Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-17 / 297. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. december 17., csütörtök 3. Képviselőink a Parlament folyosóján (Fotó: Perl Márton) (Folytatás a 2. oldalról) Van javulás a fajlagos anyagfelhasználásban, az exportteljesítményekben, a jövedelmezőségben. Elhatározásra jutott a kormány abban is, hogy néhány, hosszabb ideje hú­zódó probléma esetében gyökeres változásokat in­dít meg. Ennek megfelelő­en megszűnik a Ganz-MÁ' VAG és helyébe új, önálló, sült vállalatok alakulnak, amelyek döntő többségben, megfelelő profiligazítás­sal. jobb munkaszervezés­sel és vezetéssel hitelké­pessé válnak és megállják a helyüket a gazdasági ver­senyben. Megszűnik a Ta­tabányai Szénbányák Vál­lalat is, a kapcsolódó gaz­daságos tevékenységek pedig önálló vállalattá ala­kulnak. A gazdaságtalanság ha­tározottabb kezelése, a csődtörvény bevezetése óhatatlanul felveti a mun­kanélküliség problémáját. Ma négy- és tízezer között regisztrálják azoknak a számát, akik munkahelyet keresnek. A tervezett sza­nálások, átszervezések a létbiztonságot nem veszé­lyeztetik. összefoglalóan 1987-ről el lehet mondani, hogy a múlt évhez képest van ja' vulás több területen, a romlási folyamat mérséklő' dött. Az előrehaladás üteme azonban nem kielégítő, még kevés a stabilizáláshoz. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi terv legfon­tosabb jellegzetessége kül­ső pénzügyi egyensúly ja­vítása. Ez annyit jelent, hogy az ez évi közel fél milliárd dolláros fizetési- mérlegjavulást folytatni szükséges és jövőre a nem rubel elszámolású fizetési mérlegünk hiánya 500 mil­lió dollárnál nem lehet több. Rubelelszámolások­ban javuló cserearányok mellett, aktív fizetési mér­leggel számolunk, mintegy 400—-500 millió rubel érték­ben. Az 1988-as terv közel 5 milliárd dollárnyi konver­tibilis exporttal számol, de ehhez az iddinél 6 száza­lékkal kisebb import tar­tozik. Meggyőződésem, hogy van a vállalatokban annyi teljesítőképesség, ami biztosítja, hogy az ex­portterv 1988-ban is reá­lis legyen. Ezt ösztönző esz­közök is segítik. A racionálisabb import­gazdálkodásnak is növekvő fontossága van. Ezért az importtermékeket széles körben felhasználó gazda­ságtalan termelést mielőbb csökkenteni kell, amely au' tomatikusan az import mérséklődésével is jár. Az itthon is gazdaságosan, jó minöségbn előállítható ter­mékek importját pedig fejlesztéssel kell pótolni. Rubelviszonylatban a nettó adósságállományunk 1988-ban 400—500 millió rubellel csökken, s így ösz- szességében tartozásaink a jövő év végére minimálisak lesznek. E területen csere­arány-javulással számolha­tunk, miután behozatalban a kőolaj ára 13,5 százalék­kal, a földgázé 8,4 százalék­kal, a gázolajé pedig 13 százalékkal lesz olcsóbb. Fontos érdekünk, hogy a szocialista áruforgalom bő­vüljön. A jövő évben az egyen­súlyi helyzet szükségszerű javítása csak azt teszi le­hetődé, hogy viszonylagosan kedvezményezzünk egyes területeket. A terv a terme­lésre helyezi a hangsúlyt a végső fogyasztással szem­ben. Az 1988. évi népgazda' sági terv a belföldi felhasz­nálás egyszázalékos csök­kentését tervezi, oly mó­don, hogy elsőbbséget bizto­sít a termelő beruházások­nak a kibontakozás anyagi bázisának megalapozása ér­dekében. A fejlesztés kulcskérdése a műszaki haladás, amit lehetőségeinkhez mérten kiemelten kezelünk. Ezt szolgálja a vállalatoknak nyújtott többféle adókedvez­mény is. A tudományos ku­tatási és fejlesztési tevé­kenység általános forgalmi adókulcsa nulla. A feldol­gozó iparban a központi műszaki fejlesztési befize­tés 1988-tól jelentősen, csök­ken és arányosabban oszlik meg az ágazatok között. Az Országos Tudományos Kutatási Alap az 1987. évinél 230 millió forinttal ténylege­sen töhb támogatással ren­delkezik. Az 1988. évi népgazdasá­gi terv a lakossági fogyasz­tás 2—2,5 százalékos csök­kenésével számol, s ez nagy próbatétel mindannyiunk­nak. A népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal szo­kásosnál lényegesen maga­sabb. 15 százalékos emel­kedését irányozza elő. A továbbiakban az áralakulás a fogyasztói javak túlnyo­mó többségénél a termelői magatartás függvényei A lakosság pénzjövedelme 1988-ban 11—11,5 százalék­kal fog növekedni. Az 1988-ra tervezett szo­ciálpolitikai csomagterv az őszi Országgyűlésen ismer­tetett intézkedési keret fel­ső határát meghaladja. Tar­talma a három- és több- gyermekeseknek nyújtott személyi jövedelemadó-ked­vezményen túl a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak javaslatára a kormány által nemrég elfogadott élet- körülményt javító intézke­désekkel változott. Így a 24—25 milliárd forintos őszi csomagterv összege ma már több mint 27 milliárd fo­rint. A kormány a társa­dalmi és tömegszervezetek­kel, az érdekképviseletekkel megegyezésre jutott az intéz­kedéseket illetően. A csa­ládi pótlék kérdésében azon­ban a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Nők Országos Ta­nácsa is fenntartotta véle­ményét, amely szerint a családi pótlék 500 forintos növelését támogatja. A nép- gazdasági terv adott elő­irányzataiból kiindulva ezt a mintegy 3 milliárd fo­rintnyi emelést csak az ösz­tönzést biztosító kereseti le­hetőségek rovására lehetne finanszírozni. Azt pedig en­nél jobban már nem lehet megkurtítani. Ugyanakkor teljesen indokolt valamilyen pozitív lépést tenni. Ebből kiindulva a kor­mány az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságá­nak alternatívát terjesztett elő; vagy az anyasági se­gély 6000 forintról 10 000 fo­rintra emelését, vagy a gyer­mekek hároméves koráig a családi pótlék mértékének 400 forintról 500 forintra történő további növelését. A Bizottság többségi alapon az utóbbi formát tartotta jobb­nak, mert a megdráguló cse- csemőruházati cikkek, pe­lenka, kis ruha, csecsemő- bútor, leginkább ezt a meg­oldást támasztja alá. Ezé; állásfoglalás birtokában ezek után a kormány is a három év alatti gyermekek családi pótlékának növelését java­solja azzal, hogy ellentételét a szanálási alap 500 millió forintos csökkentésével te­remtsük elő. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a kormánnyal megállapodott abban, hogy 1988-ban néhány területen — így például a MÁV-alkalma- zottak, a bírák, ügyészek és a műszakiak jobb megbecsü­lése érdekében, valamint a pályakezdő értelmiség kö­rében — körülbelül egymil- liárd forintnyi bérpolitikai intézkedésre kerül sor. Végül e témakör kapcsán külön szeretném kiemelni, hogy a legrászorultabbak részére garanciát kíván az állam nyújtani arra, hogy e rétegeknél, ideértve a leg­alacsonyabb nyugdíjúakat és a sokgyermekeseket, a ter­vezettet meghaladó életszín­vonal-romlás nem követke­zik be. Ha azt az árak ve­szélyeztetnék , az állam kü­lön intézkedik a pótlólagos ellensúlyozásról. A kormány nagy hang­súlyt helyez arra, hogy 1988­ban megfelelő árukínálat le­gyen a boltokban, s biztosí­tott legyen az elmúlt évek­ben megszokott ellátási szín­vonal. A terv a lakossági megtakarítások növelésével számol. Van tere ennek, csak a formát és a megfelelő ér­dekeltséget kell megtalálni. A vállalatok a jövőben va­gyonjegyet bocsáthatnak ki, a kereskedelmi bankok is megjelennek a kötvénypia­con. a Budapest Bank árfo­lyambiztosítással árul köt­vényt és a biztosítók is dol­goznak a kötvénybiztosítás feltételeinek kialakításán. Az Országos Takarékpénztár új előtakarékossági formák be­vezetését tervezi, és jövőre új értékpapírként kincstár- jegy is vásárolható. A megtakarítások szeré­nyebb növekedése erőtelje­sen befolyásolja a lakossági hitellehetőségeket is. Miköz­ben a kedvezményes lakás- építési hiteleket bővítjük, más hiteleket mérsékelnünk kell. Ennek eszközeként a bankkölcsönök kamatát janu­ár 1-jétől növeljük, s a ked­vezményes felújítási kölcsö­nök felső határát 50 ezer fo­rintra korlátozzuk. A legnagyobb társadalmi­politikai súlyú feladat a sze­mélyi jövedelemadó beépíté­se a bérekbe. A szükséges rendelkezések, a vállalatok­ra, a költségvetési szervekre vonatkozó központi útmuta­tók megjelentek, tartalmuk közismert. A gazdálkodó szervezetek a gyakorlati meg­valósításon dolgoznak, sok helyen a munkát el is vé­gezték és a Kollektív Szer­ződésben rögzítették a brut­tósítás szabályait. A bérbruttósítás miatt ke­letkező átmeneti forráshiányt a gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi bankoktól igénybe vehető, állami ga­rancia mellett nyújtott rö­vid lejáratú hitellel hidalhat­ják át. Az adóreform folyamatos hatásában, de már az átál­láskor is élesebben jeleníti meg a jövedelmezőségi kü­lönbségeket. A gazdasági reform foly­tatásának fontos, de nem egyetlen lépése az ár- és adórendszer változása. Elkö­telezetten tovább dolgozunk a reformok kiteljesítésén. Tudatosan és fokozatosan le­építjük a piac működésének korlátáit; javítjuk a tőke­mozgás közgazdasági-jogi feltételeit; folyik a munka a társadalombiztosítás, a bér­politika, a lakáselosztás rendszerének reformján. Az ár- és adóreform ha­tására az állami költségve­tés, de még inkább az ál­lamháztartás szerkezete mar­káns módon megváltozik. Az államháztartási mérleg be­vételeinek 45 százaléka he­lyett csak 30 százaléka szár­mazik jövőre a vállalatoktól. A személyi jövedelemadó be­vezetésének hatására a la­kossági befizetések aránya 5 százalékról több mint két­szeresére emelkedik. Ugyan­csak nő — 16 százalékról 26 százalékra — a fogyasztás­hoz kapcsolt adók súlya. A kiadások szerkezete is mó­dosul : érezhetően mérséklő­dik a vállalati támogatások és adóvisszatérítések együt­tes összegének részaránya. A bérbruttósítás, a részleges árellentételezések és a szo­ciálpolitikai intézkedések ha­tására viszont közel 8 szá­zalékponttal nő a társadalmi közkiadások súlya. Tudjuk, hogy az egészség­ügy helyzete nehéz, hiszen a kiadások reálértékét itt sem lehet megőrizni. Ezt igye­kezett a kormányzat néhány kiemelt ponton enyhíteni. Így előrelépés történik a nagy értékű műszerek be­szerzése területén. Ezek a korszerű eszközök különösen vidéken fogják javítani a diagnosztikai feltételeket. A szegedi, a debreceni és a pé­csi orvostudományi egyete­meken három új, a legkor­szerűbb technikát képviselő, rétegfelvételre alkalmas komputertomográf, az Orszá­gos Idegsebészeti Tudomá­nyos Intézetben a központi idegrendszer vizsgálatára szolgáló műszer, Borsod me­gyében pedig mindkét be­rendezés segíti a gyógyítást. Figyelmet fordítottunk a középiskolai tantermek épí­tésére, tekintettel a demog­ráfiai hullámra. A felsőok­tatásban a kormány Felső- oktatási Fejlesztési Alapot hoz létre; folytatjuk a már megkezdett egyetemi re­konstrukciókat. Az állami költségvetés 1988. évi tervezett hiánya 20,4 milliárd forint. ami csaknem 15 milliárd forintnyi javulást jelent az idei várható hiányhoz képest. Mint ahogy arról a bizottsági ülé­seken is többször szó esett, a jövő évi gazdasági-pénz­ügyi folyamatok számos bizonytalanságot hordoznak magukban, így a költségve­tésnek megfelelő tartalékkal kell rendelkeznie az előre nem látható gondok áthida­lására is. Ez teszi szükséges­sé a korábbi években szo­kásosnál nagyobb, 10 milli­árd forintnyi tartalék ter­vezését. A tartalékra azonban a nemzetközi fizetési mérleg sérelme nélkül csak akkor van fedezet, ha a belső megtakarítások meghalad­ják a tervben számítottat. Az előterjesztett törvényja­vaslat tartalmazza, Tiogv a IC milliárd forint felhasz­nálására ilyen esetben is csak a parlament jóváhagyá­sával kerülhet sor. A kormány fő törekvése az 1988. évi költségvetés ki­alakításánál az volt: olyan költségvetést terjesszen a •tisztelt Országgyűlés elé, amely kellő biztosíték arra, hdgy év közi intézkedésekkel ne kelljen megzavarni sem a vállalatok, sem az intéz­mények gazdálkodását. Ez alól mindössze a támogatá­sok, a mentességek és a kedvezmények kivételek. Fontos új eleme a pénz­ügyi törvényjavaslatnak az is, hogy gondoskodik a sze­mélyiséghez fűződő jogok védelméről az adóztatás, il­lőivé a pénzügyi ellenőrzés során. Törvényes biztosítékot indokolt teremteni arra, hogy az adóhatóság tudo­mására jutott információk csak a törvényben meghatá­rozott célra legyenek felhasz­nálhatók. A kormányprogram 1988- ra a stabilizációs időszak kezdetét, legnehezebb évét jelezte. A célok kemények, de magvalósíthatóak. E gon­dolatok jegyében kérem a kormány megbízásából a tisztelt Országgyűlést, hogy a módosító javaslatokat is figyelembe véve, az 1988. évi költségvetési, valamint az állami pénzügyekről szó­ló törvénytervezeteket el­fogadni szíveskedjék. Medgyessy Péter expozé­ja után Mészáros Győző, a törvényjavaslatok bizott­sági előadója következett, majd felszólalt Űjvári Sán­dor (Zala megye, 7-es vá­lasztókerület) megyei ta­nácselnök, dr. Péterfy Réka (Bp.. 58. választókerület) körzeti orvos, Boldizsár Iván (országos lista) író, a magyar PEN-klub elnö­ke. Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese, Pass József né (Békés megye, 15. választókerület) főkönyvelő-helyettes, Hu­ber Jenő (Baranya megye, 2. sz. választókerület), mű­szaki osztályvezető, dr. Ju­hár János (Pest megye, 24. választókerület) körzeti or­vos, Bánffy György (Bp., 4. választókerület) színész. Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke, Lakos László (Pest megye, 9. választókerület) tsz-elnök, Miskó István (Bács-Kiskun megye, 6. vá­lasztókerület), városi ta­nácselnök. ■k Ezzel az Országgyűlés té­li ülésszakának első mun­kanapja — amelyen az el­nöki tisztet felváltva töltöt­te be Sarlós István, Péter János és Cservenka Ferencné — befejeződött. A Parla­ment ma reggel az 1988. évi állami költségvetésről és az állami pénzügyökről, vala­mint az 1979. évi II. tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslatok vitájával folytatja munkáját. (Munkatársunk telefonjelentése) Több érdekes esemény zajlott párhuzamosan az ülésszak szüneteiben. Ezek közül említésre méltóak azok a beszélgetések, amelyeknek szem- és fültanúja lehettem. Az első ilyen volt amikor Barta Alajos, a megyei párt- bizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő, Grósz Károly miniszterelnökkel váltott szót. — Helyeslem, hogy megin­dokolta a személyi változá­sokat— mondta Barta Ala­jos. — Ez azért is fontos, hogy ha valamelyik válasz­tónk érdeklődik: kit, miért neveztek ki, illetve miért mentettek fel tisztségéből, akkor a képviselő ezen in­dokok birtokában erre vá­laszt tud adni. Néhány perccel később Barta Alajos Bánffy György színművésszel beszélgetett. Az ismert művész egyebek között arról számolt be, hegy nemrégiben mutatta be új monodrámáját, amely egy XX. századi Háry Jánosról szól. Az ebédszünetben képvise­lőink a jövő évi költségve­tést mérlegelték. — A húszmilliárd forintos költségvetési hiányt 1988-ra radikális mértékű csökken­tésnek tartom, de kényszerű szükségnek érzem ahhoz, hogy a népgazdaság talpra- állhasson, és a lakosságra nehezedő súlyos anyagi ter­hek ne legyenek hiábavaló- ak —• mondotta Árvái László- né. — E mostani ülésszakot megelőzően az egészségügyi­szociális és a kulturális bi­zottság munkájában vettem részt. Mindkét helyen szám­talan kétely megfogalmazó­dott. Az egészségügyben a tervezett négyszázalékos ágazati költségfedezet-csök­kentést kettő százalékra mó­dosították a képviselők ké­rése folytán, de még ennek elfogadása sem biztosíthatja a szintentartást. — Mit szól az oktatás-mű­velődés területén javasolt 4 százalékos költségcsökkentés­hez? — Elvonni a ráfordítást attól az ágazattól, amely a jövő generáció oktatására, szakképzésére, műveltségére szolgál — kétes értékű ta­karékosság. A lényeg viszont, hogy kevésből keveset lehet elosztani, de meg kell talál­ni a megfelelő arányokat. Sok szó esett a minden­napos képviselői teendőkről is. — Az őszi ülésszak után úgy érzem, választókerüle­temben fokozódott a figye­lem a képviselői munka iránt — jegyezte meg Dobos Jó- zsefné. — Három alkalom­mal kaptam meghívást és találkoztam választóimmal. Beszámolót tartottam a kép­viselői tevékenységemről, amelyet kötetlen beszélgetés követett. Igen hasznosak vol­tak ezek a találkozók, és se­gítséget nyújtanak abban, hogy minél inkább megis­merjem választóim vélemé­nyét, és azokat a kérdéseket, amelyek őket foglalkoztat­ják. — Az embereket érdekli, foglalkoztatja az ország sor­sa — vélekedett Kovács And­rás. — Nemrégiben részt vet­tem a csányi falugyűlésen, s ott úgy tűnt, hogy sokan ked­vezőtlenebbnek ítélik meg helyzetünket, mint amilyen valójában. Sokan arra vol­tak kíváncsiak: mi a garan­ciája a kibontakozási prog­ram végrehajtásának. Én úgy látom, hogy a jelenlegi kor­mányban megvan az elszánt­ság, hogy végigvigyék az el­képzeléseket. Mint kiderült, az utóbbi időben több képviselőnk is részt vett választókörzetében falugyűlésen. — Az utóbbi hónapokban tizenkét helyen tartottam fo­gadónapot, míg Tiszanánán falugyűlésen voltam — újsá­golta Barcsik János, —Szán­dékozom még több helyre elmenni. Mindenütt több a panasz, mint az elégedettség, az öröm. De azért azt sem feledhetjük, hogy mostaná­ban is sokan építenek há­zat, vásárolnak autót, tévét. Előrelépés tapasztalható a kereskedelemben és az egész­ségügyben is. Nekem most csupán az okoz gondot, hogy Heves körzetében nem meg­felelő a téli tüzelőellátás. Egyébként az elkövetkezők­ben meg kell érteni, hogy áldozatokat kell hozni, mert ezt kívánja az ország érde­ke. Jómagam azt szeretném a továbbiakban, ha a foga­dóóráimon nemcsak panasz- szal keresnének, hanem olyan ötletekkel is, amelyeket ka­matoztatni lehet. Kócza Imre arról számolt be. hogy kedden ő is meg­jelent az ostorosi falugyűlé­sen. Mint lapunkban is be­számoltunk róla, a község­ben az utóbbi időben jelen­tős gondok adódtak. — Zsúfolásig megtelt az iskola tornaterme — mesél­te Kócza Imre. — A hozzá­szólásokból kitűnt, hogy az új tanácselnök megtalálta a hangot a lakossággal. Egyre inkább egymásra talál tele­pülés, párt, népfront és KISZ-vezetés is. Némiképp az jelent gondot, hogy most, amikor megvan az együtt­működési hajlam, egyre ne­hezebbek az anyagi feltéte­lek. De a falu nem mondott le az iskola építéséről, s minden jel arra mutat, hogy az el is készül a lakosság segítségével, támogatásával. A költségvetési tervezetről is több véleményt hallhat­tam. — Csak ismételni tudom, kevésből nem lehet sokat adni — vélekedett Sebők Jó­zsef. — De ezzel együtt úgy érzem, hogy az egészségügy­nek juttatott összeg még így is kevés. Jó dolognak tar­tom azt is, hogy a költségve­tés nagy figyelmet fordít a nyugdíjasok és a fiatalok gondjainak enyhítésére, de e téren is több pénz kellene. Ami a jövő évi költségvetést illeti: a kormány akkor sze­rezhet magának tekintélyt, ha képes betartani a tör­vényben foglaltakat. Én bí­zom benne, hogy ez sikerül. Egyébként ma tovább foly­tatja munkáját az Ország- gyűlés téli ülésszaka. Homa János

Next

/
Oldalképek
Tartalom