Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1988. január 6., szerda EGY KONFERENCIA KAPCSÁN Tények az AIDS-ről A közelmúltban Egerben egy országos rendezvényen a „humán parazitológia" legjelesebb szakemberei vettek részt. Az emberi betegségek sorában fokozott érdek­lődés kísérte az Egészségügyi Minisztérium járványügyi osztályvezetőjének dr. Vass Ádámnak beszámolóját, aki korunk pestiséről, az AIDS-betegségrőI adott hazai és nemzetközi körképet. A tárgyilagos, a tényekkel és a tendenciákkal számot vető mondatok arra sarkalltak, hogy ezek nyomán papírra vessek néhány gondolatot: abból kiindulva, hogy az elhangzottak ránk, veszélyeztetett állampolgárokra is fel­adatokat rónak. Nem közömbös tehát, hogy szélesebb körökben is nyilvánosságra kerüljenek az előbb jelzett gondolatok. Mítoszosilatás Fotók a századfordulóról öreg tiszai halász A századfordulón Hódmezővásárhelyen élt egykor Plón József. Élményeit, benyo­másait, találkozásait a maga örömére kezdte megörökíteni üveglemezes fényképe­zőgépével. Több ezer ma már ritkaságba menő fényérzékeny anyagra megörökített dokumentumot hagyott ránk a századforduló pillanataiból. Nem is gondolta mit hagy majd az utódokra. Hobbiból csinálta, s történelmi érték lett belőle. Fazekasmester Aratás Régi magyar nyelvemlékek Az embert sújtó fátum- szerű fertőző betegségek kö­zül nem egyet az idők fo­lyamán nem mindennapi erőfeszítésekkel, nemzetközi összefogással sikerült fel­számolni. Ha a pestistől a himlőig végiggondoljuk a sort. akkor láthatjuk, hogy több, egykor pusztító kórra sikerült hatékony ellenszert találni. Nem csodaszereket, hanem sokszor életek mun­káját igénylő emberi erőfe­szítések eredményeként lét­rejött oltóanyagokat, gyógy­szereket. Az ismeretlentől való ősi rettegéshez hasonló viselke­dések figyelhetők meg új betegségek megjelenésekor. Így volt, s van ez az AIDS- szel kapcsolatban is. Ezek el­oszlatására egyetlen mód van. A tárgyszerű, korrekt tájékoztatás. Szembenézés a valósággal. Az AIDS'Szel kapcsolatban hat évvel ezelőtt jelent meg az első közlemény Ameri­kában. Három járvány in­dult el világszerte. Az első a hetvenes évek közepén a vírusfertőzés, ami a HIV-ví- rus szinte észrevétlen terje­désében nyilvánult meg. A második a nyolcvanas évek elején az AIDS-betegek USA- beli, majd nyugat-európai megjelenésével kezdődött. A harmadik az első két ténye­ző által kiváltott országon­kénti társadalmi, kulturális, politikai reakciókból áll, mely napjainkban zajlik. Ez utóbbi hátterében az AIDS ijesztő járványtan i jellemzői állnak. Ezek egyi­ke a rohamos terjedés: az Egészségügyi Világszervezet szeptember 4-i közlése sze­rint a Eöld 123 országából már 58 ezer 880 megbetege­dést jelentettek. A szakértők szerint ez a szám jóval alat­ta van a valós helyzetnek; becslések százezernél több esettel számolnak. A földré­szek közül Amerikából 45 953-ról, Európából 6600- ról, Afrikából 5491-ről, s Ázsiából 181-ről értesítették a szervezetet. Az országok sorrendjében az USA áll az élen 40 845 beteggel. A .to­vábbi sorrend: Franciaor­szág 1964, Brazília 1699, NSZK 1217, Uganda 1138... A betegek számánál jóval riasztóbb az AlDS-vírussal fertőzöttek száma, amely szakértői vélemények szerint meghaladja az öt-tízmilli­ót, s ez napról napra nö­vekszik. Európában körülbe­lül egymillió körüli lehet a vírusgazdák száma. Magyarországi helyzetkép Nálunk hat bejelentett be­tegből eddig hárman haltak meg. Valamennyien felnőt­tek. A speciális laboratóriu­mi vizsgálatokkal 14 5 fer­tőzöttet szűrtek ki, de a va­lóságban a fertőzöttek szá­ma jóval nagyobb lehet. El­sősorban a homo- és bi­szexuálisok. Az eddigi ada­tok szerint országunk eddig még az enyhén érintettek közé tartozik. A járványtani ismérvek szerint alacsony indulás után hirtelen, robbanásszerű emelkedés várható. Mi még a megugrás előtti állapotban vagyunk, nehéz prognoszti­zálni, hogy két év, esetleg öt múlva következik-e be az ugrásszerű növekedés. Sajnos a kiterjedt kutatá­sok ellenére világszerte hi­ányzik a megfelelő oltó­anyag. A gyógyszerek terü­letén gondot jelent a meg­levők magas ára, és azok jelentős toxikus mellékhatá­sa, s az is, hogy azokat ál­landóan szedni kell. Az ez év júniusában tartott wa­shingtoni AIDS-konferen- cián az új megállapítások közé tartozott, hogy a fer­tőzöttek jelentős része szá­míthat idegrendszeri el­változásokra, többek között elbutulásra. Társadalmi szempontból az AIDS*szel kapcsolatos további gond, hogy a fertőzöttek többnyire 20—50 év közöttiek, tehát a munka szempontjából aktív korúak közül kerülnek ki. Amit tehetünk Mindezek a kemény té­nyek felvetik a kérdést: mi- a teendő nálunk, ahol még a kezdet kezdetén van a fertőzés? Ha a terjedés megaka­dályozására nem is, de an­nak lassítására törekedhe­tünk. Alapvetően fontos, hogy az AIDS-t felismerjék az orvosok. Nálunk minisz­teri utasítás kötelezi az ész­lelőket, hogy bejelentsék a betegeket, akiket az ország egész területéről a Fővárosi László Kórház egyik kije­lölt osztályára kell, hogy szállíttassanak. Az AIDS- re vonatkozó orvostovább­képzések folyamatosan, a nemzetközi színvonalon zaj­lanak. 1985-től több orvosi konferencia foglalkozott az AIDS-szel és módszertalni szakmai kiadványok is se­gítették e munkát. Az alap­vető járványtani feladatok meghatározása és végrehaj­tása megtörtént, illetve fo­lyamatban van, a szomszé­dos országok köréber is. Az egészségügy további feladata többek között a be­tegség minél jobb megisme­rése, annak társadalmi, szo­ciális. kulturális vonzataival együtt. Fontos az egészség- ügyi intézményekben a hi­giéniás és munkafegyelmi helyzet javítása, a technikai műszerezettségi viszonyok folyamatos fejlesztése. A védekezés fő bázisát to­vábbra is az egészségneve­lés, a hatékony felvilágosí­tás jelenti. Ezt a célt szol­gálta többek között az ed­dig megjelenő négymillió röplap, a tömegkommuniká­ció, több ismeretterjesztő könyv megjelenése is. Dön­tő az ifjúság felvilágosult- sága. Az iskola, a szülők szerepe nagyon nagy. A min­dennapi tisztálkodástól a szexuális kultúráig, óriási szerepe lehet valamennyi té­nyezőnek az AIDS hazai ter­jedésének lassításában. A védekezés megköveteli a szé­les körű társadalmi össze­fogást. A speciális terület ismerői mellett, be kell kap­csolódniuk a neurológusok­nak, a pszichológusoknak is a küzdelembe. A nevelés, a felvilágosítás, a tudatos, fe­gyelmezett, egészséges élet­mód kialakítása kulcsfon­tosságú, hogy az AIDS ne fátumszerű jelenségként él­jen tudatunkban. B. Szabó Pál Üjabb könyvsorozatokban jelenteti meg a régi magyar nyelvemlékeket a Magyar Nyelvtudományi Társaság folytatva az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Nyelvtörténeti és Nyelvjá­rástani Tanszékének ku­tatói által feltárt, s már régóta ismert korai kézira­tok publikálását. Nemrég kiadták ..A magvar nyelvtörténet for­rásai” című könyvsorozat első kötetét, amely Török Bálint deákjának. Marton- falvav Imrének 1535-beli naplótöredékét és 1585-böl való emlékiratát tartalmaz­za. E sorozat következő kö­tetében Szamosközy István. XVI. századi humanista történetíró Erdély történe­tére vonatkozó feljegyzé­seinek hasonmása lát nap­világot. A ..Régi magyar levelek" című kiadványban a XV— XVI. században írt és el­küldött. úgynevezett misz- szilis leveleket adják közre. Az élmény önre vár! — hirdette hírhedt reklámjá­ban az IBUSZ az auschwi­tzi kirándulást. A hely egy­kori (náci) szelleméhez méltó az utazási iroda szlo­genje. ám mégis van ben­ne valami. Mert miért is jönnek ide évente százezré­vel az emberek? Egyfaj­ta élményért. Pirospozs­gás német apuka tart elő­adást öt év körüli lányá­nak és tizenéves fiának az akasztófa süllyesztőjének működéséről. Magyar fér­fi harsányan ecseteli hoz­zátartozóinak. hogy ezt bi­zony kevesen úszhattak meg. Élmény persze az a német precizitás is. ahogy mozgatták, elhelyezték, nyií' vántartották a foglyokat. Elvégre rend a lelke min­dennek. s a gyilkolás is le* hét célirányos. Sőt. nagy­üzemi méretekben csak az lehet. Kirándulunk a halál paravánjai között. Süt a nap. s több ezren sétálunk a táborban. Természetesen mi már szabadon. A szö­gesdrótokhoz azonban most sem mer senki hozzáérni. Pedig már nincs benne áram. Lengyel katonák — ejtőernyősök — fegyelme­zett sorban járnak barakk­ról barakkra. Sapkájuk a kezükben. az elsőnél ko­szorú. A zsidó zászló alatt, ahol közel húszezren hal­tak meg tarkólövés által, siratófal. Nevek oszlopai. Japánok fényképeznek, an­gol hölgyek prospektust vá­sárolnak. A magyar barakk­ban virágrengeteg. Isko­lák és gyárak koszorúi. A bejárati kapun körben fel­irat: .. A munka szabaddá tesz”. Alig ötven méterre a világtörténelem alighanem legcinikusabb szlogenjétől a ..munka” végállomása; a krematóriumok szűk kemen­céi. Sétálunk a síneken, hozzáérünk a krematórium falához. Élményt gyűjtünk, de az óriási étteremben nincs kedvünk enni. A szegfűt, amit a magyar ba­rakkba viszünk. harminc zlotyiért árusítják. Az asz­talon könyvek. füzetek, a táborról. Egy lengyel férfi a könyvek között egy fara­gott fadobozra kérdez. Az árus dühösen mutatja, hogv abban tartja a pénzt, hogy ez NEM ELADÓ. Prágába menekülünk az eső elől. Bielka-Bialán még egy utolsó zuhiban van ré­szünk. amit gyönyörű nap­sütés követ. A határon több száz méteres sor. Már be­rendezkedünk. hogy az éjszakát itt töltjük, ami­kor meglódul a konvoj. Akárcsak Jarry Ubü ma­mája. mi is négy nap alatt rohantunk át Lengyelorszá­gon. igaz a Visztulát nem úsztuk át. Ostravánál füs­töt okádó hőerőmű monst­rumok mellett haladunk, hogy azután a Beszkidek nyúlványait az éjszaka nyú­lós. ragadós ködébe vesz­ve másszuk meg. A fény­szóró legelésző őzeket ri­aszt. hatalmas fenyveseket pásztáz. Prágában már süt a nap. Embercsordákon át­verekedve magunkat, ju­tunk csak előre a Vencel- téren. Az óváros akár egy legó-játékváros. félig le­rombolt épületekkel, temp­lomokkal. Olasz turisták és állványerdők mindenütt. A szentek világhíres zenélő óráia sem működik. Húsz János is állványoktól kö­rülvéve vezényli előre övéit. Nem hiába volt a husziták harcmodora a sze­kérvár. Prágai tájkép: csa­ta közben. A kóla drágább a legjobb minőségű sörnél. Légkalapácsok vinnyognak, betonkeverők harákolnak. de a turistainvázió meg­állíthatatlan. A fények bár­sonyában megszelídül min­den. Megáll a munka, s a város immár kizárólag az idegeneké. A Károly-hídon hömpölyög a nép. Fiatal­ember márkás fotómasiná­val a várat igyekszik be­cserkészni. de egy torony­daru belóg a képbe. „Az a baj. hogy nem látom a levegőt...” — fakad ki dühösen. Pedig a levegő át­tetszőén tiszta, s láthatat­lansága a mi optikánknak ragyogóan megfelel. A Károly-híd lábánál egy kis kapualjban nyüzsgő tömeg. Egy színház, a Pa­noptikum bejáratánál ölik egymást az emberek, hol­ott a tábla tanúsága sze­rint jegy egy szál sem. Ér­deklődünk. s egy fiatalem­ber megsajnál (szán) ben­nünket. Odabent derül ki. hogy pártfogónk is színész; sőt a jegyszedők egyike. Pawel Marek a Panoptikum igazgatója és rendezője egy­személvben. A ma esti da­rabban. az EMMÁ-ban Pa­wel Marek játssza a fő­szerepet. Ilyen színház Magyar- országon nincs, tud juk meg segítőinktől. a szakállas fiatalembertől. Szöveg sem­mi. csupán mozgás, ám ez mégsem pantomim. A da­rab illúzió és valóság foly­tonos váltakozása, melynek során a főhős asszonya elől (amit egy bajuszos, hen­tes küllemű férfiú alakit) menekül előbb az akvári­um halai közé. aztán egy lakatlan szigetre, végül a Holdra. Az álmodott hely­színeken a férfi halként úszik. súlytalanul lebeg, melv imitációkat egv hátá­ra erősített drótszerkezet segítségével valósítja meg. A Panoptikum produkció­jának lelke mégsem ez a kitűnő szcenikai megoldás, hanem a fergeteges humor. Jó lenne, ha Európa töhb országa után hozzánk is el­jutna Pawel Marek tel­jességgel egyedi színháza. (Vége) Tódor János Gonda család (S20bó Sándor reprodukciói)

Next

/
Oldalképek
Tartalom