Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-29 / 306. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 29., kedd 3. LAPUNK NAPIRENDJÉN HBIHH ■■«■ill—liM EGER Közérdekű fórumsorozatunk mostani témájául a megyeszékhelyet választottuk, de szeretnénk ugyanígy városaink és nagyobb településeink laikóinak gondjaira visszatérni. Igazolta elképzeléseinket az a sok levél és telefon, amely ezekben a napokban futott be: a városi tanács illetékes osztályai készséggel válaszoltak a felvetésekre. Tudván azt, hogy szívesebben tesz környezetéért az, aki elegendő információval rendelkezik. — Hogyan alakul Egerben a lakáshelyzet, mire számíthatnak az igénylők? — kérdezi Rózsa János. — A tanácsi bérlakásokra 280, az OTP-s lakásokra 1300 igénylőt tartunk nyilván az Egri Városi Tanácson. Várhatóan nem épül 1988- ban új tanácsi bérlakás, csak a megüresedőkkel tudunk gazdálkodni. Ezért várhatóan a jövő év során nem lehet ilyen lakáskiutalási névjegyzéket készíteni sem. A tanácsi bérlakások elosztása esetén elsősorban a több- gyermekes, illetve a gyermekes családokat vehetjük számításba. 1988-ban 139 OTP-s lakás készül el, ennek 70 százaléka, 97 tanácsi elosztású. A névjegyzék most készül a vevőkijelölésre. várhatóan februárban kerül végrehajtó bizottság elé. A tervezetet január másodikáig az igazgatási osztály közszemlére tette ki. A jövő évi és várhatóan a VII. ötéves tervidőszak végéig az OTP-s beruházású lakásokhoz elsősorban a családos, főleg a gyermekes igénylők juthatnak. Várható, hogy a körülbelül 500 egyedül álló fiatal OTP-s igénylőt 1990-Jg nem tudjuk névjegyzéken keresztül lakáshoz juttatni. Az ifjúsági garzonházban lakó, 1988-ban elhelyezésre váró igénylőket is a családlétszám függvényében kívánjuk otthonhoz juttatni. Egyébként itt előreláthatólag egyedül álló lakásigénylőt a jövőben sem tudunk elhelyezni. — A Verőszala utcában lakom, telefonigénylésem szép jubileumhoz érkezett, 1967- ben, 20 évvel ezelőtt adtam be. Várható-e valamilyen javulás az egri telefonhelyzetben? — kérdi Bana Károly. — A távbeszélő a posta legkritikusabb szolgáltatásává vált napjainkban. Egerben a száz lakosra jutó beszélőhelyek száma 23,6, ez meghaladja Győr, Pécs, Szeged átlagait. A jelenlegi igények teljes kielégítését 36 hely oldaná meg. Ebből kiindulva 1985 végén Egerben telepítésre került ezres konténerrel és az 1986 végére befejeződött háromezres főközpontbővítéssel a kapacitás 12 ezerre nőtt. Ezt a városi tanács 15 millió forinttal segítette, a posta pedig külső — kötvényes — pénzforrások bevonásával szervezte. Jelenleg az eredeti kötvényt (2820) jegyzőik közül J100-an várakoznak az 1988. június 30-ig történő bekötésre. A kötvény nélkül telefonra várók száma 4500 fő. A kötvényes igénylések teljesítése után, a megmaradt helyekre számíthatnak. Egerben 2000-ig a húszezres nagyságrend elérése a cél. A Verőszala utcában kevés az állomás, csak nagyon magas költséggel telepíthetők telefonok. Innen annak a nyolc főnek, aki kötvényt jegyzett, kiépítették a hálózatot. — Az újságokból értesültünk arról, hogy Egerben jó néhányan elhelyezkedési gondokkal küszködnek. Mi várható e téren? — kérdezi Ko- vácsné Vermes Teréz. — A vállalatok munkaerő- igénye mérséklődött, tovább csökkent a segédmunkások részére bejelentett állások száma. Elhelyezkedési gondjai elsősorban a szakképzetlen, munkafegyelmi szempontból kifogásolható, alkoholista munkavállalóknak vannak. A munkaerőszolgálati iroda nyilvántartása szerint Egerben a negyedik negyedévben százötven főnek nem volt munkaviszonya, nyolcvanhármán több ízben megjelentek, állást keresve, ötven elhelyezése sikerült. Az év során a hosz- szabb ideje állást keresők számára közhasznú munkát szerveztek. Erre azonban a minimálisan szükséges induló létszám hiányában nem került sor. 1988 január közepén a Mélyépítő és Városgazdálkodási Üzemnél kommunális feladatok végzésére szeretnénk elindítani a közmunkát. Az anyagi feltételek adottak. — A tehóra kötelezettek hány százaléka fizette be az összeget, mennyi futott be ebből, s mire fordították? Megmarad-e ez a forma, vagy az adózásban bekövetkezett változás feleslegessé teszi? — kérdezi Farkas Zsuzsa. — Várhatóan 80 százalékuk fizeti be, a bevétel négymillió forintra tehető 1987- ben. A befolyt összeget 1988- ban a népfrontkörzetek számára tervezzük visszajuttatni. az ott megoldandó fejlesztési feladatokra. Jelenlegi ismereteink szerint a te'ho nem szűnik meg, minden bizonnyal a tervidőszak végéig megmarad. — A gyalogbelvárosban rendetlenség és fejetlenség tapasztalható a közlekedésben. A díszburkolaton sok kocsi parkol. Nem lehetne-e érvényt szerezni a korlátozott forgalmú belváros közlekedési előírásainak? — kérdezi Ilosvai Ferenc. — A korlátozott forgalmú belvárosban 1988 januárjában az eddigi tapasztalatok figyelembevételével új forgalmi rendet vezetünk be. Ezután várhatóan csökkenni fog a rendetlenség, és a díszburkolaton a parkolás. Ezt a rendet a Népújság hasábjain ismertetjük. — A tömegközlekedés hiányosságai miatt sok a munkahelyi késés. Nem Iehet- ne-e ezeknek elejét venni? Miért nem fűtik a buszokat? — kérdezi Braun Károly. — Véleményünk szerint a tömegközlekedés ki tudja elégíteni az igényeket. A Volán a meglévő eszközökkel kénytelen a forgalmat lebonyolítani, minimálisak fejlesztési lehetőségei. Ebből következik, hogy egy- egy busz leállása esetén kimaradhat járat. Ezt azonban rugalmas intézkedésekkel próbálják kiküszöbölni. A helyi járatú buszokon a sokszori ajtónyitás következtében a fűtés hatása nem érvényesül. — Remélheti-e a város, hogy lesz egy vasárnap is nyitva tartó ABC a központban? — kérdezte Erdős Fe- rencné. — A belvárosban minden vasárnap 6—10-ig nyitva tart a Katona István téri Piaccsarnok, ahol meg lehet vásárolná az alapvető élelmiszereket. — Mi lesz a Vitkovics-ház és a mellette lévő terület sorsa? — kérdezi Tóth József. — A felújítás befejezése után közművelődési feladatokat lát el. Ide kerül a Vit- kovics-emlékszoba és az Amerikában élő Kepes György képzőművész állandó kiállítása. Az emeleti részben időszaki bemutatókat rendezünk. A körülötte lévő parkot is rendezik: kialakítunk a vendéglátóipari vállalatokkal egy teraszt, ahol kulturált körülmények között lehet fogyasztani. — A belvárosban a sportbolt helyén a hírek szerint sörkimérés nyílik. Hol lehet ezentúl ilyen cikkeket kapni? — kérdezi Juhász András. — A Bajcsy-Zsilinszky utcai sportbolt és a kalap szaküzlet helyén egy exkluzív, I. osztályú éttermet alakítanak ki, amellyel a város idegenforgalmi vonzását kívánják növelni. A sportbolt áruválasztékát ezentúl a Juventus gyermekruházati boltban lehet megvásárolni. — Hallottunk arról, hogy a Csebokszári városrészben bevásárlóutcát terveznek. Hol lesz, s milyennek gondolják? — kérdezi Faragó László. — Ez a Kővágó téri Áfor- kút és a Szarvaskő ABC-vel szembeni üres telken lesz. Az építési tervek már készen állnak. Az építés jelenlegi problémája az, hogy a területen sok fővezetékű közmű húzódik. — Szép, új létesítmény a Török Bazár. Ám mellette és ..mögötte az udvaron folyamatosan halmozódik a szemét. Ki a felelős az elszállításáért? — kérdezi Fe- renczi Gáborné. — A Török Bazár tulajdonosa és üzemeltetője az egri áfész. Az illetékes osztályunk felszólította a szemét elszállítására, az már folyamatban van. — Az Eger-patak medre újra és újra elszemetesedik. Nem lehetne-e ezt megakadályozni? — kérdezi Sebők Béla. — Az Eger-patak medrét minden évben kétszer tisz- títtatjuk ki a mélyépítő üzemmel. Sajnos a felelőtlen állampolgárok sok szemetet dobálnak a patakba, eltávolításuk folyamatosan jelentős összegbe kerülne. Több fórumon kértük már, hogy ezeket a tárgyakat a lakosság a lomtalanítási akció során tegye ki az utcára. hogy ingyen elszállíttassuk. A traktorgumitól kezdve a gáztűzhelyig sok minden „díszeleg” a patakban. Csak társadalmi összefogással, hatékonyabb ellenőrzéssel tudjuk ennek elejét venni. — Nagyon elhanyagolt a Népkert, a fák gondozásra szorulnának. Hogyan lehetne megmenteni ezt a felbecsülhetetlen értéket? — kérdezi Földházi János. — A parkok fenntartására évente rendelkezésre álló összeg lassan már a megóváshoz sem elegendő. A mélyépítő üzem mindent elkövet annak érdekében, hogy Eger egyetlen szép és összefüggő parkja ne menjen tönkre. A gondozásba társadalmi aktívákat, a környéken lévő iskolákat is bevonunk. — Az Egri Hangok nem tölti be hivatását, mert csak kevés helyen lehet vele találkozni. Miért nem lehet például ABC-ékben, a postán vagy más forgalmas ponton hozzáférni? — kér-, dezte Frankói Ilona. — Az Egri Hangok minden hónap első napjaiban lát napvilágot, a benne szereplő közművelődési intézmények anyagi hozzájárulásával. Pénzügyi okai vannak annak, hogy nem tudjuk elegendő példányszámban előállítani. A megjelenés után minden közművelődési intézmény kap belőle, háromezer-ötszáz példányt osztunk el. A füzetben szereplő intézményekben kell keresni. hónap elején, akkor biztosan hozzá lehet jutni. — Mi lesz Egerben a vízzel? — kérdezi Szarvasné Bóta Mária. — Eger vízellátását a VII. ötéves tervben kiemelt fejlesztések segítik. A csapadékszegény évek miatt az északi vízgyűjtő területek nem pótolják a kutakban a vizet, ezért déli irányból, Andornaktálya és Makiár térségéből kell az ivóvizet biztosítani. A déli, vízbeszerzést szolgáló munkák jó ütemben haladnak, 1988 első felében már több mint 7000 köbméter vizet kapcsolunk a rendszerbe naponta. Jövőre tovább folyik a makiári kutak fúrása, előtározók építése, a fogadási feltételek biztosítására pedig az almagyar- dombi 4 ezer köbméteres tározó építése. Hosszú távon a város stabil vízkészlete még délebbről, Mezőszemere térségéből várható, ahol a kutatások és a tervező munkálatok a következő években tovább folynak. Mezőgazdasági felvásárlási árak -1988 A MÉM KÖZLEMÉNYE (11/2.) Az állami húsipari vállalatok és a Bácskai Húsipari Közös Vállalat a mező- gazdasági nagyüzemek saját, tenyésztésbe nem fogott hús- és húsjellegü sertéseit — az élőexportra A hasított súlyra megállapított árak a mennyiségi felárat is magukban foglalják. Az állategészségügyi követelményeknek mindenben megfelelő hasított sertések minőségének megállapítása a felvásárló szervezet által kijelölt vágóhídon a hasított súly nagysága és a sertésben lévő fehéráru százalékos aránya alapján történik, amint erre a cikkben már korábban is utaltunk. A felvásárló szervezet — a szerződésben rögzített különleges követelmények teljesítése esetén — külön felárat fizet Ugyancsak külön felár jár a brucellózis, a leptospirózis és az Auj eszky-lféle betegségektől igazoltan mentes (hármas- mentes) nagyüzemi sertés- állományból átadott sertések után. A felár garantált mértéke élő állatok esetében 1 Ft kg, hasított állapotban átvett sertések után 1,20 Ft kg. Az első negyedévre szerződött és átadott hízott sertések után időszaki felárat kell fizetni. A felár garantált mértéke élő állatok esetén 1 Ft kg, hasított és minősített sertések után 1,20 Ft kg. Külön megállapodás alapján az év többi hónapjában is fizethető időszaki felár. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a minőségi árutermelést A mezőgazdasági nagyüzem által termelt és értékesített tejet bakteriológiai tisztaság szerint kell minősíteni, A minősítő laAmennyiben a mezőgazdasági nagyüzem és a kistermelők által értékesített tej elkülönítése az átvételi helyen nem biztosítható, a mezőgazdasági nagyüzem által termelt és értékesített tejet is fizikai- tisztaság szerint kell minősíteni és elszámolni. A minősítés alapjául szolgáló mintavételt a felvásárló szervezetnek történő átadáskor végzik. A termelői árak 3,6 százalék zsírtartalmú tejre és tejszínre vonatkoznak. A tej, valamint a tejszín 3,6 százalék feletti zsírtartalmáért zsírkilogrammonként 119 Ft-ot kell fizetni. A 3,6 százaléknál alacsonyabb zsírtartalmú tej ára az eltérés mértékének megfelelően zsírkilogrammonként 119 Ft-tal alacsonyabb. A mezőgazdasági nagyüzemek és az áfészek által átadott — saját termelésű (ideértve a kistermelőkhöz kerülő sertések kivételével — kizárólag hasított állapotban minősítik. A belső szervek értékét is magukban foglaló, hasított súlyára vonatkozó termelői árak a következők: kívánja ösztönözni. Éppen ezért a kistermelői vágás után minősítésre átadott sertések után a minőségi felár I. osztályú áru esetén 1,50 Ft/kg-mal, II. osztályú áru esetén 1,80 Ft/kg-mal, III. osztályú minősítés esetén 1,20 Ftkg^mal fizetnek többet. A súlykategórián kívüli, illetve a nem I—III. osztályú, élősúlyban átadott sertések áremelésben nem részesülnek, kivéve a speciális igényeket kielégítő, úgynevezett TF, illetve az élő exportra kerülő vágósertések. A vágómarha árformája hatósági tájékoztató ár, az eltérés mértéke ± 10 százalék. A tájékoztató ár centruma a jelenlegi hatósági árakkal azonos. A tájékoztató árba beleértendő az alapár, valamint a külön meghirdetésre kerülő meny- nyiségi felár és a nagyüzemi prémium. A vágómarha felvásárlás, árát alapvetően a világpiaci árak határozzák meg. ezért az átlagosnál nagyobb az ércen truimtól való eltérés lehetősége. A tehéntej és a tejszín hatóságilag rögzített árformába tartozik. A mezőgazdasági kistermelők által termelt és értékesített tejet fizikai tisztaság szerint kell minősíteni. A fizikai tisztaság alapján minősített tej termelői ára a következő: boratóriumok által minősített tej és tejszín rögzített termelői ára így alakul: tartásra kihelyezett tehenektől származó tejet is), vagy a mezőgazdasági kistermelőktől átvett — tej és tejszín után az alapáron felül literenként 0,40 Ft, a 3.6 százalék feletti zsírtartalomért zsírkilogrammonként további 11 Ft felárat kell fizetni. A 3,6 százaléknál alacsonyabb zsírtartalmú tej utáni felár az eltérés mértékének megfelelő zsírkilogrammonként 11 Ft- tal alacsonyabb. A mező- gazdasági nagyüzem és az áfész a felárat a kistermelőkkel megoszthatja. A tej felvásárlási alapára minden minőségi osztályban egységesen 57 íillér/literrel emelkedik. Ezen felül a 3.6 százalék feletti, illetve alatti tejzsjírtartalom után fizetendő felára, vagy engedmény mértéke * tejzsír- ki log rammon ként 9 Ft-tal nő. (Vége) Súly- és minosrci kategória Ft kg 75—95 kg között I. asztál'ú 60,00 11. osztályú 57.00 III. osztályú 54,10 IV. osztályú 51,20 95—110 kg között 42,50 110 kg fölött 40.60 65—75 kg között 43,20 65 kg alatt 36,00 Minőség XII. 1. és IV. 30. között Ft liter V 1. és XII 30 között Ft liter I. osztály II. osztály 8,02 7,82 7,42 7,22 Minőségi l'siraszám oszt Ft liter téli nyári idényben idényben XII. l. V. 1. -IV. 30-ig -XI. 30-ig I. 0,5 millió alatt 8,12 7,52 II a. 0,5—1,5 millió között 8,02 7,42 II b. 1,5—3,0 millió között 7,92 7,32 III 3,0 millió fölött 7,72 7.Í2
