Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-11 / 292. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 11., péntek GAZDASÁG - TÁRSADALOM 3- M Bizalomébresztgető javulás - fordulat nélkül Egy mondatban kifejezve így lehetne összefoglalni a párt Központi Bizottsága december 8-i gazdasági helyzetelemzésének lényegét. Az ébresztgető gyakorító ige jelentése jói fejezi ki, hogy ami ebben az évben történt, még nem elegendő ahhoz, hogy egyértelmű bizakodást keltsen bennünk gazdaságunk teljesítőképessége iránt. Illúziókat táplálnánk, ha — a határozat sorait „is” olvasva — nem vennénk észre, hogy minden erőfeszítés ellenére, egyelőre még jövőre is nő a dollárelszámolású adósságállományunk, még tetemes marad a költségvetési hiány. s fenyegető veszéllyé vált az ár—árspirál. Vagyis, az- a gazdasági pszichózis, magatartás, amely „csak” azért akar árat emelni, mert a másik cég is feljebb srófolta az övét, S ami leginkább érdekel bennünket, a jövő évi népgazdasági terv mutatószámai nem hagyi- nak kétséget afelől, amit tudunk már: 1988-ban az életszínvonal észrevehető csökkenésére kell számítanunk. A határozat azt sugallja: nézzünk szembe a tényekkel. még akkor is. ha nehéz. A sorokból megállaDÍtha- tó, hogy ez már azárt „is” az egyedül értelmes magatartás, mert 1988-ban már többre alapozhatunk a puszta reménynél. Végtére is, rég olvashattunk már az utóbbi évek párthatározataiban ilyen mondatokat: „ ... a népgazdaság helyzete a megelőző kétévinél kedvezőbben alakul. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedése megfelel a tervezettnek." (Az 1987. évi népgazdasági terv egyébként a nemzeti jövedelem legalább 102, az ipari termelés 102—102.5 százalékos növekedését irányozta elő.) Mindez azt jelzi számunkra, hogy a mai, szorító helyzetből igenis van kibontakozás. A mégoly szerénv eredmények is azt mutatják hogy már ráléptünk arra az útra. amelyen végig kell mennünk. Az „út" hasonlatnál maradva, a határozat sorai nem ígérnek könnyű sétát, amolyan korzó hangulatú andalgást, az 1988. évi népgazdaság! terv előirányzataiból világosan látható, — hogy mindenekelőtt a termelési és termékszerkezet korszerűsítésével járó kiadások. átállások miatt —, a gazdaság teljesítőképessége a jövő évben még csak szerény mértékben javul. Az is egyértelmű, hogy a csökkenő reáljövedelem miatt a gazdasági és politikai feszültségek növekedésére kell számítanunk. Nem szabad, sőt nem is lehet kitérni sok konfliktus elől. Nyilvánvaló például, hogy véget kell vetnj a kijárásnak, mármint annak, hogy a veszteséges, csőd szélén tántorgó vállalatok vezetői újabb milliárdokért kilincselhessenek a kulisz- szák mögött. Következetesen az eddiginél is határozottabban kell folytatni azt a gazdaságpolitikai magatartást, amely a Láng Gépgyár, Tatabányai 'Szénibányák, a Ganz-MÁVAG szigorított szanálási eljárásával kezdődött el, hiszen van még jó néhány olyan cégünk, amely nemhogy gyarapítaná, hanem szorgalmasan, fogyasztja az ország nemzeti jövedelmét. Ezek közé tartozik például a Mecseki Szénbányák, a 43-as Számú ÁÉV, a Duna—Tisza Közi Építőipari Vállalat stb. Ha a Veszprémi Szénbányák nyereségesen tud gazdálkodni — márpedig tud —, akkor ez másoktól is megkövetelhető. A szigorúbb árellenőrzésekkel kiegészítve csak az ilyen gazdaságpolitika tudja megalapozni, garantálni, hogy képesek leszünik kordában tartani az áremelkedések mértékét. A jövedelemtermelő képesség fokozása alapozhatja meg azt a tisztességes, emberséges szándékot, elhatározást, amelyet a pártdokumentum tükröz: „a Központi Bizottság ..: fontos feladatnak tekinti a szociális biztonság fenntartását, a nehéz helyzetbe kerülő rétegek fokozott támogatását". A KB-határozat végén azt olvashatjuk, hogy 1988. első felében országos pártértekezletet hívnak össze. Az 1956-cs ellenforradalom leverésében, a népi hatalom megszilárdításában részt vevő veteránok a megmondhatói: volt már ilyesmire példa, 1957 kora nyarán. Kiskongresszusnak is nevezték akkor azt a pártértekezletet, jelezve, hogy nagyobb, fontosabb esemény volt a Központi Bizottság üléseinél. Ma már munkásmozgalom-történeti tény, hogy az 1957-es pártértekezlet mérföldkövet jelentett az ország fejlődésében. Egyfelől összegezték az ellenforradalom kitörtésének, leverésének legfőbb tapasztalatait, tanulságait, másfelől pedig megjelölték az ország továbbhaladásának útját. Olyan döntéseket erősítettek meg (a begyűjtés eltörlése. a vállalati gazdálkodás kötöttségeinek oldása), amelyek a gazdaságirányítási reform bevezetése felé mutattak. Nyilván, hogy 1988 első fél évében js lesz miről vitázni. S az is egyértelmű, hogy ezúttal majd a kritikus gazdasági helyzetünk mélyebb elemzése, a kiút meghatározása, vagyis a stabilizáció, a kibontakozás programjának árnyaltabb megfogalmazása, az elvi és cselekvési egység erősítése lesz majd a legfőbb téma. Most ez a legfontosabb az ország, a magyar nép számára. Magyar László GYÖNGYÖSÖN IS Szakmérnök- és szaküzemmérnök-képzés Az agrár-felsőoiktatási intézményekben 1988 tavaszi félévében újabb szakokon indul szakmérnökképzés kétéves tanulmányi idővel, levelező tagozaton. A Gö" döllői Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági genetikai, mezőgazdasági környezetvédő, biotechnológiai kutató, baromfitenyésztési és baromfiipari, valamint melegégövi tagozaton indul oktatás. Az egyetem társadalomtudományi karán vállalatgazdasági elemzőket képeznek. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen takarmánygazdálkodási, sertéstenyésztési, dombvidéki komplex melioráció és vállalatgazdasági témakörökben szerezhetnek újabb Ismereteket a mérnökök. Az egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán szarvasmarha- és juhtenyésztési, tejipari és mezőgazdasági innováció- és iparjogvédelmi szakmérnököket képeznek. Szaküzemmérnök-képzés kezdődik Gyöngyösön, Mezőtúron, Szarvason, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Kecskeméten és Nyíregyházán, főiskolákon, illetve egyetemi, főiskolai karokon ugyancsak a jövő év tavaszi félévében. Jelentős fejlesztések, minőségi termékek Eredményes évet zár a Finommechanika Rohamosan közeledik az esztendő vége. A különféle gazdálkodó egységek életében ez az időszak kicsit már a számvetés elkészítését is szolgálja. A Heves Megyei Finommechanikai Vállalatnál járva Antal István műszaki igazgatóhelyettest kértük meg arra, összegezze az 1987-es tapasztalatokat, beszéljen a sikerekről, a gondokról, arról, vajon valóra váltak-e az idei évvel kapcsolatos célkitűzéseik. A vérterápiás szerelékeket gyártó új üzem Antal István műszaki igazgatóhelyettes (Fotó: Koncz János) — Cégünknek van egy középtávú stratégiai programja — mondja — s, lényegében ezt hajtuk végre a VII. ötéves ferv folyamán. Ennek legfontosabb momentuma. hogy a korábbinál korszerűbb, piacképesebb termékszerkezet kialakítására törekszünk, s ennek érdekében végezzük el a szükséges műszaki korszerűsítéseket, a gyártásfejlesztést. Ez azért is döntő, mert az általunk előállított cikkek egy részét azelőtt tőkés importból hozták be hazánkba. Most pedig nem csupán helyettesíteni tudjuk azokat, hanem még nyugati exportra is szállíthatunk. — Javaslom, kezdjük először a csontsebészeti implan- tátumokkal... — Nos, itt a különböző csont- lemezekről és csontcsavarokról van szó. Előbbieket használják például a kéz-, illetőleg a fejsebészetben, továbbá a gerincsérülések gyógyítása során. Ezeket egyébiránt sokáig kizárólag külföldről szereztük be. Ahhoz, hogy mi is bírjuk a versenyt, vagyis hogy ezeket kiváló minőségben produkáljuk, megfelelő műszaki feltételeket kellett biztosítanunk. Még az év elején munkába állítottunk például egy CNC-marógépet. Most azon dolgozunk, hogy ezen elemek gyártását egy modern üzemben koncentráljuk, s így lehetőségünk legyen a még nagyabb kivitelre. Alapot ad erre az az együttműködési megállapodás, amelyet a svájci Syn- thes-céggel kötöttünk. — Tudom, hogy jelentős előrelépés történt a vérterápiás eszközök, azaz a vérvételi, a transz-. illetőleg infúziós, továbbá a plazmaleszívó szerelékek előállítása terén ... — Megjegyzem. ezeket nagyrészt szintén más országokból „kapta” a hazai egészségügy. A Medicorral közösen hoztuk létre ezek itthoni változatát, olyan termékeket, amelyek minden igényt kielégítenek. Csaknem 10 millió forintos ráfordítással kialakítottunk egy nagy tisztaságú, úgynevezett aszeptikus üzemet, amelyben például megtalálható egy NSZK-beli légkondicionáló berendezés a szükséges baktériumszűrőkkel egybeépítve. Az itteni tevékenység az év közepén indult meg, s — úgy tűnik — az esztendő végéig mintegy 18 millió forintot „hoz”, 1988- ban viszont már 35—40 millióra számítunk. — A végére maradtak a kórházi fémbútorok . .. — Tény, hogy a hazai kórházakban lévő ilyen berendezések kilencven százalékát a vállalatunk készíti, de jut ezekből külföldre is. E területről az idén hozzávetőlegesen 120 \millió forint árbevételre teszünk szert, holott csak 110 milliót vártunk. A „felfutásnak” szintén voltak előzményei: megoldottuk ugyanis a festő-, valamint a galvanizáló üzem modernizálását. így nőtt a termelékenység, jobbak lettek a munkakörülmények, ugyanakkor a környezet- szennyezést is csökkentettük. A rekonstrukcióra mintegy 15 milliót költöttünk. — összességében tehát teljesültek az elképzeléseik? — Igen. Árbevételi tervünk 225 millió forint volt, s ezt — várhatóan — 2—3 százalékkal meghaladjuk majd. A nyereséggel kapcsolatos elgondolások is valóra válnak. dacára annak, hogy az előzőekben említett fejlesztések igencsak számottevő anyagi terheket róttak ránk. Az is kétségtelen, hogy mind a szocialista, mind pedig a tőkés exportunk jobban alakul, mint előzőleg hittük. Nem hallgathatjuk el, hogy egész évben akadályozták a ténykedésünket az anyag- ellátás nehézségei. Igaz, ez országos probléma. Hátráltatott bennünket az is, hogy a klímaberendezést — erről korábban már szóltam — később tudtuk beszerezni, mint reméltük, jóllehet ez nem rajtunk múlott. — A munkások létszáma elegendő volt? — Igen. bár a vérterápiás szerelékeket gyártó üzemnél akadtak megoldanivalók. Főként azért, mert ez komoly követelményeket támaszt az ott dolgozókkal szemben: egészségügyi könyv szükségeltetik, maszkban kell tevékenykedni, a helyiségei nem lehet elhagyni stb. Nos, ezt nem mindenki vállalja. Mostanra azonban az ottani gárda „gerince” létrejött, így joggal bizakodhatunk. Tavaly összesen 420 ember volt a vállalatunknál, az idén 400. A fizikaiak száma nem csökkent. sőt... A magyarázat az, hogy az alkalmazotti „vonalon” szervezetkorszerűsítést hajtottunk végre, továbbá bátran támaszkodtunk a számítógépekre. Az átlagkeresetek a tervezettnek megfelelően emelkedtek — mintegy 5—6 százalékkal —, ám ezen belül a műszakiakra kiemelt figyelmet fordítottunk. — Mit hozhat a jövő esztendő? — A fejlesztésekről semmiképpen sem mondunk le. így például előreláthatóan üzembe helyezünk egy nagy- frekvenciás hegesztőgépet. Reméljük, hogy nem így lesz. de számolunk azzal, hogy az egészségügyre fordítható pénz kevesebb lesz, ezáltal nem kapunk annyi megrendelést, mint eddig. Ha ez következik be, akkor az árbevétel-„kiesést” főként tőkés exporttal igyekszünk majd ellensúlyozni. Tisztában vagyunk azzal, hogy az elkövetkező időszak nem lesz könnyű, ám ha a már megszokott minőségi munkát produkáljuk — márpedig feltétlenül erre törekszünk —, akkor nincs különösebb félnivalónk .. . Sárhegyi István adjon, ipari ágazatot létesített. A varrodában 150 ezer nyári-téli sapkát készít 50 asszony különböző testületeknek, s a MÁV dolgozóinak. A bedolgozó tevékenység félmillió forinttal növeli a közös nyereséget. (Fotó: Szabó Sándor) Téli sapkák Kömlőröl Komlón a helybélieknek nagyrészt a Május 1. Mező- gazdasági Termelőszövetkezet biztosít munkalehetőséget. A közös gazdaság, hogy a szövetkezeti tagoknak munkát Fa- és bútoripari napok Eperben A többéves hagyománynak megfelelően ebben az évben is megrendezik Egerben a fa- és bútoripari napokat. Az ünnepélyes megnyitót tegnap délelőtt a MTESZ székházában Kara Tibor, a Faipari Tudományos Egyesület elnöke tartotta. A program sorában dr. Cseh József ipari miniszter- helyettes tartott előadást. A gazdasági reform és az ipar- fejlesztés céljainak és feladatainak kapcsolata a cél- és eszközrendszer tükrében címmel. Ezt követően kérdésekre, hozzászólásokra válaszolt. Délután Lukács József, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője beszélt az általános forgalmi adó bevezetésének hatásáról és a vállalatok feladatairól, majd a résztvevők megvitatták, a témát. Ma kül- és belkereskedelmi kérdésekkel folytatódik a fa- és bútoripari napok programja.
