Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-31 / 308. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 31., csütörtök 9. S> Kálmán <1887—t»76> születésének századik évfordulója alkat- rmlékkiállításl rendezett a Budapesti futóklub (Bp. V.. Belgrad V. e.). sv Kálmán HMMi-ban kereskedelmi érettségi után. fiatalon jegyez- nagát a fényképezéssel Unsz évi tanulás után lepett a közönség jutásokon főleg liangulatkepei, tané és aktfelvételei szerepeltek Újszerű megoldásként a/ akt fényképezésekor kilépett a müte •t falai közül. Szabadban, természeti környezetben készült képei íözileg is nagy sikert arattak. Mély humanizmusa áttört a kor. ineas évek könnyed, tetszetős ábrázolási módján. Őszinte, a va- r. jobban kötődő látásmód ja kiemeli a magyaros stílusban dolgozó iortársai közül. 1913-tól rendszeresen járta az országot, az egy mberek örömének és bánatának krónikása. Számos müve előfu talán inspirálója a magyar fotóművészet másik nagy. jelentős ának a szoeiofotónak •en évi munkássága alatt öt világrész 988 nemzetközi kiállításán ti: 11 arany, ti ezüst, és számos bronzérmet nyert, tó tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, a Nemzetközi vész. Szövetség E. FIAP kitüntetettje. 80. születésnapján az Elnö es a Munka Érdemrenddel tüntette ki. A Budapest Fotóklub tisz i örökös tagjának, Szöllösy Kálmánnak, most másodszor rendezi Hutását. ezúttal születésének századik évfordulójára emlékezve. A kovbojok születése Beszélgetés Schiffer Pállal és Havas Gáborral Képeinken: jelenetek a Kovbojok című film bői (Buray Zsuzsa és Götze Krisztina felvételei — KS) Néhány napja mutatták be a hazai filmszínházak Havas Gábor—Schiffer Pál új dokumentumfilmjét, a Kovbojokat. A film története azt elemzi, miképp fullad kudarcba öt ember kitörési kísérlete. — Még 1981 őszén kezdtem el foglalkozni egy archaizálásra szánt film tnegvalósításáíval, amely a magyar paraszti élet változásait kívánta megörökíteni — mondta Schiffer Pál rendező, a filmgyár vágószobájában, ahol a forgatókönyv,íróval, Havas Gáborral együtt vállalta ezt a beszélgetést. — Kezdetben tehát csak múzeumi célokra akartunk forgatni. — A magyar falu megváltoztatta arculatát — veszi át a szót a forga tókönyv- iró-szociolctgus. — Napjainkban fokozatosan eltűnnek a még itt levő hagyományos paraszti életformák. S nekünk most, a huszonnegyedik órában sürgősen meg kell keresnünk mindazokat, akik még velünk együtt itt élnek a jelenben. — Hol keresték meg az országban az ehhez szükséges helyszíneket? — Három helyszint választottunk ki a forgatáshoz. Az első egy alföldi község: Dunapataj, hagyományos termelési szerkezettel. A második 'Szentes, ahol a kertészkedést vállalkozási formát találtuk meg. Mindkét ,helyszínen — folytatta a rendező — á paraszti életformát kutattuk. A falusi társadalmat. Szakértők, szociológusok és közgazdászok segítettek bennünket filmeseket. Már a forgatás első napjaiban kiderült: a téma önálló dokumentum- filmet kínál. Nem kell húsz évre elraktároznunk az anyagot. Az első forgatási év végére {1981—1982) a zselici interjúkból készült el a ^Nyugodjék békében című első dokumentum film, amely egy idős, 76 éves asszony története. Felbecsülhetetlen értékű anyagot szolgáltat a 'Zselicség társadalmi szerkezetének változásairól. — Ilyen „véletlen” alakította ki a következő filmjüket is? — Igen. A kertészkedésről forgatott ,;dokumentum- anyagunkból nőtt ki a Földi paradicsom, amely egy kertész próbálkozásairól szól, aki lecsúszott gazdaként megpróbál újra felkapaszkodni a társadalom ranglétráján. Ez a téma is önmagát kínálta. — És ezzel elérkeztünk most bemutatott négyórás dokumentumfilmünkhöz, a Kovbojokhoz. — A Kovibojokat már kezdettől forgattuk az jba- fai és a zselici helyszíneken. A harmadik forgatási évbén akadtunk rá az úgynevezett tehénkihelyezési akcióra; egy termelőszövetkezet teheneit bérbe adta néhány vállalkozónak. Ebben a témában is ott rejlett rögtön egy újabb film lehetősége. — A harmadik helyszín a Kovbojok földje — veszi át ismét a szót Havas Gá~ bor szociológus — dombos, völgyes vidék, ahol a paraszti létezés feltételei igen nehezek. A vidékre jellemzők voltak az erőteljes nemzetiségi mozgások. Az eredeti paraszti struktúra felbomlott. Az itt élők számára különösen súlyos helyzetet teremtett a rájuk kényszerített, szelektív te- lépüléspolitika, a kolhozo- sítás. Az őslakosság elmenekült a vidékről, s akik helyükbe jöttek a szegénység megtartó ereje révén próbáltak megkapaszkodni a pusztuló épületek között. Infrastruktúrát itt nem építettek ki, s az ipari civilizációs körülmények jóval alatta maradtak az országos átlagnak. — Kik tehát a hazai kovbojok ? — Huszonöt-harminc év közötti téesz-alkalmazottak (valaha ebből a rétegből kerültek ki a mezőgazdasági cselédek). ök azok. akik megpróbálják az önálló gazdálkodást. De ez nem sikerül nekik. — Még több film is ki kerekedett a paraszti életforma kutatásából? — Igen. Közben még egy dokumentumfilmet készítettünk. A dunapataji tartózkodásunk során egy családra összpontosítottunk. Ez lett a Dávid család, amit a televízió négy részletben mutatott be. És most fejeztük be A Dunánál című filmünket, amely egy nemzedék sorsát próbálja követni. — Ezék a vállalkozások meglehetősen kedvező körülmények között, szabadon, kötöttségek nélkül készültek. — Csakis így érdemes dokumentumfilmet forgat ni. Kötöttségek nélkül. A film így a valóság megismerésének eszközévé válik. A témák, a történések szinte maguktól, fantasztikus gazdagságban bújnak elő. — A kovbojok hogy tűrték a forgatást? A filmet látva ugyanis az az érzésünk. hogy rendkívül természetesen közvetlenül nyilvánulnak meg. mintha a közelükben nem is lenne kamera. — Valóban így van. Szoros kapcsolatban álltunk szereplőinkkel. A gondot az jelentette csupán számunkra, hogy mit kell félretennünk a gazdag kínálatból, és hogy mindig ott legyünk, ahol és amikor fontos dolgok történnek. — Tehát nincsenek re- kon.struáílt jelenetek? — Nincsenek! Ezekkel az emberekkel ilyesmire nem is gondolhattunk. — Végül ,milyen következtetést vont le Schiffer Pál rendező a Kovbojok lefor- gatása után? A nézőben óhatatlanul az az érzés támad, hogy nem csak egy kudarcra ítélt vállalkozást akart bemutatni. — Én elsősorban öt ember sorsát követtem a felvevőgéppel. A boldogság- keresésüket, az életüket, azt, hogy miként akarnak változtatni sorsukon, a vágyaikat, a csalódásaikat ... Ez a film igazi szándéka és érdekessége. Ez rejlik a „vállalkozás” mögött. Emberek, akik megpróbálnak kitörni a társadalom mélyebb rétegeiből A film alapkérdése természetesen az. hogy van-e egyáltalán esélyük a jelenlegi körülmények között'.’ Sajnos, mint ez bebizonyosodott, az esélyek minimálisak. — Tudnak-e ma filmhőseik további sorsáról? — De még mennyire, hogy tudunk! Két év eltelte után újra megkerestük mind az öt embert, és le is filmeztük őket új helyzetükben. Valamennyien — miután kudarcot vallottak — visszasüllyedtek bérmunkásokká. Csak egyetlenegy csinált közülük viszonylagos karriert: börtönőr lett. Sz. B. HB zínészek ■Ivan Mosjoukin ugyancsak orosz születésű. Először jogot tanult, aztán színészetet. 1911-ben játszott a Kreutzér szonáta első filmfeldolgozásában. 1920-ban Franciaországba emigrált, majd Hollywood, az UFA. majd újra Párizs következett A 30-as években népszerűsége hanyatlani kezdett. 1939- ben halt meg. elborult elmével, elfeledve. Leghíresebb szerepei közé tartozott, Kean, a színész, Sztrogoff Mihály, Casanova. Irt és rendezett is. Harry Liedtke német színész kereskedőnek tanult, majd vidéki kis színpadokon át vezetett útja a berlini Deutsches Theaterhez. 1911- ben kezdett filmezni, a partnere volt Pala N egrinek és Henny Portennek. 1925— 30. között 55 filmben játszott. 1945 májusában halt meg. Rosan például a német és osztrák színpadok üdvöskéje volt. Egyik legnagyobb filmsikerét A Noszty fiú esete Tóth Marival egyik filmváltozatában aratta. Nagy siker volt a Szerelem háromnegyed ütemben című filmje is. Még a 60-as években is forgatott, 1963-ban bekövetkezett haláláig. 1888-ban született Gustaf Molander svéd rendező is. Helsinkiben látta meg a napvilágot, de 1911-től StockHenny Porten Ásta Nielsennel az Inri című filmben 1923-ban Henny Porten is 1988-as születésű — ha igaz. Mert más források 1890-et jelölik születése évéül. Az egyik legnépszerűbb német színésznő volt, és producer, gyenge némafilmek sztárja. 1933 után tevékenysége beszűkült, mert kitartott zsidó férje mellett. 1945 után visszatért a filmhez, a DEFA- nál forgatott, a Scouderi kisasszonyban mi is láthattuk. 1960-ban hunyt el. Maurice Chevalier szalmakalapos, mosolygós figuráját az egész világon ismerték. Zenés szórakozóhelyeken lépett fel, az ugyancsak híres Mistinguette partnere volt. Legnagyobb filmsikereit 1929 és 1939 között aratta, mint Jeanette MacDonald partnere, filmoperettekben. 1958- ban Oscarral tüntették ki több mint fél évszázados tevékenységéért. 1972-ben hunyt el. ■ Magyar vonatkozást persze mindig lehet találni. Annie hóimban élt és dolgozott, forgatókönyveket írt és rendezett. Nevéhez fűződik a többi között az Intermezzo első változata, és a Dal a tűzpiros virágról megfilmesítése. amit 1918-ban. majd 1957-ben is elkészített. Nevezetes arról is, hogy tanítványai közé tartozott Greta Garbo. Erdős Márta ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Izöllősy Kálmán fotói Vihar a pusztán (1938) — fen) ★ Repülő libák (1931) — középen ★ Testvérek (1936) — bal- ra Kertész Mihály
