Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-18 / 41. szám
NÉPÚJSÁG., 1988. február 18., csütörtök 3. CSÖKKEN A KERESLET, S A KÍNÁLAT SE NÖ Szolga Itatások áremelés után Sokáig jóval könnyebbé tették mindennapi életünket a szolgáltatások. Nem kellett a nagyobb mosásokkal otthon bajlódni, nem volt szükséges olyan ismerőst keresni. aki ért az elektrotechnikai berendezésekhez. Manapság azonban megváltozott a helyzet, méghozzá nem is kismértékben. 1988. január elsejétől ugyanis jelentősen emelkedett a szolgáltatások ára. Csak néhány példa álljon itt Ízelítőül, bár legtöbbünk már saját bőrén is tapasztalta ezeket a nehézségeket. Az ipari javításért 22 százalékkal, a ruhák karbantartásáért 26,5 százalékkal keli többet fizetnünk átlagosan. A jármüveinket 18,8 százalékkal drágábban javítják, s a fodrász 26,5 százalékkal többet kér egy hajvágás. vagy borotválás után. Kétségtelen, hogy ez elsősorban nekünk rossz, akik igénybe vesszük ezeket a szolgáltatásokat. Ám ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a ml távolmaradásunk a műhelyektől, üzletektől őket is nehéz helyzetbe hozza. (Joggal mondhatja erről bárki: nem tehetünk róla.) Ilyen szolgáltató szövetkezeteknél, vállalatoknál érdeklődtem, hogy az új helyzet milyen nehézségek vagy éppen feladatok elé állítja őket. A szőlőoltvány-termelés magasan kvalifikált szakmunkát igényel ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT ABASÁRON Jó eredmények, a messze földön híres borok hazájában Az abasárl tsz pincéjének új ága A mátraalji településen, Abasáron, évszázadok óta szőlőtermesztéssel, szőlőoltvány-termeléssel, borászattal foglalkoznak az emberek. Így volt ez 1961 előtt, a termelőszövetkezet megalakulását megelőzően is, amikor már kisebb szakcsoportokat alakítottak az itt élők. Most, az idei zárszámadás előtt, Rudas Sándor, az Abasári Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke beszélgetésünket személyes emlékkel kezdi. Maga is részt vett annak Idején a közös gazdaság szervezésében, s mint mondja: a földhöz, a szőlejükhöz ragaszkodó emberek nehezen adták rá a fejüket, hogy közösségbe tömörüljenek. A Patyolat Vállalat megyei üzeminek igazgatója Dér Károly arról tájékoztatott, hogy az év első hónapjaiban más esztendőikben is gyengébb volt a forgalom. Ebből tehát egyelőre még nem lehetne messzemenő következtetéseket levonni. Az itteni áremelkedések átlagosan nem váltak magasak, ám van olyan szolgáltatásuk is, amelyik száz százalékkal lett drágább. Főleg abból adódik a többlet, hogy az eddig meglévő árkiegészítést megvon ták telük, s ezt csak a lakosság pénzéből tudják visszaszerezni. De újabb kezdeményezésekkel próbálnak az emberek bizalmába férkőeni. Ilyen például a vegytisztí- tás-akció, s az, hogy szómba tönként bizonyos tevékenységeket tíz százalék árengedménnyel végeznek el. Szolgálják a divathóbortokat, így kísérleti jelleggel már bevezették a farmer- nadrágok márványosítását, kőkoptatását. Terveik között szerepel a tolifrissítés is. Megnyugtató tapasztalatokat szereztek a mezőgazdászok a tél végi határszemléken: a földmérések azt igazolják, hogy az őszi kalászosok jól teleltek, az időjárás mindvégig kedvezett a zsenge növényeknek. Február derekán az őszi búza szépen mutat, erőteljesen bokrosodott, és ez biztató a továbbiakra nézve. Hosz- szú évek óta nem volt eny- nyire kiegyensúlyozott a növényállomány, még azokban a táblákban is megerősödött a búza, ahol az őszi hetekben hiányos volt a kélés. Az adatok szerint a téli csapadék egyelőre kevesebb, mint a sokévi átlag. Mindenekelőtt az Alföld déli részén lenne szükség a ta- laivízkészlet föltöltésére. Másutt viszonylag kedvező a helyzet, bár mindenüvé elkelne még a nedvesség. A határszemlék tanulsága még. hogy az enyhe időjáA megyei autójavító vállalat igazgatója, Barta András is azt mondta, hogy nem tudják összehasonlítani az ideit az elmúlt évvel. Tavaly ilyenkor ugyanis a nagy hó miatt nem jártak a gépkocsik, így nekik sem volt munkájuk. Most nagyobb a forgalom de érzik, hogy összesség £ ben csekken a kereslet. Mintegy harminc- százalékos kiesésre számítanak. Panaszolja, hogy nehéz dolguk van, hiszen a kuncsaftoktól nekik kell elkérniük a több pénzt. Kedvezményeket nem tudnak adni, hiszen fenn kell tartaniuk magukat. Az állandó beszerzést leállították, csak a mindenkori legszükségesebb alkatrészeket vásárolják Félnek, hogy a lakossági szolgáltatásra vonatkozó tervüket nem tudják teljesíteni, ez a tevékenységük nem biztos, hegy eléri az összes ötven százalékát. A Technolux Szolgáltató Szövetkezethez tartozik a fodrászat. Az elnök, Polon- kai László szintén kevés jóról tudott beszámolni. Üigy véli — s ebben egyetértünk rás nemcsak a növényeknek, hanem a növényi kártevőknek is kedvezett, ezek áttelelése is zavartalan volt. Hiányoztak az erős fagyok, amelyek a kártevő rovarokat alaposan megtizedelik és a gombabetegségek is felerősödhetnek. Ezért több növényvédő szerre lesz szükség a következő időszak*'— A MÉM intézkedett további növényvédőszer-behozatal- ról. A szokásosnál legalább 300—400 ezer hektárral nagyobb területen kell elvégezni a növényvédelmi munkákat. A gazdaságok egy részének egyelőre gondot okoz a készlet beszerzése. mivel eléggé szűkösen jutnak hozzá hitelekhez. Ugyanúgy a műtrágyaellátásnál is zavarok mutatkoznak. ám nem kizárólag pénzügyi okokból, hanem azért, mert az elmúlt időszakban nem volt elegendő nitrogén talaj erőpótló anyag a telepeken. Időköz—, hogy a szolgáltatások népszerűsége az életszínvonaltól függ. ök sem tudják úgy visszacsalogatni vendégeiket, hogy olcsóbban dolgoznak. Terheli őket a forgalmi adó, s az hogy az anyagok és a berendezések árai is emelkedtek. Tíz-ti- zenkét millió forintos veszteségre számítanak és most úgy tűnik, ez ellen nem tudnak tenni. Támogatásuk filléres, s a kilábaláshoz szükséges terv sem állt még teljesen össze. Talán két- három hónap múlva lehet erről beszélni. Tehát egy cipőben járunk. Szolgáltató és fogyasztó egyaránt kiszolgáltatott helyzetben van. S a gazdasági gondok olyannyira szőri tó- ak, hogy a cselekvési tér is korlátozott. Nehéz kimondani, de valószínű, hogy egy időre bizonyos szolgáltatásokat csak mérsékeltebben tudunk igénybe venni. Az írás elején szó volt róla, ez a szövetkezeteket, vállalatokat is érzékenyen érinti. A megoldás kulcsa egyelőre nincs a kezünkben. Kovács Attila ben születtek intézkedések a raktári készletek feltöltésére. ám egyelőre még mindig vontatottan halad az árusítás. A termelőknek többletkiadást okoz az is, hogy a talaj felső rétege most nincsen megfagyva, így nem bírja el a növényvédő gépeket, azok megsüllyednek, elakadnak. Emiatt repülőgépekről és helikopterekről szórják ki a műtrágyát, ami lényegesen drágább művelet. A kalászos gabonák vetés- területe egyébként meghaladja a másfél millió hektárt. A téli szántásokkal rendben elkészültek az üzemekben. A jó időt kihasználták a gépészek. ugyanúgy mint az állattenyésztők, akik a téli szezonban a szokásosnál tovább tarthatták a legelőn az állatokat ezz-l valamelyest sikerült mérsékelni a kiadásokat. — Visszatekintve ennyi év után. az eredmények azt igazolják, hogy amit akkor ígértünk. megvalósult. A nagyüzemi gazdálkodás az életviszonyokat, a foglalkoztatást nagyban elősegítette, javította. Jóleső érzés ez — summázza. Ma már tizenegy szocialista brigádban, négyszáztízen dolgoznak itt, s a szövetkezet 1500 hektárnyi területéből 500 hektár szőlő, melyből 200 háztáji. A nyugdíjasokkal együtt, a tagok száma eléri a kilencszázhatva- nat. — A fő ágazatnak, a szőlő- termesztésnek nem kedvezett a tavalyi időjárás. Mégis, az összegzésnél milyen eredményekről adhatnak számot? — kérdezzük Rudas Sándortól. — Januárban és februárban nemegyszer mértünk mínusz húsz fokot, s a hűvös tavasz is késleltette a növények kifakadását. Ennek ellenére, jó közepes termést értünk el. Ezt az 1986-os évünkhöz viszonyítva mondjuk, amikor kimagasló eredményeinkért megkaptuk a kiváló címet is. Tavaly a szőlőnk átlagtermése hektáronként elérte a 91 mázsa 80 kilogrammot, így az eredmények a tervezettnél jobbak lettek. A minőséggel is elégedettek lehetünk, az átlag cukorfok 17,8 volt. Szőlőink nagy részét nem tsz-tagoknak adtuk ki, részesművelésre. — Nem volt ez nagy kockázat, hiszen a gazdaságnak felelősséget kellett vállalnia e területekért is ... ? — Valamennyi részesművelőnk szakmai irányítás alatt dolgozott, nemcsak tanácsokkal, anyagokkal is segítettük őket. Mikor, hogyan végezzék a szükséges munkákat. Nos, a „gyümölcs beérett”: jónak bizonyult e termeltetési forma. Olyany- nyira, hogy a szőlő- és vadalany részesművelőinek száma az idén már négyszázra emelkedett, vannak köztük abasáriak és környékbeliek is. Háztáji területeink is gondozottak. jól ápoltak. Ehhez a tsz közössége is hozzájárult a gépi talajmunkával, permetezéssel, de más tevékenységgel is. A leghíresebb szőlőfajták errefelé az olaszrizling, a rizlingszilváni, az ottonel muskotály, a tramini, az ir- sai, no és, a kékfrankos. A jó minőséghez természetesen elengedhetetlen, hogy magasan kvalifikált szakmunkát végezzenek a szőlőoltvány- «termelésnél. — Az utóbbi időkben igen jó eredményt értünk el, annak ellenére, hogy a megfelelő tárolókapacitás hiányában, nagyobb mennyiségű alanyvessző károsodott. Tavaly összesen 2 millió 402 ezer 167 szőlőoltványt értékesítettünk, ebből szovjet exportra több mint 340 ezret. Saját telepítésre és pótlásra mintegy százötezret szántunk, s tavaszi értékesítésre még közel 350 ezer* maradt. Az árbevételünk eléri a 76 millió 722 ezer forintot. Ez volt a legjövedelmezőbb ágazatunk, s az 1986. évi, 58,78 százalékos kihozatali csúcsot is túlteljesítettük fél százalékkal. — Akkor az idei év „feladta a leckét", hogy ugyanilyen jó eredményt érjenek el... — Szigorítjuk a technológiai fegyelmet, s megköveteljük a minőségi munkát. Az ültetvényekről eltávolítjuk a fajtaidegen tőkéket, s a törzsszőlővé nyilvánítást is megszigorítjuk. Erre az évre 4,5 millió darab oltását tervezzük. Majd arról váltunk néhány szót, hogy a tavalyi időjárás nem kedvezett a szántóföldi növényeknek sem. Búzatermesztésben harminc hektáron 40 mázsás átlagtermést értek el, a lucerna átlagtermése pedig elérte a 42,8 mázsát. Tavaszi árpából 562 mázsa termett, takarmányborsóból pedig 413 mázsa. Megszüntették a kevéssé jövedelmező ágazatot, a juhtenyésztést: hatszáz birkát adtak el. Az ipari melléküzemágak egyes részlegei gazdaságtalanná váltak, gondolkodnak ezek felszámolásán is. — S milyen eredmények születtek a borászatban? — Négyszázhúsz termelőtől, 12 ezer 564 hektoliter bort vásároltunk fel, összességében pedig 35 ezer 200 hektoliter kezeléséről és értékesítéséről kellett gondoskodnunk. Palackos borból közel egymillió 37 ezret, hordósból pedig mintegy negyvenezer hektolitert. Évek óta nem volt rá példa, hogy tőkés exportra 2 ezer 423 hektolitert szállítottunk. ösz- szességében, bár termelőszövetkezetünk tavalyi eredménye elmarad az 1986-ostól, mégis a tervezett nyereséget: 21,5 millió forintot, 37 millió 463 ezerre teljesítettük. Az eredmények hát önmagukért beszélnek. S bár az idei év az abasári termelő- szövetkezetben sem lesz köny- nyű, az átgondolt alapos tervezés, a rugalmas piacpolitika, nem utolsósorban a tagság szorgalma, szép reményekre ad kilátást. Mikes Márta Kiegyensúlyozott a növényállomány — Egyelőre kevesebb a csapadék — Több műtrágyára lesz szükség jól telelnek a vetések A HUNGARONEKTÁR EMELT Nőtt az akácméz felvásárlási ára Az- idei szezonban a korábbinál többet fizet majd az akácmézért a méhészeknek a Hungaronektár Országos Méhészeti Szövetkezeti Közös Vállalat, amely főként a külpiacon jobban eladható magyar mézféleség termelését ösztönzi. Az első osztályú akácmézért az eddigi 50 forint . helyett, a kistermelőknek kilogrammonként 60 forintot fizet a vállalat; az áfőszeknek — mivel ezek integrációval is foglalkoznak — 5 forinttal többet, kilogrammonként 65 forintot adnak. Nem módosítják a vegyes virág- és napraforgó- méz, felvásárlási árát, mivel ezekre kisebb a kereslet. A Hungaronektár az elmúlt napokban mintegy 250 fogyasztási szövetkezethez küldte el az idei felvásárlási szerződések példányait aláírásra. és egyúttal azt is közölte. hogy az ő kívánságukra módosította a korábbi árakat. Erről kérdeztük Kovács Jánost, az egri áfész termelési igazgatóhelyettesét. Elmondta. hogy eddig kedvezményeket kaptak, többek között felszerelésekre. Ennek eltörlését kérték, s azt, hogy a támogatást építsék be a méz árába. A cég partnerei egyébként változatlanul igénybe vehetik a százezer forintos kedvezményes méhészkölcsönt, amelynek 8 százalékos évenkénti kamatát a Hungaronektár fizeti helyettük. Csupán ennek révén. mintegy 9—10 millió forinttal támogatják a hazai méztermelőket. Ebből az egri áfész 3 millió forint körüli összegben részesül. Ezt hat évre kapják, s két esztendőben, az 1987-esben és az idén veszik fel. Továbbra is kapják a családok számára nélkülözhetetlen cukrot, és ennek ellenértékét majd csak az új termésű méz értékesítésekor kell megfizetni. Egyelőre még nem tudni, hogy az új helyzetnek milyen kihatása lesz a fogyasztói árakra. \ hordókban minőségi borok érnek (Fotó: Perl Márton) Rudas Sándor: A borversenyeken tavaly jól vizsgáztak az abasári termékek
