Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 30., szombat

A CÉL NEM A KIÜTÉSES GYŐZELEM

Ringben a

Mottó: a bizonytalanság mindig erősíti a

biztonság iránti igényt.

Nasv Dort kavart fel a körülbelül másfél évvel ezelőtt bejelentett hír. miszerint az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító függetlenül. önállóan kezdi meg működését. Humoristák céltáblájává vált a megvalósított elképzelés, és a kérdés azóta sem került le a naoirendről: volt-e értelme ennek a lépésnek. ’«*- lent-e valami többletet az állampolgárnak? Mi is erre kerestük a választ, amikor megkérdeztük a megyei igazgatóságok két vezetőiét. Eredméoveikről. nehézségeikről. a kettéválás okozta ütközőpontokról faggattuk őket.

Varoa József, az Állami Biztosító megvei igazgatója:

— A versenvhelvzet természetesen kihívást jelentett számunkra. Amellett, hogy nyereségérdekeitek lettünk arra késztetett bennünket. hogy úi szolgáltatásokkal bővítsük az eddigi skálát, s hogy rugalmasabban alkalmazkodjunk ügyfeleink elvárásaihoz. A célunk kettős volt: megtartani réai partnereinket és újakat megnyerni. Mindenképpen eredményként könyveljük el. hogy az éves díjbevételünk e szétválás ellenére Sem csökkent (530 millió forint). A háttérben azok az újdonságok állnak, amik fokozták ügyfeleink bizalmát. Ilyen például az ÁB- Casco-tulaidonosok között sorsolható Fiat UNO gépkocsi. az ÁB-Casco-kártya. amelynek bármelyik fiókunknál hitele van. s a bizonyos összegig ter jedő helyszíni kárrendezés is. Emellett korszerűsítettük a mezőgazdasági biztosítási rendszert. ami azt jelenti, hogy jobban tagoltuk a kockázati viszonyokat nagyobb figyelmet fordítottunk a gazdaságok speciális adottságaira. Újítottunk az egvéni és csoportos életbiztosításoknál is. A hosszabbított ügy- félfogadás és a szombati nyitva tartás ugyancsak úi kezdeményezés.

— Miiven vetélvtársnak bizonyult a Hungária?

— Mivel az új társasán tapasztalatok nélkül kezdte mea működését, kezdetben adódtak kénvelmetlenséaek. történtek átfedések. Ahhoz, hoav a verseny valóban kulturált és tiszta leaven, eav dologban feltétlenül meg kell állapodnunk: a biztosítások szervezését mindenkor eavedilea kell megszervezni. lebonyolítani, s nem egymás rovására.

— A kihívás nem szűnik meg. sőt. fokozódik, hiszen létrejött a harmadik cég. a Garancia Biztosító Részvénytársaság is. Miiven újdonságokat kínál ez évre az ..Állami”?

— Nagyon sok ötletünk van. amelynek kidolgozása még tart. Érdemes mp--m- . líteni azt is; hogy a Hatvanban nemrég felújított ki- rendeltség. a Hevesen épülő úi székház a kulturáltabb ügyintézést segítik maid. A gépi adatfeldolgozás pedig, amelyet még ebben a fél évben megkezdünk, meggyorsítja a munkát. Az sem elhanyagolható. hogy a biztosítási jogviszony alapján kapott összeg után nem kell jövedelemadót fizetni. kivéve. ha a felelősségbiztosítási összeg jövedelmet helyettesít. illetve, ha a biztosított egv tíz évre vagv annál hosszabb időre megkötött életbiztosítást a le- ■ járat előtt megszünteti, és a visszavásárlási összeget felveszi. Elképzeléseink tehát vannak. Igaz. a jelenlegi közgazdasági feltételek meglehetősen változóak, s ez látszólag nem kedvez ne-, künk. A bizonytalanság azonban arra ösztönzi az embereket, hogy biztonságot keressenek. ígv ügyfeleink valószínűleg nem pártolnak el tőlünk.

Panthó Tihamér, a Hungária igazgatója:

— A megalakulásunk óta eltelt időszak elsősorban

biztosítók

arra adott lehetőséget, hogy fel tudjuk mérni, mire képes a kollektíva. Mivel vi- szonuítási alapunk nem volt a díjbevételeket illetően, ezért az összességében 154 millió forintos bevétel meghaladta az általunk előzetesen körvonalazott összeget. Az elmúlt évben több mint tízezer káresetet rendeztünk, mintegy 111 millió forint értékben. Ez ahhoz képest, hogv jóformán a nulláról indultunk, és csak magunkra és ötleteinkre támaszkodhattunk. nem csekély eredmény.

— Melvek voltak ezek az úi ötletek?

— Mivel a kezdetkor a gépjármű-, a vállalati és a nemzetközi biztosítási formák kerültek hozzánk, kidolgoztunk egv korszerű mai igényeknek megfelelő gépjármű-biztosítási módozatot. Az ehhez kapcsolódó ötlet, miszerint 11 évi balesetmentes vezetés után már 6 havi biztosítási díiat visszatérítünk. népszerűvé vált. Az más kérdés, hogy az Állami Biztosító később szintén alkalmazni kezdte ezt a módozatot. annyi különbséggel, hogy ők autót sorsolnak.

— Ezek szerint, a bármely biztosító által kitalált és jól bevált formát a ve- télvtárs lényegében mindenféle megkötés és feltétel nélkül hasznosíthatja a maga javára?

— Mivel mindkettőnk felügyeleti szerve a Pénzügyminisztérium. ez ígv alakult ki. s valószínűleg a közeljövőben sem változik. Mi ugyan kértük, hogy az általunk kidolgozott elképzelések élvezzenek módozati védelmet de ezt nem kaptuk mea. Mivel azonban a cél elsősorban az ügyfelek megnyerése, és táboruk növelése. mi is .alkalmazzuk például az Állami Biztosító életbiztosítási formáit, annyi különbséggel. hogy az alapszolgáltatást megtoldják valamivel. Például a vállalatoknál a munkaidőalap védelmében lehetőséget teremtünk a helyszíni kárrendezésre.

— Érdekes verseny az amelyben a szellemi tőkét ilven szabadon ..elorozhatják" egymástól. Mi haszna abból az ügyfélnek, és hogyan válasszon, ha ugyanazt kínálják neki csak egv kicsit más körítéssel?

— Én is úgy érzem, hogy ez a része a dolognak méa tisztázásra vár. mert egyelőre úgy fest az ügy. hogy szinte a szimpátia dönti el. ki melyik céget választja. A kettéválásra azonban mégis mindenképpen szükség volt. így ugyanis megszűnt a mo- noDolhelvzet. mindketten nyereségérdekeltté váltunk, s ami nem utolsó szempont: a lakosság szabad választási lehetőséget kapott. Szeretném hangsúlyozni, hooy szó sincs arról, hoav ki akarjuk szorítani egymást a ringből, de az tény: az jut előrébb, aki ruaalmasabb. gyorsabb, kedvezőbb feltételeket kínál. merészebben kockáztat. Eleinte azzal is szembe kellett néznünk, hogv bár egyenrangú, független partnerként kezdtünk tevékenykedni. a nevünket is be kellett lopni a köztudatba. Az Állami Biztosítónak ezzel nem volt gondia. Nekik azonban fel kellett venni a kesztvűt.

— Elképzelhetőnek tart-e valamiféle együttműködési megállapodást a versenytárssal. . amelyben szabályoznák a kettejük kapcsolatát?

— Erre nincs szükség, hiszen akkor megszűnne a versenvhelvzet.

— Mit kínál a Hungária erre az évre?

— A legfontosabb a biztosítások értékállandóságának megőrzése. Az idén életbe lépő életjáradék-kötvényünk a 17 százalékos kamattal ezt egyelőre képes biztosítani. Az állandóan mozaásban lévő gazdasági környezet nem riaszt bennünket. a bizonytalanság

ugyanis mindenkiben erősíti a biztonság iránti igényt, táv mi sem maradunk ügyfél nélkül.

Barta Katalin

Erkélyjelenet

Capulet Júliáival a földszinten szálltam be a liftbe Egyszerre köszöntünk egymásnak kezét csókolommal. amit egyébként már egy év óta folytatunk. A Capulet- lány elhagyta a 14. évet, s hogy 13 éve lakunk egy lépcsőházban, kövétkezésképpen pólyás — a költözködés korából ismerem.

Júlia az első 14 év üdeségével megáldott hölgy, éppen most hagyja háta mögött a nyolcadik osztályt, s meggyőződésem, hogy még a matematikatanár is elnéző vele szemben, mert ez a Capulet-lány alakban, szépségben, minden olyat megkapott, amit tulajdonképpen jut is, marad is alapon, jobban eloszthatott volna a természet, például az osztálytársnői között, s maradt volna még valamennyi az osztályfőnök nőnek is.

Egyszóval, az én lépcsőházi Júliám bombajó és már nő. A kezétcsókolomon mindig elnevetjük a találkozás pillanatát. A Capulet-lány zavarában félig hátat fordít és kuncog. Közölnöm kell, hogy így is nagyon csinos és megejtő. Ám ezen semmi csodálkozni való nincsen, mert anyukája az érett nők kategóriájában, szintén veri saját korosztálya mezőnyét.

Capulet Júliával való megismerkedésem idejében, még fogadtam kezétcsókolomját, és sziával válaszoltam Harmadikos lehetett, amikor „Hol volt a bácsi?” kérdésére közöltem vele: a boltban, bevásárolni, mert vacsorát főzök. Kecses mozdulattal áthelyezte testsúlyát a másik lábára, és csalfa mosollyal kérdezte: „Miéri, a bácsinak nincsen felesége?” Mondom másnap Capulet- anyunak a liftben: vigyázzon a lányára, mert már most helyezkedik.

Nos, megy az idő és jönnek a lovagok. Capulet .Júlia nőmivolta korán felfedeztetett, s az iskolából jövet mindig akadnak kísérői. Mostanság egyet nagyon gyakran látok közülük. A választott testőr, aki feltételezhetően a Montague családból származik, csak a kapuig jön, ahol még hosszan tárgyalnak soros kémiai, vagy matematikái feladatok megoldásáról, József Attila költészetéről, legalábbis én ezt feltételezem. Az erkélyjelenetre egyáltalában nincsen módjuk, mivel Júlia a kilencediken lakik, s gyanúm, hogy az ifjú Rómeó vallomására ilyen magasságban több loggiáról is kihajolnának. Ez pedig zavarná a végkifejletet.

Azt Capulet Júliától tudom, hogy áthidalták már a kilencemeletnyi magasságot: a kaputelefonon történő három rövid (valami hülye, téves volt, anyu) egyértelműen jelzi: Rómeó a kapuban várakozik. Újabb fejlődés az ügyben, hogy a Montague-gyerek kulcsot csináltatott a földszinti gyerekkocsi-tárolóhoz, amit senki sem hasz-11' nál, de fűtve van, s bizonyára ott hangzik el gyakorta a klasszikus sóhaj: „Ö, Rómeó.. . ” és fordítva.

Gapulet-asszony, aki érett mivoltában ugyancsak birtokában vámé Júliának átadott szépség minden bőségének, egy lefelé-járatban azt kérdj a liften: Nem látta véletlenül ezt a kis . . (és meg is nevezi a legősibb női foglalkozást). A gyerekkocsi-tároló titkát mélyen megőrzőm magiamban, ám bennem már kibontakozóban van egy új tragédia szinopszisa. Most kellene felébrednie Shakespeare-nak, mert az elvált Capulpt-anyukát már régóta látom a közeli cukrászdában Montague-pa- pával, édes kettesben, s még semmit sem sejtenek a kilenc emelet magasságú erkélyjelenet földszintre történt degradálásáról.

A huszadik századi történet előbb-utóbb kiteljesedik A kocsitárolóban és a cukrászdában is. Én egy vígjátéki kifejletnek örülnék a legjobban.

Benkő Károly

Új egyenruhát kapnak a rendőrök

Új típusú egyenruhaíajtákkal egészül ki február 1-jétől a szolgálatba lépő fővárosi rendőrök öltözéke. A későbbiekben, 1990-ig, az ország valamennyi rendőrkapitányságát fokozatosan ellátják ezekkel az uniformisokkal. Az új ruha arának nagyobb részét a rendőrök éves ruhapénzükből, a fennmaradó összeget a Belügyminisztérium saját költségvetéséből fizeti.

(MTl-fotó: Várkonyi Péter — KS)

A RUHÁT NEM CSAK MEGVARRNI, GONDOZNI IS KELL

Az „aranygyűszűs” szabómester

(Fotó: Szántó György)

— Nem tudom mit csináljak. kiszakadt a bőrkabátom ujja. Csupán csak egy farzsebgombot kéne felvarrni, de olyan ügyetlen vagyok, sehogy sem áll a kezemre a varróeszköz! Ki tenne egy öltést a zakóm kézelőjére! Manapság egyre többször csúszik ki a szánkból a fentiekhez hasonló óhaj, mert ha új ruhát, kosztümöt akarunk csináltatni, ahhoz még csak akad „jelentkező kisiparos”. De ne adj isten, a legapróbb javítás láttán a készségeskedök egyetértő mosolya a segítség a legtöbbször és széttárt karral felelik: sajnos nincs rá kapacitásunk ...

Az előttünk álló hét szűk esztendőben pedig igencsak elkelne az a mesterkéz, amelyik karbantartja, igazítja a viseltesebb ruhadarabokat.

Egerben a Sáncban lakik egy idős szabómester. Péli Béla. Készségesen, mosolv- lyal fogadja a hozzá legapróbb javítással bekopogó kuncsaftot. A kedélyes, idős ember még vigasztalja is a „megbetegedett” nadrág, zakó tulajdonosát: megcsinálom én kérem, nyugodt lehet, még sokba se kerül.

Így aztán aligha csoda, hogy a nyolcadik évtizedében járó Béla bácsi szabóműhelyében teli vannak a vállfák, és már kora reggel gőzt lehel a vasaló, a sarokban álló Singer varrógép kereke is megállás nélkül duruzsol egész nap.

— Azt tartják Béla bácsiról hűséges ügyfelei, hogy igencsak rászolgált már az aranygyűszűs szabómester címre. Oly sokan áldják ügyes kezét, szorgalmát. Hány éve van a varrógép mögött?

— Nem vagyok mai gyerek, noha szívesen megtoldom a legkopottabb farmer- nadrágot is. Idősebb Pavják Pál keze alatt és műhelyé-« ben inaskodtam. 1927-ben szabadultam fel, és hatvan éve fűzöm a cérnát a tűbe. Amióta özvegyen maradtam, még jól is jön minden megrendelés, mert ha nem lenne, a szó szoros értelmében a házőrző farkaskutya nézne csak rám.

— Ügy tudjuk, ön volt a Ruhaipari Szövetkezet egyik alapító tagja.

— Így igaz. Az volt a klasszikus hőskor, ugyanis, amikor összeálltunk, a varrógépet, a szerszámokat is mi vittük, sőt mindig volt egy „napos" is közöttünk, aki a piacról a fát lés a tüzelőanyagot beszerezte nap mint nap. De ne gondolják, hogy csak afféle kabátujj- tól a gallérig látó szabó vagyok, szívesen vettem részt az énekkarok munkájában is. Amikor felszabadultad!, még » legényegyletbe iratkoztam be, ott is volt egy dalos kórus és kimondottan öröm volt olyan karnagyok alatt nótára fakadnom, mint a híres Husz- ti Zoli bácsi, és df. Valentin Kálmán. Mi több, még a világot jelentő deszkákon, azaz a színházban is felléptem néhányad magammal, mint a Cigánybáró című operett kórusának a tagja. Hosszú éveken át dolgoztam az Állami Áruházban, és különböző ruhaipari kiskereskedelmi vállalatok alkalmazásában, mint készruha-, konfekcióigazító szabómester. Bejártam az országot, ahol csak ruhagyár volt Magyarországon, ott én megfordultam. Ezenkívül szabtam én kosztümöket a színészeknek, szmokingot zenekari tagoknak és közéleti embereknek.

— Mikor váltotta ki az ipart?

— 1969-ben lettem nyugdíjas, de amint látja a tétlenséget nem nekem találták ki. öreg legényfejjel 32 évesen nősültem, három gyermeket neveltem fel. Talán Greskovits Lacit ismerik is, sokáig volt a szerkesztőség munkatársa... Legszebb grafikai munkáiból mindig ad nekem is. Kiakasztom a műhely falára, s akkor úgy érzem, mintha ő is itt lenne velem.

Sokáig fűzhetném még a szót Béla bácsival, de gyakran nyílik a Leányka utcai kis ajtó és egyre kopogtatnak ilyenkor farsang táján a megrendelők a szabóműhely ajtaján. Elmenőben mégis arra gondolák: mi

lesz velünk. vékonyabb' pénzű emberekkel, ha nem lesznek már ilyen régi készséges, igazi iparosmesterek:?' Vajon melyik „maszek-sza- bászműhely" vállalja fel kopottas darabjaink rendbetételét . . . Béla bácsi sokszor kapott elismerést, jutalmat, dolgos "élete során. De a legnagyobb megbecsülés számára az, hogy így emlegetik, az „aranygyűszűs" szabómester. . .

Soós Tamás