Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. január 6., szerda LYON AZ ÚJ SZÉKHELY Költözik az Interpol Bécsi konzultációk A részt vevő országok több­ségének meggyőződése, hogy az európai hagyományos fegy­verzet és haderők csökken­téséről szóló tárgyalások még idén megkezdődhetnek — írja a Krasznaja Zvezdá- ban Tatarnyikov vezérőr­nagy. A szovjet katonai szak­értő a Varsói Szerződés és a NATO küldöttségeinek a tárgyalások témaköréről és céljairól folytatott bécsi kon­zultációk befejeződött for­dulóját értékeli, azok részt­vevőjeként. A tábornok em­lékeztet arra, hogy a wa­shingtoni csúcstalálkozó ked­vezően hatott a konzultációk légkörére. Fontos, hogy a KKR—HHR szerződést köve­tően. a hagyományos had­erő és fegyverzet, valamint a harcászati nukleáris erők problémája kerül az európai leszerelés központjába. A felek arról már megál­lapodtak. hegy a jövőbeni tárgyalások az össz-európai folyamat keretébe illeszked­nek és elvi megállapodás született arról, hogy még 1988-ban megkezdik az ér­demi munkát. Az Interpol, a rendőrségek 146 tagú, nemzetközi bűnül­döző szervezete, az idén Pá­rizsból Lyonba teszi át szék­helyét, új, számítógépekkel fölszerelt főhadiszállására. Adatbankját komputerek elektronikus tárolóiba helye­zik, korszerűsítik az adatköz­lési és adatlehívási rend­szert. A tagországok rendőr­ségein elég lesz majd egv gombnyomás, hogy megje­lenjék képernyőiken a kö­rözöttek valamennyi, az In­terpol birtokában levő ada­ta — fényképek, tanúvallo­mások, ujjlenyomatok. Az adatkeresés és tájékozta!ás másodpercek kérdése lesz. A szervezet 1923-ban. Bécsben alakult meg. hét ország rendőrségének rész­vételével. Párizsba a máso­dik világháború után költö­zött. miután újjászervezték. Az Interpol titkárságában ma a világ sok országának vezető rendőrségi tisztségvi­selői foglalnak helyet. A szervezetnek négy munka­nyelve van: a francia. az angol, a spanyol és az arab. Ami az Interpol tevékeny­ségét illeti, a bűnügyi nyo­mozóosztály munkája a leg­ismertebb világszerte. Ez az osztály őrzi a tagországok­ban körözött, sok ezer bű­nöző adatait, amelyeket az egyes országok rendőrsége szolgáltat. Ez az osztály ad­ja ki a nemzetközi körözé­seket vagy az elveszett gye­rekek keresésére, ismeretlen holttestek azonosítására, el­lopott műkincsek felkutatá­sára vonatkozó felkéréseket, ha feltételezhető, hegy az ügy átnyúlik országhatáro­kon. De egyebekkel is fog­lalkozik az Interpol a szín­falak mögött. Nemzetközi ta­nácskozásokat szervez a rendőri munka szakmai kér­déseiről; a kábítószer-keres­kedelem elleni harcban az egész világot átfogó egyezte­tő központ szerepét tölti be. dokumentálja a nemzetközi terrorizmus eseményeit, ku­tatja a terrorizmus és a ká­bítószer-kereskedelem kö­zötti összefüggéseket; nyomon követi a pénzhamisítókat a világ négy sarkáig, figyeli az ebül szerzett pénzek tisztá­ra mosásának pénzügyi fo­lyamatát, katalogizálja az ellopott műkincseket. A tagországok rendőrségei­nek kokainzsákmánya 1970- ben mindössze 1,1 kilo­gramm volt, 1987-ben azon­ban már 1,4 tonnányit fog­laltak le. Az Interpol csak köztörvényes ügyekkel fog­lalkozik, alapokmánya tiltja, hogy részt vegyen olyan ügy nyomozásában, amelynek po­litikai. katonai, vallási vagy faji háttere van. Az alapok­mány betartására egy belső bizottság felügyel, amelynek jelenleg egy francia, egy lu­xemburgi és egy svájci bí­ró a tagja. Az egyetlen po­litikai vonatkozású problé­ma. amelyet az Interpol az utóbbi években mégis fel­vállalt. a nemzetközi terro­rizmus. Szovjet történelemszemlélet A szovjet történelemszem­léletben tapasztalható válto­zásokkal, a valóságot tükrö­ző történelmi tudat kialakí­tásának kérdéseivel foglalko­zott a Szovjetszkaja Kultúra keddi számában Jurij Afa- naszjev professzor, a törté­nelemtudományok doktora. A szerző megállapítja, hogy — a borúlátók szem­szögéből — a Szovjetunióban végbemenő átalakítási folya­mat első szakaszának múlt évi lezárásával még nem si­került az áttörés a valósá­got tükröző történelmi tu­dat kialakításában, a törté­nészek nem válaszolták meg az embereket érdeklő kér­dések mindegyikét. Egyesek szerint az összes levéltárat megnyitották már. és a baj abban van. hogy maguk a kutatók nem hasz­nálják fel azokat kellőkép­pen. Mások a már kipróbált „féligazságok" mechanizmu­sát fejlesztették tovább. A harmadik csoport a múlt „egyik és másik oldalának" bemutatásával történő, ek­lektikus — mindenből egy keveset merítő — képét igye­kezett kialakítani az embe­rek tudatában: egyfelől a tö­meges bűntettek, a másik ol­dalon a nagy győzelmek. Vé­gül ott van azoknak a cso­portja, akik Sztálint elme­betegnek minősítve, arra a kérdésre keresik a választ. „Ki a bűnös?", hogy ne kell­jen megválaszolni azt a kér­dést: „Miért?". Düsseldorf­ban meg­kezdődött Abbasz Ali Hamadi libanoni származású. NSZK állampolgár terrorista bűnpere. Hamadi testvérét korábban egy repülő­gép eltéríté­séért letar­tóztatták, ő pedig két nyugat­németet ejtett túszul, hogy testvérét ki­szabadítsa (Népújság- telefotó: AP — M.TI — KS> Az első világháborút követő forradalmi hullám terméke Hetvenéves az Argentin Kommunista Párt ~~C Külpolitikai kommentárunk )— Kabuli remények HÉTFŐ ÓTA az afganisztáni rendezésről tárgyal I egyidejűleg a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselője a válságban érin­tett országok vezetőivel. Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszter Kabulban. Armacost amerikai külügy­miniszter-helyettes pedig Iszlámábádban tanácskozik Éppen egy éve, hogy Nadzsibullah afgán vezető — Moszkvával egyeztetve — nemzeti megbékélési programot, s egyoldalú tűzszünetet hirdetett meg Ennék keretében kilátásba helyezték egy. a demok­ratikus és haladó erőket egyesítő koalíciós kormány létrehozását. A szándék komolyságát jelezte, hogy a hatalmon lévő Afganisztáni Népi Demokratikus Párt hozzájárult négy új párt felállításához, s a novem­ber végi nemzetgyűlésen elfogadott alkotmány az iszlámot szent vallásként ismerte el. A múlt évben több mint százezer menekült tért haza. A belső ren­dezés objektív feltételeinek kialakulását biztosítot­ta a Szovjetuniónak az a bejelentése is. hogy 12 hó­nap alatt, esetleg még rövidebb időn belül kész ki­vonni a szovjet csapatokat az országból, mihelyt meg­szűnik az afgán ellenforradalmárok külső támoga­tása. Mihail Gorbacsov decemberi csúcstalálkozó­ján megismételte ezt a feltételt Ronald Reagannek. A válság megoldását, az immár kilencedik évébe lé­pő háború beszüntetését az akadályozza, hogy Wa­shington és regionális szövetségesei. így Pakisztán továbbra is aktívan támogatják a kormányellenes erőket. . Hamarosan felújulnak Genf ben az 1982 óta ENSZ- közvetítéssel folyó afgán—pakisztáni tárgyalások. Az afgán vezetés megbékélési politikájának tükré­ben jogos á remény, hogy idén végre sikerül előre­lépni. A szovjet diplomácia Iszlámábáddal is kap­csolatot tart, s szavakban a pakisztáni vezetés haj­lik a rendezésre. Ennek egyelőre azonban nincs je­le a gyakorlatban. Az újév körüli jelentések azt ta­núsítják, hogy az ellenforradalmárok változatlanul tá­maszkodhatnak pakisztáni hátországukra. A külső fel­forgató beavatkozásnak tipikus példája volt egyéb­ként Alain Guyot francia fotóriporter ügye. Csak­nem tíz alkalommal hatolt be illegálisan afgán te­rületre, s folytatott ott kémtevékenységst. KABULI JELENTÉSEK szerint az afgán kormány költségvetésének több miint félét kénytelen az ellen- forradalmiárok támadásainak visszaverésére fordí­tani. Hatalmas emberi és anyagi áldozatot követelt már eddig ez a háború. Ahhoz, hogy 1988 végére bé­két hozhasson, Kabul és Moszkva is megtette az el­ső döntő lépéseket. Most a másik félen a sor, így Washingtonon, hogy hozzájáruljon a nemzetközi lég­kört, így a szovjet—amerikai viszonyt is mérgező válsággóc felszámolásához. Ortutay L. Gyula Genscher a vegyi fegyverek ellen Január 6-án ünnepelheti 70. születésnapját az Ar­gentin Kommunista Párt. Az ellentmondásos törté­nelmi utat bejárt dél-ame­rikai marxista forradalmi pártot 1918-ban alapította a nyomdász Jósé Penelon és a chilei Emilio Recabarren, valamint Victorio Codovilla későbbi főtitkár. Ez a párt is, mint az európaiak, az első világháborút követő forradalmi hullám terméke. Alapítói azt a feladatot tűz­ték maguk elé, hogy megis­mertessék az argentin dol­gozókkal a tudományos szo­cializmus, Marx és Lenin eszméit, s így forradalma­sítsák a társadalmat, A célt a klasszikusok műveinek terjesztésével, munkásmoz­galmi sajtó megteremtésével igyekeztek elérni. A párt kiadványai közé tartozott a La Internacional, a Prob­lémás, később pedig a Ban­dera Rója, a Soviet, a Dia- lectica. a Nueva Era a Re- vista Internacional, leg­újabban pedig a Que Pasa. Az Argentin KP legutób­bi, 1986-ban rendezett 16. kongresszusán „igen ellent­mondásosnak” ítélték a párt eddigi történelmi útját. Utaltak tömegkapcsolatai­nak gyengeségére, az egy­ségpolitika következetlen­ségeire, amelyek következ­tében a párt eszmeileg és politikailag minduntalan a polgári pártok és eszmevi­láguk hatása alá került. Kü­lönösen súlyosnak ítélték 1976-os állásfoglalásukat, amely a hatalmat puccsaí magához ragadó katonai junta politikájának ..hala­dó vonásairól" szólt. A KP-nak mindmáig nem sikerült kihevernie akkori hibás elemzésének politikai következményeit: óriási te. kintélyveszteséget szenve­dett, meggyengült tömeg­befolyása. Ráadásul a dik­tatúra éveiben maga is szá­mos tagjának életével fize­tett, sokukat pedig „eltűnt­nek” nyilvánították. Az elmúlt két évben, kü­lönösen pedig a legutóbbi szovjet pártkongresszus óta egyre több bírálat érte a párton belül a sztálini dog­mákat és a szektásságot, másrészt a „reformista té­velygéseknek” minősített ál­lásfoglalásokat. Patricio Echegarray, a PB tagja az évforduló kapcsán kifejtette a párt hetilapjában, hogy igyekeznek okulni hibáikból. Gramsci szellemében szólt „az értelem szkepsziséről és az akarat optimizmusáról”, szembeállítva ezt a párt ko­rábban „megfellebbezhetet- len igazságként” hirdetett nézeteivel, amelyek az iga­zi együttgondolkodás és a közös tenniakarás kerékkö­tőinek bizonyultak. Ugyan­ott Ernesto Salgado, a párt ideológiai felelőse arról írt, hogy a régi Argentína le­tűnőben, s helyébe új Ar­gentína lép. A pártnak az a dolga, hogy „meglelje a szocializmushoz vezető ar­gentin utat”. A kommunista párt je­lenleg 1 százalék körüli sza­vazataira számíthat a 30 milliós Argentínában, 1986 óta más politikai erőkkel együtt „Nemzeti Felszabadí­tást Frontba” tömörül. de így. közösen sem sikerült képviselőt küldeniük az im­már demokratikusan válasz­tott nemzetgyűlésbe. Athos Fava főtitkár elis­merte: élcsapatnak kiáltot­ták ki magukat, miközben elszakadtak a tömegektől, s a párt önmagáérl valóvá vált. Eluralkodott soraiban az önkényeskedés, a téved­hetetlenség érzete, a kriti­kai szellem lebecsülése, a tényleges politikai meggyő­ző munka elhanyagolása. Fava mindazonáltal úgy vélekedett, hogy gyorsítani lehet a szocializmusba való átmenetet, „fel lehet égetni szakaszokat”, fel kell venni a harcot a polgári demok­ráciával, mint az „imperia- lizmys lakájával”. „Az egyet­len valós politikai alterna­tíva népünk problémáinak megoldására az igazi fel- szabadítási terv, a népi ha­talom terve” — jelentette ki. Ehhez tette hozzá — erő­gyűjtés szükséges „forradal­mi helyzet kialakítása érde­kében”, tömegkapcsolatok építése „felkelés szervezé­séhez”. Négy éve, hogy Argentína népe visszanyerte demokra­tikus szabadságjogait a ka­tonai diktatúra hosszú éj­szakája után. A polgári és a népi erőkre támaszkodva Raul Alfonsin elnök meg­hirdette a politikai és gaz­dasági demokrácia alkotmá­nyos megszilárdításának tervét, s hozzálátott a dik­tatúra évei alatt elszigete­lődött dél-amerikai állam külkapcsolatainak helyre- állításához. Az argentin kormány a többi fiatal dél-amerikai demokráciával összefogva igyekezett erősíteni helyze­tét a belső jobboldallal és a környező szélsőjobboldali diktatúrákkal (Chile. Para­guay) szemben. Argentína, Brazília és Uruguay gaz­dasági integráció kialakítá­sán fáradozik, hozzájárult a közép-amerikai békés ren­dezéshez, az úgynevezett „hatok” tagjaként pedig tiszteletre méltó szerepet játszik a nemzetközi feszült­ségek enyhítésében, és te­vékenyen hozzájárult a fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokhoz vezető út egyen- getéséhez. Az argentin demokrácia és az Alfonsin-kormány gyenge pontja a gazdasági élet alakulása: 54 milliárd dollár az ország adóssága, pang a termelés, korszerűt­len a gazdasági szerkezet, romlanak cserearányai a külpiacokon. A meghirde­tett kétéves gazdasági prog­ram nehéz éveket ígér a la­kosságnak, és felveti a „hogyan tovább”, kérdését. Alfonsin elnök válasza er­re: nemzeti összefogás és új nemzetközi gazdasági rend kialakítása. A kommu­nista pártnak is erre a kér­désre kell valós választ ki­alakítania. Simó Endre Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter hétfőn bírálta az Egye­sült Államokat, amiért két­komponensű (bináris) vegyi fegyvereket gyárt. — A világnak nem arra van szüksége, hogy a ve­gyi harcanyagok mind tö­kéletesebb változatait állít­sák elő, hanem arra, hogy teljesen eltiltsák e fegyve­rek minden fajtáját. A bi­náris vegyi fegyverek gyár­tásának újrakezdése is jel­zi, milyen sürgős feladat ilyen egyezmény kidolgozá­sa — hangsúlyozta újság­írók előtt a nyugatnémet diplomácia vezetője. Genscher főleg a Nyuga­tot hibáztatta azért, hogy még nincs megállapodás a vegyi fegyverek tilalmáról. Bírálta azokat a nyugati katonapolitikusokat, akik szerint az ilyen megállapo­dás betartását nem lehetne megbízhatóan- ellenőrizni. Nyereménybetétkönyv­sorsolás Az Országos Takarékpénztár január 5-én. Budapesten tartotta a nyereménybetétkönyvek 1987 negyedik negyed­évi sorsolását. Mindazok az 1987 december 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban volt nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvég­ződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1987 negyedik negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett fel­tüntetett százalékát nyerték. Szám Nyermény­Szám Nyermény­végződés százalék végződés szózalék 025 25 509 25 094 50 520 50 168 50 527 25 187 25 552 50 218 25 555 25 228 25 658 25 252 25 711 25 275 100 804 25 280 25 x 814 25 293 50 817 25 320 25 937 100 444 25 960 25 454 25 974 25 500 25 987 250 A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító takarékpénz­tári fiók, takarékszövetkezet vagy postahivatal január 18- tól fizeti ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom