Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 21. szám ARA: 1988. január 26., kedd 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Komszomolküldöttség hazánkban Takaréko sabban A szólás szerint sok min­denért meg kell fizetni a tanulópénzt. Ez afféle el­maradhatatlan költségként él a köztudatban. Termé­szetesen van is ebben va­lami: botladozásainknak is meg kell adni az árát, akárcsak mondjuk az isko­lának. Igaz. az oktatás nálunk ingyenes. De a szülők a megmondhatói, hogy meny­nyi „járulékos” kiadás merül fel. ha a nebuló ar­ra készül, hogy elkezdje az iskolaévet. Ilyenkor aztán szaporodnak a családi könyvelésben az összegek: erre is kell, meg arra is . . . Meg aztán év közben ki­derül: ezt is be kell fizet­ni. meg azt is... Különö­sen manapság jelent ez nagy tehertételt. mikor megdrágultak a gyermek­ruhák, a tanszerek. Szinte elháríthatatlan, csorbítha- tatlan fátumként nehezedik a szülőkre ez a tehertétel, szinte úgy. mint a szólás­beli tanulópénz arra. aiki valamit elvétett. Manapság azonban meg kell vizsgálni mindkét ol­dalról, hogy mennyit lehet könnyíteni a terheken. A szülők sem mindig nézik meg hegy szükséges-e az a bizonyos kiadás vagy sem. s néha bizony az is­kolánál is elkerülhető len­ne a költekezés. A múltko­riban például végignéztem a Füzesabony és Eger kö­zött közlekedő vonat első osztályán, és bizony szinte kivétel nélkül diákok fog­lalták el a helyeket. A ka­lauznak bérletet mutattak fel. Elgondoltam, hogy mindez a szülők zsebére megy. Ezek a tizennégy- tizennyolc éves fiúk és lá­nyok bizony másodosztá­lyon is ugyanolyan jól érez­nék magukat, csak így né­hány száz forinttal megrö­vidítették családjukat. Va­lószínűleg azzal bírták rá szüleiket a drágább bér­let vásárlására, hogy ők bizony reggel még tanulni szeretnének, meg'aztán a többieknek már ilyen szel­vényük van. Sokan azzal a két összetett zsíroskenyér­rel. s szalámis szendvics­csel sem elégszenek meg. amit otthon csomagolnak. Elkérik a tízóraipénzt, s aztán ki tudja mire verik el Sokkal szerényebbre ké­ne formálni a már szinte minden oktatási intézmény­ben megrendezett ballagá­sokat. Egyáltalán nem eme­li az esemény fényét a di­rekt erre az alkalomra ter-_ vezett és varratott ruha,' ésszerűen korlátozni kell minden efféle kiadást. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nemcsak orszá­gosan kell a költségek csök­kentését tervezni, hanem kinek-kinek szűkebb vilá­gában is szükséges az ész- szerűsítésről gondolkodni. Máskülönben nem boldogu­lunk. Különösen az (isko­lák olyan helyek, ahol el­dől, hogy a holnap nemze­déke képes lesz-e a gondo­sabb. takarékosabb, éssze­rűbb gazdálkodásra. Ezt kicsiben kell megtanulni, hogy később nagyban is menjen, hogy utódainknak ne kelljen még egyszer megfizetni a tanulópénzt. Gábor László TIZENHÉT VÁLLALATNÁL - HASZNOSÍTJÁK EGYMÁS TAPASZTA­LATAIT - AZ ADÓPOLITIKÁTÓL A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁIG Vezetői minőségi kör Heves megyében Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy az Országos Ve­zetőképző Központ szervezésében megalakult az országos vezetői minőségi kör mozgalom. Többen feltették a kér­dést, hogy vajon szűkebb hazánkban működik-e ilyen. Nos, a Heves megyei vezetők minőségi köre ez év tava­szán lesz három éve, hogy létrejött. Az elmúlt időszak­ban a Népújság hasábjain többször is hírt adtunk ennek tevékenységéről. Amikor a mozgalom az Országos Vezetőképző Köz­pont kezdeményezésére meg­alakult, akkor a megyeszék­helyen arra a vállalatra támaszkodott, amely már 1973 óta egyik „háttérintéz­ménye” volt: nevezetesen az Egri Dohánygyárra. Oda hívták össze 1985. március 18-án azt a 35 vállalati ve­zetőt, akik korábban az Országos Vezetőképző Köz­pont valamely tanfolyamá­nak résztvevőjeként, a He­ves Megyei Vezetői Minősé­gi Kör alapító tagjaként szá­mításba jöhettek. Az elmúlt három eszten­dőben kétségtelen ez a lét­szám 17-re csökkent, de a tizenhét vállalati vezető most már olyan szilárd kö­zösséget alkot, amelynek tudatos célja a vezetési saínvonal emelése, adott környezetben. A megalaku­lásakor a résztvevők elha­tározták, hogy minden al­kalommal más-más tag ad helyet a kör ülésének saját vállalatánál. Ugyanakkor azt is, hogy a kör vezetésé­re, titkári teendőinek ellá­tására minden esztendőiben újat választanak a demok­ratizmus szellemében. ■Elsőként Virányi Béla, a Gagarin Hőerőmű főosztály- vezetője kapta az elnöki- titkári funkciót, akit 1986- ban választás útján Sándor András, az Egri Dohány­gyár tanácsadója váltott fel. Az említett teendőket 1987-ben Morvái László, a Mátraalji Szénibányák Vál­lalat petőfibányai üzem­egységének igazgatója látta el. Az Országos Vezetőkép­ző Központtól a kört meg­alakulásától fogva Nagy Jó­zsef András, a vezetéstudo­mányi főosztály vezetője patronálja. A megyei kör tagjai je­lenleg a következő tagokból állnak: Badacsonyi Ferenc- né, a Finomszerelvénygyár osztályvezetője, Bódi Béla, a Gagarin Hőerőmű vezér- igazgatója, dr. Domán Lász­ló, az Egri Dohánygyár igazgatója, Erdélyi Ferenc, nyugalmazott osztályveze­tő Gyöngyösről, Fecske Ist­ván, a Gagarin Hőerőmű főosztályvezetője, Fonod Sándor, a Mátravidéki Fém­művek főosztályvezetője, dr. Goda Miklós, a Mátraalji Szénbányák vezérigazgató­helyettese, Hajas János, a Mátravidéki Fémművek műszaki igazgatója, Kovács Gyula, a Tarnaleleszi Egyet­értés Termelőszövetkezet elnöke, Marosi Pál, az Or­szágos Kereskedelmi és Hitel Bank megyei igazgatója, Molnár Gábor, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgató­ja, Morvái László, a Mát­rai Szénbányák üzemigazga­tója, Nagy József, az Egri Vasöntöde főkönyvelője, Sándor András, az Egri Dohánygyár tanácsadója. Szabó István, a Finomsze­relvénygyár kereskedelmi igazgatója, Varga Zoltán, a SZÜV ■ előadója, és Virányi Béla, a Gagarin Hőerőmű főosztályvezetője. Hogyan dolgozik a kör? A munkatervet mindig az új vezető állítja össze, aki a javaslatokat megküldi a tagoknak, akik megteszik észrevételeiket. így az el­ső ülésre'az éves munkaterv már készen van. Eddig megalakulásuk óta tizenegy ülést tartottak különböző helyeken. Így többek 'között megvitatták a vállalati ta­nácsok működésének ta­pasztalatait, a Svájci St. Gallen-i vezetési modellt, a vállalati hierarchia, hatás­kör, szervezet -kérdéseit, át­tekintették az adópolitika hatásait, a számítástechni­ka lehetőségeit a vezetők kezében, a tőkeáramlást, legutóbb pedig a bérbruttó­sítás problémáit. A tagok tájékoztatást kapnak írásban olyan ese­ményekről, mint a minő­ségi körök országos fórumai, vagy az új vezetési formák­ról tartott konferencia. 1986 őszén például dr. Kupa Mihály, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezetője látogatta' meg a kör tagjait, és vele vitatták meg már akkor a tervezett forgalmi adó és jövedelemadó-rend­szert. A minőségi kör egyik legnagyobb vonzereje az a lehetőség, hogy a vezetők megismerik egymás vállala­tait, tapasztalatokat sze­reznek. módszereket vesz­nek át egymástól. Mindezt úgy teszik, hogy kilépnek a szűk ágazati keretekből. Látókörük szélesedik, érzé­kenyebbé válnak egymás problémái iránt. így mindig van módjuk az elméletet szélesebb körben szembesí­teni a valósággal. Nyikolaj Dolguskinnak. a Lenini Komszomol Központi Bizottsága titkárának veze­tésével hétfőn — a KISZ Központi Bizottságának meg­hívására — hazánkba érke­zett a szovjet ifjúsági szö­vetség küldöttsége. A ven­dégek itt-tartózkodásuk so­rán megbeszéléseket foly­tatnak partnereikkel a ma­gyar politikai és társadalmi szervezetek ifjúságpolitikai tevékenységéről, az ifjúsági törvény végrehajtásának ta­pasztalatairól,- a KISZ szer­vezeti és kádermunkájáról Csehák Judit Szolnok megyében Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának a tagja, szociális és egészség- ügyi miniszter. hétfőn Szol­nok megyébe látogatott. Szolnokon, a pártszékházban Szabó István, a megyei párt- bizottság első titkára és Mo­hácsi Ottó megyei tanácsel­nök fogadta. Csehák Judit meghallgatta Szabó István tájékoztatóját a megye po­litikai és gazdasági helyze­téről, valamint a társadalmi és gazdasági kibontakozási programból adódó helyi ten­nivalókról. . A Politikai Bizottság tag­ja ezután Karcagra utazott, ahol felkereste a városi kór­házat. Az évente 15 ezer be­teget fogadó intézményt és gyógyító munkáját Zsembeli József igazgató-főorvos mu­tatta be. A látogatás követ­kező állomása Tiszaszent- imre volt. Itt Domokos Jó­zsef tanácselnök ismertette a község egészségügyi ellá­tását, és bemutatta az öre­gek hetes napközi otthonát A szociális és egészségügyi miniszter programja Tisza­füreden folytatódott. A 11 ezer lakosú város gyógyfür­dőjében Beranek László fő­orvos számolt be arról, mi­lyen szakrendeléseken gyó­gyítják a mozgásszervi be­tegségekben szenvedőket. A Politikai Bizottság tagja ez­után -felkereste a városnak az idei tanév kezdetére át­adott új tanintézetét, amely általános iskolának és szak­munkásképzőnek ad helyet Az intézmény meglátogatá­sa után az iskola épületé­ben városi aktívaülést tar­tottak, ahol Csehák Judit tá­jékoztatót tartott időszerű szociális és egészségügyi kér­désekről. Sajtótájékoztató a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ terveiről A budapesti Bolgár Kul­turális és Tájékoztató Köz­pont színpad létrehozását tervezi a székházban, -ahol hetente, valamelyik fővárosi társulat, egy-egy bolgár szer­ző kamaradarabját mutatná be — tájékoztatták az új­ságírókat a központ idei programjairól tartott sajtó- konferencián, hétfőn. Szvetlozar Vaszilev igaz­gatóhelyettes elmondta to­vábbá. hogy előadásokon is­mertetik meg az érdeklődő­ket a bulgáriai átalakítás jelenlegi helyzetével, ered­ményeivel, s tájékoztatót ad­nak majd az országos párt- értekezletről is. Ünnepséget rendeznek Bulgária felsza­badulásának 110., valamint az első bolgár—magyar ba­rátsági szerződés aláírásának 40. évfordulója alkalmából. Megemlékeznek Pejo Javorov klasszikus költő születésének 110. évfordulójáról is. Ven­dégei lesznek a központnak Alekszandar Tekeliev és Ma­rin Goleminov zeneszerzők, a Liljana és Sztefan Dicsev művészházaspár. valamint. Nikolaj Evrov zongoramű­vész. Az ismert szakember Blagoveszt Szendov Számí­tógép az oktatásban címmel tart majd előadást a szék­házban. Portréesten mutat­kozik be Maja Vapcarova filmrendező, Katja Kameno- va műfordító, illetve Georgi Krumov és Ivan Canev írók Márciusban bolgár karikatú- risták alkotásaiból rendeznek kiállítást. A tervek szerint tárlaton mutatják be Agárdi Gábor színművész bolgár ih­letésű ikonjait is. Barátsági napokat tartanak Zala. So- mogy. Vas, valamint Heves megyében és videotéka meg­nyitását is tervezik a közel­jövőben. Itt a hó... (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom