Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-17 / 297. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 17., csütörtök 3. Képviselőink a Parlament folyosóján (Fotó: Perl Márton) (Folytatás a 2. oldalról) Van javulás a fajlagos anyagfelhasználásban, az exportteljesítményekben, a jövedelmezőségben. Elhatározásra jutott a kormány abban is, hogy néhány, hosszabb ideje húzódó probléma esetében gyökeres változásokat indít meg. Ennek megfelelően megszűnik a Ganz-MÁ' VAG és helyébe új, önálló, sült vállalatok alakulnak, amelyek döntő többségben, megfelelő profiligazítással. jobb munkaszervezéssel és vezetéssel hitelképessé válnak és megállják a helyüket a gazdasági versenyben. Megszűnik a Tatabányai Szénbányák Vállalat is, a kapcsolódó gazdaságos tevékenységek pedig önálló vállalattá alakulnak. A gazdaságtalanság határozottabb kezelése, a csődtörvény bevezetése óhatatlanul felveti a munkanélküliség problémáját. Ma négy- és tízezer között regisztrálják azoknak a számát, akik munkahelyet keresnek. A tervezett szanálások, átszervezések a létbiztonságot nem veszélyeztetik. összefoglalóan 1987-ről el lehet mondani, hogy a múlt évhez képest van ja' vulás több területen, a romlási folyamat mérséklő' dött. Az előrehaladás üteme azonban nem kielégítő, még kevés a stabilizáláshoz. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi terv legfontosabb jellegzetessége külső pénzügyi egyensúly javítása. Ez annyit jelent, hogy az ez évi közel fél milliárd dolláros fizetési- mérlegjavulást folytatni szükséges és jövőre a nem rubel elszámolású fizetési mérlegünk hiánya 500 millió dollárnál nem lehet több. Rubelelszámolásokban javuló cserearányok mellett, aktív fizetési mérleggel számolunk, mintegy 400—-500 millió rubel értékben. Az 1988-as terv közel 5 milliárd dollárnyi konvertibilis exporttal számol, de ehhez az iddinél 6 százalékkal kisebb import tartozik. Meggyőződésem, hogy van a vállalatokban annyi teljesítőképesség, ami biztosítja, hogy az exportterv 1988-ban is reális legyen. Ezt ösztönző eszközök is segítik. A racionálisabb importgazdálkodásnak is növekvő fontossága van. Ezért az importtermékeket széles körben felhasználó gazdaságtalan termelést mielőbb csökkenteni kell, amely au' tomatikusan az import mérséklődésével is jár. Az itthon is gazdaságosan, jó minöségbn előállítható termékek importját pedig fejlesztéssel kell pótolni. Rubelviszonylatban a nettó adósságállományunk 1988-ban 400—500 millió rubellel csökken, s így ösz- szességében tartozásaink a jövő év végére minimálisak lesznek. E területen cserearány-javulással számolhatunk, miután behozatalban a kőolaj ára 13,5 százalékkal, a földgázé 8,4 százalékkal, a gázolajé pedig 13 százalékkal lesz olcsóbb. Fontos érdekünk, hogy a szocialista áruforgalom bővüljön. A jövő évben az egyensúlyi helyzet szükségszerű javítása csak azt teszi lehetődé, hogy viszonylagosan kedvezményezzünk egyes területeket. A terv a termelésre helyezi a hangsúlyt a végső fogyasztással szemben. Az 1988. évi népgazda' sági terv a belföldi felhasználás egyszázalékos csökkentését tervezi, oly módon, hogy elsőbbséget biztosít a termelő beruházásoknak a kibontakozás anyagi bázisának megalapozása érdekében. A fejlesztés kulcskérdése a műszaki haladás, amit lehetőségeinkhez mérten kiemelten kezelünk. Ezt szolgálja a vállalatoknak nyújtott többféle adókedvezmény is. A tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység általános forgalmi adókulcsa nulla. A feldolgozó iparban a központi műszaki fejlesztési befizetés 1988-tól jelentősen, csökken és arányosabban oszlik meg az ágazatok között. Az Országos Tudományos Kutatási Alap az 1987. évinél 230 millió forinttal ténylegesen töhb támogatással rendelkezik. Az 1988. évi népgazdasági terv a lakossági fogyasztás 2—2,5 százalékos csökkenésével számol, s ez nagy próbatétel mindannyiunknak. A népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal szokásosnál lényegesen magasabb. 