni fejtések kutatására. víztelenítésére; ilyen munkára a Mátraalji Szénbányák évente 40 millió forint értékben tart igényt. Együttműködés van kialakulóban a nagy értékű bánya- berendezések összehangolt karbantartása, alkatrészellátása céljából az egercse- hi és nógrádi, mélyművelésű bányák, illetve a nagy- bátonyi gépüzem között. A Mátraalji Szénbányák a külfejtések telepítésében, kiaknázásában szerzett tapasztalatait, valamint speciális berendezéseit bocsátja a nógrádiak rendelkezésére az e megyében nyitandó külszíni fejtések gyorsabb, hatékonyabb kiaknázásához.
