Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
8. NÉPÚJSÁG, 1988. január 30., szombat A lázadó költő Byronról — két évszázad múltán Kétszáz eve annak, hogy a XIX. század legnagyobb hatású költője, Byron megszületett Londonban. Az édesapja lordi címet viselt, amire azonban fia sohasem volt büszke. Amikor a lordok házában megszólalhatott, akkor az emberi egyenlőségről és szabadságról beszélt, és a jelenlévőket vonta felelősségre a tiltakozó munkások leölettetése miatt. Nem csupán lázadó, hanem igazi forradalmár: a költészetben éppúgy, mint a társadalmi igazságtalanságok sürgős megváltoztatásában egyaránt. Embereszménye, költészetének hatása szinte felmérhetetlen nemcsak a század romantikus költőire, íróira, hanem a ma ifjúsága számára is. Szerencsésnek mondhatja magát az, akinek kamasz- korban kerül a kezébe Byron-versek látomásokkal teli. gyönyörű világa. Frissesség, őszinte emberség árad belőlük, amellyel örökre megragadja a tiszta, szép és igaz eszmékre vágyókat. A romantika művészi eszköztára talán senkinél nem jelent meg olyan fényes és üde gazdagsággal, mint az ö lírai és elbeszélő művészetében. Lázadása a polgári individualista filozófia alapján indult el. De ntm csak a költészetében folytatódik. Kiteljesül egy olyan eszmerendszerré, amely a népek szabadságáig vezette el őt tetteivel és önfeláldozó halálával. Hegedűs Géza irodalomtörténész egyszerű és nagyszerű tömörséggel ezt így fogalmazta meg a róla irt monográfiájában: „a mű hitelesíti életét és élete hitelesíti a művet". A megvallott elvek és a cselekvés egysége tette őt követendő példává egész Európában a romantikus írónemzedék előtt. Puskintól Petőfiig, Heinétől Baudelaire-ig követhető ez a hatás az egész európai romantikában. Hogyan is lehet egy lordból olyan költő, aki egy tőle távol élő idegen nép szabadságharcáért meghoz minden áldozatot? Őseinek csillogó múltjával nem dicsekedhetett. Apja botrányok hőse, a köny- nyű élet keresése vezeti és nem véletlenül nevezték el „örült Jankó’’-nak. Második feleségétől Catherine Gordontól született George Noel Gordon Byron. Ez a házasság sem volt hosszú életű, mert a hozomány gyorsan elfogyott, a költő gyermekkora rendkívül zaklatott, amelyet még a születése során szerzett lábsérülés, nyomorékság is fokozott: anyja sokszor hisztérikus túlérzékenységével nem tudta kisegíteni ebből a válságból „Szegény anyám általában naponta őrjöngött, magáról megfeledkezve testi hibámat hányta a szememre” — írta később naplójában Byron, szembe helyezkedő céltalan Az apa hiánya, akit két és fél éves korában látott utoljára. valamint a nyomorékság, az anya szinte idegbajos magatartása, egyfajta ellenállást és igazságvágyat erősített meg az ifjú Byronban. Nem tudta elviselni a megaláztatást, ezért lázad az erőszak, az embertelen magatartás ellen. Kiváló szellemi képességekkel rendelkezett, és korán kezd verselni Alig tizenhárom esztendős, amikor rokona, William lord közvetlen halála előtt úgy rendelkezett, hogy vagyonát és a főúri címét az ifjú kamaszra hagyományozza. Megváltoztak a rossz életfeltételei és előkelő iskolában tanulhatott. Megszenvedte a szegénységet, a megalázást, s most az ellenkezője következik, hiszen az iskolában Byron úrnak szólítják és megkülönböztetetten bánnak vele. Megkísérli mindkét világot gyermeki tisztességgel átélni. Az iskola rendje azonos a társadaloméval, ezért szembehelyezkedik mindkettővel. „Szenvedélyeim igen korán kifejlődtek — ez volt oka gondolataim idő előtti melankóliájának — idő előtt tapasztaltam meg ugyanis az életet" — olvashatjuk későbbi vallomásában. A szerelem is igen korán megtalálta, már 12 éves korában. Költői szenvedélyének első termése 18 éves korában, egy kis füzetkében kerül az olvasók kezébe. Röpke darabok címmel. A tétlenség órái című verseskönyvét adta ki 20 évesen 1808-ban. Diákélményeiből válogat mint ..kiskorú” író, ugyanis a címlapra a neve alá ezt a jelzőt írta. Újabb kötetében arra vállalkozott, hogy saját korának nagy íróit vitakölteményekben bírálja Angol dalnokok és skót kritikusok című művében. A legtöbb érintett nagy sértődéssel fogadta a kritikát, kivéve Scott-ot és Moore-t. Ezzel a kötetettel sikerült magával szembeállítani szinte egész Angliát. Ezután indult el egy földközi-tengeri körútra, amely két évig tartott. Ennek a költői termése első nagy, jelentős műve a Childe Harold első két éneke. Főhősében önmagát mintázza meg: Harold teatrális pózolása és a világot megvető és elutasító magatartása, olyan világnézetet kínált a korabeli ifjúságnak, amely a byroniz- mus lényegét fejezi ki: „Mit nékem tűnt csók. régi kincs, Mesét ígérő táj ? /Csak az búsít. hogy semmi sincs, Mitől megválni fáj." A mű harmadik és negyedik énekében ezzel az életfilozófiával ellentétesen foglal állást. A világgal szembe helyezkedő céltalan tiltakozással szemben megnyílik egy új út az ifjú számára: a közösség. Elítéli az arisztokratákat éppúgy, mint a feudalizmus konzer- vatizmusát. Túllát már a polgári eszméken is. Nem forradalmár, inkább anarchista, de a nép érdekében lázad. Innen a következő életfilozófiai lépése annak megváltása, hogy ami a társadalom által elfogadott, ami az átlagembernek megfelel, az Byron szerint rossz és elutasítandó. Ez a „szata- nista" felfogás sugárzik a Manfréd című drámájából. Manfréd a démonokkal vívott harcában könyörtelenül ragaszkodik elveihez, nem adja el nekik a lelkét, mint Faust, még akkor sem, ha a halál elkerülhetetlen A költő lázadása tovább fokozódik a Káin című drámájában. Az emberiség életében a bibliai tanítás szerint, Káin az első gyilkos, ráadásul testvére életét oltotta ki. Megtörhetetlenül áll szembe a téremtővel, de nem adja fel elveit a sátán ellenében sem. Byron utolsó és befejezetlen nagy műve Don Juan, mely írói magatartásának és poétái álláspontjának a csúcsa. 1818-ban kezdte el írni, amikor a szabadság és a szerelem kimeríthetetlen ihletettségében lebeg. Az olasz carbonárómozgalom és egy csodálatosan szép olasz nő Teresa ihlette. Don Juan élete kicsit hasonlít Childe Harold utazásához, de az ott megrajzolt élet- szemléleten, már messze túllép. A léhaság, az anarchista lázadás, már nem elégíti ki szenvedélyes szabadságszere te tét. A hős lényegesen eltér a korábbi byroni alakoktól. Don Juan végigéli magának a költőnek az életét. A kalandok során egyre tisztábbá válnak, előtte az eszmék és célok A leírt utazásának utolsó állomása Anglia, ahol sok erkölcstelenséggel találkozik. Könyörtelenül leleplezi hazájának hibáit. Itt félbe is szakad az alkotás. Ekkor indult el Byron Görögországba, minden pénzét és értékét magával víve, azzal a céllal, hogy a görög— török háborúban a saját hazáját védő görög nép mellé állva segítse annak szabadságát visszaszerezni. A verses regény főszereplőjének, Don Jüannak, az író tervei szerint Franciaországban kellett volna a forradalom hőseként befejezni életét. Sajnos, lezárása nélkül töredék, mert Lord Byron életének 36. évében halt meg a görögországi Meszlongionban. Orvosától így búcsúzott; „Hiába akarnak életben tartani. meg kell halnom, érzem. Nem panaszkodom, azért jöttem Görögországba, hogy itt érien véget terhes létezésem". Életműve, irodalomtörténeti jelentősége a? európai irodalomban korszakos jelentőségű. A felvilágosodás eszméiből táplálkozva megteremtette a romantika csodálatos világát, úgy, hogy abban megtaláljuk a XIX. sz. első fele eszmerendszerének szivárványszínű gazdagságát, hogy onnan elvezesse olvasóit a való világ realizmusának művészetéig. dr. Gát István A kalóz című kötetének fedőlapja Ada. Anyjának (Harrow-on-the-Hill ,1804. május 1 — 10.?) Drága Anyám! Megkaptam levelét. és örömmel hallom, hogy jól van. Én igen iól érzem magam itt. ami iskolatársaimat illeti: Druryval. meg a többi tanárral azonban egy- szer-kétszer összerúgtam a patkót, ami persze nem nagyon kellemes dolog. A minap. amikor ismételten megdorgált (meglehet, igazságosan) helvtelenkedésem miatt. a következő szavakat mondta: ..Az ön helyzeténél és koránál fogva nem valószínű, hogy a nyárnál tovább is iskolánk diákja marad, ez azonban nem ok arra. hogy káoszt és felfordulást teremtsen falaink között." A doktor még ennél is különbet mondott: és hiteles forrásból értesültem, hogy dr. Drury. Mr. Evans és Mark Drury gazembernek nevezett. Hogy Mark Drury ezt mondta rám. azt tudom, a többiek tekintetében azonban kételyeim vannak az értesülés hitelét illetőleg. Lehet, hogv igaz. lehet, hogv nem. De hála az égnek. ha gazembernek mondanak is. gazemberré tenni nem áll módjukban. Ha dr. Drurv csak eev diáktársamat is vagy akárki mást tanúul állít, hogy engem bármi becstelenség terhel, azonnal megadom magam. Eladdig azonban alaptalanul bélyegeznek meg és én meg- vetéssemmel súitom az ő. meg a fivére rosszindulatú áskálódását. A fivére. Mark. nem pedig Henry Drury (aki. meg kell adni. a tavalvi esztendő óta egyszer sem keresztezte az utam), folyvást szemrehányásokkal illet va- gvonom csekélysége miatt: hogv mi végre, fel nem foghatom: lehetséges, hogy szándékai egyenesek, megnyilvánulásuk módia azonban számomra igen terhes. Nem értem miért volna e ténv ok a szemrehányásra. Pénzem, ruhám nekem sem kevesebb, mint iskolatársaimé, megjelenésben pedig alighanem én vinném el közülük a pálmát, s ha vág vonom szűkös is. ez csupán balszerencsém, és nem magam idéztem elő. És a gazdagsághoz, a nagysághoz vezető út nyitva áll még előttem, ösvényt vágok magamnak a világban, ha belepusztulok is. Mások is kezdték már nincstelenen az életet. s végezték dicsőn. És épp én legyek rest. ki bár nem nagy, de tisztes vagyon ura vagyok? Nem. kiverekszem magamnak a Dicsőséget, de sosem becstelenség árán. Naplórészlet 1813. nov. 22. (Az angol dalnokok és skót kritikusok című kötetéről írt kritika után) Eszembe jut. hogv halott rám az első az Edinburgh ííevieu -ban. Már, hal héttel előbb halottam róla — olvastam megjelenése napján - megvacsoráztam, megittam háromoalack bordóit (ha jól emlékszem. S. B. Da- viesszel). se nem ettem, se nem aludtam rosszabbul a szokottnál, de azért nem nyugodtam meg igazán, amíg ki nem adtam haragomat és versemet minden és mindenki ellen. Mint George A wa- ketieldi lelkész-ben. ..para- doxonaim végzete". miatt senki másban nem voltam Édesanyja. Catherine Gordi Byron, hétéves korában THE CORSAIR, ■ ;; s \ A TALE. BY LORD BYRON. \ r/ « —----( %<*>l pwwiert i* t«i *»rmlr »«* Tű m, Cmt« dtrm*. Gtnumlm** U**#*.
