Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. november 28., szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács Befejeződtek a hivatalos magyar- görög kormányfői tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Joannisz Alevrasz a görög parlament elnöke, pénteken az athéni jachtklubban ebédet adott Grósz Károly tiszteletére. Délután a magyar miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletet tartott az athéni kongresszusi és kiállítási központban. Grósz Károly ezt követően szálláshelyén találkozott a görög pénzügyi, kereskedelmi és gazdasági élet képviselőivel. A magyar kormányfő 'kíséretében levő Melega Tibor külkereskedelmi miniszRendkívül elégedetten nyilatkozott athéni tárgyalásainak eredményeiről Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken, a görög fővárosban rendezett nemzetközi sajtóértekezleten. Az athéni Zappio kongresszusi és kiállítási központban rendezett sajtóértekezleten a magyar kormányfő kifejtette, hogy görögországi útja több célt is szolgál: viszonozza Andreasz Papandreu görög kormányfő 1983-as budapesti látogatását, az út szolgálja továbbá azt a célt, hogy megerősítsék a Magyarország és Görögország közötti együttműködési készséget, hogy meg. •ismerjék egymás álláspontját az időszerű kérdésekben, keressék az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit, mindenekelőtt gazdasági téren. A magunk elé tűzött célokat elértük — hangsúlyozta Grósz Károly. A magyar kormányfő szívélyesnek, nyíltnak és őszintének nevezte görög- országi tárgyalásait. Ügy értékelte, hogy minden feltéterhelyettes, a magyar—görög gazdasági, ipari és műszaki együttműködés vegyes bizottság elnöke Athénban tárgyalt a görög kormány több képviselőjével, a két ország közötti együttműködés fejlesztéséről. A kapcsolatok bővítésére lehetőség van például a görög vasúti villamosítási programban. Ugyancsak az előrelépést célozzák azok a magyar javaslatok, amelyek értelmében görög—magyar műhelyt hoznának létre Görögországban, az ide szállított Ikarus autóbuszok javítására. tel adott a magyar—görög kapcsolatok fejlesztéséhez. A nemzetközi kérdésekben azonos, vagy egymáshoz nagyon közel áll a magyar és a görög álláspont. Minden politikai feltétel megvan a további eredményes együttműködéshez — mondotta Grósz Károly. A Minisztertanács elnöke kérdésekre válaszolva kifej. tette, hogy a magyar kormány változatlan és egyértelmű álláspontot képvisel a ciprusi kérdésben. Magyar- ország támogatja a sziget- ország függetlenségét, egységét, el nem kötelezettségét. Grósz Károly szólt arról, hogy hasonlóságot mutatnak azok a módszerek, amelyeket Magyarországon és Görögországban a gazdasági nehézségek orvoslására alkalmaznak. Elmondta, hogy Andreasz Papandreuval folytatott tárgyalásán tájékoztatták egymást a görög kormány stabilizációs programjáról, illetve a magyar- országi gazdasági gondokról, az azok leküzdésére kidolgozott tervekről. Az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó jövő évtől érvényes magyarországi rendszere megfelel a jelenlegi görögországinak, amelyet magyar szakemberek is tanulmányozhattak. A görög miniszterelnök szólt a veszteséges vállalatok helyzetének kezelésében szerzett gö_ rögországi tapasztalatokról. Beszéltek az infláció kezelésének tanulságairól is. A magyar miniszterelnök tanulságosnak nevezte a tapasztalatcserét. A Magyarország és a Közös Piac közötti kapcsolatok jelenlegi helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva Grósz Károly kifejtette, hogy több éve folynak a tárgyalások a EGK és Magyarország között. Magyarország nem tagságot és nem társult tagságot kért az EGK-tól, hanem olyan szerződéses viszonyt, amely megszünteti a Magyarországgal szembeni hátrányos megkülönböztetést, tekintettel arra, hogy Magyarország másfél évtizede tagja az általános kereskedelmi és vámtarifa-egyezménynek, a GATT-nak. Az EGK—magyar tárgyalások a KGST és az EGK közötti tárgyalásokkal párhuzamosan folynak. Reméljük, hogy jövőre véglegesen lezárul ez a kérdés. Andreasz Papandreu megerősítette, hogy Görögország továbbra is támogatja a magyar kérést. Magyarország olyan kompromisszumra is hajlandó, amely önként vállalt korlátozást jelent az átmeneti időszakban, bizonyos termékféleségek esetében — mondotta a Minisztertanács elnöke. A magyarországi gazdasági gyakorlat nem modellértékű. Magyar tapasztalatokból táplálkozik, a magyar adottságokhoz igazodva formálódott. Nem irányításbeli problémák jelentik a fő gondot. A gazdasági gondok leküzdése érdekében a korábban eltervezett reformok végrehajtásának gyorsítását határoztuk el. Ebbe illeszkedik az 1988-tól érvényes' adóreform, a bérreform 1989-től, valamint a szociálpolitikai és a nyugdíjreform bevezetése. és 1991-ben egy árreform. Grósz Károly a két ország gazdasági kapcsolatainak helyzetét elemezve emlékeztetett arra, hogy 1981-hez viszonyítva a kétoldalú forgalom ötven százalékkal csökkent. Ennek alapvetően két oka van: Görögország EGK-tagsága, ami elsősorban a magyar mezőgazdasági termékek exportját érintette hátrányosan. A másik, hogy jelentősen csökken a görög állami megrendelések hányada. A továbblépés lehetőségeit elemezve egyebek között kifejtette, hogy a görög gazdaság szerkezeti átalakítása alkalmat teremt az együttműködés fejlesztésére, például a görög vasúti villamosítási programban, a görög- országi földgázprogramban való közreműködésre, alkalmat teremt a görög—szovjet timföldgyártási megállapodáshoz történő csatlakozásra. Az együttműködés formáinak bővítéséről szólva az első helyen emelte ki újabb görög—magyar vegyes vállalatok alakítását. (Folytatás az 1. oldalról) jű rendelettel — amely 1988. január elsején lép hatályba — bővülnek az állampolgárok utazási lehetőségei. Ezzel összefüggésben az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a lakosságnál lévő külföldi fizető- eszközök felhasználásának törvényes lehetőségeiről. A testület módosította a kötvényről szóló, 1982. évi, 28. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit, annak érdekében, hogy a kötvény az eddigieknél jobban hozzájáruljon a pénzeszközök hatékonyabb hasznosulásához, és fokozottabban segítse a lakossági megtakarításoknak a gazdaságba való beáramlását, fel- használását. Az Elnöki Tanács a költségvetést finanszírozó forrás- összetétel javításának és a forgalomban levő pénzmenynyiség szabályozásának új eszközeként törvényerejű rendeletet hozott a kincstárjegy bevezetéséről. A jogszabály 1988. január elsején lép hatályba. Az Elnöki Tanács — az Országgyűlés jogi. igazgatási és igazságügyi bizottságának állásfoglalását is figyelembe véve, s a Miniszter- tanács előterjesztését elfogadva — módosította a tanácsokról szóló, 1971. évi I. törvény egyes rendelkezéseit és határozott a kétszintű igazgatás bevezetéséről. Az új igazgatási forma bevezetésére a megyékben folyamatosan kerül sor, a feltételektől függően, a Minisztertanács kijelölése alapján. A törvényerejű rendelet 1988. január elsején lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg. A HÉTEN TÖRTÉNT Befejezte indiai látogatását Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök. A képen: Rizskov és vendéglátója, Radzsiv Gandhi indiai kormányfő gazdasági, tudományos és technológiai együttműködési szerződést ír alá Szovjet megfigyelők kétnapos látogatást tettek az amerikai hadsereg toolei telepén, hogy tanulmányozzák a vegyi fegyverek megsemmisítésének lehetőségeit. A látogatást megelőzően amerikai megfigyelők jártak ugyanebből a célból a slhani szovjet bázison (Népújság-telefotó: — MTI — KS) Grósz Károly nemzetközi sajtóértekezlete Ünnep a szkipetárok földjén Jugoszlávia nemzeti ünnepén A hajdani szkipetárok utódai, az albán nép kettős ünnepről emlékezik meg november végén. 28*án arról, hogy több mint 500 éves török uralom után -19112- ben e napon lett ismét független a kis balkáni ország. Egy nappal később pedig Albánia felszabadulását ünnepük — 43 évvel ezelőtt ezen a rvapon űzte ki a fasiszta megszállóikat a kommunisták vezette népi hadsereg. A háború dúlta és rendkívüli elmaradott országban lelkesen hozzáfogtak a szocializmus alapjainak a lerakásához. A kezdeti időkben a szocialista országok hathatós támogatásával sikerült is alapvető változásokat elérni. Felszámolták az írástudatlanságot, hatalmasat fejlődött az oktatás- és egészségügy. A háború előttinek a kétszeresére, 63 évre emelkedett az átlagéletkor. Ma Albánia földrészünk legfiatalabb országa: a lakosság 60 százaléka 30 évnél ifjabb. A fejlődés természetesen kiterjedt at iparra és mezőgazdaságra, s a korábbi agrárországban új iparágak, ipari üzemek százai jelentek meg. A 60-as években Tirana az önként vállalt elszigetelődés politikája mellett döntött, s ez a szükségesnél is több áldozatot rótt az albán népre, egyben korlátozta a továbblépés lehetőségét is. A legutóbbi időszakban azonban — a korábbi irányvonal követésének hangoztatása mellett — óvatos nyitás jelei tapasztalhatók, egyelőre főképpen a szomszéd tőkés államok és néhány fejlődő állam irányába. Erre utal Ramiz Alidnak, az Albán Munkapárt első titkárának kijelentése is a tavalyi pártkongresszuson: „Az albán szociálismus építése nem szigetelőd- het el napjaink nemzetközi fejleményeitől.'" A szocialista országok — köztük hazánk — természet- ellenesnek tekintik Albániának tőlük való elkülönülését, s folyamatosan jelzik közeledési szándékukat. Abban a reményben köszönt- jük ünnepükön a szocializmust építő albán népet, hogy ezek a jelzések mielőbb meghallgatásra találnak Tiranában. Nemzeti ünnepet ül ma Jugoszlávia. Arra emlékeznek, hogy negyvennégy évvel ezelőtt 1943. november 29-én a boszniai kisvárosban, Jajcében összegyűltek a partizánharcok hősei, hogy megvessék a jövő Jugoszláviája háború utáni szocialista fejlődésének fő irányait. Pontosan két esztendő múlva pedig 1945. november 29-én megerősítették a jajcei történelmi döntést és kikiáltották az egységes szövetségi népköztársaságot. A háborút követő évtizedekben a kommunisták szövetségének vezetésével a soknemzetiségű Jugoszlávia Európa egyik legelmaradottabb országából jelentős iparral és korszerű mező- gazdasággal rendelkező szocialista állammá lett. Négy évtized alatt a népgazdaság termelése hétszeresére növekedett. A tanköteles gyermekek 98 százaléka elvégzi a nyolcosztályos általános iskolát; az egyetemi és főiskolai hallgatóik arányszáma pediig, világviszonylatban kiemelkedő helyet foglal el. A délszláv ország el nein kötelezett, antiimperialista politikájával nagy nemzetközi tekintélyt szerzett, következetesen kiáll a haladásért, az államok közötti egyenrangú kapcsolatokért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért. A világgazdaság okozta növekvő nehézségek, nemkülönben az ország gazdasági irányításában jelentkező ellentmondás az elmúlt tíz évben déli szomszédunknál is komoly gondokat okoztak. A különböző köztársasági és tartományi, helyi és vállalati szempontok, illetve az ország átfogó érdekének ösz- szehangolásában feszültségek keletkeztek. A gazdasági nehézségek kihatottak a dolgozók szociális helyzetére, az egyre növekvő infláció a reáljövedelmek csökkenéséhez vezetett. Szakemberek már 1983-ban bosszú távú programot készítettek a gazdaság megszilár. dítására. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége 1986- ban tartott XIII. kongresz- szusa azonban kénytelen volt megállapítani, hogy a program végrehajtása késik, az eredmények nem kielégítők. A helyzet azóta is rosszabbodott. A képviselőház idei novemberi ülése számos gazdaságpolitikai intézkedést hozott, új infláció- ellenes programot fogadott el. amelyeknek az a rendeltetése,, hogy megváltoztassák a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat és lépésről lépésre megszüntessék a válság okait. Hazánk és Jugoszlávia kapcsolatát minden területen, a politikai, a gazdasági és kulturális életben egyaránt a baráti jó viszony, az állandó fejlődés jellemzi. Az együttműködést erősítik a két ország párt- és állami vezetőinek rendszeres találkozói. A politikai élethez hasonlóan folyamatosan fejlődnek a gazdasági kapcsolatok. Kölcsönös árucsere-forgalmunk tavaly 672 millió dollár volt. Gyümölcsöző együttműködésünk bővítésére számtalan további lehetőség kínálkozik, olyan korszerű formák kiterjesztésével, mint például a hosszú távú termelési kooperáció, a szakosítás, a műstaki-tudományos együttműködés és közös beruházások. Kapcsolataink fejlesztésének kölcsönös igényét tükrözi az 1986—1990 évekre szóló áruforgalmi megállapodás, amely az előző tervidőszakhoz képest 50 százalékos növekedést irányoz elő. Az államközi egyezményeknek megfelelően fejlődnek a magyar—jugoszláv kulturális kapcsolatok, amelyek kiterjednek az oktatásra és a haladó hagyományok közös ápolására is. Egyre bővülnek kölcsönös idegenforgalmi kapcsolataink, a kétoldalú kapcsolatok jelentős tényezői a határmenti megyék és a testvérvárosok az élet minden területére kiterjedő együttműködése. Nagy fontosságú az a szerep, amelyet a hazánkban élő délszláv, illetve a jugoszláviai magyar nemzetiség jelent, betöltve a népeink közötti híd szerepét. Közösek az örömeink, közösek a gondjaink. Nagy nemzeti ünnepén igaz barátsággal köszöntjük Jugoszlávia népeit és őszinte szívvel kívánjuk, mielőbb küzdjék le nehézségeiket s valósítsák meg az ország jólétét, a gazdaság eredményességét célzó terveiket.