15 százalékos emelkedését irányozza elő. A továbbiakban az áralakulás a fogyasztói javak túlnyomó többségénél a termelői magatartás függvényei A lakosság pénzjövedelme 1988-ban 11—11,5 százalékkal fog növekedni. Az 1988-ra tervezett szociálpolitikai csomagterv az őszi Országgyűlésen ismertetett intézkedési keret felső határát meghaladja. Tartalma a három- és több- gyermekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezményen túl a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára a kormány által nemrég elfogadott élet- körülményt javító intézkedésekkel változott. Így a 24—25 milliárd forintos őszi csomagterv összege ma már több mint 27 milliárd forint. A kormány a társadalmi és tömegszervezetekkel, az érdekképviseletekkel megegyezésre jutott az intézkedéseket illetően. A családi pótlék kérdésében azonban a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Tanácsa is fenntartotta véleményét, amely szerint a családi pótlék 500 forintos növelését támogatja. A nép- gazdasági terv adott előirányzataiból kiindulva ezt a mintegy 3 milliárd forintnyi emelést csak az ösztönzést biztosító kereseti lehetőségek rovására lehetne finanszírozni. Azt pedig ennél jobban már nem lehet megkurtítani. Ugyanakkor teljesen indokolt valamilyen pozitív lépést tenni. Ebből kiindulva a kormány az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának alternatívát terjesztett elő; vagy az anyasági segély 6000 forintról 10 000 forintra emelését, vagy a gyermekek hároméves koráig a családi pótlék mértékének 400 forintról 500 forintra történő további növelését. A Bizottság többségi alapon az utóbbi formát tartotta jobbnak, mert a megdráguló cse- csemőruházati cikkek, pelenka, kis ruha, csecsemő- bútor, leginkább ezt a megoldást támasztja alá. Ezé; állásfoglalás birtokában ezek után a kormány is a három év alatti gyermekek családi pótlékának növelését javasolja azzal, hogy ellentételét a szanálási alap 500 millió forintos csökkentésével teremtsük elő. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a kormánnyal megállapodott abban, hogy 1988-ban néhány területen — így például a MÁV-alkalma- zottak, a bírák, ügyészek és a műszakiak jobb megbecsülése érdekében, valamint a pályakezdő értelmiség körében — körülbelül egymil- liárd forintnyi bérpolitikai intézkedésre kerül sor. Végül e témakör kapcsán külön szeretném kiemelni, hogy a legrászorultabbak részére garanciát kíván az állam nyújtani arra, hogy e rétegeknél, ideértve a legalacsonyabb nyugdíjúakat és a sokgyermekeseket, a tervezettet meghaladó életszínvonal-romlás nem következik be. Ha azt az árak veszélyeztetnék , az állam külön intézkedik a pótlólagos ellensúlyozásról. A kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy 1988ban megfelelő árukínálat legyen a boltokban, s biztosított legyen az elmúlt években megszokott ellátási színvonal. A terv a lakossági megtakarítások növelésével számol. Van tere ennek, csak a formát és a megfelelő érdekeltséget kell megtalálni. A vállalatok a jövőben vagyonjegyet bocsáthatnak ki, a kereskedelmi bankok is megjelennek a kötvénypiacon. a Budapest Bank árfolyambiztosítással árul kötvényt és a biztosítók is dolgoznak a kötvénybiztosítás feltételeinek kialakításán. Az Országos Takarékpénztár új előtakarékossági formák bevezetését tervezi, és jövőre új értékpapírként kincstár- jegy is vásárolható. A megtakarítások szerényebb növekedése erőteljesen befolyásolja a lakossági hitellehetőségeket is. Miközben a kedvezményes lakás- építési hiteleket bővítjük, más hiteleket mérsékelnünk kell. Ennek eszközeként a bankkölcsönök kamatát január 1-jétől növeljük, s a kedvezményes felújítási kölcsönök felső határát 50 ezer forintra korlátozzuk. A legnagyobb társadalmipolitikai súlyú feladat a személyi jövedelemadó beépítése a bérekbe. A szükséges rendelkezések, a vállalatokra, a költségvetési szervekre vonatkozó központi útmutatók megjelentek, tartalmuk közismert. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati megvalósításon dolgoznak, sok helyen a munkát el is végezték és a Kollektív Szerződésben rögzítették a bruttósítás szabályait. A bérbruttósítás miatt keletkező átmeneti forráshiányt a gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi bankoktól igénybe vehető, állami garancia mellett nyújtott rövid lejáratú hitellel hidalhatják át. Az adóreform folyamatos hatásában, de már az átálláskor is élesebben jeleníti meg a jövedelmezőségi különbségeket. A gazdasági reform folytatásának fontos, de nem egyetlen lépése az ár- és adórendszer változása. Elkötelezetten tovább dolgozunk a reformok kiteljesítésén. Tudatosan és fokozatosan leépítjük a piac működésének korlátáit; javítjuk a tőkemozgás közgazdasági-jogi feltételeit; folyik a munka a társadalombiztosítás, a bérpolitika, a lakáselosztás rendszerének reformján. Az ár- és adóreform hatására az állami költségvetés, de még inkább az államháztartás szerkezete markáns módon megváltozik. Az államháztartási mérleg bevételeinek 45 százaléka helyett csak 30 százaléka származik jövőre a vállalatoktól. A személyi jövedelemadó bevezetésének hatására a lakossági befizetések aránya 5 százalékról több mint kétszeresére emelkedik. Ugyancsak nő — 16 százalékról 26 százalékra — a fogyasztáshoz kapcsolt adók súlya. A kiadások szerkezete is módosul : érezhetően mérséklődik a vállalati támogatások és adóvisszatérítések együttes összegének részaránya. A bérbruttósítás, a részleges árellentételezések és a szociálpolitikai intézkedések hatására viszont közel 8 százalékponttal nő a társadalmi közkiadások súlya. Tudjuk, hogy az egészségügy helyzete nehéz, hiszen a kiadások reálértékét itt sem lehet megőrizni. Ezt igyekezett a kormányzat néhány kiemelt ponton enyhíteni. Így előrelépés történik a nagy értékű műszerek beszerzése területén. Ezek a korszerű eszközök különösen vidéken fogják javítani a diagnosztikai feltételeket. A szegedi, a debreceni és a pécsi orvostudományi egyetemeken három új, a legkorszerűbb technikát képviselő, rétegfelvételre alkalmas komputertomográf, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben a központi idegrendszer vizsgálatára szolgáló műszer, Borsod megyében pedig mindkét berendezés segíti a gyógyítást. Figyelmet fordítottunk a középiskolai tantermek építésére, tekintettel a demográfiai hullámra. A felsőoktatásban a kormány Felső- oktatási Fejlesztési Alapot hoz létre; folytatjuk a már megkezdett egyetemi rekonstrukciókat. Az állami költségvetés 1988. évi tervezett hiánya 20,4 milliárd forint. ami csaknem 15 milliárd forintnyi javulást jelent az idei várható hiányhoz képest. Mint ahogy arról a bizottsági üléseken is többször szó esett, a jövő évi gazdasági-pénzügyi folyamatok számos bizonytalanságot hordoznak magukban, így a költségvetésnek megfelelő tartalékkal kell rendelkeznie az előre nem látható gondok áthidalására is. Ez teszi szükségessé a korábbi években szokásosnál nagyobb, 10 milliárd forintnyi tartalék tervezését. A tartalékra azonban a nemzetközi fizetési mérleg sérelme nélkül csak akkor van fedezet, ha a belső megtakarítások meghaladják a tervben számítottat. Az előterjesztett törvényjavaslat tartalmazza, Tiogv a IC milliárd forint felhasználására ilyen esetben is csak a parlament jóváhagyásával kerülhet sor. A kormány fő törekvése az 1988. évi költségvetés kialakításánál az volt: olyan költségvetést terjesszen a •tisztelt Országgyűlés elé, amely kellő biztosíték arra, hdgy év közi intézkedésekkel ne kelljen megzavarni sem a vállalatok, sem az intézmények gazdálkodását. Ez alól mindössze a támogatások, a mentességek és a kedvezmények kivételek. Fontos új eleme a pénzügyi törvényjavaslatnak az is, hogy gondoskodik a személyiséghez fűződő jogok védelméről az adóztatás, illőivé a pénzügyi ellenőrzés során. Törvényes biztosítékot indokolt teremteni arra, hogy az adóhatóság tudomására jutott információk csak a törvényben meghatározott célra legyenek felhasználhatók. A kormányprogram 1988- ra a stabilizációs időszak kezdetét, legnehezebb évét jelezte. A célok kemények, de magvalósíthatóak. E gondolatok jegyében kérem a kormány megbízásából a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokat is figyelembe véve, az 1988. évi költségvetési, valamint az állami pénzügyekről szóló törvénytervezeteket elfogadni szíveskedjék. Medgyessy Péter expozéja után Mészáros Győző, a törvényjavaslatok bizottsági előadója következett, majd felszólalt Űjvári Sándor (Zala megye, 7-es választókerület) megyei tanácselnök, dr. Péterfy Réka (Bp.. 58. választókerület) körzeti orvos, Boldizsár Iván (országos lista) író, a magyar PEN-klub elnöke. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Pass József né (Békés megye, 15. választókerület) főkönyvelő-helyettes, Huber Jenő (Baranya megye, 2. sz. választókerület), műszaki osztályvezető, dr. Juhár János (Pest megye, 24. választókerület) körzeti orvos, Bánffy György (Bp., 4. választókerület) színész. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, Lakos László (Pest megye, 9. választókerület) tsz-elnök, Miskó István (Bács-Kiskun megye, 6. választókerület), városi tanácselnök. ■k Ezzel az Országgyűlés téli ülésszakának első munkanapja — amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné — befejeződött. A Parlament ma reggel az 1988. évi állami költségvetésről és az állami pénzügyökről, valamint az 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok vitájával folytatja munkáját. (Munkatársunk telefonjelentése) Több érdekes esemény zajlott párhuzamosan az ülésszak szüneteiben. Ezek közül említésre méltóak azok a beszélgetések, amelyeknek szem- és fültanúja lehettem. Az első ilyen volt amikor Barta Alajos, a megyei párt- bizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Grósz Károly miniszterelnökkel váltott szót. — Helyeslem, hogy megindokolta a személyi változásokat— mondta Barta Alajos. — Ez azért is fontos, hogy ha valamelyik választónk érdeklődik: kit, miért neveztek ki, illetve miért mentettek fel tisztségéből, akkor a képviselő ezen indokok birtokában erre választ tud adni. Néhány perccel később Barta Alajos Bánffy György színművésszel beszélgetett. Az ismert művész egyebek között arról számolt be, hegy nemrégiben mutatta be új monodrámáját, amely egy XX. századi Háry Jánosról szól. Az ebédszünetben képviselőink a jövő évi költségvetést mérlegelték. — A húszmilliárd forintos költségvetési hiányt 1988-ra radikális mértékű csökkentésnek tartom, de kényszerű szükségnek érzem ahhoz, hogy a népgazdaság talpra- állhasson, és a lakosságra nehezedő súlyos anyagi terhek ne legyenek hiábavaló- ak —• mondotta Árvái László- né. — E mostani ülésszakot megelőzően az egészségügyiszociális és a kulturális bizottság munkájában vettem részt. Mindkét helyen számtalan kétely megfogalmazódott. Az egészségügyben a tervezett négyszázalékos ágazati költségfedezet-csökkentést kettő százalékra módosították a képviselők kérése folytán, de még ennek elfogadása sem biztosíthatja a szintentartást. — Mit szól az oktatás-művelődés területén javasolt 4 százalékos költségcsökkentéshez? — Elvonni a ráfordítást attól az ágazattól, amely a jövő generáció oktatására, szakképzésére, műveltségére szolgál — kétes értékű takarékosság. A lényeg viszont, hogy kevésből keveset lehet elosztani, de meg kell találni a megfelelő arányokat. Sok szó esett a mindennapos képviselői teendőkről is. — Az őszi ülésszak után úgy érzem, választókerületemben fokozódott a figyelem a képviselői munka iránt — jegyezte meg Dobos Jó- zsefné. — Három alkalommal kaptam meghívást és találkoztam választóimmal. Beszámolót tartottam a képviselői tevékenységemről, amelyet kötetlen beszélgetés követett. Igen hasznosak voltak ezek a találkozók, és segítséget nyújtanak abban, hogy minél inkább megismerjem választóim véleményét, és azokat a kérdéseket, amelyek őket foglalkoztatják. — Az embereket érdekli, foglalkoztatja az ország sorsa — vélekedett Kovács András. — Nemrégiben részt vettem a csányi falugyűlésen, s ott úgy tűnt, hogy sokan kedvezőtlenebbnek ítélik meg helyzetünket, mint amilyen valójában. Sokan arra voltak kíváncsiak: mi a garanciája a kibontakozási program végrehajtásának. Én úgy látom, hogy a jelenlegi kormányban megvan az elszántság, hogy végigvigyék az elképzeléseket. Mint kiderült, az utóbbi időben több képviselőnk is részt vett választókörzetében falugyűlésen. — Az utóbbi hónapokban tizenkét helyen tartottam fogadónapot, míg Tiszanánán falugyűlésen voltam — újságolta Barcsik János, —Szándékozom még több helyre elmenni. Mindenütt több a panasz, mint az elégedettség, az öröm. De azért azt sem feledhetjük, hogy mostanában is sokan építenek házat, vásárolnak autót, tévét. Előrelépés tapasztalható a kereskedelemben és az egészségügyben is. Nekem most csupán az okoz gondot, hogy Heves körzetében nem megfelelő a téli tüzelőellátás. Egyébként az elkövetkezőkben meg kell érteni, hogy áldozatokat kell hozni, mert ezt kívánja az ország érdeke. Jómagam azt szeretném a továbbiakban, ha a fogadóóráimon nemcsak panasz- szal keresnének, hanem olyan ötletekkel is, amelyeket kamatoztatni lehet. Kócza Imre arról számolt be. hogy kedden ő is megjelent az ostorosi falugyűlésen. Mint lapunkban is beszámoltunk róla, a községben az utóbbi időben jelentős gondok adódtak. — Zsúfolásig megtelt az iskola tornaterme — mesélte Kócza Imre. — A hozzászólásokból kitűnt, hogy az új tanácselnök megtalálta a hangot a lakossággal. Egyre inkább egymásra talál település, párt, népfront és KISZ-vezetés is. Némiképp az jelent gondot, hogy most, amikor megvan az együttműködési hajlam, egyre nehezebbek az anyagi feltételek. De a falu nem mondott le az iskola építéséről, s minden jel arra mutat, hogy az el is készül a lakosság segítségével, támogatásával. A költségvetési tervezetről is több véleményt hallhattam. — Csak ismételni tudom, kevésből nem lehet sokat adni — vélekedett Sebők József. — De ezzel együtt úgy érzem, hogy az egészségügynek juttatott összeg még így is kevés. Jó dolognak tartom azt is, hogy a költségvetés nagy figyelmet fordít a nyugdíjasok és a fiatalok gondjainak enyhítésére, de e téren is több pénz kellene. Ami a jövő évi költségvetést illeti: a kormány akkor szerezhet magának tekintélyt, ha képes betartani a törvényben foglaltakat. Én bízom benne, hogy ez sikerül. Egyébként ma tovább folytatja munkáját az Ország- gyűlés téli ülésszaka. Homa János
