Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

f NÉPÚJSÁG, 1987. december 31., csütörtök Hatvanöt éves az Operett Színház A Csárdáskirálynőt újra felújították. A ké pen Németh Sándor és Zsadon Andrea Az operett 1860-ban je­lent meg Magyarországon. A Nemzeti Színházban no­vember 21-én mulatták be Offenbach Eljegyzés lám- p afénynél című operettjét Szigligeti Ede, a jeles drá­maíró rendezésében. A mű- laj egy csapásra csatát nyert, meghódította a kö­zönséget, s egyre népsze­rűbbé vált. 1903-ban megnyílt a Ki­rály Színház, melyet kizá­rólag operettek előadására építettek, s 1929-ben a Blaha Lujza Színház is e műfajnak adott otthont, A két színház operett- vetélkedéséhez hamarosan csatlakozott egy harmadik, 1922 karácsonyán nyitotta meg kapuit a Fellner és Hellmer cég. által terve­zett Fővárosi Színház. (A neves osztrák építészek tervezték a Népszínház, a Vígszínház és a kecskeméti színház épületeit js.j. A Nagymező utcai színház 1894-ben épült, eredetileg orfeum céljaira, mígnem 1922-ben egy amerikai vál­lalkozó, Ben Blumenthal — a Vígszínház akkori tulaj­donosa — megvette. Az asztalokat .kidobálták a nézőtérről, helyükre szék­sorok kerültek, majd az átalakítás után. 1922. de­cember 23-án felment a függöny. s megnyithatta kapuit a Fővárosi Színház, amely csak három hónappal később vett fel a Fővárosi Operett Színház nevet. Az ünnepi est prológus­sal kezdődött. Gombaszögi Frida állt a közönség elé. „Sötét idők gyászával bús szívedben. Ünnepre gyűlsz, ma árva Budapest, Áll az új színház, már füg­gönye lebben. Legyen valóban ünnep ez az est" — kezdte a prológot. Ezt követően • került szín­re az Olivia hercegnő, Butkay Ákos. Földes Imre és Bródy Miksa operettje. A szereposztás sokat ígérő volt: Kosáry Emmi, — aki a Csárdáskirálynő pesti premierjén a primadonna szerepét játszotta — Király Ernő és Halmay Tibor ne­ve szerepelt elöl a plaká­ton. Halmay személyében az. előadás új táncoskomi­kust avatott. Bemutatkozása sikeres volt. ám ugyanak­kor balszerencsés is. mert az. első felvonás fináléjában kificamította a bokáját. Nagy fájdalmai ellenére a darabot hősiesen végigját­szotta. s a közönség semmit sem vett észre a balesetből Az Olivia hercegnő nem aratott nagy sikert, hama­rosan lekerült a színről, s mivel a színháznak nem volt önálló gárdája, eleinte többnyire más színházak — főként a Víg társulata szerepelt színpadán. Az igazgatók sűrűn kö­vették egymást. Koboz Imre után Faludi Sándor jött, utána a neves komikus, Ka­bos Gyula lett a direktor, ám ö egy év múlva csődöt jelentett, és Sebestyén Gé za állt a színház élére. 1942-től 44-ig a kiváló zeneszerző, Fényes Sza­bolcs volt a direktor, s a felszabadulás után ismét ő vezette a Fővárosi Operett Színházat. Az első bemutató — mi is lehetett volna más? — a Csárdáskirálynő volt, mely­nek szinrevitelét Zamercev vezérőrnagy. Buda^sst ka­tonai városparancsnoka ..rendelte meg", mivel Kál­mán Imre egyike volt a legnépszerűbb zeneszerzők­nek a Szovjetunióban. Amikor először láttam A tűzön nincs átkelés című filmet, azonnal besoroltam legnagyobb szovjet filmél­ményeim — a Szállnak a darvak, az Emberi sors, a Ballada a katonáról, A negyvenegyedik — közé. Fel­fedeztem magamnak két csodálatos embert, Gleb Panfilov rendezőt, és Inna Csurikova színésznőt. Igye­keztem róluk minél többet megtudni,, és minden újabb — legtöbbször közös alkotásukat megnézni. Al­kotást írok, mert Csurikova — a világ egyik legna­gyobb színésznője, és ezt nem én állapítottam meg — minden egyes filmjüknek majdhogynem egyenrangú alkotótársa. Gleb Pflnfilov december 21-én volt ,50 éves, és a mai szovjet, filmművészet egyik legmarkánsabb egyénisége. Életrajz helyett hadd idéz­Fényes Szabolcsot Gáspár Margit követte. akinek igazgatása alatt tekintélyes művészi rangot vívott ki a színház. Űj zeneszerzők és új szövegírók kaptak bemu­tatkozási lehetőséget. Há- mos György, Barabás Tibor, Gádor Béla és mások írtak operettlibrettókat, s Gáspár Margit hívására megjelen­tek a régi mesterek: Bé­keffy István, Kellér Dezső, s a többiek is. Bródy Tamás, Kerekes János, Sárközy Ist­ván, Vincze Ottó, Fényes Szalbolcs és más komponis­zek néhány mondatot egy tíz évvel ezelőtti interjú­ból: — Hol született? — Magnyitogorszkban, az Ural vidékén. — Mérnöki tanulmányo­kat folytatott? — Igen, gyógyszeripari mérnök vagyok. Nagyon szeretem a mesterségemet. Amikor nehézségeim támad­nak, kedvem lenne mindent otthagyni, és visszatérni régi foglalkozásomhoz. Csakhogy, ha nem sikerül valami. megmakacsolom magam, és még inkább meg akarom valósítani.'' Aztán Komszomol-funk- cionárius lett. Egyszer mo­ziba ment, megnézte a Szállnak a darvakat. Más emberként jött ki az elő­adásról: eltökélte, hogy a filmnek szánja az életét. Amatőrfilmezéssel kezdte, aztán 1960-ban beiratkozott ták művei mellett Duna- j evszkij, Miljutyin művei arattak sikert, ami nem volt véletlen, hiszen olyan nevek fémjelezték ezeket az előadásokat, mint Hon- thy Hanna, Feleki, a két Lataibár, Bilicsi, Keleti László, Németh Marika, Kiss Manyi, Fejes Teri, Csákányi László, Sárdy Já­nos, Sennyei Vera. Napjainkban az operett mellett megjelent a műso­ron a musical is, s az Operett Színház nemcsak idehaza közkedvelt, hanem Moszkvában az Állami Fő­iskola operatőr szakára. S röviddel az annyira áhított diploma kézhez vétele előtt érdeklődése a rendezés felé fordult. Űjra kezdte a tanu­lást. Jött 1967, és az ifjú rendező kezéből kikerült az első önálló film: A tű­zön nincs átkelés. Ekkor kezdődött , ,so rs közösség ü k' ’ Inna Csurikovával, aki Tyotkinát játszotta. A ma­gyar közönség figyelemmel követhette sorsukat, művé­szetüket, hisz filmjeik — A kezdet, Szót kérek, Vász- sza, Téma stb. — eljutot­tak a magyar mozikba és a televízió képernyőjére. Panfilov szerencsésnek vallja magát, hisz olyan mesterek tanították a Fő­iskolán, mint Geraszimov, Rajzman, Romm, Trauberg, Jutkevics. És mert „főisko­lán kívül” olyan művészek hatottak rá, mint Bergman Fellini, Bunuel, Kuroszava és Visconti — bár semmitől sem óvakodott inkább, semmint hogy bármelyikü­ket utánozza. Sikerült ön­álló stílust kialakítania. Ez év tavaszán a szovjet lapok hírt adtak arról, hogy külföldön is. Bejárták a világot, legutóbb három hónapig vendégszerepei­tek az NSZK-ban — telt házak előtt. Amikor fennállásuk 65 évfordulóját ünnepük, ép­pen egy új mű magyaror­szági bemutatóján ment fel a függöny. A Mennyből a telefon Trovajoli—Fiastri —Garieni és Gíovannini olasz szerzők musicaljét tűzték műsorra, s a pénztár fölött mint évtizedek óta mindig, most is kint a tábla: Min­den jegy elkelt! K. Gy. Panfilov hozzáfogott Gorkij Anya című regényének megfilmesítéséhez. A szovjet alkotók már háromszor vit­ték filmre ezt a könyvet, de Panfilov az eddigiektől alapjában különböző vál­tozatot akar készíteni. A szerző más műveit és egyéb dokumentumokat is fel kí­ván használni. Ezek leg­fontosabbika a Betiltott emberek — ez lesz a film címe is — című emlékirat, amelyet Pjotr Zalanov munkásforradalmár írt. Gorkij számára ez a Zala­nov szolgált Pavel Vlaszov prototípusául. Az anyát természetesen Csurikova játssza. Munkatársai szerint Pan­filov forgatás közben el­árasztja környezetét energiá­val. tanácsokat ad és köz­ben olyan, mint egy nyi­tott könyv: jellemének leg­titkosabb oldalait js fel lehet fedezni. Amit eddig Gleb . Panfi­lov „letett az asztalra": ér­ték. Kívánjuk, hogy még sok szép, érdekes, értékes alkotással gazdagítsa a szov­jet és az egyetemes film- művészetet. Gleb Panfilov fél évszázada Képünkön: a rendező Csurikovával ( i Szül mából rkp. 1 Szol te el elé. K sikerr rém / nem/.< í har lóság! neves szeru tára. irány; Net vett r Alá Fotón ki Ta lelet! meg S zázévesek lennének — ha élnének. De ez a matuzsálemi kor ma­napság egyre ritkább, és ha eléri is valaki, az rendsze­rint nem művészember, hisz ők majdnem kivétel nélkül két végén égetik életük gyer­tyáját. Feltámadt bennem a kíváncsiság, most az új esz­tendő küszöbén: vajon kik azok a színészek-rendezők, akik 1988-ban töltenék be a 100. életévüket? Bizony, át kellett böngésznem né­hány lexikont, mire össze­szedtem egy csomó nevet, köztük olyanokat, akikről —• nem szégyellem bevallani — sohasem hallottam. Ezért az­tán inkább azokat válasz­tottam ki, akiket ismerek, és akikről feltételezem, hogy az olvasók — legalábbis az idősebbek — is hallottak már. Kezdjük a magyarokkal. Nagy Adorján Kolozsvárról került 1919-ben a Nemzeti Színházba. Kitűnő beszéd­kultúrájú művész volt, aki nemcsak játszott, hanem 1925-től tanított is a Szín- művészeti Akadémián, és a szép magyar beszédet oktat­ta az egyetemen. Rendezései közül néhány: A fösvény. Proletárok, És• Pippa tán­colt. 68 éves korában hunyt el, 1956-ban. Petráss Sári korának nép­szerű operettprimadonnája volt. A Vígszínházból in­dult. aztán világjáró művész lett — mint ma is nem egy operettszinészünk — játszott Berlinben, Bécsben, London­ban, sőt, amerikai színpado­kon is. 1915-től ismét itt­hon élt és játszott. 1930-ban autószerencsétlenség követ­keztében vesztette életét. Mindössze 42 évet élt. Toronyi Imrét „beszédmű- vésznek" titulálta az akko­ri sajtó. Több fővárosi szín­padon lépett fel. Feljegyez­ték, hogy Shaw Szent Jo­hannájában az Inkvizítor 15 perces szövegét olyan vir­tuózán oldotta meg, hogy a közönség szűnni nem aka­ró ovációval ünnepelte. Simonyi Mária, vidéki és pesti színpadok színésznője élete legnagyobb sikerét Ro­main Rolland A szerelem és halál játéka című darabjá­nak Sophie-jaként aratta. A Maurice Chevalier 75 éves korában Menny Porten (MTI-fotó — KSj korabeli kritika a realista stílus, az idegéletet élő, ér­zéki, modern nő legneme­sebb interpretálójaként üd­vözölte, akinek játékát a természetesség, a bensőséges egyszerűség és a szép ma­gyar beszéd jellemezte. 1926- ban Móricz Zsigmond fele­sége lett, attól kezdve csak szerepekre szerződött, főleg férje darabjaiban. Hazánkfia, de távolba sza­kadt, Kertész Mihály, aki Michael Curtis néven lett világhírű, Oscar-dijas holly­woodi rendező. Budapesten született, Pécsett és Szege­den. majd a Magyar Szín­házban volt bonviván. 1912- ben került a filmhez, dániai tanulmányútja során fősze­replője és rendezőassziszten­se volt az Atlantis című pro­dukciónak. 1918 őszéig Ma­gyarországon 30 filmet for­gatott, Bécsbe, majd Holly­woodba ment. ahol a War­ner fivéreknél főleg látvá­nyos történelmi és vadnyu­gati filmeket készített: Ro­bin Hood, Aranyváros, Sze­relem és vérpad, Hét tenger ördöge. A második világhá­ború idején több antifasisz­ta produkciót forgatott, pél­dául a Casablancát. Oroszhon is adott fiaiból Hollywoodnak. Például Ir­ving Berlint, aki Szibériában v>” • • Százéves fi. ■' ■ fi . -- :• , . ■ • született és gyermekként ke­rült a tengerentúlra. New York-i éttermekben lépett fel, játszott, énekelt, kom­ponált. Aztán zenét tanult és hivatásos zeneszerző lett. Több mint 800 dalt szerzett, a 30-as évektől az egyik leg­népszerűbb filmzeneíró. ö komponálta a többi között az Alexander's Ragtime Band, a Dalol a flotta zené­jét. Az egykori Szentpétervár szülötte Al Jolson, aki cir­kuszban kezdte, varietékben folytatta tevékenységét, fő­leg néger maszkban énekel­te dzsesszszámait. A han­gosfilmre szerződött Holly­woodba, ahol eljátszotta Az éneklő bolond címszerepét, amelynek slágere, a Sonny Boy világhírű lett. Másik nagyon híres filmje A dzsesszénekes. BmBEBBmBHDBBBDBn Az Operett Színház épülete — ma

Next

/
Oldalképek
Tartalom