Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1988. január 30., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése nosítású fajták aránya növekedett A decem­ber 31-én számba vett 2,3 millió darab juh lényegében azonos az év elejivel. A vágóállat-termelés több mint 3 százalék­kal növekedett és összesen 2.3 millió tonnát tett ki. A vágósertés- és a vágóbaromfi-ter­melés emelkedett, vágómarhából lényegében az előző évinek megfelelő mennyiséget ter­meltek, míg a vágójuhtermelés csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből némi­leg többet, gyapjúból az előző évivel azonos mennyiséget, tyúktojásból annál valamivel ke­vesebbet termeltek a gazdaságok. A mezőgazdasági üzemek alaptevékenysé­gen kívüli tevékenysége mintegy 4 százalék­kal bővült, így a mezőgazdasági ágazat brut­tó termelése kissé meghaladta az előző évit. Az erdőgazdálkodás nettó fakitermelése az előző évit megközelítő mennyiségű,. 6,9 millió köbméter volt. Ezen belül az iparifa és a tűzifa aránya nem változott. Erdőtelepítést és fásítást 7,7 ezer hektáron, erdőfelújítást 22 ezer hektáron végeztek. (rolytatas a 1. Oldalról) ma 24-ről 59-re emelkedett. A vállalati gaz­dasági munkaközösségek száma tovább bő­vült. A kisiparosok száma ugyancsak nőtt. Az energiatermelő és -átalakító ágazatok ter­melése 3,8 százalékkal, az alapanyag-termelőké 3,1 százalékkal, feldolgozóiparé 3,7 százalékkal nőtt. Legnagyobb mértékben az építőanyag­ipar és a vegyipar fokozta termelését 6,9, il­letve 6,2 százalékkal. A gépipar termelése az átlagnak megfelelően, 3,8 százalékkal emel­kedett. Az (ipari termékek exportja 5 százalékkal nőtt. elsősorban a konvertibilis elszámolású kivitel fokozódása révén. Konvertibilis ex­portjukat kiváltképp a vegyipari, a köny- nyűipari és az élelmiszeripari vállalatok nö­velték. A gépipar tőkés exportja a tervezet­től eltérően nem nett. A vegyipar devizaki­termelési mutatója elsősorban a növekvő árak következtében — javult, a gépiparé romlott, bár még így is a legkedvezőbben termeli ki a devizát az exportorientált ipari ágazatok között. Az ipari értékesítésben, főként az év végi felvásárlások hatására, emelkedett a belföldi célú eladások aránya. A lakosságnak eladott termékek mennyisége 3,6 százalékkal bővült, köztük az építőanyag-ipari termékeké 13,8 százalékkal, a vegyipariaké 8,5 százalékkal, a gépipariaké 8 százalékkal. Ebben részben a lakosság előrehozott keresletének, a gép­ipar esetében pedig annak is szerepe volt, hogy a konvertibilis export nehézségei mi­att a vállalatok inkább a kisebb követelményt támasztó és kielégítő nyereséget biztosító bel­földi piac felé fordultak. Az ipar beruházási célú értékesítése 5,6 százalékkal, a termelő­felhasználást szolgáló eladás 3,3 százalékkal emelkedett. Az ipar belföldi célú értékesítésének ár­szintje 3,7 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A nagy- és kiskereskedelem számára értékesített termékek árszintje csaknem 6 százalékkal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma a ko­rábbi évekre jellemzőnél nagyobb mérték­ben. 2,5 százalékkal csökkent. A villamos- energia-ipart és az élelmiszeripart kivéve a mérséklődés általános volt. Az ipar energiaellátása folyamatos és meg­felelő volt. Az anyagellátásban, főleg egyes vegyipari anyagok esetében, szinte egész év­ben voltak feszültségek. A vállalati eredmény és a jövedelmezőség emelkedett. A többleteredmény a termelésnél kissé mérsékeltebben növekvő költségekkel, az előző évinél magasabb értékesítési árak­kal és a költségvetési támogatásokkal