Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 6., szerda H ■ M' : 'Azs-s ■;*£% .'laSBBSm&iäüGKs . ■' -. ->■ - ■' - is ­A KORSZERŰSÉG MÉRCÉJE - A NYERESÉG Iparcikk-matuzsálemek PATYOLATAKCIÓ Hattyú a zajló víz lelett Tisztított ruhák a vállalat Csákány utcai üzletében (Fotó: Tóth Gizella) ..A termékszerkezet-váltás hatása a versenyképesség­re”. Ezzel a címmel készí­tettek fölmérést pár évvel ezelőtt az egyik megyében. Már a cím is feltűnt: azt sugallta, hogy a termék­szerkezet-váltás fontosabb, mint a versenyképesség. A tanulmányt olvasva be is bizonyosodott, valóban ez a szemlélet uralkodott ak­koriban. Vállalaton kívüli — fölötti — szférában egv ideig az volt a megítélés mér­céié: változik-e a termék­szerkezet. vagy azonos ma­rad. Az. hogy az úi termék nvereséges-e. vagy éppen csak kevésbé veszteséges, mint a régi. amit kiszo­rított. csak másodlagos, har- madlagos szempont volt. Nem lehetetlen, hogy egyes testületekben nagyobb ro- konszenvet élvezett az a vállalat, amelyik új termé­keivel veszteséges volt. mint amelyik régi termékeivel nyereséget hozott az ország­nak. Átlagéletkor: 16 év í Szerencsére azóta meg­változott a látásmód. Egy­részt azért, mert a válla­latok — ha nem is elegen­dőt. de — nagyobb önálló­ságot élveznek; nincsenek annyira ráutalva egy-egv testület íróasztal mögött ki­alakított véleményére. Más­részt — és ez összefügg az előzővel — a piac értékíté­letének rangja nőtt: ma a felsőbb szervek szemében is az a kedves vállalat, ame­lyik adót — méghozzá jó­korát — fizet be a költség- vetésbe. és nem pénzt szi­vattyúz el onnan, hogy fe­dezze ráfizetéseit. örvendetes ez a változás, még akkor is. ha súlyos gaz­dasági helyzet kényszerí­tette ki. A valóság szorított rá bennünket, hogy diva­tos fogalmak helyett egv régi. bevált eszközt: a pénzt, illetve az ezt kitermelő, a piacnak ténylegesen kellő teljesítményt tegyük a meg­ítélés alapjává, legalábbis ha gazdálkodókról — ma- aánüzemekről. szövetkeze­tekről. ' vállalatokról — van szó. A változások jeleként meg­fogalmazódott egy bölcses­ség is. miszerint: a kor­szerűség mércéje a nyere­ség! Azaz minél több pénzt hoz a konyhára egy termék, annál maibbnak kell azt tekintenünk. Kissé eltúloz­va: mindegy, hogy lópat­kóval vagy éppen nyomta­tott áramköri lapokkal ke­ressük meg a profitot, lé­nyeg. hogy a bevételeink iócskán haladják meg a ráfordításainkat. Több jel is arra mutat, hogv ez az utóbbi szemlé­let — bár nemigen han­goztattuk. s ma sem büsz­kélkednek vele sehol a vi­lágon — a gyakorlatban jócskán érvényesül. Mit mondanak erről a hazai ada­tok? Többek közt azt. hogy 2.6 százalék, és 16 év. Vagy­is: 1986-ban 2.6 százalék volt a teljesen ú.i ipari ter­mékből elért vállalati be­vételek aránya. (Egv száza­lékkal több. mint az előző évben.) Valamint: ipari termékeink átlagéletkora nem kevesebb, mint 16 esz­tendő. Hogy ezek a tények el­fogadhatók-e vagy sem. azt nehéz megítélni. Hiszen az ipari termékek közé tar­toznak azok a szabványo­sított csavarok is. amelyek évtizedek óta. s valószínű­leg még évtizedek múlva is változatlan formában szükségesek. És azok a berendezésorientált áram­körök — boák — is. ame­lyek egy-két év alatt el­avulnak. Nyugaton nem mérik Sokatmondóbb a kép. ha figyelünk a részletekre. A gépiparban az ipari átlag­nál jóval magasabb: 4,5 százalék volt tavaly a vado­natúj gyártmányokért be­folyt pénz hányada ugyan­itt a termékek életkora az átlagnál lényegesen kisebb: 11 év körül mozog. A kohá­szatban viszont mindössze 0.3 százalék a részarány, s 26—27 év a gyártmányok átlagos életkora. E szem- beállítás is jól mutatja az egyébként nyilvánvaló kö­rülményt: a váltás nem csu­pán szándék. vállalkozó­kedv kérdése. Határt szab a változtatásnak a termé­kek jellege, valamint a módosításhoz kellő beruhá­zások nagysága is. Emellett a számok ön­magukban nem mindig ad­nak könnyen értékelhető információt. Hiszen a va­donatúj termékek aránya nem mindig használható adat. Kiderülhet, hogy az. úi gyártmány nem válik be. s hamar el is tűnik a szín­ről. Ezért a statisztikusok a 3 év körüli termékélet­kort kezelik fontos adat­ként: a gépiparban ezek hányada megközelíti az egynegyedet! És mit mondanak a kül­földi felmérések? Egyet­len szóval lehet felelni, ám ez igen tanulságos: sem­mit. A KSH iparstatisztikai osztálya megpróbált össze­hasonlításokat készíteni, csakhogy kiderült: a fej­lett gazdaságú országokban nem végeznek hasonló mé­réseket. Egyfelől talán azért, mert érvényesül a „korszerűség mércéje a nyereség” elve. Másfelől, mert ennek az elvnek a hosszú távú érvényesülése szavatolja hogy a termé­kek döntő része korszerű — azaz a mai igényekhez igazodó olcsó és jó minő­ségű — legyen. Régi áru - kicsiny haszon Ám nálunk a helyzet egye­lőre más. Gyakran tapasz­taljuk. hogy valós piaci ér­dek eav-egv korszerűtlen termék további gyártása. Igaz. ma még úgv-ahogv nyereségesen, de előre lát­ható. hogv az alacsony szín­vonal konzerválása előbb- utóbb a piacon is megbosz- szulia magát. Ezért hát szorgalmaznunk érdemes a termékszerkezet korszerű­sítését — de nem a korábbi: adminisztratív. testületi módszerekkel! Hanem ér­dekeltséggel fejlesztési for­rásoknak — köztük külföl­di működő tűkének — vál­lalatokhoz. való juttatásá­val a nemzetközi gazda­sági vérkeringésbe való mind szorosabb beépüléssel. Hozzá kell-e tenni ezekhez: a termékszerkezet-váltás felgyorsulása is — mint sok más fontos dolog — attól függ. mekkora lépésekkel halad előre a magyar re­form. M. P. — Mikorra tudná megcsi­nálni ezt a négy puplinin- gel? — szólt a vevő. és a nejlonzsákból meglehetősen viseleles fehérneműket hú­zott elő. — Sajnos puplin és ilyen finomabb, „más anyagú” in­geket nem tudunk vállalni. _ ... ? M egdöbbenés ül ki az ar­cokon. Hogyhogy? Hát a Pa­tyolat már nem vállal fe­hérneműt, alsóneműt, csu­pán különböző szőnyegtisz­tításokat, rongyfestéseket, egy szóval, mellékfoglalko­zást űz a fő kárára? — nyel­vel egy munkásruhás, kö­zépkorú férfi és csalódottan húzza be a szalon ajtaját maga után. Többek között a fentebb leírt problémákra és arra is szerettem volna választ kap­ni, hogy miként tud úszni a fehér hattyú — azaz a Pa­tyolat emblémája — az el­következendő évek koránt­sem letisztult gazdasági éle­tének vizén. Képes lesz-e megtartani vevőkörét egy kedvezőtlenebb. anyagilag szűkösebb esztendőben is? — Ismeri azt a világhírű slágert, amelynek az a cí­me: Híd a zavaros folyó fe­lett? A dal arról szól, hogy bármilyen erős, zavaros sod­rású is legyen a víz, a meg­értés, az egymás viszonyai­nak tisztázása átsegít min­den akadályon — idézem Dér Károlynak, a Heves Me­gyei Patyolat Vállalat igaz­gatójának a nóta szövegét. — Vajon képes lesz-e úszni az önök madara az ár elle­nében? Pláne, ha olyan ki­fogások is elhangzanak, mint amelyeket cikkünk elején le­írtunk. — H.a a jól ismert játék válaszszavával élnék, akkor pillanatnyilag azt monda­nám: „is”. Igaza volt a meg­rendelőnek abban, hogy ne­hezményezte az átvevők hú- zódozását. Viszont azt nem tudta az illető, hogy 80—100 kg-os űr- és súlyméretű gé­pekben modern textíliát nem lehet, sőt tilos mosni. Ne­kik szolgál örömhírül: de­cember közepén megérke­zett az a belga mosómasina, amely kisebb mennyiségű, de jó minőségű modern fehér­nemű tisztítására alkalmas. Ezzel együtt jár az alacso­nyabb vízhőmérséklet és a korszerű technológia. — Tavaly hány mázsa tisz- tílanivalót vállaltak? — 1600 mázsát, december elejéig. Ez körülbelül fél­millió ruhadarabnak felel meg. — Ebből hány volt a rek­lamáció? — Büszkén mondhatjuk, csupán 240, de a felszólam­lás után, mert hozzáteszem, igaza volt a megrendelőnek, kiküszöböltük a „foltot”. — Örökzöld téma mosta­nában a szolgáltatások hely­zete. A hattyúsok bíznak ab­ban, hogy tisztább lesz alat­tuk a víz? — őszintén szólva, nem verdesünk örömünkben a „szárnyainkkal”. Már most is érezzük, hogy lassul a forgási sebesség. Ez annyit jelent, még megvannak a ré­gi kuncsaftok, de a hozzánk kerülő. „pucéréira” váró holmik egyre használtabbak, és ne szégyelljük kimonda­ni. piszkosabbak. Az embe­rek pénztárcája nem teszi lehetővé már most sem azt, hogy oly gyakran hordják hozzánk holmijaikat, mint régen. Az idén elmarad a 75 százalékos állami dotáció és ez a lakosságot terheli. — Akkor hiába lesz tech­nikai megújulás, jobb minő­ségű, kisebb méretű, nem szériatisztítás, előáll az a helyzet, hogy sok lesz a fó­ka és kevés az eszkimó. — Azért nem kell arra gondolni, hogy a csillagokba röpülnek díjaink. A vegy- tisztítás például alig egy-két százalékkal kerül többe. a kilós mosás 25 százalékkal drágább, míg a legnagyobb mértékű emelkedés a pipere - szolgáltatásokban van. — Hogyan próbálnak urai maradni a zajló víznek? Nem gondolnak arra, hogy még jobban visszaesik az önök munkáját igénylők száma? — De. Ezért kell, sajnála tunkra, mellékfoglalkozással is bajlódnunk. Egyébként, úgy vélem, azért mindenki — legalábbis, akinek az ide­je drága — nem hagyja sor­sára a hattyút. Megpróbál juk még jobban megrende­lőink kegyeit keresni. Ennek szellemében bevezetjük a háztól házig szolgáltatásún kát. kimegyünk a megrende­lőhöz. elszállítjuk a szeny nyest és kitisztítva vissza­hozzuk. Ezenkívül jó néhány községi tanáccsal működünk együtt. A falvak igénylik munkánkat, a tanács pedig bérletidíj-mentes felvevőhe­lyet bocsát rendelkezésünk re. Azonban nem árulok zsákbamacskát, ha megmon­dom, akad az ellenkezője is. Néhány községi vezető be­jelentette, nem fognak sírni, ha túrajáratunk elkerüli ki sebb létszámú településüket. — Gondoltak-e a nagycsa­ládosokra, kisebb jövedel műekre, nyugdíjasokra? Lesz-e számukra valamilyen fajta kedvezmény? — Háztól házig szolgálta­tás, egyelőre próbaként, csak Egerben lesz. Ha beválik, ki­terjesztjük a többi városra is. Gondolunk a szociális ne- nehézségekke] küzdőkre és akcióheteket tervezünk szá­mukra. Ez annyit jelent, minden évszakváltozáskor, illetve előtte, jóval olcsób­ban vállaljuk részükre a szezonális ruhadarabok rend­betételét. Mindezeken túl. tavasztól hordhatják hoz­zánk az irhabundát és a megkopott bőr ruhaneműket festésre is. Ezzel gazdagodik a már meglevő szolgáltatási palettánk. Ám attól tartunk, az el­mondottak csak arra lesznek elegendők, hogy épp fenn­maradjon a zajló víz fölött a hattyú! Soós Tamás Szponzorálunk? Sok reklámszakember kifogásolja a sportreklám szín. vonalát, és kétségbe vonja azok értelmét, hatását. Véle­ményük szerint a vállalatok és a szövetkezetek túlsá­gosan is sok pénzt költenek erre a célra. De mennyi is ez a sok pénz? Az elmúlt évi kiadiások alapján az derült ki, hogy a vállalatok 400 millió forintot fordítottak sport révén reklámra. Ez a sportnak juttatott mintegy 10 milliárd forinthoz képest igen elenyésző összeg. De csak a 10 milliárd forinthoz viszonyítva, mert egyébként a mai világban is jelentős summának tekinthető ennyi pénz. Szerintem is egyes cégek teljesen feleslegesen fektetik be pénzüket a sportba. Hogy mire is gondolok? Nem­régiben találkoztam egy dicséretesen induló kisszövet­kezet elnökével, aki elmondta, sikerült az egyik labda­rúgó-csapatunkkal reklámszerződést kötnie: egy bizonyos összeg fejében az egyesület a pályáján elhelyezett egy táblát a kisszövetkezet nevével. Sőt nagy büszkén e te­vékenységet nem is reklámozásnak, hanem szponzorá­lásnak nevezte. Nézzük először is, mi a reklám definíciója az idegen szavak és kifejezések szótára alapján: 1. Hirdetés, pla­kát, rádió stb. útján történő hírverés a fogyasztók, vá­sárlók, megnyerésére. 2. Az erre szolgáló eszköz, el­járás. 3. Nyilvános, hangos dicsérése, ajánlgatása vala­kinek vagy valaminek. Tehát egyértelmű, hogy a szponzoráláshoz az előbbi ügynek nincs semmi köze, sőt reklámozásnak is igen gyenge, mivel a kisszövetkezet neve még jóformán isme­retlen a gazdasági életben, így híveket és megrendelő­ket sem szerezhet egy táblácska által... A szponzorálás nem direkt propaganda, voltaképpen a szponzor hasonlít a mecénáshoz, azaz egy ügyet vál­lal fel, s ezért püblicitást kap. Ám a szponzorálás a reklámnál jóval átfogóbb, hiszen a cél nem más, mint­hogy egy befutott és széles körben ismertté vált márkái kell a köztudatban tartania. Tehát ahhoz, hogy valaki eredményesen szponzorálhasson, előbb ismertté kell vál­nia. Magyarán: pénzt kell költenie ahhoz, hogy további összegeket költhessen. Hazánkban a szponzorálás gyakorlati alkalmazása kö­rül nincs minden rendjén, mivelhogy a legtöbb cég en­nek költségeit reklámköltségeknek nevezi. Bizonyára közöttük akad olyan is, amely már szponzorál, de ezt még nem tudja .. . Pedig még országhatáron túlra sem kell menniük azoknak, akik tapasztalatokat szeretnének szerezni, A vegyes vállalatok jóvoltából itthon is tájé­kozódhatnak arról, hogy miképpen szponzorál egyik-má­sik világhírű cég. Itt elsősorban megemlíthetjük az Adi­das Budapest Kft. vállalatot, amelyről tudjuk többek között azt is, hogy az olimpiai ötpróba mozgalmat tá­mogatja, emellett ők látják el különféle sportfelszere­lésekkel a magyar élsportolókat a nemzetközi és a világversenyéken. Ma már elmondhatjuk, egyre több vállalat kezd rá­jönni arra: a sikersportágakon kívül más területet is érdemes feltérképezni. Felismerték, hogy a jó szponzor­tevékenységhez ötlet és merészség kell. Végül is megállapíthatjuk, szponzoráló cégek támo­gatnak minden olyan kezdeményezést, amiben fantáziái látnak. De a szponzorálás nem adakozás! Az igazi szpon­zor igen is megnézi, mire adja ki a pénzét és elvárja a „visszajuttatást”. A honi szponzorálási gyakorlat, hibája az is, hogy a pénz legtöbbször nem oda jut el, ahova kellene: a sportolókhoz. E helytelen felfogáson az Állami Ifjúsági és Sporthivatal változtatni kíván, a sportszponzori te­vékenység szabályozásával. E. P. A. Újjáalakított rádióadók A közel­múltban átadták az újjáalakított solti és jászberényi rádióadót. A 90 millió ^ forint érték« beruházás a svájci Brown Bomveri Company által kidol­gozott és szállított energia- takarékos sugárzási rendszer üzembe állításával valósult meg. A két­szer 1000 KW teljesítmé­nyű solti és kétrészes 250 KW tel­jesítményű jászberényi adó működése nyomán javul a középhullámon sugár­zott Kossuth rádió vétele. A Magyar Posta saját fe­dezetén túl, az állami juttatásból és világbanki hitelből korszerűsített műsorszóró adó megtakarítása a koráb­biakhoz képest az előzetes próbamérések alapján — meg­közelíti az 50 százalékot. Ez a mennyiség például Siófok egyévi energiafelhasználásával egyenlő. Felvételünk a solti rádióadó felújított részeiben készültek (MTI-fotó: Kisbenedek Attila — KSj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom