Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 30., szombat 9. A költő, mint cambridgc-i diák Chi Ide Harold zarándokúba 3. A neve: t'hiide Harold: — s tovább mi még: mily versét; s származás, elmondani nem illik: jó nevük volt. ez elég. mely egykor tudott lényt is ontani. I>e hajh egy korcs sarj el tud rontani mindent, s a régi nagyság tovatűn! S az ősök hír-bolygatta csontjai s dísz-próza s vers. hazudva nagyszerűn, nem tesz szebbé rútat, s nem lesz erény a bűn. 4. \'. C’hilde Harold csak lebzselt a verőn, sütkérezett, mint más finom legyek, mit sem törődve, hogy az óra jön, s a metsző szél. sziszegve szór jegel. Ám életéből alig egy negyed pergett le. rosszabb balsors érte el: csömör tölté el a kéjenc-beg.vet. s utálni kezdő ős bénát, amely mint cella tűnt elé. rideg remete-hely. 5. így ért a bűnök útvesztőin ál. de bűnbánón magába mégse tért. nagy nővadász volt. ám csak egy leányt imádott, akit. ahajh. hiába kért. Boldog szűz! elkerülte e ledért, ki vad csókkal befente vön buján, s elhagyta volna durva kéjekért, elverve kincsét új hejehuján. s nem vágyva percre sem családi csend Után. 6. Most. végre, ( bilde Karóidnak szive fájl. s úgy érz.é: céda társaiból elég! Mondják, szemén könny gyász.lolt uéhalájl. bár visszapréselé a büszkeség: bús sétáit borús gondok lesék. s úgy tervező, honát elhagyja már. s megy tengeren túl. hol tüzes az. ég — .i kéjjel eltelt, most kínokra vár. fut oh. más tájra csak! -r- bús alvilágba bál ! (részlet) leánya (Koncz Janos reprodukciói) kénes érdemet felfedezni. Csak bokszmesterem tanácsára emlékeztem. amely ifjúkoromban tömegverekedéseknél mindig hasznosnak bizonyult: „Aki nincs veled, ellened van — te csak kaszálj iubbra és balra ', és úgy is tettem: — mint Iszmaél. Öklöm szegeztem mindenki ellen és mindenki én ellenem. Anrfvi biztos, hogy magam is elcsodálkoztam sikeremen. „S bámul, liogv ennyi szellem tőle telt ki", ahogy Hobhousc mondta szarkasztikusán valakiről (könnyen lehet, hogy rólam, hisz régi barátok vagyunk): de ha még egyszer ott tartanék. ma már másként tennék. Azóta úira elolvastam oárverseim okát. és , nem 1813 —14-ből Ha ezt tíz éve elkezdtem és hűségesen vezettem volna .'!! — haj-haj! — nagyon is sok mindent jobb lett volna elfelejteni, egvszer s mindenkorra. Igaz — volt részem bőven mindabban, amit az élet élveinek hívnak, és többet láttam a világ európai és ázsiai fertályából, mint amennyinek hasznát vehettem. Azt mondták. az erénv önmaga jutalma — kétségtelenül meg is érdemli a fizetséget fáradozásaiért. Huszonöt évesen, az élet lobbik felén túl. az ember már lehelne valami: — és mi vagyok én? Semmi több. mint huszonöt éves — és néhány hónapos. Mi mindent láttam? Mindenütt a világon ugyanazokat az embereket — no meg asszonyokat. Ö. eg.v muzulmánt nekem, aki nem gyötör kérdésekkel, és egv nőstényt a fajtájából. aki nem varia el. hogv én kérdezgessem öt! Ha nem kínozna még mindig ez a kör-" ság — a sárgaláz —. és nem húzódnék Netvstead ügye. most már úira a Fekete-tenger közelében iárnék. Csak az utóbbin essem túl. a nyavalyát nem bánom, és a tavasz mindenkéDD ott talal — feltéve, hogv időközben ma-’ gam mee nem házasodom, vagy valaki más házasságát fel nem borítom. Egyetlen kívánságom, hogy — nem. adekvál a következményévé!. Claroline?) szerint sokan hitték. hogv eevik sorban szegény Lord Carlisle idegbetegségére céloztam. Hála az égnek. hogv erről nem tudtam — s ha tudtam volna, nem írtam, nem írhattam volna- azt Természetesen tőlem áll a legtávolabb, hogv más testi fogyatékosságából gúnyt űzzek. nem tudom, mit is kívánnék. Furcsa, hogy valahányszor valamit komolvan kívánok, mindie elnverem — és meg is bánom. Kezdek hinni a régi mágusoknak, hogv az embernek inkább a nemzetért mint az egyénért kell fohászkodnia — bár elveim szerint, ez nem lenne épo hazafias dolog. Elmélkedésből ennvit. — Lássuk csak — az éiiel befejeztem a Zulejká-t. második török regémet. Hiszem, hogv ennek az írása tartott életben — azért írtam, hogv elűzzem gondolataimból az emléket. .Szent drága név. maradt örökre rejtve." Don Juan (Részlet) 5. Tisztelt urak! Elzárván magatok, jobb társaság érintéseitől, egymásba szinte átolvadtatok. Csak egymást bújva és dicsérve föl. azt vélitek, minden költői jog s minden borostyán számotokra női. Mily szűk kör ez! Óhajtanám valóban: lubickolnátok tengerben, ne tóban. 6. Én nem tennék így — nem vihetne rája önösség túlzó hiúsága sem, s pálfordulástok összes glóriája. (Mert nem csupán pénz volt az ok, hiszem.) Van kegydijad — ily véget ér e „pálya”? —, s vámhivatalban ül Wordsworth! — Hiszen bitang nép vagytok, ámde mégis költők, Parnasszon Múzsát joggal üdvözöltök. 7. Hulljon sivár homlokotokra — tán kevéske szégyenpírra is — babér: lombját, gyümölcsét nem irigylem! Am a hir szabad. Közös mező e tér, nem a ti bér-jószágotok csupán. Kit géniusz hajt, rajta: célhoz ér. Rogers, Scott, Campbell, Moore elétek vágnak ösvényein a halhatatlanságnak. Káin (Részlet a misztériumjátékból) Az elet: vcsződség ! fis inért vesződjek kínban? Mert apám nem őrizte meg elleni helyét! fin mit tehetek erről? Meg se szültek, s nem is kívántam ezt: és ki nem állom e születés-okozla helyzetet. Mért engedett a kígyónak s a nőnek? S ha engedett, mért szenved? Érthetetlen: Ha ott nőtt a fa. inért nem neki nőtt? S ha nem neki nőtt. inért nőtt oly közel, s mért volt olyan szép? C sak egy válaszunk van e sok kérdésre: ..(> sikarta így. s <) jó." Oe mért? Ha már mindenható, hát örök-jónak is kell lennie? A gyümölcsről ítélek s keserű min t'lnem kell es nem az én hibámból Angol bárdok, skót ítészek Southey művét hány polc keserüli: frissen szaglanak Little versei. A prédikátor szólt: „Nincs új c nap alatt”, korunk mégis szépen halad. Utunkat hány csoda szegélyezi: himlőoltás: traktor; gáz: Galvani. Elképesztő c gazdag buborék . . . míg szétpattan s marad a puszta leg! S a költészet! Üj és űj iskolák, szinűk-játszók viszik a trófeát, ízlés-hitelt álköltők rontanak, a vidék Baalnek tart könyvklubokat, elkergetik a törvényes zsenit, s öiicszinényük szentélybe helyezik, fiz ólom borjú oly mindegy, ki-mi: csúszó-mászó Stotl? szárnyaló Southey? < Készlet) A költő 25 évesen Mrs. Byron
