Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 8. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 11., hétfő GAZDASÁG — TÁRSADALOM I ■■ Vállalkozási formák a mezőgazdaságban Az idő múlásával a mezőgazdasági termelőszövetkezetek arca is változik; sok olyan vonás is megerősödött, amely korábban kizárólag az iparra, a nagyüzemekre volt jel­lemző. A hasonlóságnak vannak jó oldalai is. De rosszak is. Azt a tendenciát például a szövetkezeti mozgalmon belül senki nem üdvözli, hogy a tsz-tag mindinkább fix fizetést kapó bérmunkásként kezd dolgozni a közösben, lassanként teljesen elfelejtvén, hogy ő nem alkalmazottja, hanem tulajdonosa a gazdaságnak. ÁREMELÉS UTÁN Az üzemi étkezésről Kétségtelen, hogy kényel­mesebb a tagnak nem gya­korolni a szövetkezeti de­mokrácia kinálta jogokat, tulajdonosként nem véle­ményt mondani, mellőzni a különféle munkahelyi, gaz. dasági döntéseket hozó fó­rumokat, s csak elvégezni a napi penzumot, türelmesen várván a havi járandóságot. Persze, igaz az is, hogy kevés olyan gazdaság van, ahol a vezetés tényleg igény­li a kollektív véleményalko­tást, és lehetőséget is te­remt a tulajdonos-tagok meglevő jogainak érvényre juttatásához. Holott, a tulajdonosi érzés gyengülé­se és kihunyta attól a belső hajtóerőtől fosztja meg ter­melőszövetkezeteinket, ami­nek jelentős szerepe volt abban, hogy az elmúlt év­tizedekben a magyar mező- gazdaság eredményessé, eu­rópai mércével mérve is si­keressé vált. Az ipar pedig éppen mos­tanában próbálja belső ér­dekeltségi rendszerét a tu­lajdonosi kötődés erősítésé­vel megalapozni, mert már bebizonyosodott, hogy na­gyobb teljesítményre ser­kent, ha a dolgozók köz­vetlenül, a pénztárcájukon keresztül érzékelhetik mun­kájuk minőségét, értékét. A vállalati tanács intézménye, illetve az itt-ott már beve­zetett részjegyek is e célt szolgálják. Am, gyakran a gyárakban teljesen új utakat is kell ;keresni, a mezőgazdasági szövetkezetekben viszont nem, ott tulajdonképpen az egyszer már működött rend­szert kell csak feléleszteni és friss, a ma követelmé­nyeinek megfelelő megoldá­sokkal kiegészíteni, gazda­gítani. A cél az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt: eredményesebb gaz­dálkodásra ösztönözni. Ennek egyik módja a ter­melőszövetkezetekben : az önelszámoló egység. Ez a rendszer nem csupán a fel­adatok decentralizálását jelenti, hanem egy olyan vállalkozásra késztető for­ma bevezetését is, ahol ' az emberek figyelnek az anyag- és energiafelhasználás ala­kulására, az eszközök teljes kihasználására, a költségta­karékosságra, vagyis, ahol közvetlenül érvényesül a dolgozók gazdasági érdekelt­sége. A belső vállalkozásoknak ez a kerete többféle fejlett­ségi fokon működik. Leg­egyszerűbb forma, amikor az eredménytől függő része­sedést csak differenciáltan szétosztják. A fejlettebb változatban az önelszámoló egység maga jdönt a belső vezetésről és munkameg­osztásról, a munkarendről, a jövedelem elosztásáról, sőt, gondolkodhatnak arról is, hogy a feladatok végrehaj­tásához milyen eszközöket vegyenek igénybe. Az auto­nómia csúcsa viszont az, amikor egy ilyen részleg ha­tározhat már arról is. hogy az általa elért jövedelemből mekkora részt takarít meg. oszt szét, vagy fordít fej­lesztésre, beruházásra, gaz­dálkodásának dinamizálá­sára. Arról egyelőre azonban még szó nincs, hogy az ön- elszámolás rendszere, mint az anyagi érdekeltségen aflapuló. a tulajdonosi szem­léletet javító belső vállalko­zási forma általánossá vált volna mindenfelé. Van me­gye, ahol ódzkodnak beve­zetésétől, máshol viszont szívesen fordulnak ebbe az irányba a gazdaságok: Sza- bolcs-Szatmárban például a tsz-ek háromnegyedében működik már valamilyen szinten önelszámoló egység. Hiba volna azonban azt hinni, hogy ahol már meg­szerveződött egy-egy rész­leg, mindenhol tökéletesen harmonikus az élete is. Több gazdaság közeli vizs­gálata bizony megmutatta, hogy a kimondott és dekla­rált önállóság csak formá­lis, nincs valódi vállalkozá­si szabadság. Persze, nemcsak az önel­számolás rendszerének kü­lönféle változataival igyek­szenek növelni az üzemek­ben a munka hatásfokát, több helyen bevált módszer­ként meggyökeresedett már — például — az átalánydí­jas elszámolási forma is. Ennek lényege: egy ilyen, vállalkozási formába került ágazat dolgozói a mun­kaeszközeik egy részét bér­lik, másik részét megvásá­rolják a közöstől, állják a termelésük egyéb költsége­it is, a jövedelmük megha­tározott részét pedig — átalányt — befizetik a tsz kasszájába, a maradékról viszont szabadon határoz­hatnak. Az itt munkálkodó a sa­ját és munkatársai zsebét „fosztja ki” akkor, ha la­zsál, pazarolja az anyagot és energiát. E rendszer szép­séghibája viszont, hogy er­re a formára egyelőre csak a tsz-ek melléküzemágai­ban, javítóműhelyeiben térhetnek át, nem alkalmaz­ható ellenben a növényter­mesztésben, az állattenyész­tésben. Sokszor hallani, hogy az ember leginkább a gyomrán tud spórolni. Azonban ez az út nem mindig járható. Fő­leg akkor nem, ha fizikai munkával keresi valaki a kenyerét. Ehhez a nagy erő­kifejtést igénylő tevékeny­séghez kell a kalória, mert máskülönben a teljesítmény látja kárát. Az üzemek, vállalatok eddig az étkezé­si díjak jelentős hányadát vállalták magukra, ezért maradhatott viszonylag ol­csó az üzemi koszt. Hogy az áremelések után is így lesz-e mindez, erre voltunk kíváncsiak, s utánanéztünk az új helyzetnek, megyénk több üzeménél, kma- tög ★ Az egri Finomszerelvény- gyár gazdasági igazgatóhe­lyettese, Szederkényi György elmondta, hogy 3200 a dol­gozói összlétszám. Ebből Több mint harminc évvel ezelőtt, 1956 őszén hazánk­ban a Rákosi—Gerő féle cso­port szektás-dogmatikus hi­bái. a jobboldali revizionis­ták árulásba torkolló politi­kája, a belső ellenséges erők aknamunkája és a nemzet­közi imperializmus támadá­sa következtében fegyveres ellenforradalom tört ki Ma­gyarországon, amelynek cél­ja az 1945 után felszámolt régi földesúri-tőkés rendszer visszaállítása volt. Az ellen- forradalmi erők csapásai kö­vetkeztében a forradalmi erők átmenetileg defenzívá­ban voltak, fennállott a ha­talom elvesztésének veszé­lye. Mivel a munkáshatal­mat a forradalmi erők saját maguk nem tudták megvé­deni, ezért a Szovjetunió fegyveres segítségét kérték az ellenforradalom fegyveres leverésére, amely sikerült is. Az ellenforradalmi erők át­meneti térhódításának egyik oka az volt, hogy a forra­dalmi erők, a munkásosz­tály nem voltak felfegyve­rezve. Az új Forradalmi Központ ezért november 4-e után elhatározta a munkás- osztály, a néphez hű erők felfegyverzését, s 1957 janu­ár végén határozatot foga­dott el a Munkásőrség lét­rehozására. Mielőtt azonban a Munkásőrség megszervezé­séről és kezdeti tevékenysé­gének történetéről szólok, rö­viden írok az 1956 novem­2600-an Egerben, 600-an a hevesi részlegnél dolgoznak. — Nálunk a Felső-ma­gyarországi Üzemi Vendég­látó Vállalat, Hevesen az ottani áfész működteti a konyhát. Tavaly egy adag ebéd 25 forintba került, melyből a vállalat 10 forin­tot térített, s a dolgozók 15 forintért ülhettek az aszta­lokhoz. Most 9 forinttal lett mindez drágább, így a 34 forintból a munkáltató ma­gára vállal 14 forintot, s húsz forintba kerül egy ebéd, azaz 33 százalékkal drágult. Eddig Hevesen kö­rülbelül 100—t!20-an, Eger­ben 600—700-an étkeztek. Kérdés, hogy ez hogyan ala­kul ezután . .. ★ Gyöngyösön a Heves Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat igazgatójának. Molnár Gábornak a tájé­koztatása szerint: 111/1. bérében megszervezett kar­hatalomról, amely fegyveres szervezet a Munkásőrség elő­dének tekintendő. A megyei pártvezetés a párt újjászervezésével pár­huzamosan végezte a karha­talom szervezését. Már no­vember közepén megindult ez a munka, amelynek so­rán a megyei ideiglenes in­tézőbizottság november 30-ra Egerbe tanácskozást hívott össze, amelynek célja a kar­hatalom kiépítésének meg­beszélése volt. A karhatalom megszerve­zése nem volt könnyű fel­adat, hisz még a forradalmi erők jelentős része defenzí­vában volt. A megyei ideig­lenes elnökség a szervezés po­litikai irányításával Ivády Józsefet bízta meg. A kato­nai szervezők L intallér László és Budai György let­tek. Szívós munkával sike­rült először az egri, majd a füzesabonyi egységet létre­hozniuk. Az egri egység szer­vezése már november 18-án megindult, s a hónap végére majdnem 90 tagot számlált. Parancsnoka Lintallér Lász­ló lett, a füzesabonyi egysé­gé pedig Budai György. December hónapban már minden városban és járási székhelyen egy 25—30 tagú karhatalmi egység jött létre. 1956. december 1-jén a me­gyei karhatalmi egységek létszáma 293, 1957. január 15-én pedig már 320 volt. A — Speciális helyzetben vagyunk; egyrészt, mert sa­ját konyhánkon főzünk, más­részt, mert a nehéz fizikai munkát végző dolgozóinknak kötelező a reggeli és a vacso­ra. Ez most J8 forint lett. Az éjszakai pótlék is ugyan­ennyi, az ebéd 19 forint. Az új díjak 2.50—3 forinttal drágábbak az 1987-esnél. Százötven szakmunkásta­nulónknak 8 forintjába ke­rül mindez. Ha valaki a fizikaiak köréből itt ebédel, vagy haza hordja a föztet, akkor ők az önköltséges, 28 forintos árat térítik, mert a vállalat csak egyszeri ét­kezést tud támogatni. Gon­doljunk arra, hogy a köte­lező reggelit vagy vacsorát már kedvezményesen fo­gyasztották. Az üzem ezer alkalmazottjának közel fele igényelte az elmúlt időben ezt a szolgáltatást, s egy részük kétszer is étkezett. Mivel a nehéz munka el­végzésének feltétele a mi­nőségi táplálkozás, úgy hi­hevesi járásban december közepén a kormányőrség he­lyi származású tagjai segí­tették a karhatalom létreho­zását. Az egységek tagjai főként a honvédség rendszerhez hú, hivatásos és tartalékos tiszt­jeiből, pártmunkásokból, ipa­ri munkásokból, állami gaz­dasági dolgozókból és párt­tag tsz-tagokból kerültek ki. A karhatalom igen cselek­vőén tevékenykedő forradal­mi szervezet volt. Komoly munkát végzett az utóvéd harcokat folytató ellenforra­dalmi erők leküzdésében, a rend és a nyugalom helyre- állításában, a termelőmun­ka zavartalanságának bizto­sításában. öt-tíz fős gépko­csis járőrök cirkáltak a me­gyében, s ellenőrizték a fal­vakat, felszámolták a még meglévő „forradalmi bizott­ságokat”, s visszahelyezték az ellenforradalmárok által elbocsátott párt-, állami és gazdasági vezetőket. Meghiúsították az ellenfor­radalmi akciókat. Megyei viszonylatban is jelentős volt az ellenforradalmárok 1956. december 12-i, egri akciójá­nak fegyveres felszámolása, amely fordulópontot jelen­tett a megye politikai életé­ben, a konszolidáció előreha­szem, ezen az arányon lé­nyeges változás nemigen lesz. ★ Zólyomi Lajos, a Mátra- vidéki Fémművek Siroki Gyárának számviteli osz­tályvezetője, a friss kalku­lációkról a következőket mondta: — A parádi áfész által előállított adagokért 1987- ben 23 forintot fizettünk, s ebből 16 forint volt a dol­gozó költsége. Ma ez 32 forint, s 20 forint a szemé­lyekre eső hányad. A 2600 dolgozónk 36 köz­ségből verbuválódik, s kö­rülbelül 500-an itt esznek Mintegy 200—250 a fizikai dolgozó, a többi adminiszt­ratív. Azok, akik nincsenek géphez kötve, ki tudják ezt a lehetőséget használni. Az üzem folyamatos, három műszakban dolgozik. A gép mellől nem lehet eljönni. A munkanap végén 2 órakor pedig a közlekedés . miatt sietnek a buszhoz. A 25 szá­zalékos tarifaemelkedés ta­pasztalatairól beszámolni még korai lenne . .. ladásában. A karhatalmis- ták felkutatták a politikai és a közíörvényes bűnözőket. A rendőrséggel együttműködve összegyűjtötték a kintiévé fegyvereket, lőszereket és robbanóanyagokat. A karhatalom munkájával kivívta a párttagság a párt­szervek, a szocializmushoz hű erők bizalmát. Az egri ideig­lenes intézőbizottság 1957. március 20-i ülésére készí­tett beszámoló így szólott a karhatalomról: „... ma már forradalmi elszántságú és fegyelmű karhatalom van. Az ellenség által rettegett, egyre eredményesebb elhárí­tó. operatív tevékenység, munka folyik. Döntő szere­pük van ezeknek a szervek­nek az ellenforradalom szin­te teljes visszaszorításában, illegalitásba való kényszerí­tésében ... A március 15-i provokációs kísérlet bedög­lött, minden komoly provo­kációt elkerültünk, s ez bi­zonyítéka e szervek helyes tevékenységének. Ebben nagy érdemeket szereztek idős. harcedzett elvtársaink, Szől- lősi Sándor, Lintallér László. Dancza János, Bóta Bernát, Nagy Béla és még sokan má­sok ...” (Folytatjuk) Szecskó Károly H. L. I. A HATVANI LENIN TERMELŐSZÖVETKEZET herédi üzemegységében — a Heves Megyei Tíizoltó-parancsnokság javaslatára — jött létre a tűzoltókészülékeket javító műhely. A garanciális időn túl lejárt vagy meghibásodott poroltókat töltik fel, javítják meg vagy cserélik ki az itt dolgozó asszo­nyok. Ez évben több ezer darabot orvosolnak Vajas Pálné és munkatársai (Foitó: Szabó Sándor) (ib. szabó) A szó puszta kimondá- sa is komolyságot, felelősséget \tükröz. Mégis — hnint tapasztalhatjuk — hány. de (hány jelentés, be­számoló kerül még min­dig rangosabb testületek elé is anélkül, ‘hogy saj­nos. úgyszólván iakár a leg­kisebb mértékben tartal­mazná Iazt. Iamit a téma napirendre tűzői várnának tőle. Általánosságok, sab Ionos 'megállapítások, köz­helyek untatják iaz embert, hogy a fogalmazás, a nyelv gyengeségeit imár ne is 'em­lítsük. Bosszantó. ^nemegyszer egyenesen felháborító, ami­kor ezek az '..írásos anya­gok” arról vallanak, hogy készítőik kezeiből szinte mindenféle alaposabb kö­rültekintés. elmélyülés, kü­lönösebb témaismeret, jár­tasság nélkül kerültek a címzettekhez. Azokhoz. akik a '.hivatalos megbe­szélés. értekezlet tanács­kozás kedvéért más. jóval értelmesebb tennivalóktól szakítják el tíz időt, nem­egyszer órák hosszat majd­nem ,teljesen felesleges ücsörgésre kárhoztatva. Az. hogy csupán a na­pokban jómagam három ilyen súlytalan irománnyal is találkoztam, feltétlenül arra enged következtetni: jócskán akadnak még fe­lesleges. igazán nélkülöz­hető ..előterjesztők.” Olyan kisebb-naavobb rangú hi­vatalnokok. .irodisták”, akiknek még oly látványos buzgólkodásuk is csak egy­féle — ahogyan mondani szokták — lázas semmit­tevés. Csupán azért gyárt­ják a vékonyabb-vaskosabb paksamétát. mert követelik tőlük, benne ivan a prog­ramban. 1 munkatervben. Eszükben sincs igazán vég­rehajtani a rájuk '.testált feladatot. S mindaddig megtehetik ezt. iamíg elöljáróik, veze­tőik ennyire igénytelenek velük szemben. Jóllehet, iaencsak ellentmond ez egészségesebb törekvése­inknek. ,a hatékonyság va­lamennyiünktől megkívánt s elvárt növelésének, ösz- szeeayeztethetetlen azzal az igyekezettel amely az élet minden területén — így az irodákban, tanácster­mekben is — okos gondo­latokat. felismeréseket, még inkább pedig határo­zott. aktív cselekvést vár az egyébként sokkal ké­nyelmesebb unatkozás, ásí- tozás. kávézgatás. hűsítős hűsölés Ihelyett. Mert ki­bontakozás. előrelépés csak akkor lehet, ha akár a leg­szerényebb jelentéssel, be­számolóval. előterjesztés­sel is tenni takarnak \ és tenni tudnak. A legkevésbé sem lehet­ne már helyük az ismétel- aetéseknek. az elvek, ha­tározatok gépies szajkózá­sának. iaz álmosító locso­gásnak. Legyen nagyobb, igazi rangja annak, ami itt vagy ott napirendre kerül, s amivel ez vagy iaz a tár­sai. testületé elé lép. Tisz­teljük 'mea végre egymást felelősségünk érzésével, hivatalunk, feladatunk ko­molyságával alacsonyabb és magasabb poszton egy­aránt. Gyóni Gyula ACÉLKÉK SZÍNŰ EGYENRUHÁBAN Á Munkásőrség megszervezése és tevékenysége Heves megyében Nagy Béla. alapító munkásőr Jelentés

Next

/
Oldalképek
Tartalom