Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-07 / 5. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 7., csütörtök HHHj Egyedül BEILLESZKEDNI ÉS NEM ELZÁRKÓZNI Óvoda a mozgássérült gyerekeknek Orvosunk válaszol Hazánkban jelenleg 700 ezer magányos, javarész­ben idős ember él. Hogy milyen hatalmas szám ez, bárki beláthatja, ha össze­hasonlítja saját, szűkebb pátriája — város. község, szállás, major — lélekszá- mával. Az ő számukra a magány nem átmeneti lel­kiállapot, hanem — sajnos — végleges életforma. Evek. netán évtizedek óta élnek egyedül, lelki és fizikai fáj­dalmaktól qyötörten. Le­het, ez utábbi szavak olvas­tán sokan fölkapják fejü­ket: no, no, ez azért túlzás! csak hát az egyedül élőknek van egy nagyon jó” tulaj­donságuk: nem panaszkod­nak magányukra. „A magányt nem az te­szi rettenetessé, hogy nincs, akivel megoszthatnám a terheim, hanem az, hogy nincs, akinek a terhét el­vállalhatnám" . .. Hányszor, de hányszor találkozunk az országúton magányos tanyája felé baktató magá­nyos emberrel! Vagy a vá­rosi parkok árnyai alatt, s a falusi porták előtti kis- padon üldögélő, magukba roskadó anyókákkal, öreg férfiakkal! Elfáradt szemük­kel lesik az utca végét — várnak valakit... Ülnek, s várnak. Hol ma­rad a régi bölcselet: ha egyedül vagy. tevékenykedj? Helyén van, az, hiszen a va­lakire várók nem tétlen­kednek, csak hát nine» mit tenniök! Nincs, akinek a terhét elvállalhatnák. Ezer­szer letörölték a port, fel­mosták a konyhát — kibal­lagnak az utcára és nézik a távolt. A közösséget, mely számukra a világot jelenti.. Mi, a nem egyedül élők,, a nem magányosok talán te­hetünk valamit ezért. Nyom­juk le néha azt a rozsdás ki­lincset, kopogjunk be az aj­tón, üljünk autóba, s hagy­juk maguk mögött azt a fél- országnyi távot. Ha mást nem, .vigyük magunkkal terheinket — örömmel vállalja át azt az anyaszív. Fényképet az uno­kákról — ünneppé vará­zsoljuk azzal a nagyszülők szürke hétköznapját. Vagy csak kérdezzük néha: mit segíthetek? így talán — ha rövid idő­re is — nem érzik magu­kat többé egyedül az jgye­dül élők. S nem csak szem­lélői, de aktív részesei is lehetnének a mindnyájunkat körülvevő világnak. A náaga nemében egyedül­álló és máshol is követésre méltó óvodai csoportot hoz­tak létre Szegeden. A Moz­gáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete szegedi csoportja még tavasszal kez­deményezte, hogy legalább a megyeszékhelyen teremtsék meg az óvodás korban levő, korlátozott mozgás­képességű gyermekek el­helyezését. ami nyil­vánvalóan hozzájárulhat a szülők tehermentesítéséhez is. Az elhatározást tettek kö­vették: széles körű társadal­mi összefogással, 13 mozgás- sérült gyermekkel óvodai csoportot szerveztek a haty- tyas-telepi intézményben, ahol a korszerű körülmé­nyek, például a tornaterem, s nem kevésbé a korábbról ismert, magas színvonalú pe­dagógiai munka biztosított. A foglalkozásokon a mozgássé­rült gyerekek együtt vesznek részt a csoport többi — nem mozgássérült — tagjával. Külön figyelemre méltó, hogy a csoportban helyet kaptak nehezen mozgó, különleges gondoskodásra szorulók is. Olyanok is, akik gyógyásza­ti segédeszközzel — bottal, mankóval, kerekes székkel — képesek csak közlekedni. Mindez számukra nem okoz különösebb nehézséget. jól beilleszkednek a csoport na­pi tevékenységébe. Ugyan­Dísznövényeinknél a túl- öntözés, a kiszáradás, a fény­hiány, a fázás, a hőingado­zás stb. is okozhat megbete­gedést melyet csak gondos ápolással hozhatunk helyre. Nem szabad figyelmen kí­vül hagyni, hogy szobanövé­nyeinknél — a téli, fényben szegény időszakban — az életfolyamatok jelentősen le­csökkennek. Ilyenkor a ke­vesebb fény és hűvösebb hő­mérséklet mellett, kevesebb vizet és tápanyagot igényel­nek. A szokásos öntözés eb­ben az esetben túlöntözést jelenthet, ami gyakran gyö­kérrothadást és később a nö­vény pusztulását eredmé­akkor legalább annyira fon­tos, hogy a nem mozgássé­rült társaik is elfogadják őket. Mindenképpen örvendetes tény, hogy ,az óvónők, a da- dusak szívügyüknek tekintik a kérdést. Ezt mondhatjuk el a logopédusról, a gyógytest- nevelőről. valamint a kon­duktorról is, aki a legsúlyo­sabb „esetekkel” foglalkozik; státuszuk megteremtéséhez a tanácsi szervek, illetve a mozgáskorlátozottak egyesü­leteit tömörítő országos szö­vetség Alfa Ipari Vállalata nyújtott segítséget. Az óvo­dai csoport további fenntar­tását is Szeged Város Taná­csa és a budapesti, Pető András nevét viselő Mozgás- sérültek Nevelő Intézete kö­zösen vállalta, melyhez sze­rény anyagi lehetőségeihez mérten, hozzájárul a Moz­gáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete is, Magyarországon a ma élő korlátozott mozgásképességű egyének pontos számát nem ismerjük, 1949-ben készült utoljára hazánkban ilyen irá­nyú, átfogó statisztikai fel­mérés. Számukat ma a leg­különbözőbb becslések az összlakosság 4—10 százaléká­ra — vagyis 400 ezer és egy­millió közötti főre — teszik. Nem tudjuk az óvodás és is­kolás korú mozgássérült (0 —14 éves) — szellemileg nem nyezheti. Igen sok Sansave- riának és kaktusznak például ez okozhatja a téli pusztu­lását. Tehát kevesbbet, ritkáb­ban és kisebb vízmennyiség­gel öntözzünk, és mindig olyan vizet használjunk, ami megegyezik a szobahőmér­séklettel. Ajánlatos a növé­nyek leveleit hetente vagy kéthetente szivaccsal vagy puha ruhával lemosnunk, el- távolítva ezzel a levelekre tapadt szennyeződéseket. A Ficus növényeknél gyakran tapasztaljuk, hogy a levelek szélén öltésszerűen elhelyez­kedő parásodások keletkez­nek, súlyosabb esetekben a fogyatékos! — gyermekek pontos számát sem: országo­san mintegy 70—100 ezerre becsülik. Heves megyében ezer körüli a számuk. Min­denképpen az lenne az ideá­lis, ha ezek a gyerekek mi­előbb „normál" közösségbe kerülnének. Sokszor beigazo­lódott tapasztalat az. hogy azok a rokkantak (legyenek azok mozgássérültek. sike­tek vagy nagyothallók, va­kok vagy csökkentlátók), akik gyermekkorukban a rendezett családi körülmé­nyek mellett közösségben nőttek fel. sokkal hamarabb, sokkal szerencsésebben tud­nak billeszkedni az „épek" társadalmába. Az elmondottak alapján — és még jó néhány, most részleteiben nem említett meggondolásból — minden­képpen kívánatos lenne, ha a szegedi példa minél szé­lesebb körben, országosan is követőkre találna. Hasonló összefogással Heves megye több városában, például Egerben, Gyöngyösön, Hat­vanban, illetve a nagyobb községekben is szervezhetné­nek speciális óvodai csopor­tokat, hogy később a moz­gássérült gyerekek általános iskolai tanulmányaikat is közösségekben végezzék el. Kósik Lajos levelek rendszertelenül hul­lani kezdenek. A lehullott levelek zöldek, látszólag egészségesek. Ebben az eset­ben ne tartsuk a növénye­ket 12—15 °C alatti hőmér­sékleten és kerüljük a gyors hőmérséklet-változásokat. Az egyenletes, 18 °C körüli hő­mérsékleten jól telelnek Az alsó levelek sárgulása, gyors hullása viszont talajhiba vagy gyökérelhalás követ­kezménye. Figyelmet kell fordítanunk az állati kártevők megféke­zésére is. Szobanövényeinket gyakran károsítják a levél- tetvek, pajzstetvek, takács- atkák, tripszek stb. Sokan kérdezték olvasó­ink közül, hogy a pigment­hiányos b örjelenség beteg­ségnek számít-e, milyen ke­zelési módokat alkalmaznak, el lehet-e tüntetni a folto­kat? Egy százalék és egy ezre­lék között változik szerte a világon azoknak a szá­ma. akiknek bőrfelületén hol egy, hol több helyen hi­ányzik a bőrfesték. Ezt az elváltozást hívják vitiligó- nak. Oka az, hogy a pig­mentet termelő sejtek (me- lanociták) pusztulnak, és emiatt nem termelődik a bőrben barna pigment, en­nek következtében kisebb- nagyobb átmérőjű fehér foltok mutatkoznak. Való­színűnek tartják, hogy a pigmenttermelő sejtek auto­immun folyamatnak esnek áldozatul, ami azt jelenti, hogy a vitiligós ember szer­vezetében a /pigmentsejtek ellen olyan anyagot termel­nek, amely elpusztítja a sejtet. A vitiligó teljesen ár­tatlan jelenség, tulajdon­képpen még betegségnek sem minősíthető, de külö­nösen a nyilvánosság előtt sokat szereplő embereknek hátrányt jelenthet. Éppen ezért sokat foglalkoznak a A nyugalmas téli időt fel­használhatjuk a sövény mű­velésű gyümölcsfáink, a ma­gas- és lugasművelésű sző­lőink támberendezésének el­készítésére. Ha ezeket a ta­vaszi telepítés előtt állítjuk fel. akkor elkerüljük, hogy a már elültetett oltványokat károsítsuk az oszlopok be­állításakor. Támberendezésre betonba ágyazott vasoszlopokat, idom­vasakat, beton- és faoszlo­pokat egyaránt használ­hatunk. Különösen célszerű a jó minőségű (faoszlop. Er­re a célra legjobb az akác­fa, mert tartósítás nélkül is igen ellenálló. A kérgezett száraz akác 20—25 évig is kutató bőrgyógyászok e je­lenség eltüntetésével. Dr. E. Frenk, a svájci Lausanne bőrklinikájának professzora e célra három lehetőséget sorol fel. A legköltségesebb és a legkevésbé hatásos a bőr más területeiről vett pig­menttermelő sejteket a vi­tiligós részre átültetni. A második lehetőség, hogy a feltűnően pigmehthiányos bőrszakasz melletti helye­ket gyógyszeresen kifehé­ríteni. A harmadik, a leg­hatásosabb és legkevésbé kockázatos eljárás a kozme­tikai kezelés, ami abból áll, hogy a bőrre felvitt festék­anyagokkal a vitiligós terü­letet a bőrrel azonos színbe hozzák. A különböző fényérzéke- nyítő kenőcsökkel és tab­lettákkal végzett kezelés részben hosszadalmas és költséges, ugyanakkor az eredmények gyakran nem kielégítőek és nem is tartó­sak. eltart. Hosszú életű akkor lesz a faoszlop, a karó, ha a talajba kerülő részét gondo­san kezeljük. Rézgálicos kezeléskor az oszlopok végét 20—25 napig 5—6 százalékos rézgálicol- datban áztatjuk, és szárítás után használjuk fel. Xyla- mon használatakor először 4 óráig kell az oldatban áztat­ni, 24 óráig szárítani, majd ismét 2 óráig Xylamonban áztatni. Száradás után hasz­nálható. Mindegyik kezelés során ügyeljünk arra, hogy a kezelés legalább 20—30 cm-rel magasabb legyen, mint ahogy az oszlop a ta­lajba kerül. Szobanövényeink védelme Gyümölcsfák — télen Receptek diétázóknak és ínyenceknek Piskóta cukorbetegek ré­szére. Hozzávalók: egy pú­pozott evőkanál liszt, fél to­jássárgája és -fehérje, sza- harin. A tojás sárgáját a szaharinnal felhabosítjuk, egy kávéskanálnyi vizet adunk hozzá, habosra kever­jük és beletesszük a lisztet. Olajjal kikent és lisztezett formába öntjük, középme­leg sütőben megsütjük. Kukoricacsók lisztérzéke­nyeknek. Hozzávalók: 3 dkg kukoricaliszt, 10 dg-k túró, 2 tojás, 3 dkg cukor, egy csomag vamíliáscukor, 3 dkg vaj, csipetnyi só. A tojás- sárgáját a cukorral simá­ra keverjük, hozzáadjuk az áttört túrót és a lisztet, Be­letesszük a sót és a felvert tojásféhérjével elkeverjük. Kivajazott sütőlemezre hal­mokat rakunk, és közép­meleg sütőbe tesszük. Va­níliás cukorral tálaljuk. Mandulás „burgonya". Hozzávalók: 10 dkg őrölt mandula, 10 dkg cukor, 5 dkg csokoládé. A mandu­lát a cukorral fél dl víz­ben néhány percig főzzük, ha kihűlt, nedves kézzel ki- sebb-nagyobb burgonya­formákat készítünk. Reszelt csokoládéba forgatjuk. Mignonpapírba tesszük. Vadas kakas. Hozzávalók: két kakascomb, 10—10 dkg petrezselyemgyökér, sárga-, répa, zeller, egy fej vörös­hagyma, 3 gerezd fokhagy­ma, bazsalikom, egy cit­rom héja, csombor, kakukk­fű, kapormag, kömény, ma­joránna, szerecsendió, 10 szem borókabogyó, 8—10 szem fehérbors, babérlevél, egy evőkanál mustár, 1 dl tejföl, só. A fűszereket meg­őröljük, bedörzsöljük ve­le a combokat. Alufóliába csomagoljuk és 24 órára a hűtőbe tesszük. Másnap a megtisztított zöldségeket, a hagymát apróra vágjuk, a húsra tesszük, és ismét egy napra a hűtőbe rakjuk, majd a kuktában puhára főzzük. A levet leszűrjük, a zöldsé­geket kétszer ledaráljuk, visszatesszük a lébe, mus­tárral. tejföllel elkeverjük a lisztet, sűrű mártássá főz­zük. A combokat vissza­helyezzük a mártásba. Kö­rítésnek krumpli és zsem­legombóc, spagetti, maka­róni való. Savanyúságként citrom, céklasaláta adható. Páviánkékben is . .. Alkalmi ruhák Az idei divat bő válasz­tékot kínál az alkalmi ru­hák vásárlóinak és készí­tőinek. Divat a bársony, a tiszta selyem, a zsorzsett, a lurex, a brokát, a düsessz és a csipke, ami még gyön­gyözött is lehet! Divatos szín a fekete, és hozzá fekete ha­risnyát viselünk. Divatszí­nek még a szürke, lila, sma­ragdzöld és a páviánkék. Ami a formát, illeti, a fel­sőrész lazán követi a test vonalát. A vállak szélesek, kitömöttek. Az ujjak be- varrottak, ragián vagy de­nevér szabásúak, bár az utób­bi kissé hátrább szorult. A Szoknyahosszak változóak, a minitől a bokáig érőig minden divatos. Csak a fia­taloknak! Bársony vagy selyem felsőrészhez, az idei újdonság a selyem „lab­da” szoknya. A testhez ál­ló alsószoknyára rávarrjuk Sz alul és felül behúzott fodrokat. A szoknya anya­gából készül 3 nagy selyem masni is. Selyem együttes. A háromnegyedes, bő, ki­monó ujjas kabáthoz ele­gáns az enyhe szabott váll- pántos overáll. Gyöngyözés díszíti az overállt és a ka­bát gallérját. Fekete klasz- szikus kosztüm, kabát, gal­lérján és kihajtóján dü­sessz borítással. A szoknya sima vonalú, elöl hajtással bővül. Minden -korosztály­nak javasolt. Franciás vo­nalú alkalmi ruha, a hosz- szított derék alatt a szok­nya dúsan redőzött. Anya­ga lehet düsessz, bársony vagy lurex. Kétrészes es­télyi ruha bársonyból. A kazak csípő alá ér és dü- sesszpánt keretezi a nyak­kivágást, az ujja szélét és az alját. Düsesszből van a vállára varrt rátétes vi­rághímzés is. A bokáig érő szoknya hasítása elöl le­kerekített. Mindenkinek ja­vasolt forma. Alakításra alkalmas fazon. Csipkével kombinált bársony vagy dzsörzés anyag. Az elöl re­dőzött szoknya derékon meg­kötődik. Erősebb testalkat­nál a redőzést hagyjuk el. Sima vonalú délutáni ruha, erősebb testalkatra. Dísze az elején végigfutó düsessz- pánt. A modell elkészíthető lurex anyagból is, de akkor a pántot saját anyagából ké­szítsük el. Villányi Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom