Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 5. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1988. január 7., csütörtök KŐTELEZŐ NYELVVIZSGA Nyughatatlan főiskola Hányadik átszervezését éli már át a gyöngyösi főiskola az utóbbi néhány évben? De még egy kérdés kívánkozik ide: hol van már az intézet attól a feladattól, amit alapításakor határoztak meg? Kezdetben volt a szóló és a bor, illetve ... ! De ezt hagyjuk. Nézzük a mát. Ki tudja pontosan idézni, mi olvasható a „cégtáblán” ? Még a tanárok se nagyon képesek erre. Tessék figyelni : Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, Társadalomtudományi Kar, Vállalatgazdasági Üzemmérnökképző Intézet. Egy szuszra ennyit. .. ! — Milyen képzés folyik itt tulajdonképpen? — érdeklődtem dr. Magda Sándortól, akinek a címe: egyetemi docens, igazgató. Azt gondoltam, egyetlen mondattal kapok választ. De nem. — Az első három félévben mérnökképzést folytatunk — hallottam a feleletet. — Itt oktatjuk azokat is, akik Gö- döllőhöz tartoznak. Ezt követően válik szét az útjuk azoknak, akik eljutnak Gödöllőre. illetve itt maradnak. Tehát: akik kezdetben üzemmérnöknek jelentkeztek, azok is együtt hallgatják hárem féléven át az előadásokat a későbbi gödöllőiekkel. Ha száznak vesz- szük a felvettek számát, akkor az ő arányuk egyhar- madnak felel meg. A többiek közül harminc juthat el Gödöllőre, a vizsgákon elért eredménye szerint. A többi gyöngyösi hallgató lesz továbbra is. Szelekció? Az, méghozzá annak alapján, ki hogyan állt helyt a megméretésben. A végzősök lehetőséget kapnak arra, hogy a mérlegképes minősítést megszerezzék. Az erre a célra összeállított külön vizsgabizottság előtt kell bebizonyítaniuk a fel- készültségüket.. — Eddig üzemszervező üzemmérnök képzés folyt Gyöngyösön. Miben módosul ez ettől a tanévtől kezdve? — Ha azt mondom, köz- gazdasági szemléletű üzemmérnököket akarunk adni a mezőgazdaságnak, talán könnyebben érthető. Mi nem vezetőket képezünk, hanem a vezetők munkatársait. De nem kizárt annak a lehetősége, hogy volt hallgatóink vezetők legyenek, ha képességeik alkalmassá teszik őket. Érdekes az a mód is, ahogyan a hallgatókat megismertetik a mezőgazdaság részleteivel. Kötelező gyakorlatokon kell részt venniük, amelyek során mindent „kipróbálnak”. Odaülnek a kombájn kormányához és maguk irányítják a gépet. Szántanak, vetnek, permeteznek, szőlőt préselnek, gyümölcsöst gondoznak és így tovább. — A lényeg: a hallgató maga tapasztalja a különböző munkákat — jegyzi meg az igazgató. — így tudják majd szervezni a munkát a gazdaságban, az állomáshelyükön, és így tudnak dönteni a szükséges munkafázisok kijelölésében. Tehát a költségek alakulásában, a gazdaságosság kérdésében. Itt érkezünk el ahhoz a már említett közgazdasági szemlélethez. Nyolc gazdaság vállalta, hogy gyakorlatra fogadja a hallgatókat, akik tízes csoportokban végzik el a feladataikat egy tanár irányításával. Egy hét ebből Pé- tervására, hogy a gépekkel ismerkedhessenek. A számviteli gyakorlatok szintén meghatározó jelentőségűek. Szigorodnak a feltételek ? Igen. Például úgy is, hogy a tanáraknak is állami nyelvvizsgát kell tenniük. Például úgy is, hogy öt éven belül el kell kezdeniük az as- pirantúrát. Aki nem ér el tudományos minősítést, az nem maradhat az intézetben. — Nem hagy békén a kérdés: itt minden tanár kiváló képességű? — Ha azt állítanám, elrugaszkodnék a valóságtól. De arra törekszünk, hogy csak azok maradjanak, akik megfelelnek a követelményeknek. Elkezdtünk egy pontrendszert a minősítés objektivitására. Meghallgatom az előadásokat is. és így személyes tapasztalatokat is gyűjtök. Nem biztos, hogy a most nálunk tevékenykedő tanárok mindegyike megfelel >a követelményeknek. Ahogy a hozzánk jelentkezőket is többoldalúan értékeljük, ugyanúgy, a már itt levőket is. A kezdő tanároknak olyan fizetést állapítanak meg, amely vonzó. Honnan van erre pénzük? Például abból, hogy a nyugdíjba menők bére megmarad. Az oktatói létszámot csökkenteni akarják. — Hadd említsem, hogy hónapokba tellett, mire a nyelvi oktatáshoz megfelelő személyt kiválasztották a jelentkezők közül a nyelvészek. Én ebbe nem szóltam bele.'* Elvem az, hogy minden kérdés ott dőljön el. ahová tartozik. Az igazgató ne foglalkozzon részletkérdésekkel. — A tanárok tudományos minősítésének a megkövetelése feltételezi, hogy kutatómunkát is folytathassanak. Milyen lehetőségek nyílnak ehhez? — Természetes, hogy a tanároknak lehetőségük van a tudományos tevékenységre. A minősítésükben fontos szerepet kap az a tény, hogy milyen mértékben vesznek részt tudományos kísérletekben. Ilyen az a tevékenység, amely egy belga intézettel együtt, a szállítási, szervezési munkák optimálását akarja megállapítani. A matematikusok a gyep tápanyag-utánpótlását szeretnék úgy kiszámítani, hogy csak a szükséges mértéket jelöljék meg, attól semmivel sem többet, de semmivel sem kevesebbet. Az üzemtani tanszéken azt vizsgálják, hogy a felszabaduló munkaerői hogyan lehet a legeredményesebben hasznosítani. — Valamikor ez az intézet a szőlész-borász képzést vállalta magára mindenekelőtt. Szabad erről megfeledkezni napjainkban? — Minden lehetőségünk, felszerelésünk, gazdaságunk készen áll ahhoz, hogy szőlészeket-borászokat képezhessünk. Ezért ajánlottam fel, hogy a mezőgazdasági szakközépiskolában szervezzenek egy ilyen szakképzést. Mindenben a rendelkezésükre állunk. A gödöllői borászok is itt kapnak kiképzést, nálunk. — Az anyagiak egyre szűkösebben kínálják magukat. Mit várnak 1988-tól? — Azt gondolom, nehézségeink nem lesznek. Az előfordulhat, hogy a kezdő és a már régebben itt dolgozó tanárok fizetése nem nagy eltérést mutat, de ennek megoldását meg kell találnunk. Volt például pénzünk arra, hogy számítógépet vegyünk. Azt mondtam a matematikusoknak, döntsék el, melyik az a korszerű típus, amely a következő évek követelményeinek is megfelel. Három IBM-gépet vettek. — Hogyan alakul most a hallgatói létszám? — Az első évfolyamon 96 hallgatónk van. A nappali tagozaton 235, a levelezőn pedig 210 a létszám. Gyöngyös tehát egyetemi intézet lett. Szerves része Gödöllőnek. Nincs párhuzamos képzés a két oktatási központban. Amit Gyöngyösön tanítanak, azzal nem foglalkoznak Gödöllőn és ez fordítva is igaz. „Munka- megosztást” alakítottak ki. Az újabb változás tehát előbbrelépést hozott. Még azt kellene végiggondolniuk a gyöngyösieknek, hogyan tudnának a város kulturális életében nagyobb szerepet játszani, mint tették ezt eddig. Ehhez is adottak a lehetőségeik. G. Molnár Ferenc Olvasósarok A tavalyi év eredményeiről Mérlegen a Mátra Művelődési Központ A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban is megvonták az elmúlt év mérlegét, s az összegzés alapján elmondható, hogy a gondok mellett számos szép eredményt könyvelhet el az intézmény kollektívája. Sok telt házas rendezvénnyel, színvonalas kiállítással gyarapították a mát- raalji város kulturális kínálatát. Sikeres diákszínházi és filharmóniai bérletet indítottak, a Népszínház pedig itt tartotta egyik országos premierjét. A Gyöngyösi Játékszín nagy sikerrel tartja műsoron a Rideg Sándor: Indul a bakterház című regényéből készült produkciót. Áprilisban nagy érdeklődés mellett rendezték meg a 25. országos ifjúsági bélyeggyűjtő-kiállítást. A Gyöngyösi Galériában több tárlatot is rendeztek, köztük a varosban élő művésznő. V. Delast Elena műveiből. A helyi és környékbeli amatőr képzőművészeket tömörítő Gyöngyösi Műhely tavaly is szervezett alkotótábort Mátraszentlászlón. A Szőlő és a bor nemzetközi éve alkalmából bélyegkiállítást, díszítőművészeti tárlatot és kistermelői borversenyt rendeztek a művelődési központban A sikeres munkát számos egyéni és kollektív kitüntetés, elismerő oklevél is bizonyítja. A fennállásának 25 éves évfordulóját ünneplő Vtd- róczi Néptáncegyüttes például megkapta a Szocialista Kultúráért kitüntetést, a KISZ-alapszervezet elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A Magyarország című politikai és társadalmi hetilap XXV. évfolyamának első száma több közérdeklődésre számot tartó írást kínál az olvasónak. Ezek közül három azonos fogalomra — a tervezésre — fűzhető elemzést emelnék ki. Védelmi kiadások címmel Kozma Tóth István nemcsak a szenzációt ragadja meg. Jjogy a korábbi gyakorlattól eltérően a nyilvánosság elé került a honvédelmi bizottság ülésén el- hagzott miniszteri beszámoló. amely szerint 1988-ban a népgazdaság költségvetéséből 34.9 milliárd forintot költenek a •néphadseregre, hanem összehasonlító adatokkal segíti az olvasót az eligazodásban. Ezekből megtudhatjuk. hogy a 34,9 milliárd forint nem éri el a nemzeti jövedelmünk 4 százalékát; az egy főre vetített hadikiadás országunk esetében például egynegyede a belgiuminak és kevesebb mint egyharmada a Görögországban egy főre vetített összegnek. Az olvasó számára a legfontosabb. hogy beavatottja lett egy ..titoknak”. a parlamenti bizottság üléséről tudósító újságírók pedig alighanem annak örültek a legiobban. hogy információjukkal több tévhitet késztettek kapitulációra. A tervezésről szól Horváth Ágnes írása, amely a vállalati vezetőknek ajánlja továbbgondolásra az Országos Vezetőképző Központ egyik félmérését. A felmérés 105 vállalat stratégiai tervezését vizsgálta és azt a végkövetkeztetést vonta le. hogy ma még nem jellemző a vállalatokra az iránytű használata. Az elemzés azt bizonyítja hogy meglehetősen ritka a merész szerkezetváltási stratégia, jellemzőbb az óvatos visszafejlesztés. Elgondolkodtató, sőt okulásra érdemes az a tapasztalat, hogy a felmérésiben részt vett vállalatok több, mint fele nem kapcsolja össze termék- és technológiai fejlesztési céljait értékesítési célokkal. Az írásból megtudhatjuk azt is. hogy nem véletlenül értékelődtek fel az utóbbi^ időben a rövid távú taktikai tervek a hosszabb távú elképzelésekkel szemben. A szabályozók irányváltozásának kiszámíthatósága nélkül a stratégia csupán a túlélésre korlátozódhat. Malonyai Péter cikke is az igényes előremutató tervet állítja szembe az álmokkal. vágyakkal. A labdarúgásról szóló Lesz-e deficit? című elemzésből nemcsak azt tudhatjuk meg. hogy az MLSZ szervezeti és pénzügyi önállósága kockázatot is rejt, hanem minden bizonnyal többen önvizsgálatot is tartunk. Vágyaink között ugyanis ma is él. hogy világelső csapatunk legyen, ezzel szemben az MLSZ elnöke azt vallja, hogy a valóságban a magyar labdarúgást a középszerűség jellemzi. A tervezés gondolatára építő írások mellett még számtalan hasznos információhoz juthatunk a Magyar- ország ez évi első számából. A cikkajánlásaimat azért választottam, mert a vállalatok. családok, egyének életében időszerű a vágyak szembesítése a tervekkel, a vezetők számára pedig kötelező a célok kijelölése, hisz ma is aktuális az ókori mondás: „a céltalan kapitánynak sosem kedvez a szél". Gazsó László NYOLC ALKOTÁST VÁSÁROLTAK MEG Magyar filmek külföldön Üjabb magyar játékfilmekkel ismerkedhetnek meg a közeljövőben a holland, az izraeli és az olasz tv-nézők. mozilátogatók; a külföldi forgalmazók és tv-adók nyolc alkotást vásároltak meg a napokban a Hungarofilm Vállalattól.. A Rió de Janeiro-i Fesztiválon az Izraeli Televízió három filmet vett át. Szabó István: Bizalom. Gábor Pál: Angi Vera. valamint Gothár Péter: Megáll az idő című alkotását rövidesen vetítik. Az olasz LÁB. 80 film- forgalmazó Szomjas György: Falfúró. valamint András Ferenc: A nagy generáció című művét vásárolta meg. A népszerű Auguszta sorozat három részét a holland VPRO tv-adó mutatja be. Brazíliában — az idén először — videokazettán is forgalomba hoztak magyar filmeket. Az alkotásoknak — Szabó István: Mephisto és Redl ezredes, valamint András Ferenc: Dögkeselyű című filmjének — az első hírek szerint a dél-amerikai országban is nagy sikere van. IIj törvény A miniszternek aznap nagyon róssz hangulata volt. — Mindenütt korrupció ,.. Ha így folytatódik, ezt megsínyli a kormány tekintélye. Tűnődését hallgatta a mellette álló titkára, aki végre rászánta magát és bekapcsolódott a főnöke dilemmájába. — Miniszter úr! Ha megengedi, előterjesztem a javaslatomat, amely szerint a lényeg nem magában a korrupcióban keresendő! Az a fő gond, hogy a bíróságaink túlságosan apolitikusan, sőt ésszerűtlenül viselkednek és emiatt mostmár sorozatosan kerülnek napfényre a szóban forgó törvénytelen ügyek. Éppen jelenteni kívántam, hogy már ön iránt is érdeklődtek az illetékesek ... A miniszter elsápadt, homlokát kiverte a verejték és mint egy utolsó szalmaszálba, kedvenc titkára karjába kapaszkodott: — Mit tanácsol e nehéz helyzetben kedves fiam? A titkár bizalmaskodva húzódott közelebb a főnökéhez és mesimította a vállát: — Csak semmi türelmetlenség, miniszter úr! Egyelőre nincs baj, ámbátor, van egy tiszteletteljes javaslatom: A miniszter szeme felcsillant, arcán a mély ráncok a helyükre futottak. — Hallgatom, sőt kíváncsivá tesz. A titkár néhányat köhögött, előszedte jogászi képességét és beszélni kezdett: — Megítélésem szerint nálunk a megvesztegetések az idők folyamán immár társadalmi szükségszerűvé váltak, hogy úgy mondjam, évtizedes tradíciói vannak. A baj csupán az, hogy az emberek „titokban” engedik megvesztegetni magukat. Ezért javaslom, hogy léptessünk életbe egy új törvényt a megvesztegetésről, amelynek következtében a korrupció — hogy js mondjam — hivatalosan is dek- laráltatik. — Mit beszél? — Könyörgöm uram, hallgasson végig! Azzal ugyebár ön is egyetért, hogy a megvesztegetésben önmagáiban nincs semmi rossz, így csupán hivatalosan is teret kellene engednünk annak, hogy az emberek kifejezhessék egymás iránti hálájukat. Most mindezt titokban teszik, ezért nyomban korrupcióval vádolják őket, vagyis a gyakorlatot legalizálni szükséges. A miniszter hátrahajolt a bársonyszékben és úgy nézte a titkárt, mintha most látná először. — Az alapgondolat jó kedves fiam, csupán tovább kell fejlesztenünk a maga naiv kis elmefuttatáaát. Nevezetesen törvényjavaslatot készítünk majd, amely szerint a jövőben bevezetjük a megvesztegetési adót. Fizessen adót mind az ajándékozó, mind az ajándékozott személy! Ez óriási bevételt jelent majd az állam- háztartásnak, nem is szólva arról, hogy akik adómentesen adnak és fogadnak el juttatásokat, azokat tízszeres büntetéssel sújtjuk. Különösen súlyos esetekben száműzetésre, kényszermunkára is gondolhatunk ... — Törvénytervezet készül a korrupció ellen . .. Ványa bácsi, a vén róka a világ legkorruptabb embere, a hírre megsimogatta daróc szakállát: — Okos fiú vagy, Ványus- ka! Büszke vagyok rá, hogy az unokaöcsém vagy ... Orosäbol fordította: Szucsics Katalin Megszépült könyvtár Gyulán Gyulán az egykori városháza felújított romantikus stílusú, műemlék jellegű épületében kapott helyet a Mogyoróssy könyvtár. A kétszintes, 1200 négyzetméter alapterületű könyvtárban több mint százezer kötet, négyezer hanglemez és műsoros kazetta, valamint 20 ezer román nyelvű könyv várja a látogatókat (MTI-fotó: B. Fazekas László — KSj
