Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-31 / 308. szám
f NÉPÚJSÁG, 1987. december 31., csütörtök Hatvanöt éves az Operett Színház A Csárdáskirálynőt újra felújították. A ké pen Németh Sándor és Zsadon Andrea Az operett 1860-ban jelent meg Magyarországon. A Nemzeti Színházban november 21-én mulatták be Offenbach Eljegyzés lám- p afénynél című operettjét Szigligeti Ede, a jeles drámaíró rendezésében. A mű- laj egy csapásra csatát nyert, meghódította a közönséget, s egyre népszerűbbé vált. 1903-ban megnyílt a Király Színház, melyet kizárólag operettek előadására építettek, s 1929-ben a Blaha Lujza Színház is e műfajnak adott otthont, A két színház operett- vetélkedéséhez hamarosan csatlakozott egy harmadik, 1922 karácsonyán nyitotta meg kapuit a Fellner és Hellmer cég. által tervezett Fővárosi Színház. (A neves osztrák építészek tervezték a Népszínház, a Vígszínház és a kecskeméti színház épületeit js.j. A Nagymező utcai színház 1894-ben épült, eredetileg orfeum céljaira, mígnem 1922-ben egy amerikai vállalkozó, Ben Blumenthal — a Vígszínház akkori tulajdonosa — megvette. Az asztalokat .kidobálták a nézőtérről, helyükre széksorok kerültek, majd az átalakítás után. 1922. december 23-án felment a függöny. s megnyithatta kapuit a Fővárosi Színház, amely csak három hónappal később vett fel a Fővárosi Operett Színház nevet. Az ünnepi est prológussal kezdődött. Gombaszögi Frida állt a közönség elé. „Sötét idők gyászával bús szívedben. Ünnepre gyűlsz, ma árva Budapest, Áll az új színház, már függönye lebben. Legyen valóban ünnep ez az est" — kezdte a prológot. Ezt követően • került színre az Olivia hercegnő, Butkay Ákos. Földes Imre és Bródy Miksa operettje. A szereposztás sokat ígérő volt: Kosáry Emmi, — aki a Csárdáskirálynő pesti premierjén a primadonna szerepét játszotta — Király Ernő és Halmay Tibor neve szerepelt elöl a plakáton. Halmay személyében az. előadás új táncoskomikust avatott. Bemutatkozása sikeres volt. ám ugyanakkor balszerencsés is. mert az. első felvonás fináléjában kificamította a bokáját. Nagy fájdalmai ellenére a darabot hősiesen végigjátszotta. s a közönség semmit sem vett észre a balesetből Az Olivia hercegnő nem aratott nagy sikert, hamarosan lekerült a színről, s mivel a színháznak nem volt önálló gárdája, eleinte többnyire más színházak — főként a Víg társulata szerepelt színpadán. Az igazgatók sűrűn követték egymást. Koboz Imre után Faludi Sándor jött, utána a neves komikus, Kabos Gyula lett a direktor, ám ö egy év múlva csődöt jelentett, és Sebestyén Gé za állt a színház élére. 1942-től 44-ig a kiváló zeneszerző, Fényes Szabolcs volt a direktor, s a felszabadulás után ismét ő vezette a Fővárosi Operett Színházat. Az első bemutató — mi is lehetett volna más? — a Csárdáskirálynő volt, melynek szinrevitelét Zamercev vezérőrnagy. Buda^sst katonai városparancsnoka ..rendelte meg", mivel Kálmán Imre egyike volt a legnépszerűbb zeneszerzőknek a Szovjetunióban. Amikor először láttam A tűzön nincs átkelés című filmet, azonnal besoroltam legnagyobb szovjet filmélményeim — a Szállnak a darvak, az Emberi sors, a Ballada a katonáról, A negyvenegyedik — közé. Felfedeztem magamnak két csodálatos embert, Gleb Panfilov rendezőt, és Inna Csurikova színésznőt. Igyekeztem róluk minél többet megtudni,, és minden újabb — legtöbbször közös alkotásukat megnézni. Alkotást írok, mert Csurikova — a világ egyik legnagyobb színésznője, és ezt nem én állapítottam meg — minden egyes filmjüknek majdhogynem egyenrangú alkotótársa. Gleb Pflnfilov december 21-én volt ,50 éves, és a mai szovjet, filmművészet egyik legmarkánsabb egyénisége. Életrajz helyett hadd idézFényes Szabolcsot Gáspár Margit követte. akinek igazgatása alatt tekintélyes művészi rangot vívott ki a színház. Űj zeneszerzők és új szövegírók kaptak bemutatkozási lehetőséget. Há- mos György, Barabás Tibor, Gádor Béla és mások írtak operettlibrettókat, s Gáspár Margit hívására megjelentek a régi mesterek: Békeffy István, Kellér Dezső, s a többiek is. Bródy Tamás, Kerekes János, Sárközy István, Vincze Ottó, Fényes Szalbolcs és más komponiszek néhány mondatot egy tíz évvel ezelőtti interjúból: — Hol született? — Magnyitogorszkban, az Ural vidékén. — Mérnöki tanulmányokat folytatott? — Igen, gyógyszeripari mérnök vagyok. Nagyon szeretem a mesterségemet. Amikor nehézségeim támadnak, kedvem lenne mindent otthagyni, és visszatérni régi foglalkozásomhoz. Csakhogy, ha nem sikerül valami. megmakacsolom magam, és még inkább meg akarom valósítani.'' Aztán Komszomol-funk- cionárius lett. Egyszer moziba ment, megnézte a Szállnak a darvakat. Más emberként jött ki az előadásról: eltökélte, hogy a filmnek szánja az életét. Amatőrfilmezéssel kezdte, aztán 1960-ban beiratkozott ták művei mellett Duna- j evszkij, Miljutyin művei arattak sikert, ami nem volt véletlen, hiszen olyan nevek fémjelezték ezeket az előadásokat, mint Hon- thy Hanna, Feleki, a két Lataibár, Bilicsi, Keleti László, Németh Marika, Kiss Manyi, Fejes Teri, Csákányi László, Sárdy János, Sennyei Vera. Napjainkban az operett mellett megjelent a műsoron a musical is, s az Operett Színház nemcsak idehaza közkedvelt, hanem Moszkvában az Állami Főiskola operatőr szakára. S röviddel az annyira áhított diploma kézhez vétele előtt érdeklődése a rendezés felé fordult. Űjra kezdte a tanulást. Jött 1967, és az ifjú rendező kezéből kikerült az első önálló film: A tűzön nincs átkelés. Ekkor kezdődött , ,so rs közösség ü k' ’ Inna Csurikovával, aki Tyotkinát játszotta. A magyar közönség figyelemmel követhette sorsukat, művészetüket, hisz filmjeik — A kezdet, Szót kérek, Vász- sza, Téma stb. — eljutottak a magyar mozikba és a televízió képernyőjére. Panfilov szerencsésnek vallja magát, hisz olyan mesterek tanították a Főiskolán, mint Geraszimov, Rajzman, Romm, Trauberg, Jutkevics. És mert „főiskolán kívül” olyan művészek hatottak rá, mint Bergman Fellini, Bunuel, Kuroszava és Visconti — bár semmitől sem óvakodott inkább, semmint hogy bármelyiküket utánozza. Sikerült önálló stílust kialakítania. Ez év tavaszán a szovjet lapok hírt adtak arról, hogy külföldön is. Bejárták a világot, legutóbb három hónapig vendégszerepeitek az NSZK-ban — telt házak előtt. Amikor fennállásuk 65 évfordulóját ünnepük, éppen egy új mű magyarországi bemutatóján ment fel a függöny. A Mennyből a telefon Trovajoli—Fiastri —Garieni és Gíovannini olasz szerzők musicaljét tűzték műsorra, s a pénztár fölött mint évtizedek óta mindig, most is kint a tábla: Minden jegy elkelt! K. Gy. Panfilov hozzáfogott Gorkij Anya című regényének megfilmesítéséhez. A szovjet alkotók már háromszor vitték filmre ezt a könyvet, de Panfilov az eddigiektől alapjában különböző változatot akar készíteni. A szerző más műveit és egyéb dokumentumokat is fel kíván használni. Ezek legfontosabbika a Betiltott emberek — ez lesz a film címe is — című emlékirat, amelyet Pjotr Zalanov munkásforradalmár írt. Gorkij számára ez a Zalanov szolgált Pavel Vlaszov prototípusául. Az anyát természetesen Csurikova játssza. Munkatársai szerint Panfilov forgatás közben elárasztja környezetét energiával. tanácsokat ad és közben olyan, mint egy nyitott könyv: jellemének legtitkosabb oldalait js fel lehet fedezni. Amit eddig Gleb . Panfilov „letett az asztalra": érték. Kívánjuk, hogy még sok szép, érdekes, értékes alkotással gazdagítsa a szovjet és az egyetemes film- művészetet. Gleb Panfilov fél évszázada Képünkön: a rendező Csurikovával ( i Szül mából rkp. 1 Szol te el elé. K sikerr rém / nem/.< í har lóság! neves szeru tára. irány; Net vett r Alá Fotón ki Ta lelet! meg S zázévesek lennének — ha élnének. De ez a matuzsálemi kor manapság egyre ritkább, és ha eléri is valaki, az rendszerint nem művészember, hisz ők majdnem kivétel nélkül két végén égetik életük gyertyáját. Feltámadt bennem a kíváncsiság, most az új esztendő küszöbén: vajon kik azok a színészek-rendezők, akik 1988-ban töltenék be a 100. életévüket? Bizony, át kellett böngésznem néhány lexikont, mire összeszedtem egy csomó nevet, köztük olyanokat, akikről —• nem szégyellem bevallani — sohasem hallottam. Ezért aztán inkább azokat választottam ki, akiket ismerek, és akikről feltételezem, hogy az olvasók — legalábbis az idősebbek — is hallottak már. Kezdjük a magyarokkal. Nagy Adorján Kolozsvárról került 1919-ben a Nemzeti Színházba. Kitűnő beszédkultúrájú művész volt, aki nemcsak játszott, hanem 1925-től tanított is a Szín- művészeti Akadémián, és a szép magyar beszédet oktatta az egyetemen. Rendezései közül néhány: A fösvény. Proletárok, És• Pippa táncolt. 68 éves korában hunyt el, 1956-ban. Petráss Sári korának népszerű operettprimadonnája volt. A Vígszínházból indult. aztán világjáró művész lett — mint ma is nem egy operettszinészünk — játszott Berlinben, Bécsben, Londonban, sőt, amerikai színpadokon is. 1915-től ismét itthon élt és játszott. 1930-ban autószerencsétlenség következtében vesztette életét. Mindössze 42 évet élt. Toronyi Imrét „beszédmű- vésznek" titulálta az akkori sajtó. Több fővárosi színpadon lépett fel. Feljegyezték, hogy Shaw Szent Johannájában az Inkvizítor 15 perces szövegét olyan virtuózán oldotta meg, hogy a közönség szűnni nem akaró ovációval ünnepelte. Simonyi Mária, vidéki és pesti színpadok színésznője élete legnagyobb sikerét Romain Rolland A szerelem és halál játéka című darabjának Sophie-jaként aratta. A Maurice Chevalier 75 éves korában Menny Porten (MTI-fotó — KSj korabeli kritika a realista stílus, az idegéletet élő, érzéki, modern nő legnemesebb interpretálójaként üdvözölte, akinek játékát a természetesség, a bensőséges egyszerűség és a szép magyar beszéd jellemezte. 1926- ban Móricz Zsigmond felesége lett, attól kezdve csak szerepekre szerződött, főleg férje darabjaiban. Hazánkfia, de távolba szakadt, Kertész Mihály, aki Michael Curtis néven lett világhírű, Oscar-dijas hollywoodi rendező. Budapesten született, Pécsett és Szegeden. majd a Magyar Színházban volt bonviván. 1912- ben került a filmhez, dániai tanulmányútja során főszereplője és rendezőasszisztense volt az Atlantis című produkciónak. 1918 őszéig Magyarországon 30 filmet forgatott, Bécsbe, majd Hollywoodba ment. ahol a Warner fivéreknél főleg látványos történelmi és vadnyugati filmeket készített: Robin Hood, Aranyváros, Szerelem és vérpad, Hét tenger ördöge. A második világháború idején több antifasiszta produkciót forgatott, például a Casablancát. Oroszhon is adott fiaiból Hollywoodnak. Például Irving Berlint, aki Szibériában v>” • • Százéves fi. ■' ■ fi . -- :• , . ■ • született és gyermekként került a tengerentúlra. New York-i éttermekben lépett fel, játszott, énekelt, komponált. Aztán zenét tanult és hivatásos zeneszerző lett. Több mint 800 dalt szerzett, a 30-as évektől az egyik legnépszerűbb filmzeneíró. ö komponálta a többi között az Alexander's Ragtime Band, a Dalol a flotta zenéjét. Az egykori Szentpétervár szülötte Al Jolson, aki cirkuszban kezdte, varietékben folytatta tevékenységét, főleg néger maszkban énekelte dzsesszszámait. A hangosfilmre szerződött Hollywoodba, ahol eljátszotta Az éneklő bolond címszerepét, amelynek slágere, a Sonny Boy világhírű lett. Másik nagyon híres filmje A dzsesszénekes. BmBEBBmBHDBBBDBn Az Operett Színház épülete — ma