függ össze. Az országos építési-szerelési tevékenység volumene 2—3 százalékkal emelkedett. Az ál­lami építőipari vállalatok és az építőiparon kívüli szervezetek építése az előző évihez kö­zelálló volt. az építőipari szövetkezeteké an­nál 30 százalékkal, a magánépítkezéseké mintegy 2 százalékkal több. Az építőipari szervezetek 1987-ben több építmény kivitele­zését kezdték meg, mint 1986-ban. Az építési kereslet élénkült. Az építési munkákon belül a fenntartások aránya növekedett a beruházási munkákkal szemben. A keresleti-kínálati viszonyok ja­vulását mutatja, hogy az elutasított építési igények a termelési érték egy százalékát sem érték el. 1987-ben az előző évinél 17—18 százalékkal kevesebb, mintegy 57,2 ezer lakás készült el. A lakások 13,7 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, jelentős részben építési kölcsön igénybevételével épült fel. Az álla­mi erőből épített lakások száma kismérték­ben nőtt, a magánerőből építetteké 12,5 ezer­rel csökkent az előző évihez képest. Az év folyamán az előző évinél 50 százalékkal, 1700-zal több üdülőt építettek. A mezőgazdasági termékek bruttó termelé­se. a tervezett növekedéssel szemben, főként a kedvezőtlen időjárás miatt, némileg elma­radt az 1986. évitől. A növénytermelés kb. 4 százalékkal csökkent, az állattenyésztés mintegy 1 százalékkal növekedett. 1987-ben összesen 14,1 millió tonna gabona termett, közel annyi, mint az előző évben. Búzából 5,7, szemes kukoricából 7,2 millió tonnát takarítottak be. A búza termésátlaga lényegében az előző évivel megegyező, a ku­koricáé alacsonyabb volt. A kukoricavetés­terület egy részén a termés — az aszály mi­att — csak silózással volt hasznosítható. Cukorrépából 4,2 millió tonnát takarítottak be, 12,4 százalékkal többet az 1986. évinél. A répa cukortartalma az előző évinél maga­sabb volt. Napraforgóból 790 ezer tonna ter­mett, az 1986. évi jó termésnél 8 százalékkal kevesebb. Az olajosmagvak között még kis mennyiséget képviselő szójabab termésmeny- nyisége több mint 30 százalékkal haladta meg az előző évit. Zöldségfélékből 2 millió tonnát, az előző évinél 3,6 százalékkal többet termeltek. A burgonyatermés 220 ezer tonnával. 17 száza­lékkal csökkent. 1987-ben 1,5 millió tonna gyümölcs termett, az előző évi jó termésnél mintegy 16 százalékkal kevesebb. Az alma mellett körtéből, kajsziból és őszibarackból volt gyenge a termés. Szőlőből az előző évi termésnél egynegyeddel kevesebbet, 505 ezer tonnát szüreteltek. A fagykár elsősorban a magas művelésű szőlőültetvényeket sújtotta. A gazdaságok állatállománya 1987. decem­ber 31-én kisebb volt. mint egy évvel koráb­ban. A sertésállomány 8,2 millió darabot tett ki, ami 5,4 százalékkal kevesebb az év eleji- nél. Ezen belül az anyakocák száma 3,9 szá­zalékkal mérséklődött. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 3,5 százalékkal, 1 millió 664 ezer darabra csök­kent. A tehénállományon belül a tejhasz­Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek az év folyamán 6,3 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint 1986-ban, árutonnakilomé­ter teljesítményük 4,2 százalékkal nőtt. Ezt mindenekelőtt a tengeri hajózás — elsődle­gesen a behozatalhoz és a kivitelhez kapcso­lódó — nemzetközi szállításainak fokozódása tette lehetővé. Emelkedett a teljesítmény a csővezetékes szállításban, valamint a közúti és városi közlekedésben is. míg a vasúti k8z- lekedésben csökkent. A távolsági személyszállítást 876 millió al­kalommal vette igénybe az utazóközönség, ez 1,3 százalékkal kevesebb volt az előző évi­nél. Az utaskilométer-teljesítmény némileg meghaladta az egy évvel korábbit. Ezen belül az autóbusz-közlekedés utaskilométer-teljesít­ménye mérséklődött, a vasúté kissé, a légi közlekedésé számottevően emelkedett A he­lyi tömegközlekedés által szállított utasok száma 1 százalékkal több volt az egy évvel azelőttinél. Az év folyamán 70 km vasútvonalat villa­mosítottak. A villamosított vasútvonalak ará­nya 23,9 százalékról 24,8 százalékra emelke­dett, az összes vontatási teljesítményűek mint­egy 60 százaléka ezekre a vonalakra jut. Az év végén korszerű biztosítóberendezéssel a vasútvonalak 36 százaléka rendelkezett, alig több, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 140 ezer új személygépko­csit értékesítettek, 22 ezerrel többet az előző évinél. A kereslet kielégítésére, a járművek korösszetételének érdemi javítására a forgal­mazott mennyiség nem volt elegendő. A sze­mélygépkocsi-állomány az év végén 1 millió 660 ezer volt. Az állomány átlagos kora meg­haladta a kilenc évet. A távbeszélő-hálózat rekonstrukcióval egy­bekötött fejlesztése lakossági és vállalati for­rások bevonásával folytatódott. Az év folya­mán 43 ezer új főállomást kapcsoltak be, ezen belül 31,4 ezret lakásokon. Az ezer lakosra jutó lakásállomások száma 49,4-ről 52,4-re emelkedett. Az év végétől néhány helyen, ki­sebb közösségek részére lehetővé vált az eu­rópai műholdas televízióadások vétele. 1987 végén az állami és szövetkezeti kiske­reskedelemben 55 400 bolt és vendéglátó hely volt. A boltok száma több, a vendéglátó he­lyeké kevesebb volt, mint egy évvel koráb­ban. A magán-kiskereskedők és vendéglátók száma kb. 2 ezerrel, mintegy 31 ezerre nőtt. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szol­gáltatást a szocialista szektor 16 ezer háló­zati egysége és a 156 ezer kisiparos jelentős része végzett. A közüzemi vízműkapacitás az előző évhez képest mintegy 3 százalékkal, a közüzemi szennyvíztisztító kapacitás 4 százalékkal nö­vekedett. A közműves ivóvízzel ellátott né­pesség aránya meghaladta a 86 százalékot. A csatornázott területeken élő lakosság ará­nya az összlakosságon belül megközelítette a 49 százalékot. Az árvízvédelmi fővédvonalak előírt méretre való kiépítése folytatódott. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelem szerepe tovább fokozó­dott a gazdaságban. A kivitt áruk értéke 450 milliárd forint volt. 7 százalékkal több az előző évinél. A behozatal értéke 5 százalék­kal nőtt és 463 milliárd forintot ért el. Az importkiadás 63 százalékát energia- és anyagjellegű termékek vásárlására fordítot­ták. Ez az arány 1986-ban is hasonló volt. Az energia- és anyagimport mennyisége 2 szá­zalékkal nőtt az előző évihez képest. A behozatal közel 30 százalékát képviselő ipari késztermékek importjának volumene 6 százalékkal volt több az előző évinél. A me­zőgazdasági-élelmiszeripari termékek import­ja ugyancsak 6 százalékkal bővült. Az 1987. évi- exportbevétel mintegy 35 szá­zalékát az anyagjellegű termékek és az ener­giahordozók értékesítése biztosította. Kivite­lük volumene mintegy 7 százalékkal emel­kedett. Főként a kohászati és a vegyipari anyagok exportja fokozódott. Az ipari kész­termékek aránya az exportban csökkenő, 45 százalék volt. A beruházási célú gépek ex­portja csak kevéssé emelkedett. A fogyasztási iparcikk-kivitel 5 százalékkal fokozódott. Fő­leg a könnyűipari és a gépipari fogyasztási ' cikkek kivitele nőtt. Az élelmiszer-gazdasági termékek egyötödét adták az exportbevétel­nek, kivitelük mennyisége megegyezett az előző évivel. Rubelelszámolásokban a behozatal volume­ne majdnem 4 százalékkal, a kivitelé 2,5 szá­zalékkal nőtt. A behozatal növekedése az ipa­ri késztermékek körében volt jelentős, ener­gia és anyagjellegű termékekből az egy év­vel azelőttinél valamivel nagyobb mennyiség érkezett be. A rubelelszámolású kivitel növeke­désében szintén az ipari késztermékek, azon belül is a beruházási célú gépek fokozódó exportja játszott elsődleges szerepet. A be­hozatali és a kiviteli árak egymáshoz viszo­nyított változását tükröző cserearány-mutató évek óta tartó folyamatos romlása , 1987-ben megállt; az előző évihez képest 3 százalékos cserearány-javulás következett be. Nem rubelelszámolásokban a behozatal vo­lumene 2.6 százalékkal nőtt, a kivitelé 5 szá­zalékkal. Az exportnövekedés kedvezőtlen szerkezetben valósult meg. A többlet elsősor­ban az anyagjellegű termékeknél jelentkezett. Az ipari késztermékek közül a fogyasztási iparcikkek kivitele számottevően nőtt, a be­ruházási célú gépeké visszaesett. A behoza­tal, a fogyasztási iparcikkek kivitelével, min­den árufőcsoportban meghaladta az egy évvel korábbit. A behozatal az éven belül egyenet­lenül alakult, az I—III. negyedévi csökke­nést, a IV. negyedévben nagymértékű növe­kedés követte. A cserearány ebben a viszony­latban nem romlott tovább, de az előző évi igen kedvezőtlen szinthez képest javulás sem következett be. A külkereskedelmi egyenleg 1987-ben jelen­tős, bár az 1986. évinél kisebb behozatali többletet mutat. A nem rubelelszámolású for­galomban az előirányzott aktívummal szem­ben passzívum alakult ki. Ennek összege az egy évvel korábbinál kisebb volt: a tényleges fuvarfizetésekkel számítva 361 millió dollár. A rubelelszámolású forgalom 141 milliós ru­beles aktívummal zárult. Az 1987. év jelentős eredményeket hozott a nemzetközi idegenforgalomban. Az év fo­lyamán 19 millió külföldi érkezett az ország­ba. több. mint eddig bármikor. Közülük 12 millió volt a turista. 7 millió a kiránduló és átutazó. A turisták száma 11 százalék­kal. az itt eltöltött idejük 10 százalékkal nőtt. A külföldi vendégek által eltöltött ven­dégéjszakák száma a kereskedelmi szállás­helyeken 14 százalékkal, a szállodákban 19 százalékkal haladta meg az 1986. évit. A Magyarországra érkező külföldiek 60 százaléka rubelelszámolású országokból ér­kezett. Számuk 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A rubelelszámolású de­vizabevételek 14 százalékkal nőttek. A ma­gyar állampolgárok rubelelszámolású orszá­gokba történő utazásainak száma 5.7 mil­lió volt. az előző évinél 19 százalékkal több. Az ezzel összefüggő devizakiadások összege hasonló arányban emelkedett. A bevételek és kiadások egyenlege, a transzferábilis ru­belben kifejezett aktívum megközelítette a 300 millió rubelt. A nem rubelelszámolású országokból be­utazók száma 7.7 millió fő volt. mintegy egy- harmaddal több az egy évvel korábbinál. Magyar állampolgárok 1,5 millió esetben utaztak az év folyamán nem rubelelszámo­lású országokba, valamivel többen. mint egy évvel korábban. A nem rubelelszámolá­sú idegenforgalom bevételi többlete dollár­ban kifejezve, mintegy 370 millió dollárt tett ki. az előző évinek majdnem kétszeresét. Lakossági jövedelem és fogyasztás 1987-ben a lakosság reáljövedelme az elő­ző évi szinten maradt, a fogyasztás — a megtakarítások mérséklődése mellett — nőtt. A reáljövedelem szinten maradása úgy ala­kult ki. hogy a nominális jövedelmek és a fogyasztói árak csaknem azonos mértékben, a tervezettnél mintegy másfél százalékpont­tal jobban emelkedtek. A terven felüli ár­emelkedés jelentős részben az év folyamán végrehajtott központi árintézkedések követ­kezménye. A munkások és alkalmazottak havi átlag- keresete 1987-ben 7040 forint, a mezőgazda- sági szövetkezetekben dolgozók közös gaz­daságból származó átlagkeresete 6220 forint volt. 8. illetve 7 százalékkal több. mint 1986- ban. A munkások és alkalmazottak egy ke­resőre jutó reálbére kb. 1 százalékkal. a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete mintegy 1.5 százalékkal csökkent. A pénzbeli társadalmi jövedelmek éves összege 162 milliárd forint volt. 9.4 száza­lékkal több az előző évinél. Ebből nyugdi­jakra 110 milliárd forintot fizettek ki. ami 11 százalékkal haladta meg az 1986. évit. A nyugdíjasok száma egy év alatt mintegy 43 ezer fővel nőtt. 1987 végén elérte a 2 380 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyug­díj havi átlagos összege 1987-ben 3900 fo­rint volt. 9.6 százalékkal több. mint egy év­vel korábban. 1987 áprilisában a nyugdíja­sok 41 százalékának 3000 forintnál keve­sebb. 14 százalékának 5000 forintnál több volt a nyugdíja. A nyugdíjakat az év folya­mán az áremelkedésekhez kapcsolódóan áp­rilisban és augusztusban emelték. Családi pótlékra 1987-ben 23 milliárd fo­rintot fizettek ki 7.1 százalékkal többet az előző évinél. A pótlékban részesülő csalá­dok száma 9200-zal. a gyermekeké 31 000-rel csökkent. A kifizetett összeg növekedése a központi árintézkedések miatti pótlékemelés­ből származott! Gyermekgondozási segélyt és gyermekgon­dozási díjat 1987 végén 228.4 ezer fő vett igénybe, a kifizetett összeg együttesen 6,1 milliárd forint volt. 13 százalékkal több az előző évinél. A növekedés összefügg a gyer­mekgondozási díjat igénybe vevők számá­nak emelkedésével. Egyidejűleg csökkent a gyermekgondozási segélyezettek száma. A gyermekgondozási díjat a magasabb kere­settel vagy képzettséggel rendelkező nők egyre nagyobb mértékben veszik igénybe. A természetbeni társadalmi jövedelmek volumene — egészségügyi, oktatási, kultu­rális stb. szolgáltatások — mintegy 2 száza­lékkal emelkedett. A fogyasztói árszínvonal az év egészében 8.6 százalékkal volt magasabb az előző évi­nél. Az átlagosnál nagyobb mértékben emel­kedett az idényjellegű élelmiszerek, az élve­zeti. valamint a ruházkodási cikkek árszín­vonala. legkevésbé a tartós fogyasztási cik­keké. A lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a termékek fogyasz­tása gyorsabban, a szolgáltatásoké csak mér­sékelten nőtt. Az élelmiszer-fogyasztás vo­lumene kismértékben emelkedett, az élve­zeti cikkeké jelentősen mérséklődött. A ru­házati fogyasztás volumene a több éve tar­tó csökkenés után növekedett. A többi ipar­cikk fogyasztásának volumene — főleg a tartós javak számottevő növekedése folytán — több mint 10 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom, amelyből a lakossági fogyasztás mintegy 60 százaléka származik, összehasonlító áron 5 százalékkal emelkedett. Ebben a kiemelkedő idegenforgalom mel­lett nagy szerepe volt az 1988. évi jelentős áremelések miatti elővásárlásoknak, amelyek az év második felében, különösen a IV. ne­gyedévben váltak erőteljessé. A kereskede­lem a cikkcsoportok nagy részében a hirte­len növekvő keresletet nem tudta maradék­talanul kielégíteni. Az év végére a készletek mennyiségében mintegy 13—14 százalékkal csökkentek. A takarékbetét-állomány december 31-én 286.6 milliárd forint volt, 11,7 milliárd fo­rinttal több. mint egy évvel azelőtt. A betét- állomány növekedése teljes egészében a 14,4 milliárd forint összegű kamatjóváírásból adó­dott. Enélkül számolva a lakosság nagyobb összeget vett ki a takarékból, mint amennyit új betétként' elhelyezett. Egyidejűleg a köt­vényekbe fektetett lakossági megtakarítások összege az év folyamán mintegy 11 milliárd forinttal emelkedett. Emellett a lakosság kész- pénzkészlete az előző évinél lényegesen na­gyobb mértékben nőtt. Népesedés, egészségügy, oktatás 1988. január 1-jén az ország népessége 10 604 000 fő volt, 16,5 ezerrel, 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év folyamán 126 ezer gyermek született, 2500-zal kevesebb, mint 1986-ban. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma 11,8 volt. Tavaly 142,5 ezren haltak meg, 4600-zal ke­vesebben, mint 1986-ban. Ezer lakosra 13,4 haláleset jutott. A csecsemőhalandóság csök­kenése folytatódott. Ezer élveszületett közül egyéves kora előtt 17 halt meg. A megbetegedések közül 1987-ben is leg­nagyobb számban a heveny légzőszervi be­tegségek fordultak elő. Az egyéb fertőző be­tegségek gyakorisága csökkent. Az idült be­tegségek ritkábbak ugyan, de jelentőségük lényegesen nagyobb állandóságuk, valamint következményeik miatt. Legjelentősebbek a keringési betegségek. A rosszindulatú daga­natos megbetegedések gyakorisága 1980 óta növekvő. Az év folyamán az általános orvosi és gyer­mekorvosi körzetek száma 49-cel, a községi fogorvosi körzetek száma 14-gyel emelkedett. A betöltetlen körzeti orvosi állások aránya 4,2 százalék, lényegesen nem változott. Az egy körzeti orvosra és körzeti gyermekgyó­gyászra jutó lakosok száma 17 fővel, 1897-re csökkent. A működő kórházi ágyak száma az év fo­lyamán 320-szal, 104 100-ra bővült. Folytató­dott több kórház rekonstrukciója. Ugyanak­kor felújítási pénzforrások hiányában a kór­házi épületek állagának megóvása teljeskö- rűen nem biztosítható. Ugyanez jellemző a berendezésekre és mű­szerekre is. egyre nagyobb hányaduk válik elavulttá. Némi előrelépést jelent azonban az általános célú. valamint a speoiális — pél­dául nőgyógyászati és kardiológiai jellegű — ultrahangos készülékek, továbbá a számító- gépes tomográíők számának növekedése. A szociális otthoni helyek száma az év vé­gén 39 300 volt, 750-nel több, mint egy évvel korábban. A bölcsődei és az óvodai helyek száma 2,4. illetve 1 százalékkal csökkent. Az ellátottsá­got ez nem rontotta, mivel a megfelelő korú gyermekek száma is csökkent. Az 1987—1988. tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1317 ezren tanultak, 22 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban Az osztálytermek száma 872-vel bővült. A tanulók 39,8 százaléka, az előző évinél némi­leg kisebb hányada napközis. A 8. osztályt befejezők 94,8 százaléka to­vább tanul: a korábbiakhoz hasonlóan fele középiskolában, fele szakmunkásképző, illet­ve szakiskolában. A középiskolák nappali ta­gozatain 2900 fővel, a szakmunkásképző is­kolákban 2000-rel többen' tanulnak, mint az előző tanévben. Gyarapodott az osztályter­mek száma is: 194-gyel, illet 94-gyel. A kö­zépiskolában tanulók egyötöde lakik diákott honban. 1987-ben 53 100 fő érettségizett sike­resen nappali tagozaton, 800 fővel több, mint az előző évben. A felsőoktatási intézményekben 99 ezren tanulnak, ennek kétharmada nappali tago­zaton A 18—22 éves népességből a felső­oktatási intézményekben tanulók aránya azo­nos az egy évvel azelőttivel. 9,6 százalék. A nappali tagozatos hallgatók 46,2 százaléka la­kik diákotthonban. 1987-ben 24 400-an sze­reztek diplomát, ebből 14 400-an nappali ta­gozaton. Budapest, 1988. január 29. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom