Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. január 30., szombat . •. • - •- - r -A'* v ELISMERÉS A MÚLT ÉVI HELYTÁLLÁSÉRT Új feladatok előtt a szövetkezeti mozgalom A Dle/Uijläq kérdez — válaszol: dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára Szííkebb hazánk termelőszövetkezeteiben is megkezdődtek a zárszámadások. A kö­zös gazdaságokban a következő napokban, hetekben folyamatosan köz-, illetve kül­döttgyűléseken vonnak mérleget az 1987. évi gazdálkodás tapasztalatairól, ugyanak­kor meghatározzák az idei tervfeladato kát is. A zárszámadásokat fokozott érdek­lődés kíséri, hiszen tavaly az előző évek­hez képest kedvezőtlenebb feltételek kö­zött tevékenykedtek a gazdaságok. Ezek ellenére is jelentős eredmények születtek. Javult a gazdálkodás színvonala, eredmé­nyessége. A termelőszövetkezeti mozga­lom helyzetéről, az 1988-as elképzelések ről beszélgettünk dr. Asztalos Miklóssal, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárával. * — Tudvalevő, hogy az idő­járás nem kedvezett 1987- ben a mezőgazdaságnak. Még­is miként értékeli a kiala­kult helyzetet? (Fotó: Perl Márton) együttműködést valósítanak meg a megyén belül és hasz­nosítanák más megyék ez irányú kedvező tapasztalatait is. Szűkebb hazánk termelő­szövetkezetei a gondos, szak­szerű munka és a kedvező őszi időjárás eredményeként összességében megfelelő hely­zetet teremtettek az 1988-as gazdasági év indításához. Az őszi kalászosok fejlettségét, bokrosodását a szakemberek jónak ítélik. Az elmúlt he; tekben már a tavaszi fel­adatokat szolgáló gondos ta­lajelőkészítésnek lehettünk szemtanúi. Láttuk az igye­kezetei, a szakszerűséget. Gazdaságainkban a szokat­lanul enyhe decemberben és januárban tervszerűen foly­tatták a metszést, a gépja­vítást, a műtrágyaszórásra való felkészülést. Mindez biztató. — A hosszú és zord tél. a kései kitavaszodás, a hosz- szan tartó asztály mellett ne­hezítette a mezőgazdasági üzemek helyzetét a közgaz­dasági szabályozók szigoro­dása. a különböző anyagok, alkatrészek áremelkedése is. Előzőleg a hosszan tartó száraz ősz, majd március első felében több mint tíz napig a kifejezetten kemény téli időjárás kedvezőtlenül hatott az őszi vetésekre. Ezek hatására a búzának tíz, az őszi árpának 48, és a ká­posztarepcének 81 százaléka kipusztult. Emiatt a terve­zetthez képest növekedett a tavaszi árpa, a kukorica, a cukorrépa területe. A tava- vaszi növények vetését a gazdaságok időben, jó mi­nőségben végezték, és a jó­kor jött csapadék a kelésük­re is kedvezően hatott. Jú­niusban és júliusban a szo­katlanul száraz, meleg idő a növényeket nagyon meg­viselte, és a biztató termés- kilátásokat nagymértékben csökkentette. Döntően ebből adódóan. de helyenként szakmai, agrotechnikai, tech­nológiai hiányosságok miatt is a szántóföldön termelt nö­vények hozamai — a napra­forgó kivételével — elma­radlak az elképzelésektől. A kalászosok hektáronkénti ter­mésátlagai viszont, az előző évitől kedvezőbbek lettek. — A rendkívül hideg tél megviselte a szőlőültetvé­nyeket is. — Valóban, igen jelehtős kárt okozott. A főrügyek, a fajtától függően 30—90 szá­zalékban elfagytak. Az üze­mek a kár mértékét szak­szerű metszéssel és egész éves gondos ápolással jelen­tősen ellensúlyozták. A téli fagy végül is 13 százalékos terméskiesést okozott. En­nek ellenére az országos át­lagot jelentősen meghaladó mennyiséget szüreteltek a gazdaságok az ültetvények­ről. . A szőlő minősége az időjáráshoz képest jónak ér­tékelhető. A főrügyek elfa­gyásán túl 632 hektáron kell a karokat és törzseket újra nevelni, illetve több mint ötszáz hektár szőlőt szüksé­ges kivágni. A hűvös tavasz miatt a metegigényes zöld­ségfélék termése mintegy három hetet késett; ami a piaci ellátásban okozott ne­hézségeket. A hosszan tartó ősz a lemaradást csaknem teljesen pótolta. Így zöldség­ből a 4500 hektáros terület­ről jó közepes termést taka­rítottak be üzemeink. — Mi jellemezte az állat- tenyésztést? — Az 1986-ban és 1987- ben a közgazdasági szabá­lyozók kedvező változásai el­lenére a helyzet nem telje­sen megnyugtatóan alakult. Mérséklődött ugyan, de nem állt meg az állatállomány számának csökkenése a juh. a sertés és a húsmarha ese­tében. Ugyanakkor biztatóbb a kép a tejhozamú szarvas- marha- és baromfiágazatban. A nagyüzemi állattartó te­lepek világbanki hitellel tör­ténő rekonstrukciója terv­szerűen halad megyeszerte. Nyolc szövetkezetben már befejeződött, vagy közvetlen befejezés előtt áll. Ennek előnyös hatásai egyre erő­teljesebbén kibontakoznak. Termelőszövetkezeteinkben 1987-ben az alaptevékenysé­gen túl, elsősorban az élel­miszeripari termelés növe­kedett. — Hogyan alakult a köz- gazdasági feltételrendszer? — Megyénk közös gazda­ságaiban a zárszámadó köz­gyűléseken összességében eredményes, illetve megfele­lő 1987-es gazdasági év zá­rásáról adnak számot, Az üzemek a tervezettet meg­közelítő 8 milliárd forint termelési értéket és 690 mil­lió forint nyereséget értek el. A veszteség húszmillió. Az elmúlt évben javult a gazdálkodás eredményessége, amely orjzágos összehason­lításban is igen kedvező he­lyezést biztosít megyénknek! Az esztendők óta legjobbak; a nagyrédei, a visontai, a hevesi, az abasári termelő- szövetkezet ismét kiemelke­dő eredményeket értek el. Nem kevésbé örvendetes, hogy a korábban tartósan gyengélkedő üzemek közül a tarnamérai, a bátori és az istenmezeji szövetkezet ta­valyi tevékenysége bizako­dásra ad okot. . Az elmúlt évek alacsony színvonalú gazdálkodása és a jelentős elemi károk miatt a nagyfü- gedi szövetkezet önálló élet- képessége kétségessé vált. Ezért a karácsondiakkal kö­zösen, a kollektívák kölcsö­nös érdekeit szolgálva 1988. január közepétől a nagyfü- gedi termelőszövetkezet be­leolvadt a karácsondi közös gazdaságba. Ez komoly le­hetőséget teremt ahhoz, hogy a nagyfügediek helyzete hasszabb távon stabilizálód­jon. Az elmúlt év közben szerzett információk szerint több gyengén működő nagy­üzem. mint például a csá- nyi, a káli. a feldebrői vesz­teséges gazdálkodásra volt kilátás. Takarékos költség- gazdálkodással és eredmé­nyes intézkedésekkel ezt si­került elkerülniük. A jelen­tős pénzügyi hiánnyal záró domoszlói szövetkezetnél el­kerülhetetlenné vált a sza­nálás kezdeményezése. — Mennyire készültek fel a közös gazdaságok az 1988. évi feladatokra? — A zárszámadással együtt a tervezés és az új adórend­szerre való áttérés szerte­ágazó feladatokat jelent és nem kis felelősséget az érin­tett vezetőkre, szakemberek­re vonatkozóan. Annak el­lenére, hogy a gazdálkodás feltételrendszerében 1988. ja­nuár 1-játől alapvető válto­zások következtek be. gon­doljunk csak a szövetkeze­tek önállóságának fokozódá­sára, az adó- és árreform megvalósulására — nem ke­vés a bizonytalanság is. A januártól életbe lépett és szigorúbb pénzpolitikával, pénz- és hitelgazdálkodással a szövetkezeti vezetők egyet­értenek. Ugyanakkor meg­értjük azokat a felvetései­ket, hogy ezek megvalósítá­si módját, időbeniségét még jobban át kellene gondolni­uk az erre illetékeseknek. A közös gazdaságok tervei a következő hetekben válnak véglegessé. Azt várjuk el a megyei pártbizottság múlt évi szeptemberi és decembe­ri határozatai szellemében, hogy 1988-ban is járuljanak hozzá a népgazdasági egyen­súly javításához, mégpedig úgy. hogy együtt emeljék a termelést és erőteljesen ja­vítják a minőséget. A nö­vénytermelés intenzívebb fejlesztése igényli az új technológiai eljárások szé­lesebb körű megvalósítását. Fontos, hogy mezőgazdasági üzemeink nagyobb figyelmet fordítsanak a következő idő­szakban a termőhelyi adott­ságokra, a rét- és legelőgaz­dálkodás javítására, a ha­gyományoknak megfelelő zöldségtermelésre, elsődle­gesen a hevesi és a hatva­ni—boldogi tájkörzetben. A társadalmi-gazdasági kibon­takozási program megvalósí­tását segíti elő a műszaki fejlesztés meggyorsítása, az öntözéses gazdálkodás elter­jesztése, továbbá a Tisza- térségi és a Tárná alsó sza­kaszán megvalósuló komp­lex meliorációs munka. Me­gyénk borvidékein: az Eger környéki dombokon és a Mátra alján folytatódik a szőlőtelepítés, főleg a fagy­károk okozta kivágott ül­tetvények pótlására, örven­detes a vállalkozói kedv. eb­ben különösen szakcsoporti és háztáji szervezésben. Az állattenyésztésben alapvető­nek tartjuk a tenyésztői, az egészségügyi munka és a takarmányozás további ja­vítását. Az előrehaladást szolgálja az is, ha az élelmi- szeripari feldolgozást folyta­tó üzemek szélesébb körű — A tennivalók új szem­léletet és cselekvést köve­telnek az irányításban és a végrehajtás minden terüle­tén. Ezért mit várnak a ter­melőszövetkezetek vezetőitől és a párta lapszer vezetek tői? A legtöbb gazdálkodási ne­hézséggel küzdő szövetkezet­ben fellelhető a vezetés, a vezetői munka alacsony szín­vonala. Ez különösen a nagy- fügedi és a domoszlói nagy­üzemekre volt jellemző, igaz. nem nagy számban, de 1987- ben is előfordultak vezetői testületeken belüli ellenté­tek. Ezért a káderpolitikai elvek még következetesebb érvényesítését tartjuk fon­tosnak az MSZMP Központi Bizottsága 1986 márciusi ha­tározatának szellemében. Az elmúlt évben a kormány sta­bilizációt és kibontakozást segítő programjához kap­csolódóan kidolgozott mun­kahelyi programok megvaló­sításának folyamatos ellen­őrzését tekintsék elsődleges feladatuknak a pártalapszer- vezetek. Segítsék elő a fe­gyelmezett munkát, az elem­ző, problémafeltáró tevé­kenységet. Ügy gondolom, hogy joggal elvárhatjuk: a mezőgazdasági nagyüzeme­ink párttestületei és a gaz­daságok vezetése közötti el­vi alapokon történő jó mun­kakapcsolatot, együttműkö­dést. Ezzel több, korábban felmerült problémát előz­hetnek meg. A piaci igények­hez való gyors alkalmazko­dás, a jövedelemtermelő ké­pesség fokozása megkövetéli a közgazdasági elemzőmun­ka szélesebb körű, mélyebb elvégzését, a belső ellenőr­zés fokozását. Ehhez kap­csolódóan szeretném elmon­dani, hogy nem lehetünk elégedettek azzal a követel- ménytáfnasztással, amelyet a termelőszövetkezeti elnökök és testületek tanúsítanak a közgazdasági, számviteli vég­zettségű szakemberek alkal­mazásával kapcsolatban. Pe­dig ez a mai gazdálkodási feltételek mellett épp oly fontos, mint a termelés szer­vezése, vagy irányítása. Te­hát ebben is szemléletbeli változást kell, hogy elérje­nek. Befejezésül a megyei pártbizottság testületéi ne­vében is szeretném megkö­szönni mezőgazdasági nagy­üzemeink vezetőinek. dol­gozóinak. az ágazatokban te­vékenykedőknek azt a szor­galmas munkát, helytállást, amelyet 1987-ben tanúsítot­tak. Bízom abban, hogy ez a szándék, ez a törekvés az idén is megmarad, amely elősegítheti a következő hóna­pok. az 1988-as gazdálkodá­suk eredményességét. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly „ÖRÖMÖM A KÉT LÁNYOM ÉS A MUNKÁM" Munkásnő a Parlamentben Foga van a télnek, hiába éljük évek óta a legeny­hébb januárt. Itt, a Tartó­sítóipari Kombinát hatvani konzervgyárában, a raktá­rát át- meg átjárja a met­sző szél, a huzat ellen nem véd a sokrétegű ruha seny Emeletnyi magas paradi csomkonzerv-dobozok között bolyongunk. míg végre megtaláljuk Nagy Józsefné országgyűlési képviselőt. Aztán már barátságosabb körülmények között beszél­getünk. — Ez az első ciklusom — kezdi a fiatalos külsejű asszony —, s még mindig nem ocsúdtam fel, hogy a kettős választásból én ke­rültem ki győztesen. Ágika az úgynevezett riválisom, szintén munkásnő. Harag nincs köztünk, meg is hív­tam vendégként a Parla­mentbe. — Ha szólna a háttérről, inig ' országgyűlési képvise­lővé választották ... — A tulajdonképpeni moz­galmi munkát még 1963- ban kezdtem itt a konzerv­gyárban. KISZ-tag voltam, szakszervezeti bizalmi, bri­gádvezető, vöröskeresztes vezetőségi tag. Ahogy mon­dani szokás, megjártam a szamárlétra valamennyi fo­kát. A segédmunkástól egész a minőségi ellenőrig. Majd a családi háttérről szól. Hét éve már, hogy meg­hall a férje. Két lánya van. a nagyobbik 19 éves, itt dolgozik Hatvanban. Krisz­ti, a kisebbik, az idén érett­ségizik a közgazdasági szak­középiskolában. Szüleivel élnek együtt. — Édesanyám nagyon so­kat segít, véli, hiszen nem mindegy. hogy munkám mellett társadalmi funkció­mat is maradék nélkül ellát­hatom. Az Országgyűlés keres­kedelmi bizottságának tagja vagyok. — Melyek a legaktuáli­sabb témák az üléseken? — Azt hiszem, napjaink­ban nagyon sok embert fog­lalkoztat a kereskedelemben dolgozó nők helyzete. Tény, hogy koránt sincsenek meg­fizetve. Különösen az élel­miszerboltokban dolgozók­nak nagyon nehéz a helyze­te. Munkájuk felér a férfia­kéval. Emellett szinte állan­dóan napirenden van az el­látás témája. Nem egy kép­viselő veti föl, miért nem lehet kapni például Rá­mát . . . — Mennyire hathatósak e felszólalások? — Minden esetben a mi­niszter elé kerülnek. Ha hi­ánycikkekről van szó, meg­próbálják hathatósan szer­vezni az importot. Majd arról beszélünk, mit jelent itt a gyárban, hogy Nagy Józsefné országgyűlé­si képviselő. Elmondja, hogy előszeretettel kikérik véleményét a fontosabb dol­gokban. Sikerült megvalósí­taniuk a differenciált moz­góbérezést. Általában nyolc­száz forint alapjutalmat kapnak a dolgozók; a cél az, ki, hogyan dolgozik, munká­ja szerint részesüljön a to­vábbi juttatásban. Nagyon hamar népszerű lett a mód­szer a dolgozók körében. — Ügy vélem, születni is kell arra, hogy emberekkel törődjön valaki. — Nekem szerencsém van, hiszen itt dolgozom a mun­kások között. Azt tapasztal­tam, sokszor már az is elég nekik, ihogy meghallgatom őket. Természetesen a jo­gos igényeket mindig meg­próbálom, kielégíteni. Ná­lunk is nagyon foglalkoztat­ja az embereket az adózás kérdése, de úgy vettem észre, hogy mindenki bízik az új kor­mányban. Következetesnek tartják lépéseiket. És higgye el, ez a bizalom érződik a munkafegyelmen is. (mikes) Autóexportőr lett a Hódgép Márciusban indítják út­nak az első magyar gyárt­mányú kisautókat Francia- országba.- egyelőre mintegy ötvenet adnak át belőlük, de az év során összesen 300. a Hódgépnél készülő Pu­li gépkocsit szállítanak fran­cia megrendelésre. Az erről szóló szerződést a Techno- impex Külkereskedelmi Vál­lalat vezetői pénteken írták alá partnerükkel, a francia Safidat cég képviselőivel. Az üzletkötés értéke 7.7 mil­lió francia frank. Abban is megállapodtak, hogy 1989- től öt éven át. évi 2 ezer kisautót gyárt a hódmező­vásárhelyi üzem a franciák­nak. Az üzletkötés azután vált lehetővé, hogy néhány nappal ezelőtt a francia ha­tóságok megadták a Pulik­nak a forgalomba hozatali engedélyt. A Puli kocsikat két év alatt, fejlesztették ki a Hódgépnél A 270 köbcen­timéteres. egyhengeres. 4 kilowatt teljesítményű jár­műveket japán Yanmar dí­zelmotorokkal szerelik fel. Az autpelemeket és -alkat­részeket a Hódgépen kí­vül több más vállalat is gyártja, például a műanyag karosszériát a Hajdúszo- váti Lenin Tsz. az üvege­ket a Salgótarjáni Síküvee- gyár. a műszerfalat a Bu­dapesti Kézműipari Válla­lat. A járműveket Francia- országban jogosítvány nél­kül vezethetik tulajdonosa­ik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom