Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-26 / 21. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. január 26., kedd NICARAGUA Hondurasból szállt fel az ellenséges repülőgép Nicaraguában a sandinista népi hadsereg légvédelme lelőtte az ellenforradalmárok egyik teherszállító repülőgépét. A ké­pen :a hondurasi területről felszállt DC—6-os roncsai (Népújság-,telefotó — AP — MTI — KS) Daniel Ortega nicaraguai államfő vasárnapi mana- guai bejelentése szerint, a hondurasi El Cisne szigeté­ről szállt fel az a repülő­gép, amelyet szombat este lőtt le a sandinista légvé­delem a dél-nicaraguai Rio San Juan megye térségében. Az amerikai központi Hír­szerző Hivatal DC—6-os gé­pének egyik pilótája, egy 25 éves nicaraguai származású ellenforradalmár ejtőernyő­vel kiugrott a zuhanó repü­lőből, s a sandinista erők fogságába esett. Ortega elmondta, hogy amerikai források szerint 11-en utaztak a repülőgé­pen. Eddig négy holttestet fedeztek fel a géproncs kö­zelében. A közélp-amerikai államfők — állapította meg Ortega — tíz nappal ezelőtt közös nyilatkozatban vállal­tak kötelezettséget arra, hogy nem engedik országa­ik területének felhasználását más államok elleni akciók­ra. A kontráknak utánpót­lást szállító repülő mégis a Hondurashoz tartozó sziget­ről szállt fel, és ez is éle­sen ellentmond annak a tegucigalpai állításnak, hogy Hondurasban csakis sebe­Légi katasztrófa Lezuhant vasárnap egy JAK—40-es típusú utasszál­lító repülőgép a Szovjetunió­ban, az Ob menti Nyizsnye- vartcvszk közelében. Az Aeroflot Nyizsnyevactovszk— Tyumen—Buguljma útvona­lon közlekedő járata felszál­láskor zuhant le. A katasztrófának halálos áldozatai vannak — jelen­tette hétfőn a TASZSZ hír- ügynökség, hangsúlyozva, hogy rendkívüli intézkedése­ket tettek az utasok meg­mentésére. A sebesülteket orvosi segítségben részesítik. A légi katasztrófa okainak kivizsgálására különleges bi­zottságot alakítottak. sült nicaraguai ellenforra­dalmárok vannak — muta­tott rá Ortega. Az elfogott ellenforradal­már vasárnajp felfedte azt, hogy a repülő Utánpótlás­Megérkezett Nevada ál­lamba az a szovjet szakér­tői küldöttség, amely az amerikai atomkísérleti te­lepet fogja megtekinteni. A küldöttség élén Igor Paljonih nagykövet, a kí­sérleti atomrobbantások korlátozásáról, illetve be­szüntetéséről folytatott szovjet—amerikai tárgya­lások szovjet küldöttségve­zetője áll. A látogatásra a két ország között tavaly nő­ként 11, egyenként négy­száz kilós csomagot dobott le a „Nicaraguai Demokra­tikus Erő” San Juan Del Norte közelében tevékeny­kedő osztagának.' vemberben megkötött meg­állapodás alapján kerül sor. A hónap első felében ame­rikai szakemberek tekintet­ték meg a Szovjetunió szemipalatyinszki kísérleti telepét. A kölcsönös látogatások eredményeként a felek meg kívánnak állapodni arról, hogyan tudják megbízható módon mérni a nukleáris kísérleti robbantások erejét. EGYESÜLT ÁLLAMOK Szovjet szakértők Nevadában MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének határozata A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában hétfőn megkez­dődött a decemberi wa­shingtoni csúcstalálkozón aláírt szovjet—amerikai ra­kétaszerződés ratifikálásá­nak előkészítése. Az elnökség határozatot hozott a szovjet kormány előterjesztésével kapcsola­tosan, amelyben a ratifiká­lásra ajánlott szerződést a Szövetségi Tanács és a Nem­zetiségi Tanács külügyi bi­zottságaihoz továbbítja az­zal a céllal, hogy vizsgál­ják meg a megállapodás és a hozzá csatolt dokumen­tumok valamennyi vonat­kozását, figyelembe véve a különböző állásfoglalásokat, beleértve a szakértői véle­ményeket, a szovjet közvé­lemény értékelését, s ezek alapján vonják le a megfe­lelő következtetéseket. A nukleáris fegyverektől mentes világ kialakításához vezető kezdeti lépést jelen­ti az a szerződés, amelyet Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan írt alá a közepes hatótávolságú és a hadmű­veleti-harcászati nukleáris eszközök felszámolásáról. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ha­tározata végezetül megál­lapítja, hogy a testület — a külügyi bizottságok véle­ményét meghallgatva — a lehető legnagyobb figyelem­mel és felelősségtudattal vizsgálja majd meg a rati­fikálásra előterjesztett szerződést egyik ülésén, melynek időpontját a későb­biekben határozzák meg. KI Külpolitikai kommentárunk—i Közel-keleti körkép EGY MAGÁNJELLEGŰ AMERIKAI intézmény, a stratégiai és nemzetközi tanulmányok központja ezt jövendöli: már a közeljövőben „példátlan bajok és feszültségek” származhatnak a Közel-Keleten óhatat­lanul növekvő vízhiányból. Az ezredfordulón — vé­lik a tudós szerzők — Izrael és Jordánia vízszükség­lete például egyötödével lesz nagyobb annál, mint amennyit ki tudnak elégíteni. Lehet, hogy a vízhiány majd növeli a közel-keleti feszültséget — ha az egyáltalán még tovább növel­hető. A mostani hét ugyanis úgy indult, hogy a hír- ügynökségi jelentésekben még a szokásosnál is na­gyobb teret kap a térség áldatlan helyzete. A megszállt területeken folytatódik a tiltakozás és a hatósági érőszak. Ez egyre kellemetlenebb Izrael legfontosabb szövetségesének, az Egyesült Államok­nak is, nem beszélve a „lazább” szövetségesekről, például Egyiptomról. Samir kormányfő bizonyitvány- magyarázóként küldte Washingtonba kabinetje tit­kárát, Mubarak egyiptomi elnök pedig — nyugat­európai és amerikai útja küszöbén — „tragikusnak és tűrhetetlennek” minősítette a megszállt területek arab lakosságának helyzetét, és újra állást foglalt egy nemzetközi békekonferencia mellett. Az új hét új eleme, hogy mind több szó esik ennek az értekezletnek és a megszállt területek helyzetének összefüggéséről, méghozzá többféle értelemben is.. Izraelen belül ezúttal is Simon Peresz külügyminisz­ter látja józanabbul — legalábbis Samiréknál józa- nabbul — a dolgot. Ügy vélte, a. közel-keleti konfe­rencia izraeli elfogadása komolyan hozzájárulhatna a zavargó palesztinok lecsendesítéséhez Gázában és Ciszjordániában. Samir ezzel szemben úgy nyilatko­zott, előbb „otthon” kell rendét teremteni ahhoz, hogy bármilyen nemzetközi lépés megfontolható legyen . . Mind az Arab Liga tuniszi miniszteri ülése, mind az éppen Izraelben tartózkodó Genscher bonni kül­ügyminiszter a két ellentétes álláspont közül inkább Peresz véleményét osztja: azt, hogy a megszállt te­rületeken tüntető arabokat lecsendesíthetné a szá­mukra is némi reménnyel kecsegtető nemzetközi konferencia izraeli elfogadása. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK már régen úgy lát­ják, hogy egy ilyen konferencia lehetne a jelenlegi helyzetből a kivezető út. Megfigyelők szerint Mihail Gorbacsov ennek a meggyőződésének a jegyében fo­gadott (az utóbbi időben ilyesmire nem akadt példa) egy olyan izraeli tudóst, aki egy Moszkvába látogató nemzetközi delegáció tagja volt. Harmat Endre A teheráni rádió jelentése Rakétaszerződés: ratifikálni vagy sem? Ali Hamanei iráni állam­fő vasárnap fogadta a Szov­jetunió teheráni nagyköve­tét. aki átadta az elnöknek a szovjet vezetőség üzene­tét — jelentette a teheráni rádió, melynek adását Cip­ruson. illetve Párizsban fog­ták. A rádió nem ismertette az üzenet tartalmát, csupán azt közölte, hogy Hamenei ba­rátinak minősítette az írást, s a szovjet diplomatával folutatott megbeszélésen szorgalmazta a két ország közötti eavüttműködés elmé­lyítését kiterjesztését. Az amerikai szenátus há­rom bizottságának meghall­gatásaival tegnap megkezdő­dött a közepes hatótávolsá­gú atomrakéták leszerelésé­ről aláírt szovjet—amerikai szerződés ratifikálási vitája. Az előzetes vélemények is­meretében a szerződés ame­rikai törvényhozási megerő­sítése valószínű, a hadásza­ti támadó fegyverrendszerek korlátozásáról még 1979-ben megkötött SALT—II. szerző­dés sorsát ismerve azon­ban, biztosra mégsem lehet menni. Számos más ország alap­okmányához hasonlóan az amerikai alkotmány is ,azt írja elő, hogy a kormányzat által kötött nemzetközi szer­ződéseket a parlamentnek, je­len esetben az amerikai kongresszus szenátusának kell jóváhagynia. A wa­shingtoni szenátusban szö­vetségi államonként 2 szená­tor foglal helyet; a száz sze­nátor — sokrétű elkötele­zettségek folytán — rendkí­vül sokféle érdeket képvisel. Így gyakorta előfordul, hogy a szövetségi kormányzat tö­rekvéseivel ellentétes, alkal­mi érdekszövetség kerül többségbe. Áll ez a belpoli­tikára, a gazdaságpolitikára, de a külpolitikára is. Az „alapító honatyák" szándékainak megfelelően az amerikai államhatalmat — még a XVIII. században — három ágra osztották (tör­vényhozói, végrehajtói és bí­rói hatalomra), s ennek meg­felelően a döntéshozatal is megosztott: az^egyik ág dön­téseit a másik ellenőrzi. Az eltérő érdekek, szán­dékok ütközése hiúsította meg az 1979 júniusában Bécsben — hosszú évek mun­kája és alkudozása után — aláírt SALT—11. szerződést is. Annak ellenére, hogy Carter akkori amerikai elnök „lét- fontosságúnak” nevezte a ratifikálást, a szenátusban, főleg a hadügyi bizottság­ban áz ellenző republikánu­sok voltak túlsúlyban, s ez jelentős hatással járt a szer­ződésről kialakult vélemény­re. Ehhez még hozzájárult a teheráni amerikai nagykö­vetség 1979 novemberi el­foglalása, és az amerikai dip­lomaták túszul ejtése, vala­mint az, hogy a szovjet had­sereg egységei a kabuli kor­mány kérésére segítségnyúj­tás céljával az év végén be­vonultak Afganisztánba. Car­ter elnök 1980 januárjában már maga kérte a szenátust a (ratifikációs eljárás felfüg­gesztésére. 1980-ban már közelgett ezenkívül az újabb elnökvá­lasztás. Az elnökségre pá­lyázó Ronald Reagan és csa­pata az Egyesült Államok „megerősítésére", a Szovjet­unióval az erő pozíciójából való tárgyalásokra helyezte a hangsúlyt, és azt mondta, hogy a SALT—II. megálla­podást félre kell tenni. Car­ter elnök az év folyamán még többször a szerződés ra­tifikálása mellett foglalt ál­lást. ám 1981 januárjában tá­vozni kényszerült a Fehér Házból, a SALT—II. ratifi­kálása pedig lekerült a na­pirendről. (Ezzel együtt elvi­leg 1985 végéig érvényben volt a megállapodás, de ha­tályba nem lépett, a két fél hallgatólagosan tartotta be.) A középtávú és harcásza­ti-hadműveleti (INF) raké­tákról december 8-án Wa­shingtonban aláírt megálla­podás most szintén jóváha­gyásra vár. Bár bizonyos párhuzamok felfedezhetőek, a mai helyzet mégis nagy­ban különbözik a nyolc év­vel ezelőttitől. Az újabb szovjet—amerikai szerződést az amerikai jobboldal szél­sőséges hívei ismét csak tá­madják, s elfogadása ellen heves "kampányt terveznek. Idén szintén elnök- és kong­resszusi választások lesznek az Egyesült Államokban, de sem Reagan elnök, a republikánus párt jövendő elnökjelöltjére tekintettel, sem a szenátorok egyharma- da saját újraválasztása mi­att nem tekinthet el a sza­vazók véleményétől. S azok többsége a közvéleményku­tatások szerint a szerződés mellett foglal állást. A wa­shingtoni kormányzaton be­lül sincs már igazán ellen­zője a szerződésnek Wein­berger távozásával. A kor­mányzaton belüli csatát a szerződés hívei nyerték meg. A szenátusnak persze jo­ga van módosításokat java­solnia. Ha erre sor kerül, - ez persze a szerződés újra­tárgyalását tenné szükséges­sé; az abban rögzített ké­nyes kompromisszumok és egyensúlyok felborítását je­lentené, s beláthatatlan kö­vetkezménnyel, járhatna. A szenátusban, ahol ma a de­mokratáké a többség, Robert Byrd többségi vezető véle­ménye szerint mindenesetre a szerződés ellenzői „igen kevesen vannak”. A szená­tus befolyásos hadügyi bi­zottságának elnöke, Sam Nunn úgy látja, „a ratifiká­lás nem fog késedelmet szen­vedni”. Nem közömbös, hogy a szenátusi republikánus cso­port vezetője, az elnökjelölt­ségre pályázó Robert Dole a ratifikálás mellett tette már le a garast több megnyilat­kozásában is. Ügy tűnik, hogy a szüksé­ges kétharmados * többség megvan, ám a jól szervezett amerikai szélsőjobb tevé­kenységének lehetőségeit alá­becsülni sem szabad. Ezzel együtt van alapja annak a reménynek, hogy életbe lép az INF-szerződés, amely min­denki számára fontos, hiszen először sikerült megállapod­ni a nukleáris fegyverek két teljes osztályának megsem­misítéséről, s így az első lép­csőt tjelentheti az atomfegy­verek további csökkentése felé. jjjáÍÍÍáÍÍIÍdiáÉÍÉAtáÍÉéÉÉÍIÍÍÍKIÉilit9liÍiHÍÉÍiHÉáiriáÉÍÉÉÉIÍIÍlÍÍáíÍÍÍÍŰÍÍÍÍÍMÍ8ÍflÍÍÍlÍÍÍÍiÍiÍiádÍIÍIttMÍÍÍMtéMilÍliÍÍlÍMÍBIilijii^^:'v Kötvényárfolyamok J Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1988. január 25-től január 31-ig A kötvény megnevezése Kamat­láb <%> Kamat­fiz. dátuma "Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás AMFORA 11 11. 30. 1984—91 97,00 99,01) Ba’aton Volán 11 10. 31. 1985—92 97,50 99,50 Borsodi Iparcikk—II. 11 11. 01. 1985—91 97,50 99,50 Borsodi Ruh. Kér. V. 11 11. 01. 1985—91 99,00 101,00 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 106,00 108,00 BUBIV 114-3 11. 03. 1985—91 97,50 99,50 DÉLKER—I. 11 03. 20. 1985—91 105,00 107,00 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 97,50 99,50 BKV—Paraffin ii 11. 14. 1985—90 97,50 99,50 Győr-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 104,00 106,00 Heves Megyei Iparcikk 11 02. 23. 1987—93 105,00 107,00 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 97,00 99,00 KSZE 11 12. 15. 1986—92 97,00 99,00 Kecskeméti V. T. KK, I. 11 01. 06. 1986—91 117,00 119.0C Mátra Volán 11 02. 17. 1986—91 105,50 107,50 Napsugár Ruh, szöv. 11 09. 24. 1985—91 98,50 100,50 PIÉRT—I. 11 06. 30. 1984—91 102,00 104,00 Pl ÉRT—II 11 04. 11. 1985—92 103,50 105,50 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 102,50 104,50 SKALA—II. 11 05. 06. 1985—92 103,00 105,00 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 102,50 104,50 Szabolcs M. Ip. KV. 11 10. 15. 1986—92 97,50 99,50 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 97,50 99,50 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények: AGRAR—I. 12 07. 01. 1985—93 101,50 103,50 AGRAR—II. 11,5 04 01 1986—94 104,25 106,25 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 100,25 102,25 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóip. Komb. KK 114-2 07. 15. 1987—93 98,50 100,50 Mátra Volán Eger 114-1 09. 17. 1987—92 98,00 100,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek. a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. A tájékoztató terjedelme miatt nem tejes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani bank­szervétől kérhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom