Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-11 / 8. szám
4. TTTm?y»T3 z NÉPÚJSÁG, 1988. január 11., hétfő Egy hét... A KÉPERNYŐ ELŐTT Biztató jelek A hét végeken egész nap lesz adás a 2-es csatornán Részlet egy hazai miiből: Csajáéi János Kertvárosi történetéből, amelyet pénteken este vetítettek A tévések félnek a konkurenciától, mi pedig örülünk neki. A műholdas műsorszórás révén legalább válogathatunk. s az is igaz, hogy az eddig monopolhely- zetben lévő hazai alkotók igénvesebbé válnak maid. Feltéve, ha tehetségesek, s valóban vérbeli hivatásérzet sarkallja őket a mind magasabb szint elérésére. A programot mindenesetre meghirdették, s ennek részleteiről épp lapunk ezen oldalán lelhetnek figyelem- keltő információkra. Az elhatározás tiszteletre méltó, de hát ettől távol még a megvalósítás. ' Az elmúlt héten legfeljebb szerény jeleit tapasztalhattuk a továbblépés egészséges szándékának. Kétségkívül érdemes volt megvásárolni a kedden este indított A klinika című sorozatot, mert ennek NSZK-s gazdái nemcsak a köz- óha.it érzékelték, hanem művészi elképzeléseikről sem mondtak le. Épkézláb történetsort. lendületes cselekményt. markáns, életből ellesett jellemeket produkáltak. s tóV maradandó élményekkel ajándékoztak meg minket, nem feledkezve meg — honi társaik sajnos következetesen ezt teszik — szórakoztatásunkról sem. Szerdán ismét rajtolt a méltán népszerű Századunk úi blokkja, amely után még hét egység következik. Az író-rendező. Bokor Péter Nagy vita zajlott annak idején A nagy generáció című filmről. Többen feltették a kérdést: kik jártak a műben sokszor emlegetett Vigyázó Ferenc utcában, miiven is a mai negyveneseknek az igazi arca. A válasz nem egyszerű. Aki ebből a korosztályból önmagát kereste a képsorokban. nem biztos, hogy meg is találta. Egy sajátos vetülete tűnt fel ennek a generációnak, ha úgy tetszik. árnyképe. Valami helyett peregtek a filmkockák: egy szociografikus mélységű mű kellene ahhoz, hogy minden vonatkozását feltárjuk annak amit ezek az emberek átéltek. De ezzel a film tulajdonképpen kettős hiányérzetet keltett föl: ez a nemzedék még mindig keresi valódi arcát, s ebben a kutatásban semmiféle álmegoldást nem nyújtott a stáb. Helyette néhány esetlegesen kiválasztott figura segítségével szélsőségeket villantott fel. Olyan motívumokat jelenített meg. amelyek sokak életében csak kísértésnek számítottak: valójában nem jártak a hírhedt rockegvüt- tes koncertién. nem próbálták ki a szexuális forradalom ízét csupán hallomásból tudtak arról az újfajta viselkedésről, öltözködésről. hajviseletről. amely szinte az egész világon lázba hozta az ifjúságot. Most a televízióban más fénvt kapott A nasv generáció. A mozikban inkább azok nézték meg akik kíváncsiak voltak erre a sa- iátos körnvezetre. akváriumszerű világra. Ezért nagyobb tetszéssel fogadták iobban elhelyezték különleges szemléletét. A képernyő előtt vimost sem okozott csalódást nekünk. Ezúttal a nyilas hatalomátvétel előzményeinek és lezajlásának felidézésére vállalkozott kitűnően felkészült kollégáival és ösz- szeszokott színészeivel. A narrátor szerepkörében ismét remekelt az a Ben- kő Gyula, akitől azt hallottam. hogv maga is szívesen részt vesz a búvárkodásban a dokumentumok felkutatásában. illetve áttanulmányozásában. Összekötő, magyarázó szövegét kulturáltan. okosan. elegánsan adta elő. megkönnyítve számunkra az eligazodást a régvolt napok borzalmakkal terhes krónikájában. Rajtolt a Kortársaink képernyője is. méghozzá Vészi Endre egyik munkájának adaotációiával. A kérdés csak az. hogy érdemes volt-e ezt a kedves, de egyáltalán nem kivételes értékű írást celluloidszalagra vinni. Ha elmélyültebben tájékozódnak. bizonyára leltek volna jobbat is. Ezt azonban — nem először és nem utoljára — elmulasztották. Guy Foissy leleményes szerző, de elsősorban az ínyenceknek szolgál meglepetésekkel. Mint a péntek esti őrjáratban is. S nem százezreknek, illetve millióknak. Illett volna erre is gondolni, amikor a vetítés időpontjáról döntöttek. Hiába, még nincs minden vetélvtárs a porondon. de szerencsénkre: jönnek. szont olyan százezrek vagy milliók ültek, akik keveset értettek a szereplők vívódásaiból. Az eleve televízióra készült alkotások többnyire elkerülik a szélsőségeket. mert készítőik tudják. hogy milyen kevéssé hajlandó megszenvedni a mondandóért az otthonában az ember. Szívesebben vár készen kapott igazságokat, olyan véleményeket. amelyeket gondolkodás nélkül magáévá tehet. Ez a film kevés ilyennel szolgálhatott. Nem akadt benne olyan figura, akivel minden fenntartás nélkül azonosulni lehet, de talán olyan sem. akit maradéktalanul el lehetne ítélni. Kerülték a fekete-fehér megfogalmazásokat, életszerűvé vált ígv az a kevéssé köznapi is. Megismerhettünk olyan alakokat, akikből nem tizenkettő egy tucat, hanem vergődő, jó és rossz tulajdonságokkal megáldott vagy megvert egyéniségek. Ilyen szempontból érdekes volt szembenézni mindazzal. amit András Ferenc rendező és Bereményi Géza író fölvetett. Talán éppen a cím volt a legzavaróbb, kiabáló módon egy generáció sorsáról kívántak vallani. Pedig egy nemzedék sorsa nehezen kimondható, maidnem kimondhatatlan. Mert a közös történelem érlelhet eltérő életutakat is. Egv más szempontból ez a generáció már az ország gondiát tartja a vállán, nem Elvis Presley számain me- rene. De erről egy másik film beszélhet Amit az alkotók itt vállaltak, azt teljesítették. A hiányérzetünk talán már a művön kívüli okokból adódik. a nemzeti televíziózás védelmében Fellőtték azt a televíziós műholdat, amelynek közvetítésével Európában, így Magyarországon is számos távoli ország tévéműsora vehető. Igaz, már évek óta enélkül is voltak ve- télytársai a hazai adásoknak, hiszen az ország felében, harmadában nézték a szomszédos országok tévéműsorait, nálunk is elterjedt a videózás divatja, becslés szerint 3—400 ezer készülék van a video- tulajdonosok birtokában. Ebben a kínálatban, ahol már az a kérdés, hogy tizenhat vagy huszonnégy adás közül választ-e a néző. a Magyar Televízió monopolhelyzete igencsak megszűnt. Mégis. mint Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke egy sajtótájékoztatón megjegyezte, ha későn is. de tenni kell valamit a nemzeti kultúra és a nemzeti televízió védelme érdekében. Méghozzá nem elsősorban a műsoridő növelésével, hiszen ennek anyagi akadályok is határt szabnak (csak érzékeltetésül: 1 percnyi tévéműsor önköltsége 7600 forint). Hetente 92—100 órányi a Magyar Televízió műsorideje. Ezen belül 52—53 százaléknyi a saját gyártású műsor, 30 százalék a vásárolt és cserélt produkció, a fennmaradó időt ismétlésekkel töltjük ki. Az a gyakorlat, hogy nálunk minden harmadik perc ismétlés, jóval magasabb. mint az európai átlag. Ezt a havi 400 órás műsort két, televíziós szóhasználattal másfél csatornán nézhetjük. De nem mindegy, hogy mikor, milyen napon, milyen időben és melyik csatornán. A tévé elnöke szerint olyan szemléletváltozásra van szükség, amely tudatosítja az alkotókban, műsorszerkesztőkben, hogy minden fontos, ami képernyőre kerül. Függetlenül attól, hogy mikor. Hiszen a legrosszabb műsoridőben sugárzott adást is többen nézik, mint amennyi olvasója van egy-egy országos napilapnak. A minőség pedig megteremti a maga közönségét. Azt a bizonyos 2—3 órás műsoridőt (20.00 és 22.30 között) a televízió nemzeti jellegének erősítésére kívánják a következőkben felhasználni Elsőbbséget biztosítva a magyar, különösen az értéket hordozó hazai produkcióknak. Ez persze nem jelenti azt. hogy a színvonalas külföldi műsorok és a szórakoztató adások lekerülnek a képernyőről. Mi erősítheti a televíziózás nemzeti jellegét? Minden, ami rólunk és nekünk szól. amit csak mi, magyarok tudunk elmondani egymásnak. Azt is Bereczky Gyula mondta el, hogy a jövőben nem itöbb, sőt, jóval kevesebb politikai műsort terveznek, imint ez ideig. De jobbakat, nyítottabbakat, bátrabbakat. Azt akarják, hogy a televízió stúdiói igazi viták színhelyei legyenek, amelyekben a közönséget érdeklő, a közvéleményt foglalkoztató témákat tűznek napirendre. Azzal a felelősséggel, amelyet a hagy nézettség és a tévé „hatalma” ró az alkotókra, hiszen ha a tévé hozzányúl egy témához, abból nálunk belpolitikai esemény lesz. A mai magyar társadalom életének megörökítését jelölte meg céljául a most alakuló dokumentációs szerkesztőség. Vezetőjének, Baló Györgynek a személye is garancia. hogy ebben a műhelyben sokoldalúan és né- zőcentrikusan dolgozzák föl majd napjaink történetét. Saját történelmünk feldolgozásának nagy feladata ugyancsak a televízióra hárul. A honalapításlól, Árpád- házi királyaink cselekedeteitől a történelmi regényekig gazdag forrásanyag áll rendelkezésre. De ugyanilyen gazdag a magyar művészetek. az irodalom és művelődéstörténetünk kincstára is. Kapcsolatot, mégpedig intézményes kapcsolatot keres a tévé a filmszakmával. (Jelenleg ugyanis egyes alkották személyes ismeretsége az. • összekötő láncszem). A tervek egyeztetését, közös gyártást és közös értékesítést remélnek. Úgy, hogy az értékes mozifilmek helyet kapjanak a tévében, de úgy is, hogy a sikeres tévéprodukciók megjelenhessenek a mozikban is. Fontos éve lesz az 1988-as év a televíziónak. Néhány konkrét változást rövidesen a nézők is észlelhetnek: fo kozatosan és folyamatosan teljessé teszik a második műsort. Szemhaton és vasárnap egész nap lesz. adás a 2-es csatornán, így megszűnik a másfél csatornás szerkezet, s a 2-es műsor heti adásideje eléri a 30 óráit. Az I-es és a 2-es adás élére egy-egy felelős beosztású intendáns kerül, aki önálló tervezéssel alakítja ki az. egyes csatornák programját. Természetesen a gyártás továbbra is egységes marad, és mint ..műsorbankból" lehet a produkciókból válogatni. Márciusban rendszeresül a délutáni, 17.00 órás híradó. A vasárnap délelőttöt hírműsor tölti majd ki. Kedd délután életmód-életvitel tanácsadó műsor szerepel a képernyőn. Csütörtökön kéthetente jelentkezik a honismerettel. természeti szépségekkel foglalkozó Hazai tükör Pénteken este. havonta egyszer kulturális. művészeti blokkot láthatnak a nézők, képzőművészeti, zenei produkciókkal. rendezői sorozatokkal. összességében a televízió azt szerelné, hogy erősödjön nemzeti jellege, és ugyanakkor nézettsége is. Rendőrségen: — Visszavonom a feljelentést: Megtaláltam a pénztárcámat. — Késő! A tettest elfogtuk. és mindent magára vállalt. * Bíróságon: — Mondja, asszonyom, mikor kezdődtek ön és a I férje közt ia civakódások? — Ezerkilencszázhetven- öt május nyolcadikán. — Honnét tudja ilyen pontosan? — Akkor volt az esküvőnk! ★ — Ebben ,a cellában tölti büntetését börtönünk büszkesége — mondja az igazgató 'a látogatóknak. — Kérem ez az > ember, amikor először került hozzánk. még analfabéta volt. Itt ismerkedett meg az ábécével. Most okirathamisításért ítélték el. ★ — Maga négyszer tört be ugyanabba az áruházba — mondja a bíró a vádlottnak. — Mit lopott? — Egyetlenegy ruhát a feleségemnek, ide háromszor kicseréltette velem! ★ — Kis ibolyát fessék, kis ibolyát tessék! Olcsón adom a kis ibolyát! — mondja a fiatal lány az utcán. Odamegy hozzá egy rendőr és megkérdi: — Maga mit árul itt? — Kis ,ibolyát. — Van engedélye? — Nincs. — Akkor feljelentem magát ia kapitányságon. Kérem. diktálja be az iadatait!... Hogy hívják? — Kis Ibolya. ★ A jósnőnél fiatalasszony ül. — Szörnyű dolgot látok — mondja rejtelmesen a iósnő. — A férje néhány * nap múlva meg foa halni. — Azt már tudom. En- ae.m csak az érdekel, hogy félmentenek-e? ★ — Volt Imár 'büntetve? — Igen. Három éve a Rudas-fürdő egyik kabin iából elvittem egy öltönyt, és kaptam •érte néav hónapot. — És azóta? — Azóta, kérem, tisztelettel. nem fürödtem! ★ — Vádlott, van még valami mondanivalója az utolsó szó jogán? — Bíró űr. tanúm gz ég. hogy ártatlan vagyok. (K. M.) — Nagyon sajnálom, de több tanút már nem hallgatunk ki. ★ — Tanú, maga látta, hogy a vádlott és a sértett székekkel támadnak egymásra? — Láttam, bíró úr. — És miért nem avatkozott közbe? — Bíró úr. kérem, nem volt több szék 'a kocsmában! ir A vállalatnál történt sikkasztás ügyében az igazgató titkárnőjét is beidézik a bíróságra. — Asszonyom, tisztában van azzal — kérdi a bíró —. hogy mit kap hamis tanúzás esetén? — Igen. tisztában vagyok. A főnököm ötvenezer forintot ígért, meg egy nercbundát! K. Gy. M. Viccmagazin Pécsi István Nemzedéki árnykép Gábor László