Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 267. szám ÁR A: 1987. november 12., csütörtök 1,10 FORINT Örökség Ősi, szép emberi tulaj­donság, hogy a szülő ipar­kodik gondoskodni gyer­mekéről, felelősséget érez világra hozott utódja sor­sának alakulásáért is. Kü­lönösen tiszteletre méltó, amikor az anya, apa, nem csupán az anyagiakat gyűj­ti leányának, fiának, ha­nem szellemi javait is meg­osztani próbálja úgyszól­ván a születéstől, az esz- méléstől kezdve. Gonddal segíti, vigyázza az érte­lem gyarapodását is, köte­lességének érzi, tartja, hogy az ifjú mind többet meg­tudjon az életből, olyan is­meretek sokaságával vér­tezze fel magát, amelyek semmivel sem alávalób­bak a kézzel fogható kin­cseknél. Sőt olykor értéke­sebbek is emezeknél! Sajnos — úgy látszik — a mindennapi igyekezet­ben valahogy mégis job­ban előtérbe kerül, nagyobb szerepet kap a pénz utáni hajsza. Több az ázsiója az anyagi jólétnek, mint a szellemi gazdagságnak. A módos ember gyakran ak­kor is elégedettnek érzi magát, ha az értelme hé­zagosabb, s nem törek­szik észrevehetően emlí­tett hiányosságainak pótlá­sára. Hiszen a maga mód­ján kevesebb eszével, ügyességével is boldogul, sereg okosabb társánál könnyebben él. Lassan-lassan talán le is szokunk arról hogy a .tudás megannyi morzsája mellett például egyegy tisztes szakma, mesterség, foglalkozás szálljon apáról fiúra örökség gyanánt. El­feledjük a szülők szelle­métől fénylő műhelyek hátrahagyásának örömét. Nem pusztán divat, sikk, hogy a szülő kijelentse: gyermekét véletlenül sem engedi arra a pályára, amit maga koptat. Sokkal inkább keserű, személyes tapaszta­latai késztetik fájdalom­mal nyilvánított szomorú állásfoglalására. Sérelmek, csalódások sora vezethette a lemondáshoz. Bizonyos, hogy még oly lelkes ipar­kodása mellett sem érte el munkájával azt, amiben reménykedett, amit egyéb­ként elérhetett volna. A rossz példa, persze a gyermekben is nyomot hagy. A legkevésbé sem le­het tőle követelni, hogy olyanra kapjon kedvet, aminek alig van. vagy ép­penséggel nincs is becsü­lete. Igazán nem vetheti senki a szemére, ha még csak nem is gondol a hi­vatásra, választása a na­gyobb törekvés, fáradság nélkül is jómódot biztosító állásra esik. Mikor lesz újra nagyobb, sokkal nagyobb varázsa a szülő okos fáradozásának, az otthoni .^iskolának”? Visszakapja-e igazi súlyát a szellemi örökség is min­denki előtt? — Nos biza­kodjunk. Még inkább pe­dig tegyünk is azért, hogy így legyen! Gyóni Gyula Bőséges almaválaszték — Jobb zöldségtermés — Kevesebb déligyümölcs A zöldség- és gyümölcsellátásról Mindannyiunkat érintő kérdés, hogy a tél köze­ledtével mi kerül az asz­talunkra. A vitaminsze­gény hónapokban nagy szükség van a gyümölcs­fogyasztásra, a változatos, egészséges étkezésre. Az sem közömbös, hogy mi­ből választhatunk, s persze a fő kérdés, hogy mindez mennyibe kerül. Az egri, a hatvani, a gyöngyösi hűtőházakban érdeklőd­tünk: milyen készletekkel rendelkeznek, s mit tud­nak kínálni a közeljövő­ben? Bőséges az almaválaszték az egri piacon, a Zöldért 4-es számú boltjában Az egri hűtőház vezetője, Bán Imre elmondotta: — A közelmúltban ked­vezményes kiárusítási ak­ciót bonyolítottunk, le. Fő­leg az egri üzemek, gyárak, intézmények !felé árusítot­tunk. Harminc vagon bur­gonya talált vevőre 10,50 forintos kilónkénti áron. Emellett négy-négy vagon- nyi alma és vöröshagyma kelt el. — Burgonyából kétféle van. Az itthon termesztett mennyiséget lengyel import­tal egészítjük ki. A hazai burgonya ára a tavalyinak duplájára emelkedett. A lengyelből 45 vagont táro­lunk. amely az igényeket ki fogja elégíteni. Vöröshagymából elegendő van, az áruk 20—25 száza­lékkal magasabb, mint ez­előtt. Viszont a mostani makói fajta jobb minőségű. Fokhagymából nincs hiány, s jóval olcsóbb az előző évinél. Pillanatnyilag sláger a fejes káposzta, ebből jó ellátás várható. Kedvező a helyzet a sárgarépa, petre­zselyem, zeller ügyében. A jobb termés következtében olcsóbban, több terméket tudunk kínálni. Almáiból bőséges a kínálat, a készlet 60—70 százaléka jonatán, a többi starking. Minőségtől függően 8,50—18 forint kö­zött kapható. Ünnepek előtt a déligyü­mölcsök a keresettek. De­cember elején várunk egy nagyobb szállítmányt Gö­rögországból és Kubából. Ma még nehéz megmondani, hogy mit és mennyit ka­punk mindezekből. A gyöngyösi állapotokról Vernyik Ferenc, az ottani hűtőház vezetőhelyettese tá­jékoztatott. — Az 1986-os év hasonló időszakához képest azonos mennyiségben, minőségben, s árban tudunk fejes ká­posztát, vöröshagymát, ka­ralábét, sárgarépát a stan­dokra küldeni. Olcsóbb a gyökér és á kelkáposzta. Kevesebb, s \drágább (130 forint/kg) a fokhagyma. A tervezettnél 15 vagon­nal több almát tároltunk be. A kínálat körülbelül 60 százalékát a jonatán teszi ki, emellett golden, starking és téli alma kerülhet a vá­sárlókhoz. Mindez az előző évihez hasonló. költségek mellett. Burgonyából az eltartha- tóbb hazai termés folyama­tosan érkezik, de külső for­rásokra is támaszkodnunk kell. Megfigyelhető egy felvásárlási láz. Naponta 50—60 mázsa fogy el. Az emberek biztonsági tartalé­kokat képeznek. Jellemző, hogy novemberben 9 nap alatt 4 vagonnal adtunk el. Ez duplája a máskor szo­kásosnak. E hónap 15-ig még várunk importszállítá- sokat is. Pillanatnyilag nincs hiány, s az elővásár­lások befejeződésével nor­malizálódásra számítunk. Burgonyából, vöröshagy­mából és almából sikeres kiárusítási akciót tudhatunk rhagunk mögött. Van grape fruit, várjuk a kubai narancsot, karácsony­ra mandarint, banánt és to­vábbi narancsszállításokat. Az előrejelzések szerint körülbelül 25 százalékkal kevesebb lesz ezekből a fi­nomságokból. Citromból ki­egyensúlyozott ellátást ígér­nek. Molnár János hatvani te­lepvezető szerint a jobb ha­zai minőségű krumpliból kevesebbet tudtak beszerez­ni, a tervezettnek mintegy 75 százalékát. A pótlást im­portból oldották meg, s így nemigen lesz fennakadás. Vöröshagymából, fejes ká­posztáiból, sárgarépából, gyökérből megfelelő a kíná­lat. utóbbiak árai■ alacso­nyabbak, mint 1986-ban. Drága viszont a zeller, a dió. A fokhagyma olcsóbb, s ezekből elég a mennyiség. Van bőven alma. hiszen a Csányi Állami Gazdaságból érkező jonatán, starking, golden beérkezett hozzánk, ezek 80 százaléka első osz­tályú. az árak 9—14 forint között mozognak. Kevesebb lesz déiigyümölcsökből. Ki­vételt talán csak a citrom képez. Nem nehéz kitalálni, hogy mindezekért majd töbib pénzt kell kiadni. Szállításra készítik elő az árukat az egri Zöldért hűtőházában (Fotó: Tóth Gizella) Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1987. november 11-én, Kádár János elv- társ elnökletével ülést tar­tott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről, valamint az ideológiai munka időszerű kérdései­ről szóló előterjesztéseket. Az ülésről közlemény je­lenik meg. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁG ELŐTT A településfejlesztés és környezetvédelem Az Országgyűlés település- fejlesztési és környezetvédel­mi bizottsága a Parlament­ben tartott szerdai ülésén — az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium javas­latával szemben — úgy fog­lalt állást: a Balaton part­ján továbbra is fenn kell tartani a teljes építkezési korlátozást. A testület a balatoni üdü­lőkörzet regionális rendezési terve végrehajtásának hely­zetéről, az építési korlátozá­sok eredményeiről és ezek feloldásának lehetőségeiről hallgatott meg tájékoztatót, s áttekintette a Balaton víz­minőségének javítására ho­zott minisztertanácsi határo­zatok végrehajtását. Szóbeli kiegészítőjében Jant- ner Antal építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszterhe­lyettes hangsúlyozta: a Mi­nisztertanács 1983-ban ösz- szesen 41 Balaton-parti tele­pülésen rendelt el építési ti­lalmat, 1984-ben ez azzal egészült ki, hogy a lakóház- építést meghatározott fel­tételekhez kötötték. Ezeket az intézkedéseket a vízminő­ség javítása érdekében hoz­ta a kormány — szögezte le a miniszterhelyettes. A zsú­foltság enyhítése érdekében arra lenne szükség, hogy a vízparti területek üdülőhe­lyeinek fejlesztését, a kül­földi turizmust ésszerű ha­tárok között tartsák. A pénzügyi források szű­kössége miatt azonban mind­eddig a kulturált üdülési fel­tételek kialakítására a kel­leténél kevesebbet tudtak fordítani. Az anyagiak nagy részét a vízvédelmi felada­tok megoldására csoportosí­tották át. s az összehangolt munka eredményeként ked­vező, változás következett be a tó vizének minőségében. Változatlanul gondot ckoz azonban a csúcsidei zsúfolt­ság. s emiatt olykor lehetet­lenné válik a közúti közle­kedés. vagy éppen hosszú sorok kígyóznak az élelmi­szerboltok előtt. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium ja­vasolja a kormánynak, hogy azokon a területeken, ame­lyeken van vezetékes ivóvíz, s a csatornahálózat víztisz­tító berendezéshez kapcso­lódik. ott oldja fel az épí­tési tilalmat. Indítványozza továbbá a tárca, hogy old­ják fel a korlátozásokat a területrendezési tervekkel összhangban álló üdülőterü­leti rekonstrukcióknál, az elavult épületek újjáépítésé­nél, illetve a műemlékek és műemlékjellegű épületek helyreállításával kapcsolatos szálláshelyek kialakításánál. Kiemelte, hogy az utóbbi in­tézkedés révén csak 200— 300 szálláshellyel lenne több a Balaton-parton, ugyanak­kor pótolhatatlan értékű épületek megmentésére és idegenforgalmi hasznosítá­sára nyílna lehetőség. Az építési korlátozás elérte cél­ját — vélekedett a minisz­terhelyettes —, de továbbra is következetes, szigorú ha­tósági munkára, a korábbi­nál nagyobb befektetésekre van szükség, hogy javulja­nak az üdülési körülmények a tónál. Az ülésen — amelyen Straub F. Brúnó akadémi­kus elnökölt — a bizottság támogatta az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riumnak azt az indítványát, amely szerint változatlanul fenn kell tartani a rendezé­si tervekbe is beépített — a vízparti sávra, a lakásépítés­re, az új telkek kialakítására, a zártkerti gazdasági épü­letek építésére — vonatkozó korlátozásokat. Elfogadha­tatlannak tartotta viszont a testület a tárcának azt a ja­vaslatát. hogy az építési ti­lalmat oldják fel azokon a területeken, amelyeken meg­oldható a vezetékes ivóvíz- ellátás és a csatornázás. Vallási vezetők eskütétele a megyei tanácson Csontos Barna általános érseki elnök, valamint Cza- kó István provikárius érseki irodaigazgató tett hivatali esküt tegnap Schmidt Rezső, A ködös, párás, hideg, őszi napokban bizony lassan itt az ideje a gépjárművek té­li üzemmódra való átalakí­tásának. Különösen fontos feladat ez a közúti igazga­tóságoknál. mivel kellő idő­ben fel kell készülniük az útfenntartásra, üzemeltetés­re. hóeltakarításra. A Mis­kolci Közúti Igazgatóság Gyöngyösi Üzemmérnökségé­nek Karácsondi úti telepén tegnap próbaüzem közben egy szemlebizottság megte­kintette a hómarókat, -eké­ket. szórógépeket. A szak­emberek megállapították, hogy a felvonultatott tech­nika a tisztítási munkákra alkalmas állapotban van. Kezelőik is kellőképpen fel­készültek. jól vizsgáztak úgy gyakorlatból, mint elmélet­ből. Az üzemmérnökség mint­egy 400 kilométernyi hosz- szú közúthálózatán —amely­hez a Mátra is hozzátarto­a megyei tanács elnöke előtt. Az eseményen részt vett Danes Lajos, a megyei ta­nács egyházügyi titkára is. zik — két Mercedes hóma­ró, két nehéz- és tíz köny- nyűeke, nyolc szórógép biz­tosítja majd a zavartalan közlekedést. Szükség ese­tén még több járművet is tudnak az utakra küldeni. Ehhez viszont számítanak a termelőszövetkezetek, vál­lalatok segítségére is. A mun­kálatokat két ügyeleti hely­ről fogják majd irányítani. Gyöngyösön, a Karácsondi úton lesz a központi szolgá­lat. Mátraházán pedig al- ügyeletet szerveznek. A Miskolci Közúti Igaz­gatóság Gyöngyösi Üzem­mérnöksége igyekezett tehát megfelelően felkészülni a télre. Ehhez hozzátartozik azonban még az utazóközön­ség tájékoztatása, jármű- és személyi vezetéstechnikai vo­natkozásban azért, hogy kö­zösen, biztonságosan tudjuk átvészelni a téli forgalom ve­szélyes akadályait. A TÉLRE KÉSZÜLVE Gépszemle a Mátraalján

Next

/
Oldalképek
Tartalom