Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-28 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVlII. évfolyam, 281. szám ARA: 1987. november 28., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Osztva, szorozva... Ennyi „matematikus” aligha volt valaha is ha­zánkban, mint napjaink­ban van. S hogy mi tette ekkora tömegméretű di­vattá az osztást, a szorzást, az összeadást és a kivo­nást? A „tettes” egészen biztos: az új adózásig rend, illetve annak rövid és hosz- szú távú következménye. Ezért számolja a nyugdí­jas: mennyi pluszt lesz érdemes még vállalni? Ugyanígy számolja a he­gesztő, a bányász és mér­nök is: érdemes lesz-e a szabadnapokon bemenni az üzembe? Oszt. szoroz a pedagógus és a hivatalnok is: meddig éri meg túl­órázni ? Számolnak a géemkások, a különböző vállalati munkaközösségek, a butikosok, a maszekok is: ennyi még gazdaságos, a többit elviszi az adó. És természetesen szá­molnak az írók, a költők, a zenészek és mi tagadás, az újságírók is: hogyan jönnek ki a kevesebből, vagy miként lehet majd többhöz jutni. Szóval, számol az ország. Nincs ebben semmi külö­nös, elvégre a pénzünkről, a megélhetőségünkről, az életkörülményeinkről van szó. így korántsem mind­egy, hogy mire, mennyire számíthatunk, milyen munkáért hány forint jut majd a családi kasszákba. Mindezek ellenére a ma­gam részéről egy ..picit” egyoldalúnak tartom ezt a hatalmas számolóver­senyt. Mert ahogyan az éremnek, úgy a számoknak is két oldala van. És me­lyik a másik? Az. hogy társadalmi méretekben mit teszünk, mit kell tennünk azért, hogy legyen miből osztani, szorozni, összead­ni és kivonni. A tények és a tapaszta­latok sajnos azt bizonyít­ják, hogy erről lényegesen kevesebben és kevesebbet számolunk, vitatkozunk, mint az adórendszerről. Pedig ahogyan a közel­múltban az egyik országos vezetőnk is megjegyezte: korántsem az új adóztatás oldja meg gazdasági ne­hézségeinket, hanem ki­zárólag az eddiginél böl- csebb, fegyelmezettebb, ha­tékonyabb munka. Vagy ahogyan mindezt a párt és a kormány hivatalosan is kidolgozta és megfogalmaz­ta: a kibontakozási prog­ramunk megvalósítása. Ehhez kellenek most jó ötletek, javaslatok, ehhez szükséges kinek-kinek a maga posztján tudását, képességeit, a fizikai és a szellemi munkáját egy­aránt felfrissíteni, meg­újítani. Ha sikerül — és ez dön­tően rajtunk múlik —, ak­kor sokkal jobb közérzet­tel és nagyobb bizalom­mal számolhatunk majd. Akár néhány éven belül is. És sokkal szimpatiku- sabbá és gyakoribbá vál­hat az osztás is... Koós József A TOVÁBBI PROGRAM: ISMERKEDÉS AZ ORSZÁGGAL Befejeződtek a hivatalos magyar-görög kormányfői tárgyalások Nemzetközi sajtóértekezlet - Találkozó az üzleti élet vezető képviselőivel Az athéni magyar nagykövetségen tett látogatással kezdődött Grósz Károly miniszterelnök pénteki athéni programja. A Minisztertanács elnöke, aki csütörtökön érkezett hivatalos látogatásra Görögországba, tájékoztatást adott a magyarországi helyzetről, a kibontakozás program­jának időszerű feladatairól. Grósz Károly ezt köve­tően városnéző sétán vett részt, ellátogatott az Akro- ipolisz tövében elterülő óvá­rosba. a híres Piaka negyed­be. A Minisztertanács elnöke még délelőtt találkozott Ha­rilaosz Florakisszal, a Gö­rög Kommunista Párt főtit­kárával. A görög kommu­nista vezető kifejtette párt­ja értékelését a jelenlegi görögországi belpolitikai és gazdasági helyzetről, a PASZOK-kormány politiká­járól. Grósz Károly ismer­tette görögországi hivatalos látogatásának célját és a magyar—görög kapcsolatok fejlesztésére irányuló ma­gyar törekvéseket. A magyar miniszterelnök délben az elnöki palotában találkozott Hrisztosz Szárce- takisszal, a Görög Köztársa­ság elnökével. A megbeszé­lésen időszerű nemzetközi kérdésekről cseréltek véle­ményt. A görög államfő is­mertette a balkáni térséggel kapcsolatos görög álláspon­tot. Görögország külpolitikai törekvéseit. (Folytatás a 2. oldalon) TÉLI SPORTOK ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Heves megye manapság nemigen kényezteti el a té­li sportok kedvelőit. Pedig nem volt ez mindig így, a hatvanas években például úgy tűnt, hogy megterem­tődnek ennek a hagyomá­nyai. A Kékesen és a Bükk- fennsíkon egyaránt jó körül­mények várták a síelőket. A fejlesztés ezután megállt, s azóta is azon a szinten topog. Így a téli szabadidő- sporttal nem is igen éri meg foglalkozni senkinek, hiszen drága mulatság mesz- sze földre utazni. Kivételek mégis akadnak. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola KISZ-bizottsága, illetve test­nevelés tanszéke minden té­len negyven-hatvan főt utaztat a Tátrába. Ez a kezdeményezés azon­ban a megye ifjúságának nagy (részét nem érintheti. Azonban, hogy az ő kedvü­ket is keressék, a KISZ He' vés Megyei Bizottságának volt tavaly egy ötlete. Er­ről Fehérvári László, az ap­parátus sportfelelőse tájé­koztatott, s elmondta: elsőd­leges törekvésükként, hogy mintát kívánnak adni, s mi­nél több emberben feléb­reszteni a kedvet. Ennek érdekében már tavaly meg­hirdették a dolny-kubini tá­bort, ahová 45-en mentek el végül diákok, dolgozók egyaránt. Ehhez a Heves Megyei Tanép szakszerveze­ti bizottságának cserekap­csolatait használták fel. Tá­mogatást kaptak a Heves megyei tanács ifjúsági és sportosztályától, a Gagarin Hőerőmű Vállalattól és a pásztói gimnáziumtól. Mivel igen jól sikerült ez a ren­dezvény. az idén. illetve a jövő év elején újra belevág­nak. Ezúttal már két csapat kel útra, az egyiknek kö­zépiskolás, a másiknak már dolgozó fiatal tagjai lesznek. A síoktatás mellett lehető­ség nyílik turisztikai prog­ramokra, s a helyi adottsá­gok jóvoltából kirándulá­sokra történelmi látványos­ságokhoz. örvendetes, hogy ehhez már készletállományuk is nőtt, mintegy 70 ezer forint értékű felszerelésük van. Céljuk, hogy a résztvevők itthon is népszerűsítsék a téli mozgást. Hogy ez meny­nyire így van, azt bizonyít­ja. hogy az országban elő­ször Egerben megalakult az Atomic Baráti Kör, amely­nek tagjai a népszerű sport, szergyár termékeinek hívei. A csehszlovákiai „ven­dégjátékon” kívül is tervez a KISZ havas programokat, hiszen a KISZ KB kutató­intézete felmérése szerint a tagok első helyen a szabad­idős rendezvényeket igény­lik. S ez a kezdeményezés kapcsolódik a „Természete­sen, egészségesen" akció­hoz is. fgy például sportna­pot rendeznek a GHV mát~ raszentimrei üdülőházában. Előreláthatóan Debrecenben lesz a téli ODOT. Ha az idő­járás megfelelően alakul, akkor vállalati sportudvaro­kon, korcsolyapályák kiala­kítását kezdeményezik. Dol­gozói területen rendezik a Show-hajtás című országos eseményt, amelyen megyén­ket népes csapat képviseli majd. A jövő terveiről is szólt Fehérvári László. Fontos tö­rekvésük. hogy újra lehes­sen szűkebb hazánkban is űzni mindenféle téli spor­tot. Az Egeden például mi­nimális ráfordítással fel le­hetne újítani a sípályát. Felsőtárkányban műanyag- borítást szeretnének lefek­tetni, amelyen egész évbe# lehetne oktatni, s ehhez jó partnernek mutatkozik az egri G AM ESZ. Állandó mű­jégpályára is van igény, de erre egyelőre nincs konkrét terv. Bükkszéken, az úttö­rőtáborban már áll az előbb említett műanyagpálya, de gazdaságosabb lenne, ha a különbuszozás helyett kö­zelebb is lenne hasonló. Jók az adottságok Bánkú ton. Olyannyira, hogy nem is kellene nagy beruházás, csak a megyeszékhelyről egy kis összefogás. A MEFAG már ígéretet is tett egyes mun­kálatok végrehajtására. Ű'jra a megyei úttörőel­nökség kezelésébe került a bánkúti vámdortábor-bázis- hely, ahol a felújítás után — ezt a dohánygyár KISZ- esei végzik — már itt is lehet több napot síeléssel tölteni, nem kell átlépni az országhatárt. Ennek ellené­re a kapcsolat megmarad a csehszlovákokkal. Olyan partneri viszony alakult ki, hogy az itteni megyei KISZ segíteni tud óbban is, ha valakinek szállásigényei vannak a szomszédos ország említett területén. (Fotó: Szántó György) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Kádár' János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja tájékoztatta a testüle­tet az I. Baldvin király és a belga kormány meghívá­sára 1987. november 15. és 17. között Belgiumban tett hivatalos látogatásáról. A testület a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vet­te és megállapította: az I. Baldvin királlyal, Martens kormányfővel és más ma­gas rangú, vezető személyi­ségekkel igen jó légkörben folytatott megbeszélések ki­fejezték a kölcsönös törek­vést az utóbbi években ered­ményesen fejlődő együttmű­ködés elmélyítésére. Egy­ben hozzájárultak a magyar —belga kapcsolatok külön­böző területein az előrelé­pés általános feltételeinek további javításához. A Közös Piac vezetőivel legmagasabb szinten létre­jött találkozó hozzájárult az álláspontok jobb megismeré­séhez és a gazdasági kap­csolatok fejlődése szempont­jából megoldásra váró kér­dések kölcsönös előnyökön alanuló rendezéséhez. Németh Károly, az Elnö­ki Tanács elnöke tájékoz­tatást adott a Brazil Szö­vetségi Köztársaságban, az Uruguayi Keleti Köztársa­ságban és az Argentin Köz­társaságban tett hivatalos látogatásról. A meglátogatott orszá­gok államfőivel. Jósé Sar- ney, dr. Julio Sanguinetti és dr. Raul Alfonsin elnökkel folytatott tárgyalásokon megkülönböztetett figyel­met szenteltek a kétoldalú kapcsolatoknak, különösen a gazdasági-kereskedelmi együttműködésnek. Megál­lapították, hogy e téren to­vábbi lehetőségek adódnak a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítésére és elmélyítésére. Ebben a szellemben került sor az együttműködés új irányai­nak és korszerű formáinak meghatározására a gazdasá­gi-kereskedelmi, a műszaki, tudományos, a kulturális és tájékoztatási ügyekben, va­lamint az idegenforgalom területein. A tárgyalásokon megálla­pították, hogy a legfőbb nemzetközi politikai és vi­lággazdasági kérdésekben hasonló vagy egymáshoz kő. zel álló nézeteket vallanak. Méltatták országaik jó együttműködésének jelentő­ségét a különböző nemzet­közi fórumokon, és kifejez­ték szándékukat, hogy ezt a jövőben még tovább szé­lesítik. Az Elnöki Tanács a tá­jékoztatót egyetértéssel vet­te tudomásul, és megállapí­totta, hogy a látogatás jól szolgálja hazánk és a ven­déglátó országok jó viszo­nyának, kapcsolatainak és együttműködésének ügyét. Az Elnöki Tanács az al­kotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Országgyűlés téli ülésszakát december 16-án (szerdán), 10 órára összehívta. A Minisz­tertanács ihdítványozza, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére: az 1988. évi állami költségvetésről; a jog­alkotásról; az I960, előtt ki­bocsátott jogszabályok ren­dezéséről szóló törvényja­vaslatokat; továbbá az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nökének beszámolóját az állam egyházpolitikájáról és a hivatal munkájáról. Törvényerejű rendeletet hozott az Elnöki Tanács a külföldre utazásról és az útlevelekről. A tvr. kimond­ja: minden magyar állam­polgárnak joga, hogy kül­földre utazzon, és ez a jog csak kivételesen korlátozha­tó. Az úi jogszabály egy­szerűsítéseket tartalmaz egyebek között az útlevél kiadására és felhasználásá­nak módjára. E törvényere­(Folytatás a 2. oldalon) ÜLÉSEZETT AZ SZMT A közoktatás helyzetéről Pénteken délelőtt ülést tartott Gubán Dezső elnök­letével a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa. A középpontban ezúttal a köz­oktatás megyei helyzete állt, s továbbfejlesztésének fel. adatai a VII. ötéves tervben. Elhangzott az SZMT állás- foglalása Is azzal kapcsolat­ban, hogy milyen a helyzet ezen a területen s melyek a továbblépés lehetséges mó­dozatai. Az elnöklő Gubán Dezső először köszöntötte a megje­lenteket, köztük Virág Ká­rolyt, az MSZMP Heves Me­gyei Bizottságának titkárát és dr. Kovács Sándornét a megyei tanács elnökhelyette­sét Ezután adta át a szót dr. Kovács Jánosnak, a me­gyei tanács művelődési osz­tályvezetőjének. Mint az előadó hangsúlyozta, a tár­sadalom és a gazdaság in­tenzív fejlesztése fokozottan függ a lakosság általános és szakmai műveltségének szín­vonalától. Az óvodai nevelés egyre szélesebb körű, 1986-ban már 95,5 százalékos volt. Az ilyen életkorú gyermekek száma csökkent, a zsúfolt­ság mérséklődött, az ellátás színvonala javult. Akik nem jártak óvodába, iskolaelőké­szítő foglalkozáson vettek részt. Jobb a helyzet az ál­talános iskolákban is: csök­kentek az osztálylétszámok. A középfokú oktatásban a belső arányok kedvezően alakultak. 1986-ban megin­dult a képzés a mátrafüredi Erdészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Inté­zetben. 1987-ben Egerben 16 tantermes intézményt adtak át. Hevesen ugyancsak 16 tanteremmel épült új kö­zépfokú oktatási központ. Egyéb beruházások is elkez­dődtek. Ezekre a demográ­fiai hullám tetőzése miatt van szükség; mintegy 20 szá­zalékkal növekszik a lét­szám. Az elemzés után a .megyei tanács osztályvezetője ki­emelte a továbbfejlesztés fő feladatait: így az általános iskola alapvető funkciójának előtérbe helyezését, a de­mográfiai hullám levezeté­sét. a képzésnek a követel­ményekhez való igazítását, a megújulás, a gazdaságosság alapelveit, illetve a gyer­mek- és ifjúságvédelem fon­tosságát és az egészséges életre nevelést. Az SZMT véleményét Lé­vai Ferenc titkár tolmácsol­ta: hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer továbbfej­lesztése széles körű összefo­gást igényel. melyből a szakszervezeteknek is részt kell vállalnia. Annál is in­kább. mivel a termelés fej­lesztése elképzelhetetlen az oktatás korszerűsítése nél­kül. Ezért le kell rónunk az általános iskolával szembeni történelmi adósságainkat: tárgyi és személyi feltételeit megfelelővé kell tenni. Ar­ra is emlékeztette Lévai Fe­renc a szakszervezetek ta­nácsát, hogy az SZMT el­nökségének és a megyei ta­nácsnak is érvényes hatá­rozata van a pedagógusok élet- és munkakörülményé­nek javításáról. Ezek érvé­nyesítése fontos ahhoz, hogy a nevelők eleget tehessenek hivatásuknak. E napirendek után tájé­koztató hangzott el a szak- szervezeti kereskedelmi tár­sadalmi ellenőrök újravá­lasztásáról Czibik Márton SZMT-titkár előadásában, majd Lévai Ferenc titkár az SZMT két ülése közötti szakszervezeti munkáról szá­molt be. „Természetesen, egészségesen”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom