Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-23 / 19. szám
8. NÉPÚJSÁG, 1988. január 23., szombat EGY EGRI INTELLEKTÜEL PÁLYÁJA: HOGYAN LETT FELELŐS SZERKESZTŐBŐL ÉJJELIŐR, MAJD ANYAGBESZERZŐ A hírlapíró nyolcvanéves Mottó: ha néhány kor- és kartárs e sorokban saját sorsára ismerne, az nem a mi tévedésünk, hanem a történelemé! Vannak városrészek, amelyek nem is annyira építészeti remekeik, műemlékeik. hanem a környékhez fűződő legendás közéleti események, vagy az ott élők miatt híresek. Eger jó néhány ilyen negyeddel büszkélkedhet. Itt is. ott is táblák, sőt utcanevek őrzik az elmúlt idők szellemi és társadalmi életének kiválóságait. Számomra mégis a Knézich Károly utcán járva. sokkal inkább egy kortársunk, ősz hajú, délceg tar- tású úr jut az eszembe. Talán dr. Kapor Elemér maga sem tudná megmondani. hányszor hagyta el a nyolc évtized alatt Janko- vics Dezső utcai otthonát, hogy a Knézich utca „öblén” át. táskájában új írással. felkeresse valamelyik „redakciót”, mert életében többel is kapcsolata volt és van ... De jegyzik őt a költészet ismerői úgy is, mint Apor Elemért, aki a fátyolos ősz színeivel vall vívódásairól. érzéseiről az arra fogékonyaknak. A mi pályánkon nem megszokott születésnap kapcsán kopogtattunk a szakma doyenjénél, az egykori Svéda'pékség kapuján, ahol bár már régen nem fűtik az udvari kemencéket. de az örökifjú író könyves- szobájában a lélegző sorokkal teleirt kéziratlapok arról tanúskodnak: az alko' tói láng, a régi. Dr. Kapor Elemér számára nemcsak jelentős kor- hanem korszakforduló is az idei év. Hosszas, méltatlan hallgatás után — végre — három kötete is megjelenik. Leghamarabb a Magvető Kiadó gondozásában a Köl~ tői jelenlét című antológiában olvashatunk Apor-lí- rát, majd ezt egy önálló verseskötet követi, s hozzánk. egriekhez és az ide látogatókhoz szél a Dobó István Vármúzeum gondozásában napvilágot látó Kisvárosi felhők fölött című hangulatos történelmi anekdota- és tároagyűjte- ménye. Régi redakciók világa — Bár egri polgárnak számítanak, csak a legközelebbi hozzátartozóim tudják, Rimaszombaton születtem. Annak a városnak vagyok gyermeke, amelyik a festő Ferenczy Istvánt, a keltő Tompa Mihályt, és a nemzet csalogányát, Blaha Lujzát adta a magyar kultúrának. — Mikor került « csalá' dotok Egerbe? — Én már itt érettségiztem, de a famíliám meglehetősen hányatott sorsú volt. Apám nyomdásznak indult, de mint tisztviselő ment nyugdíjba. Közben szolgálati ideje alatt bejártuk a felvidéket. A jköltö- zések az akkori macska- köves utakon elrágták bútoraink. ingóságaink nagy részét. Anyám kilenc gyermeket nevelt fel mégis. — Hogyan lett az egri jogakadémia hallgatójából újságíró, hiszen az ügyvéd' kedés akkoriban is jobban jövedelmező foglalkozásnak számított, mint a tollfor' aatás? — Talán nagyapám tehet róla. Ö nógrádi levéltár~ nők volt. Jómagam imádtam az irodalmat, a verseket. Nem egy szilveszterem telt olvasással és versfaragással, így aztán friss diplomával a zsebemben, a -szó szoros értelmében a földre Otthonában — ma (Fotó: Perl Márton) Az „Egy pohár víz” című Scrihe-darabhau szálltam, mivel az Egri Népújság szerkesztősége és a nyomda a Líceum, azaz a jogakadémia földszintjén működött. — Kik voltak a ■ kor szerkesztői? — Pályakezdésemkor Ur' bán Gusztáv vezette a redakciót. de a közvélemény még emlékezett dr. Setét Sándor ügyvéd Egri Újságjára is, amelyik 1919-ig jelent meg, és nyomdája a Jókai utcában várta a friss kéziratokat. Dr. Setét a mai kemping területén álló villájában irodalmi szalonokon fogadta Molnár Peren* cet. Kállai Miklóst és be- beugrott hozzá fürge fiake- ren Bródy Sándor is. — Hogyan fizették az „újdondászokat", és kik tar' tották fenn a lapokat? — Hát ami a honoráriumét illeti, nem valami fényesen .... de az értelmiségi fiatalok közt mégis népszerűek voltunk. Az, Egri Népújságnak három finanszírozója volt: az érsekség, a főkáptalan és a kormány. Akkoriban is igencsak „megszűrték”, hogy mi láthat nyomdafestéket. — Mikor lettél felelős szerkesztő, és kik voltak emlékezetes kollégáid? — 1933-ban neveztek ki. Szívesen emlékezem visz- sza Kelemen Andorra, aki több nyelven beszélt. de sajnos egyéniségét, munkabírását széthordta az első világégés. Később a fővárosi Lapok tudósítója lett. Aztán egy ideig dr. Hedry Lőrinc a főispán „ellenlapot” hívott életre. Azt Par' ragi György irányította, aki a felszabadulás 'után a Magyar Nemzet főszerkesztője is volt. Külsősként bedolgozott dr. Négyessy Árpád, aki „civilben” ügyvédeske- dett. — Költői pályád hogyan és mikor indult? — 1929-ben a Pesten megjelenő Nemzeti Üjság és annak melléklete, a Nemze' ti Szalon mutatott be, mint pályakezdőt. Később találkoztam személyesen Babits Mihállyal, akinek küldtem a verseimből, s az egri kulturális életről beszélgettünk el. 1930-ban önálló kötetem jelent meg Min' denki nagynak születik címen a Pantheon kiadásáA Csongor és Tünde egyik jelenetében ban. De meg kell jegyeznem, magamat sosem tartottam korszakos jelentőségű lírikusnak. Kárpáti Aurél 1936-ban a Vajda János Társaság antológiájában több versemet publikálta. Abban a kötetben Zeík Zoltán, Vas István, József Attila, Radnóti Miklós, Weö~ rés Sándor mellett az én alkotásaim is olvashatók. — Meddig álltái az Egri Népújság élén? — 1944-ig. de akkor már jóformán egyedül maradtam. Megkezdődött a cenzorok korszaka, és 1944 végén magam is bevonultam .. . Thália szekerén — Közírói munkásságod mellett jó ideig felléptél a Thália Egri Színjátszó Tár* saság előadásain is, nem kis sikerrel. — Igen, de a sikerekben ,a hölgyek a számottevőek. így is. úgy is. Ugyanis He' vési Gusztáváé és Búzásné Pápay Klára, két megyei főjegyző felesége, műkedvelő társulatot hívott életre. A szereplők a helyi értelmiség köreiből kerültek ki: tanárok, ügyvédek, orvosok. — Melyik mű volt a leg' emlékezetesebb siker? — Addig göröngyös út vezetett. Engem be kellett törni színésznek. Meg kellett tanulnom érthetően magyarul beszélnem. A próbák után volt olyan este. hogy a dühtől sírva mentem haza a Csiky Sándor utcán. A legnagyobb sikert Vörösmarty Csongor és Tündéje jelentette, de hz ő szavait mór úgy kellett pergetnem, mint tenyérből a gyöngyöt. . . — Mi történt a háború után? — Amikor Felső-Ausztriából. a hadifogolylágerből visszatértem, egy idegen város fogadott. Senki nem ismert, senkit nem ismertem. Azon nyomban letartóztattak. mint háborús bűnöst. — Milyen vádak alapján? — Azzal, hogy az általam szerkesztett egykori lapban a zsidóság ingatlanát és va- gyonait elárverező hirdetések jelentek meg. Kérdem én. a negyvenes évek végén melyik magyar lapban nem ... ? Az ügyész azt kérdezte, ha nem értettem ezzel! egyet, miért nem váltottam állást? Nem hitte el, hogy nem értettem máshoz, mint az újságíráshoz. Azonban a Népbirósá' aok Országos Tanácsa nem sokkal később felmentett. De a kisváros nem felejt, vagy legalábbis nem bízott bennem. így lettem kőművessegéd, majd pékadóbeszedő. éjjeliőr, összesúgtak mögöttem nemegyszer: ..Látod, a nagy Kapor most lóganajt hord ... ”. Később a KlOSZ-nál helyezkedtem el. majd a termelőszövetkezetek megalakulásakor a Földmérési Felügyelőségen dolgoztam, végül az ÉMÁSZ anyagbeszerzőjeként mentem nyugdíjba. — Nem hiányzott n „szer" kesztőségi szag”? — Dehogynem. A hatvanas évek elején a Népújság főszerkesztője. Pap p János és Gyurkó Géza megkérdezték: ..A Kapor miért nem ír...” — Mire te? — Hát lehet ... A többit már tudjátok. Igen, csak még egyet nem értünk: 1936-tól miért kellett az újabb kötetekig fél évszázadot várni. nem lehetett volna kicsit hamarabb .. . !? Soós Tamás A lázadó értelemhez r (Elővers a Hangok Könyvéhez) Légy velem Aki ép örökké lázadó nem retten értelem tovalép Kutass A harcot ismeretlen felé morogva lesik mutass mogorva arcok ki kutat De ne félj találhat csak holtodig új utat küzdve élj Az újat s tétova koron át ismerni • a jövő tesz rád s merni kell. örök koronát Felhős novemberi. ének Száll a holdra őszi pára lenge pára, mint a fátyol, messze úszik Iangy uszálya fenn a fényben átvilágol. őszi ködben őszi csengés oly fáradtnak hallom hangod, halk sóhaj és bús esengés, így szólnak hervadt harangok. Hű szemedben hűvös árnyék, szép erőnk már meg nem éled, hűtelen és fürge nyájként ifjúságunk szerteszéledt ó bozótban, régi réten, hol arany fű szála hajlik.— át az őszi messzeségen csak a csengetyűje hullik Járunk itt, az őszi tájon könny fakad föl, mint a forrás. felhőt, holdat kérded fájón, hová viszen e bolyongás? Nem felelnek én se, ők sem, ne is kérdezd oly esengve, fogd a kezem jó erősen s csendbe’ légy csak, csendbe, csendbe t i AKINEK AZ ORRA VÉRZIK, FOGJON A KEZÉBE K< Tudnivalók az első (és Kalendáriumot nemcsak Lőcsén szerkesztettek, Egerben is. Igaz. hogy a Lőcsei Kalendárium több száz esztendőt élt meg, és került fel minden évben az öreg házak mestergerendájára, az egri meg csak tizennégy évig éLt, de azért ez is elegendő. hogy Eger neve is helyet foglaljon a kalendá- riumcsinálók közt. Az első példány 1865-ben jelent meg, szürkéskék fedőlapján a következők olvashatók: Egri Képes Naptár a nép számára 1865-ik évre. Szerkesztő Stopanovszky Sándor. Kiadja az Egri Érseki Lyceumi Könyvnyomda. Ára: 20 kr. (azaz húsz krajcár). Megtudjuk, ki az a nép, akire gondolt a szerkesztő. Katolikusok és görög nem egyesültek (görög-oroszok) és zsidók számára a nap, hold és bolygók járásával és a nevezetesebb csillagászati jelenségekkel; Eger város földrajzi fekvése szerint kiszámítva dr. Monte'Degoi Albert Fe* renc egri érsek csillagdaigazgató, tanár és könyvtár- nok által. A 'szerkesztőről némi kutatás alapján megállapítható. hogy szintén tanár volt a Lyceumban, ezenkívül a nyomda igazgatója. A kalendárium kellően fel volt szerelve történeti tudományokkal. Pontosan megmondja, hogy a világ teremtése óta 7065 év telt el. a zsidók olcsóbban számítják, 5625 esztendőt jelölvén, továbbá vízözön 4158 évvel ezelőtt borította el a földet, s így tovább, a papír. vagy a lőpor feltalálásán. a burgonya termesztés meghonosításán keresztül egészen I. Ferenc József születéséig. Itt aztán nagyot lélegzik a kalendárium, mire ugyancsak szükség van. ugyanis első cikkében felsorolja- őfelsége címeit és rangjait, nem kevesebb, mint tizennégy sorban. Megtudhatjuk, hogy ki minden volt az a kiváló férfiú, akit a magyar baka keserves .jókedvében Ferenc Jóskának komázga- tott. Érdemes el’- és megolvas ni: Tehát: „Isten kegyelméből austriai császár: Magyar és Csehország. Lom- bard-Velence, Dalmát. Hor- vát. Tóftország. Galiczia. Lodomeria, Illyria királya, jeruzsálemi király. stb.. austriai főherczeg. Toskána és Krakó nagyherczege. Lotharingia, Salzburg Stájer. "Karinthia, Krajna és Bukovina hercege; Erdély nagyfejedelme. Morvaország őrgrófja. Felső- és Alsósile- zia, Modena, Párma. Piacenza és Guastella. Auschwitz és Zator. Teschen.
