Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-12 / 267. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. november 12., csütörtök ORTEGA WASHINGTONBAN Javaslatokkal érkezett A neve: PRISZ Szovjet-amerikai f|| ■ a ARAB CSÚCS Nincs megegyezés Az arab országok vasár­nap megnyílt ammani csúcstalálkozóján nem sike­rült megegyezni Egyiptom­nak az Arab Ligába való visszafogadásáról. A csúcs- találkozó ugyanakkor tájé­kozott források szerint „zöld utat” adott az arab államoknak a diplomáciai kapcsolatok kétoldalú hely­reállításához. A Reuter brit hírügynök­ség értesülése szerint a csúcsértekezlet állásfoglalá­sa leszögezi majd. hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása Egyiptom és az Arab Liga bármely tag­állama között, az illető or­szág szuverén ügye, amely kívül áll az Arab Liga ha­táskörén. Az erről szóló nyilatkozatot a csúcstalál­kozó végén, feltehetően csütörtökön hozzák nyilvá­nosságra. Egyiptom tagságát az Arab Ligában az Izraellel kötött különbéke miatt füg­gesztették fel 1979-ben. Omán és Szudán kivételével akkor valamennyi arab ál­lam szakított Kairóval. Jordánia és Dzsibuti azóta ismét helyreállította diplo­máciai kapcsolatait Egyip­tommal és az ammani dön­tés nyomán hamarosan újabb arab államok köve­tik példájukat. Egyiptom visszatérésének legkövetke­zetesebb ellenzője Szíria, amely szerint továbbra is fennállnak a kizáráshoz ve­zető okok. Kedden délután Washing­tonba érkezett Daniel Orte­ga nicaraguai elnök. hogy részt vegyen az Amerikai Ál­lamok Szervezetének hétfőn kezdődött tanácskozásán. Az elnök beszédet mond a szervezet közgyűlésén. A nicaraguai államfő út­közben, a repülőgépen inter­jút adott az NBC amerikai televíziós hálózat munkatár­sának. Kijelentette: kész az azonnali tárgyalásra Reagan elnökkel a nicaraguai ren­dezésről, de úgy vélekedik, hogy az amerikai elnök leg­utóbbi kijelentése nem ko­moly és Reagan nem akarja a nicaraguai probléma iga­zi megoldását. A hivatalos Washington nem vett tudomást Ortega érkezéséről, sőt a külügymi­nisztérium szóvivője külön megerősítette, hogy semmi­féle kapcsolatfelvételt sem terveznek a nicaraguai el­nökkel rövid washingtoni lá­togatása során. Daniel Orte­ga 1979 óta nem járt az amerikai fővárosban. Közben Shultz külügymi­niszter az Amerikai Államok Szervezetének közgyű'ésén kijelentette: az Egyesült Ál­lamok egyelőre az idén nem kér a kongresszustól továb­bi segélyt a nicaraguai kont­ráknak. de haladéktalanul hozzáfűzte, ez nem jelenti azt, hogy „ölbe tett kézzel fogunk ülni, ha a sandinis­ták megpróbálják kierősza­kolni a katonai győzelmet’’. „Nem engedhetjük meg, hogy a békefolyamatot a nicara­guai ellenállás fizikai meg­semmisítésére használják fel" — mondotta. Shultz ugyan azt hangoz­tatta. hogy az Egyesült Ál­lamok „üdvözöl minden, akár a legcsekélyebb kez­deményezést is", amelyet a sandinista kormány a véron­tás megakadályozására tesz. így a közvetett tárgyalások­ra vonatkozó ajánlatot is, de ismételten leszögezte. Wa­shington szerint a sandinis­táknak közvetlenül kell tár- gyalniok a kontrákkal. Dániel Ortega nicaraguai elnök hajlandó lenne részt venni egy olyan hármas ta­lálkozón, amelyen Reagan amerikai elnök mellett je­len lenne Adolfo Calero kontravezér is — jelentette szerdán a The New York Times. Ortega ezt a lap tu­dósítójának adott interjújá­ban közölte, útban Washing­ton felé. A nicaraguai államfő azt is bejelentette, hogy új ja­vaslatot visz magával, amelv meggyorsíthatná a kontrák­kal tartandó közvetett tár­gyalásokat. Amerikai részről a jelek szerint elutasították a nica­raguai elnök javaslatát. El­liott Abrams külügyi állam­titkár az Ortega javasolta hármas találkozót „nem elő­relépésnek, hanem visszalé­pésnek" nevezte. Az első szovjet—amerikai közös vállalat létesítéséről írtak alá szerdán megálla­podást Moszkvában. A ve­gyes vállalatban szovjet részről az Olajfinomító és Kőolajvegyészeti Ipari Mi­nisztérium, amerikai részről a Combustion Engineering nevű cég vesz részt. Az alapító okmányokat Nyikolaj Lemajev, a vállal­kozásban részt vevő minisz­térium vezetője, amerikai részről Charles Hugi, a tár­saság igazgató tanácsának elnöke írta alá. A szerződés értelmében a szovjet—amerikai gazdasági együttműködés történeté­nek első vegyes vállalata az iparág feldolgozó tevékeny­ségéhez fog automatikus irá­nyítóberendezéseket és esz" közöket gyártani. Szovjet részről a minisztérium alá tartozó Nyeftyehimavtoma- tikai nevű tudományos-mű­szaki egyesülés, amerikai részről a Combustion Engi­neering nevű társaság vesz részt a közös vállalat mun­kájában. Az új vállalat neve az al­kalmazott műszaki rend­szerek kifejezés orosz kezdő­betűiből alkotott betűszó: PRISZ lesz. TUNÉZIA: Nem lesz örökös elnökségi rendszer Az új tunéziai vezetés kész párbeszédet kezdeni a politikai pártok és a tö­megszervezetek képviselői­vel — jelentette be Tunisz­ban. szerdai sajtóértekezle­tén Hédi Bakus kormányfő. Bakust a hét végén nevez­ték ki erre a tisztre, azt követően, hogy elmozdítot­ták államfői hatalmából a 84 éves Habib Burgibát. A miniszterelnök elmond­ta: itt az ideje annak, hogy megváltoztassák az ország alkotmányát, a sajtóval és a volitikai pártok működé­sével kapcsolatos törvénye­ket. Ezzel párhuzamosan fontolóra veszik annak a törvénycikkelynek az el­törlését. amely előírja az örökös elnökségi rendszert. Változatlan marad azonban Tunézia külpolitikája — emelte ki a 'kormányfő. Charles Redman amerikai külügyi szóvivő kedden Washingtonban tartott saj­tótájékoztatóján közölte, hogy az Egyesült Államok tuniszi nagykövete hétfőn találkozott Hédi Bakus kor­mányfővel. Az amerikai dip­lomata Washington támoga­tásáról és a korábbi jó kap­csolatok fenntartásáról biz­tosította a tuniszi vezetést — mondta Redman. Rómában Giovanni Goria olasz kormányfő is megbeszélést folytatott Csehák Judit miniszterelnök-helyettessel, aki a magyar kulturális gazdasági és tudományos napok alkalmá­ból tartózkodott Olaszországban (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) CIPRUS: Békés sziget, amely a háborúkból él Nicosia éjszakai mulatói­ban libanoniak fojtják rö­viditalokba bánatukat, pol­gárháború és izraeli beavat­kozás tépte hazájukra gon­dolva. Néhány tucat kilo­méterrel délkeletre. Lamaca partjainál izraeli nyaralók már szállodáikba készülnek, a bőséges napfürdezés és úszás után. Diplomaták, új­ságírók, üzletemberek — ara­bok. perzsák, amerikaiak, franciák és mások — száll­nak ki a repülőgépekből a közeli repülőtéren Szíriából vagy Irakból jövet, hogy két­órás. szigorú biztonsági rend­szabályokkal és vizsgálatok­kal „nehezített” tranzit után máris folytassák útjukat Iz- raelba, Iránba, vagy Szaúd- Arábiába. A ciprusiak nem akarják, hogy megismétlődjék az 1978-as, még a mostani fel­virágzás előtt történt rémdrá­ma: egy eltérített egyiptomi repülőgép utasainak kiszaba­dítása vérfürdőbe fulladt a larnacai repülőtéren. A Földközi-tenger keleti medencéjében. Törökország közvetlen közelében fekvő. többségében görög lakossá­gú szigetállamnak, Ciprus­nak megvannak a sajátos problémái. Utolsó gyarmato­sítói, a britek uralma alól csak 1960-ban szabadult fel. A görög—török ellentétek 1974-ben görög puccskísérlet­be torkolltak, a hatalmon lévő jobboldali görög kato­natisztek szították Görögor­szággal való egyesülés cél­jával. S a következmény: a sziget törökök lakta északi részét Törökország hadse­reggel megszállta, a sziget- ország máig tartóan ketté­szakadt. Ennek ellenére Ciprus — azaz inkább csak a nagyobb, görögök lakta déli része — ma a forrongó Közel-Kelet menedékhelye. Azok (közel- keletiek. európaiak vagy amerikaiak), akik biztonság­ban. de legalábbis nyuga­lomban akarnak dolgozni, üzletet kötni a térségben, tu­dósítani a neuralgikus ese­ményekről, vagy egyszerűen csak kiszabadulni a minden­napok terrorral fenyegető szorításából. Két évvel ez­előtt ugyan a larnacai kikö­tőben három palesztin meg­ölt három izraelit, de a tet­teseket elfogták, ma is a ni- cosiai börtönben töltik élet­fogytiglani büntetésüket. Ciprus megmutatta, hogy azokra, akik a szigetország­ba hozzák saját akár jogos, akár jogtalan indulataikat, azokra a vendégbarátság nem vonatkozik. A Közel-Kelet hagyomá­nyos pénzügyi és üzleti köz­pontja, Bejrút összeomlása óta mindinkább Ciprus ve­szi át ezt a szerepet. Ma négy és fél ezer külföldi bank van bejegyezve Nico­siában, „offshore” pénzin­tézetként. Ezek ciprusiakkal nem, csak külföldiekkel köt­hetnek üzletet, viszont adó- kedvezményt kapnak azért, mert a szigetországban tele­pedtek meg. 1980-ban még csak 900 ilyen cég működött Cipruson. Az Iraki—iráni há­ború miatt újabban az öböl­ből is költöznek Ciprusra, s termelő cégek is. Az NCR amerikai elekt­ronikai vállalat nemrég Bahreinből Nicosiába helyez­te át térségbeli telephelyét, számítva az olcsóbb telek­bérletre, az olcsóbb mun­kaerőre, s főleg a nagyobb nyugalomra. Az egykori kö­zel-keleti hírbörzéből. Bej­rútból kibombázott vagy Te­heránból kiutasított nyugati hírügynökségek ugyancsak Cipruson ütötték fel a helyi főhadiszállásukat. Persze mások is hallgatóz­nak Cipruson, egyesek jelen­léte nem is új keletű, csak fontossága nőtt az idők fo­lyamán. Hírek szerint az Egyesült Államok elektroni­kus lehallgatóközpontot üze­meltet a szigeten, az arab országok, Izrael és Észak- Afrika rádióforgalmát fi­gyelve. Az ugyancsak NATO- tag Nagy-Britannia is mind­máig birtokol két támasz­pontot Cipruson — egykori „lehorgonyzóit repülőgép- anyahajóján”, ahogyan a szigetet a londoni bennfen­tesek nevezték. Lehallgató- központja is van ott, ahon­nan a Közel-Keletre és a Szovjetunió déli részére fü­lelnek. Krisz Krisztopulosz, Nicosia alpolgármestere le­mondóan legyint: „Évezre­dek alatt Ciprust már min­denki megszállta, akinek csak dolga akadt erre. Min­dig átszállóhely voltunk Ke­let és Nyugat között. Ha el­dugott csendes-óceáni sziget lennénk, a kutya je törődne velünk. Igaz, nem is lenne miből élnünk ...”-( Külpolitikai kommentárunk )— Kényelmetlen látogató AMERIKAI KORMÁNYKÖRÖK szemében enyhén szólva, nem igazán szívesen látott vendég Washing­tonban, a nicaraguai elnök. Daniel Ortega ugyan nem hivatalos meghívásnak tesz eleget, hanem az Amerikai Államok Szervezetének évi közgyűlésére érkezett Washingtonba. Elkerülhetetlen, hogy láto­gatása kapcsán ne kerüljön reflektorfénybe a két or­szág ellentétektől terhelt kapcsolatrendszere, illetve a közép-amerikai válság rendezésének egész kérdés­köre. A Fehér Ház mindenesetre sietett közzétenni, hogy semmilyen kapcsolatfelvételt, párbeszédet nem ter­veznek Ortegával. A nicaraguai államfő viszont nyil­vánvalóan alkalmasnak találta az AÁSZ fórumát ah­hoz, hogy ismét leszögezze országa álláspontját a karibi krízissel, az augusztusban aláírt békemegál­lapodással, valamint az annak végrehajtása során fel­merült problémákkal kapcsolatban. Annál is inkább, mert épp a napokiban járt le a Guatemalában kötött szerződés első fontos határideje: november elejére kellett m,egtenni az előírt lépéseket a nemzeti meg­békélés, az ellenzéki csoportokkal kialakítandó pár­beszéd, a külföldi beavatkozás megszüntetése érde­kében. Sajnos korántsem állítható, hogy valamennyi érde­kelt eleget tett volna vállalt kötelezettségeinek. A managuai kormány az utóbbi napokban többször le­szögezte: a maga részéről számos kezdeményezést tett, részleges tűzszünetet hirdetett, közvetett tár­gyalásokat ajánlott a kontráknak, enyhített a cenzú­rán, és megfelelő feltételek mellett nem zárkózik el a rendkívüli állapot teljes feloldásától sem. Managuá- ban úgy vélik, nagyjából ez az a határ, ameddig he­lye lehat az egyoldalú, jórészt viszonzatlan lépéseknek, s most arra lenne szükség, hogy a többi érintett fél (vagyis a kontráknak hátteret biztosító Honduras, és a gerillaharcoktól dúlt Salvador is) kövesse a példát. WASHINGTONBAN azonban másképp látják a helyzetet, s a Reagan-adminisztráció változatlanul feltételek sorát állítja a sandinista vezetés elé. Nem lehet túlzott következtetéseket levonni még abból sem, hogy a Fehér Ház átmenetileg a kontráknak szánt újabb segélymilliók megszavaztatásának elha­lasztása mellett döntött; inkább taktikázásról, sem­mint valódi vélemény-módosulásról van szó. Érthető tehát, hogy Ortega csakugyan kényelmetlen látoga­tó, kijelentései pedig kellemetlenek a ivivatalos Wa­shington számára. Az hogy a helyszín most ráadá­sul épp az amerikai főváros, valószínűleg csak fo­kozza ezt az érzést. Szegő Gábor A VÖRÖSKERESZT KÖZVETÍT űz elrabolt hajó ügye A Nemzetközi Vöröske­reszt képviselője kedden Bejrútban találkozott annak a szélsőséges palesztin cso­portnak az egyik tagjával, amely vasárnap elrabolt egy hajót a Földközi-tengeren, a Gázai-övezet közelében és nyolc utast foglyul ejtett. Az Abu Nidal palesztin terrorista-vezér által irányí­tott „Fatah-Forradalmi Ta­nács” képviselője arról tá­jékoztatta Nicholas Roggót, a Vöröskereszt megbízottját, hogy a túszok „jó fizikai és lelki állapotban vannak” és emberséges bánásmódban részesülnek”. A túszok kilé­tére vonatkozó ellentmondá­sos állítások miatt Izraelben úgy vélik, hogy Nidalék melléfogtak, nem ezt a ha­jót akarták elrabolni. Bangladesben véres összecsapásokká alakultak a rohamrend­őrség és az Ersad államfő azonnali lemondását követelő tün­tetők felvonulásai. A képen': a rendőrök elvezetnek egy tün­tetőt (Népújság-telefotó: Reuater — MTI — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom