Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-23 / 19. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 23., szombat 7; Tanújelek Németh László műveinek világirodalmi vonatkozásairól Németh László pályaívében a világirodalmi tájékozódás és kötődés — úgy tűnik — mindenkor meghatározó volt. „Kelet-európai tájékozódása” a harmincas évtizedben, majd a Kisebbség- bin megjelenése éppúgy ezt példázza, mint Goethéről, a görögökről (Szophoklész, Arisztophanész), a századvégi drámáról (Ibsen, Strindberg) írott tanulmányai, de a kényszerűségből vállalt világirodalmi orientáció: a műfordítói gályapad mellett töltött évek értékteremtő munkája is erre figyelmeztet. Régóta nem kétséges, hegy a szomszédság irodalmainak értékeire sokan az ő esszéi nyomán figyeltek fel, s az sem, hogy számos világirodalmi mű olvasói recepciója az ő átültetéseinek köszönhető. A délszláv irodalmak kortárs képviselőiről (Andrié, Krleáa) írott esszéi pl. olyan lényegi igazságokat tártak fel. amelyeket az összehasonlító irodalomtudomány ma is elfogadhat. Jirásek vagy Tolsztoj legényeinek fordításai révén pedig olvasók sokasága gazdagodott nem mindennapi élményekkel. Krleáát először igazán ő fedezte fel a magyaroknak. Az ablaknyitás egyik első mozzanata a hor- vát író Ady-esszéjének egyszerre kritikus hangú és elismerő méltatása volt, más helyen viszont az azóta a víilágszínpad sikerdarabjainak számító Glemhay-ciklus drámáit (és természetesen prózai darabjait: esszét, elbeszélést, vázlatot, töredéket) interpretálta — máig érvényes megállapításokat vetve papírra. A Glembay- akról, s a glembayzmusról írott soraiban megfogalmazottak a Krleáa-filológia legjobb eredményei közé sorolhatók, a glembayzmus sajátos kelet-közép-európai jelenségének lényegét pedig máig sem írták körül pontosabban nála. Világirodalmi tájékozódásra serkentő, önismeretre inspiráló sorai máig példaadók: ,A Glembay- ak: egy paraszt- és kereskedősorból fölnyomult muraközi család; egy azok közül, amelyekkel a Habsburg- monarchia kormányozta az alája került népeket. Eredetére horvát, a belékevert vér révén osztrák—olasz— magyar—cseh; szerepe szerint a monarchia javára népellenes. Mialatt olvastam, a magyar s nemcsak a magyar: a cseh, lengyel, osztrák Glem- bayakra kellett gondolnom. Mindaz, ami az utóbbi időkben foglalkoztatott: asszimiláció, a színmagyarság kisebbségi helyzete, egy nagy irodalom kicsiny tömlöce, tudományunk ferdesége, földkérdés: egyetlen szóba futott össze: Glembayak. A monarchia: a magyarságból és a magyarság ellen is kitermelt egy csomó Glembayt és ezek itt vannak, a glembayzmus tovább él bennük, ha a császárság meg is bukott.” Mindezt annak okán látszott szükségesnek előadni, hogy a Németh László-filo- lógia egy újabb eredményének számító munkára hívjuk fel a figyelmet, amely az írói életmű számos rétegének (az Emberi színjátéktól a Gyászon, az Iszony on át, az Irgalomig) interpretálása mellett a Németh Lász- ló-oeuvre világirodalmi vonatkozásait tárgyalja. Cs. Varga István Tanújelek c., közel háromszáz lap terjedelmű könyvének csaknem fele részét szentelte Németh László orosz irodalmi kapcsolatainak feltárására, Puskin, Gogol, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij és Csehov e fejezetek orosz író-költő szereplői s már a tárgykört bevezető írásból is (Németh László, az orosz irodalom fordítója) kitetszik: műfordító munkássága éppúgy érintetik a további passzusokban, miként a szépíróé, aki a műfordítás primér hozadéka mellett learatta e munka másodvetéséből fakadó termést is, amikor a puskini, a tolsztoji vagy dosztojevsz- kiji költői és regényvilág etikai, esztétikai vagy éppen műfaji eredményeit recipiál- ta s tette azokat életműve szerves alkotóelemévé. A Tanújelek szerzője ,,a sorsválla'lás puskini példájának”. a Csapda c. Németh- drámának elemzésével indítja fejtegetéseit, majd az író Gogol-képéről ad tömör ösz- szefoglalást, hogy aztán érdekes és elgondolkodtató ösz- szevetést tegyen az Anna Karenina és az Iszony között. E három dolgozat már világosan jelzi: Németh László művei műfaji, kompozicionális és jellemformálás tekintetében egyaránt mérhetők a XIX. századi orsoz li- teratúra és egyúttal a XIX. századi világirodalom legjobbjainak alkotásaival, s hogy tétele még inkább igazolást nyerjen, elvégzi a Dosztojevszkij-recep- ció mértékének feltérképezését is, majd végül Németh László Csehov-képéről értekezik hasonló célzattal. Eredményeit nehéz lenne e keretek között lajstromozni, ám annyit mégis meg kell jegyeznünk, hogy e vizsgálódások során értékes párhuzamokra figyelmeztet, a regényforma, a kompozíció, az orosz regényalakok és Németh László hőseinek rajza, az esztétikai és etikai minőségek tekintetében egyaránt. A Tanújelek e világirodalmi interferenciákra figyelő fejezeteiben a szerző sohasem mulasztja el a tárgyalt kérdés irodalomtörténeti, olykor kapcsolattörténeti hátterének feltárását. S teszi ezt lényegre törően, a legfontosabb adatok számbavételével s a folyamatok erővonalainak jelzésével. Mintaszerű példája ennek a Gogol-tanulmány, melyet az orosz író magyarországi fogadtatásának történetével indít, s erre az alapra építi a Németh László—Gogol viszony tárgyalását — jelezve. hogy Gogol magyar fogadtatásának históriájában nem hanyagolható állomás Németh László reflexióinak sora. A Németh László Dosztojevszkij-képét felvázoló, hosszabb írás viszont tényfeltáró voltából fakadóan lesz a kötet egyik legérdekesebb szövege. „Dosztojevszkij utóéletének és magyar recepciójának kutatói ritkán és csak érintőlegesen hivatkoznak Németh Lászlóra. Sokáig a szűkebb szakmai vélemény is úgy tudta, hogy Németh- nek nincsen Dosztojevszkijről szóló írása. Aztán kiderült, hogy mégis írt Németh a modern lélektani regény iránymutató őséről”,— írja a Tanújelek szerzője, s hozza mindjárt a cáfolat kézenfekvő adatait is (Németh „ Dosztojevszkij" címen ír a Megalázottak és megszomorítottakról, majd pedig A Karamazov testvérekről mondja el összefog laló igénnyel a mondanivalóját”), hogy aztán újabb rétegekbe ásva, alapvető felismerésekhez jusson el: Németh László „első orosznyelvű olvasmánya” nem az Anna Karenina, hanem a Bűn és bűnhődés volt, méghozzá 1931-ben. Meghatározó olvasmány — tegyük hozzá —, mert következménye nem csupán további Dosztojevsz- kij-stúdiumokat eredményezett, hanem inspirációkat is, amelyek tényét gondos alapossággal tárja fel a Tanújelek szerzője az Emberi színjáték és az Iszony összeha- spnilító szempontú vizsgálatával. De ne soroljuk tovább a példákat, az olvasó nyilván maga is felfedezi e könyv irodalomtörténeti hozadékai- nak számos, Németh László világirodalmi kötődéseit do- kumentáló voltát... Lőkös István A város peremén Helytörténeti gyűjtemények kiállítása a Vármúzeumban Húsz-harminc éve kezdték gyűjteni lelkes amatőrök és tudós történészek, népművelők a főváros különböző kerületeinek írásos és tárgyi emlékeit, a várossá válás dokumentumait, az életmódra utaló tárgyakat, a munkásmozgalom kialakulásának helyi tényeit. Iskolákban. pártbizottságokon, művelődési házakban őrizték, raktározták a helytörténeti anyagot míg előbb-utóbb önálló termeket szereztek, s megszülettek a budapesti kerületi kisgvűitemények. az angyalföldi, a kispesti, a kőbányai és más helytörténeti múzeumok. (A legnagyobb anyaggal rendelkező rákospalotai anyag viszont most vált hontalanná.) E helytörténeti múzeumok válogatott anyagából A város peremén címmel nyílt most — áprilisig nyitva tartó — kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban. Legutóbb tizenhat évvel ezelőtt láthatta a közönség így egybegyűjtve a külső kerületi múzeumok gyűjteményét Azóta nőtt a helytörténeti gyűj" teménvek száma, s gazdagodott, sokszínűbbé vált anyaguk is. A századelőn, a századfordulón városiasodó települések közelségük révén szorosan kapcsolódtak a fővároshoz. Kötődésük olyan szoros volt. hogy ez egyértelműen vezetett el a Budapesttel történő egyesülésükhöz. Történeti, néprajzi, ipar- történeti. viseleti, kulturális szempontból sok a hasonlóság e települések kialakulása és így tárgyi emlékei között is. Ezért is választották a kiállítás rendezői azt a megoldást. hogy a sokféle anyagból egységes, minden településre jellemző enteriőröket rendezzenek be. Így alakították ki a történelmi fejlődést jelző paraszti hangulatú udvart és parasztszobát. Palócszoba — Rákospalotán (Dolezsál László felvételei — KS) Angyalföldi, kispesti, pest- erzsébeti. csepeli, rákospalotai és óbudai gyűjteményekből származnak a kismesterségek jellegzetes szerszámai, mesterremekei. Kovács-, cipész-. borbély-, fodrász-, szabó-. asztalos-, kádár., tímár- műhelvek felszereléseivel ismerkedhet a látogató. S a kisiparosok lakáskultúrájából is ízelítőt ad a századelő. a két háború közti iparoslakások berendezése. Közös anyagból rendezték be a peremvárosi népiskolát és egy gyógyszertárat. De önállóan szerepelnek az egyes helytörténeti gyűjtemények legjellegzetesebb, legérdekesebb anyagukkal: a rákos- palotai néprajzi, a kőbányai tégla, az angyalföldi rádió, az óbudai gyerekjáték kollekció. Figyelemre méltók e kisgyűjtemények munkás- mozgalmi. munkásművelődési dokumentumai is. A Vármúzeum földszintjén rendezett kiállításon a tárgyak. a látványos kortörténeti dokumentumok, a hely- történeti gyűjtemények anyagának alig néhány százalékát teszi ki. De alkalmasak ■arra. hogv az egyes gyűjtemények alaposabb tanulmányozására. megtekintésére késztessék a téma iránt érdeklődőt. K. M. Kínai iparművészeti kiállítás Debrecenben Debrecenben a Kölcsey Ferenc Művelődési Központban a mai kínai iparmüvészetet és kézművességet bemutató kiállítás nyílt. A kiállítás — noha mai tárgyakból áll — ízelítőt ad a világhírű kínai kézművészet hagyományaiból és ötletgazdagságából. Képünkön: Síva istennőre emlékeztető porcelán dísztárgy (MTI-fotó: Oláh Tibor — KS) Mindennapi nyelvünk A görög—latin nyelvi örökség ma Akik az utóbbi hetek és napök sajtótermékeiben megjelent cikkekét figyelmesebben áttanulmányozták, azt is észrevehették. hogy a görög—latin nyelvi örökség, a régi deákos műveltség lecsapódásaként. egyre több görög és latin eredetű szó és szókapcsolat szerephez jutásával elevenedő nyelvhasználati jelenségnek és gyakorlatnak tekinthető. Mivel közoktatásunkban a görög és latin nyelv tanítása elveszítette kiemelt szerepkörét. a görög és latin nyelvi formák pedig szinte halmozottan jelentkeznek a saitó hasábjain, a klasszikus. a humán műveltség hiányosságainak következményeképpen az átlagolvasó elbizonytalanodik a felhasznált görög és latin szavak, szólásformák kiejtését és használati értékét, fogalmi tartalmát illetően. Éppen ezért a nyelvművelésnek tiszte és feladata, hogy eligazítást adjon, segítse a nyelvhasználati bizonytalanság feloldását, s ugyanakkor az olvasók humán műveltségbeli gyarapodását is elősegítse. A magyar nyelv hangrend- szerébe is jól beleilleszkedő görög—latin eredetű tálén, tűm szó éppen napjainkban jelentkezik oly gyakran szóban és írásban egyaránt. Hogy milyen beszédhelyzetekben és szövegösszefüggésekben. arról ez a példatárunk bizonykodik: ..Tüneményes tálentumuk ismeretében nem hihetjük, hogy csak ilyesmi kerülne ki műhelyükből” (Magyar Nemzet. 1988. jan. 5.). — „Némelyek nem is képesek eleven embert formázni a másod-harmad vonalon talentumokban szűkölködő színpadon” (Magyar Nemzet. 1988. jan. 10.)! A Film. Színház, Muzsika Jászai Marit duplán görögös minősítéssel tiszteli meg: „teátrista talentum” (1988. ián'. 2.). A televízió január elsejei Denevér.adásában a fogházigazgató szájából hangzott el ez a mondat: ..Van magában valamennyi tálén- tűm”. A latinos talentum hangsor kétféle kiejtésben vállalt szerepet: a hosszú á-s és a rövid as formában. A latin írott alaknak megfelelő rövid a-s változat tekinthető a mai köznyelvi ejtés— módnak, míg a hosszú á-s ejtés a régies minősítést érdemelte ki. A szó használati értékére és jelentéstartalmára is ad eligazítást ez a hírlapi közlemény: ..A KISZ Kulturális Fóruma Talentum megnevezéssel társulást alakított művészeti, szórakoztató. tömegpolitikai rendezvények szervezésére.” A cikk szerzője arra is utal. hogy a talentum szó egyik jelentése: kiváló szellemi ké- vesséa. tehetséges ember. Majd így folytatja: „Csak nehogy megint egyedül az első jelentése: a nagy értékű görög pénzegységre kacsintsanak az érdekeltek” (Magvar Nemzet. 1987, dec. 23.). Gazdasági életünk legmaibb eseményeihez kapcsolható nyelvhasználati gyakorlatban is jelentkezik két görög eredetű megnevezés. A népgyűlés, piactér, vásártér jelentésváltozatok is bizonyos áttételekkel belehallhatjuk a pécsi Agora Ipari Vállalat nevébe, illetőleg tevékenységébe: „Megváltozott munkaképességű embereknek ad biztos kenyeret a már működő és most elkészülő műhelyekben” (Magyar Hírlap. 1987. dec. 27.). Mai pénzügyi politikánk problémáit elemző írásokban is feltűnt a görög—latin tezaurál és tezaurálás: „Azokat a jövedelmeket. amelyek nem fektethetek be legális termelési tevékenységbe, mind nagyobb arányban tezaurálják" (Magyar Nemzet. 1987. nov. 26.). Azaz magyarul és szókimon. dóan: műkincsekbe, kemény valutákba. készpénzfelhalmozásba. áruhalmozásba fektetik bele. Dr. Bakos József „Elemi Népiskola” — tanterem Konyha az Aréna út 140. alatti házból
