Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-27 / 280. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. november 27., péntek Megkezdődtek Grósz Károly hivatalos tárgyalásai —C Külpolitikai kommentárunk )— Haiti választ EMBERÖLTÖNYI idő t^lt el azóta, hogy Haitin utoljára nem diktatúra, ,hanem választott elnök és parlament szabta meg az ország rendjét, ha semmi nem változik, úgy most vasárnaptól újra visszatér­het a demokrácia korszaka a karibi szigetvilág e leg­sűrűbben lakott kis államába. Haiti az elmúlt évtizedek diktatúrái közül talán a legundorítóbb terrorját élte át 1957-től tavaly feb­ruárig. A hírhedten kegyetlen Francois Duvalier. majd 1971-től fia „Baby Doc” családi rémuralmat teremtett. Ügy becsülik, hogy a magát Papa-Docnak elnevező diktátor rendőrsége több mint ötvenezer embert kínzott halálra három évtizede alatt. Iszo­nyatos nagy szám ez, egy mindössze öt és fél milliós országban. De hát a legszélsőségesebb terror nélkül aligha lehetett volna ilyen hosszú életű az a rend­szer, amely csupán egy igen szűk rétegnek — no. meg a fegyveres erőknek — biztosított jólétet, a lakosság kilencven százalékának kizárólag a nyo­mort és a rettegést garantálta. A terror „szelídítettebb” változata, amely a trón­örökös, az ifjú Duvalier uralkodását jellemezte, már nem volt eléggé elrettentő. A nyolcvanas években sokasodtak a tömeges elégedetlenség jelei, olyannyi­ra, hogy az 1986 februárjában tetőzött tiltakozási hullám végül is menekülésre kényszeri tette Jean- Claude Duvaliert. A hatalmat egy katonai junta vette át, azzal az ígérettel, hogy végre visszavezeti az országot a de­mokrácia útjára. A fontos mérföldkő ezen az úton 1987. november 29.; az elnök- és parlamenti válasz­tás napja. Két tucatnál is több párt indul, külön­böző politikai színezetű elnökjelöltek versengenek, miközben növekszik a nyugtalanság amiatt: nehogy politikai terrorakciók torpedózzák meg a szavazást. Amióta ugyanis a választási bizottság nem engedé­lyezte néhány, közismerten a Duvalier-korszak je­lesei közé tartozó politikus indulását, sorozatban történnek a gyilkos merényletek Haitin. AZ ELKÖVETŐK felbujtóinak alighanem az a céljuk, hogy ürügyet teremtsenek a hadseregnek a beavatkozásra. Csakhogy a fegyveres erők vezetői is jól látják, hogy a régi, diktatórikus módszerek csak a csődbe vezetnek. Ezért is erősítette meg a junta képviselője a minap, hogy a választásokat min­denképpen megtartják. Avar Károly Genscher Prágában (Folytatás az 1. oldalról) kosz Tecallisz kulturális mi­niszterhelyettes kísérte el. Az esti órákban került sor Grósz Károly és Andreasz Papandreu görög kormány­fő első találkozójára az athéni miniszterelnöki hi­vatalban. A találkozón tá­jékoztatták egymást, orszá­gaik belső helyzetéről, s vé­leményt cseréltek nemzetkö­zi kérdésekről. A megbeszélést követően Grósz Károly átnyújtotta Andreasz Papandreunák a Magyar Népköztársaság ru­binokkal ékesített zászló­rendjét, amelyet az Elnöki Tanács a két nép és a két orsaág közötti kapcsolatok fejlesztésében szerzett ki­magasló érdemeiért adomá­nyozott a görög kormány­főnek. Papandreu a nemzet­közi diplomáciai gyakorlat szerint viszonozta az elisme­rést, átnyújtotta a magyar kormányfőnek a görög be­csületrend nagy keresztjét. Ezt követően teljes ülést tartott a magyar és a görög tárgyalóküldöttség a két kor­mányfő vezetésével. A teljes ülésen Grósz Ká­roly és Andreasz Papandreu nyilatkozatot írt alá a Ma­gyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság közötti barátság és együttműködés fejlesztéséről. A dokumentum az álla­mok szuverén egyenlőségé­nek elvén, a nemzetközi jog általánosan .'elismert nor­máin és elvein alapszik, az ENSZ alapokmányában, a helsinki záróokmányban és a madridi utótalálkozó záró- dokumentumában foglaltak szerint. A nyilatkozat az első ilyen jellegű dokumentum, ame­lyet egy NATO-tagország írt alá Magyarországgal. Hatá­rozottan állást foglal a vi­lág különböző térségeiben zajló katonai konfliktusok beszüntetése és az államok közötti nézeteltérések békés rendezése mellett. Az alá­írók hangsúlyozzák, hogy cselekvőén elősegítik a'fegy- verkezési verseny megszün­tetését és a világűrre való kiterjedésének megakadá­lyozását, az atom- és vegyi fegyverek teljes megsemmi­sítését és a hagyományos fegyverek csökkentését az­zal a végső céllal, hogy szi­gorú és eredményes ellen­őrzés melllett általános és teljes leszerelés jöjjön létre. Támogatják a nukleáris kí­sérletek teljes megszünteté­sét, mint az atomfegyverek folyamatos felszámolása irá­nyában tett döntő jelentő­ségű lépést. Támogatják az atom- és vegyi fegyverektől mentes övezetek létrehozá­sát Európa és a világ külön­böző térségeiben. Mindent megtesznek a nemzetközi kereskedelem és az államok közötti gazdasá­gi együttműködés fejlesz­téséért. Elősegítik, hogy nö­vekedjen a szerepe annak a tevékenységnek, amelyet az ENSZ végez a nemzetközi béke és biztonság megőrzé­séért és megszilárdításáért, a nemzetközi problémák megoldásáért, az országok közötti együttműködés fej­lesztéséért. Magyarország és Görögor­szág azon munkálkodik, hogy az európai biztonsá­got és együttműködést elő­mozdító hatékony intézke­dések szülessenek. Tevéke­nyen elősegítik a nukleáris fegyverek teljes felszámolá­sát a kontinensen, valamint a hagyományos haderők leg­alacsonyabb szintre csök­kentését. Elősegítik, hogy a kölcsönös, lényeges és ki­egyensúlyozott csökkentésre irányuló leszerelési intézke­dések további biztonsági és bizalomerősítő intézkedések­kel egészüljenek ki. Tovább­fejlesztik és elmélyítik két­oldalú baráti kapcsolataikat és kölcsönösen előnyös együttműködésüket a politi­kai. ipari, technikai, tudo­mányos, kulturális és egyéb területeken. Folyamatosan növelik az anyagi és szellemi értékek cseréjét, a kölcsönös előnyök alapján. A dokumentum szerint or­szágaink az együttműködés korszerű formáinak alkal­mazásával a lehető legna­gyobb mértékben kiaknáz­zák a gazdasági, műszaki és tudományos fejlettségükben rejlő lehetőségeket. Görög­ország támogatja a Magyar Népköztársaság és az euró­pai közösségek közötti gaz­dasági kapcsolatok létreho­zását és fejlesztését, az egyenlőség és kölcsönösség alapján, azzal a céllal, hogy a két fél között diszkrimi­nációtól mentes kapcsolat- rendszer jöjjön létre. A teljes ülésen Kovács László külügyminiszter-he­lyettes és Atanasziosz Di- mitrokopulosz sajtó- és tá­jékoztatási ügyekért felelős görög államtitkár egyez­ményt írt alá a tájékoztatási együttműködésről. A megál­lapodás szerint Magyaror­szág és Görögország kölcsö­nösen tájékoztatják egymást életük fontosabb eseményei­ről. Szélesítik a tömegtájé­koztató eszközök együttmű­ködését. rendszeresebbé te­szik például a rádió- és tv- adások, illetve .műsorok cse­réjét. Vincze Imre belkereske­delmi miniszterhelyettes és Nikosz Szkulasz nemzetgaz­dasági miniszterhelyettes, a görög idegenforgalmi hiva­tal elnöke megállapodást írt alá az idegenforgalmi együtt, működésről. Ebben egyebek között előirányozták a Ma­gyarország és Görögország közötti idegenforgalom, el­sősorban a szervezett turiz­mus fejlesztését. A megál­lapodás szerint a két ország­ban érvényes jogszabályok­nak megfelelően egyszerű­sítik az utazással kapcsola­tos eljárásokat. ★ Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke átadta Andreasz Papandreunak, a Pánhellén Szocialista Moz­galom (PASZOK) vezetőjé­nek Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának írá­sos üzenetét. ★ Andreasz Papandreu görög kormányfő csütörtökön este díszvacsorát adott Athén­ban Grósz Károly tisztele­tére. A görög kormányfő po­hárköszöntőjében méltatta a két nép közötti barátság, a két ország közötti kapcso­latok fejlődését. Kiemelte azoknak az egyezményeknek a fontosságát, amelyeket a magyar kormányfő hivata­los görögországi látogatásá­nak első napján írtak alá. Hangsúlyozta, hogy a ba­rátsági és együttműködési nyilatkozatban foglaltak a legjobb tanúbizonyságát ad­ják a Magyarország és Gö­rögország közötti magas szintű politikai kapcsolatok­nak. Tény, hogy a politikai és gazdasági kapcsolatok fenntartása nagyobb igyeke­zetét igényel. Ezt az irányvonalat kell követnünk a kétoldalú kap­csolatokban és a Közös Pi­acban is. Görögország a leg­rugalmasabb álláspontot fog­lalja el az EGK-ban, s ez a magyar igényeket is szolgál­ja. Ezt az álláspontot sze­retné képviselni a jövőben is, különösképpen akkor, amikor Görögország képvise­lője tölti be az EGK elnöki posztját — mondotta Pa­pandreu. A görög kormányfő hang­súlyozta, hogy Magyaror­szág és Görögország törek­vései közösek a béke és az enyhülés kérdéseiben. Mél­tatta a nukleáris rakétafegy­verek két osztályának meg­semmisítéséről Genfben lét­rejött szovjet—amerikai megállapodást. Szólt a bal­káni államok külügyminisz­tereinek jövő évi konferen­ciájáról, kifejtve, hogy kor­mánya örömmel fogadj^ Al­bánia részvételét. A görög— török viszonyt elemezve ki­fejtette, hogy a két ország közötti feszültség enyhítését szolgálta az a javaslat, amely szerint az égei-tenge- ri kontinentális talapzat problémakörét a hágai nem­zetközi bíróság elé terjesz­tik. Kapcsolatainkat a kölcsö­nös bizalom légköre jellem­zi, úgy is mondhatnám, hogy ezek példamutatóak a különböző rendszerekhez tartozó államok kapcsolatai szempontjából. Mégis azt hiszem, hogy nem szabad ennyivel megelégednünk, tö­rekednünk kell kapcsolata­ink további előmozdítására, népeink és a világ vala­mennyi népének érdekében. Meg vagyok győződve róla, hogy az ön mostani látoga­tása Görögországban döntő módon hozzájárul e fejlődé­si folyamathoz — hangsú­lyozta Papandreu. Poharát emelte ezek után a magyar—görög kapcsola­tok erősítésére Grósz Károly is. A szívélyes vendéglátást megköszönve Grósz Károly emlékeztetett rá, hogy a ma­gyar és a görög nép kap­csolatait a történelem fo­lyamán mindig a barátság, a kölcsönös tisztelet jelle­mezte. A görög polgárhábo­rú után, az 1950-es évek ele­jén sok ezer görög hazafi ta­lált új otthonra Magyaror­szágén. — Megbeszéléseinket most is a kapcsolatainkat jellem­ző baráti légkörben, a köl­csönös megbecsülés szelle­mében folytattuk — muta­tott rá a kormány elnöke. — Egyetértettünk abban, hogy folyamatosan bővülő gazda­sági, műszaki-tudományos, kulturális és idegenforgal­mi kapcsolataink mindkét nép érdekeit szolgálják. Egy­behangzóan úgy ítéltük meg, hogy kitűnő politikai kap­csolatainknak jelentős té­nyezője az MSZMP és a Pánhellén Szocialista Moz­galom gyümölcsöző együtt­működése, s különösen fon­tos szerepet játszanak a rendszeres, magas szintű ta­lálkozók. — Örömmel állapíthat­tuk meg, hogy együttműkö­désünk továbbfejlesztésének nincsenek politikai akadá­lyai. Nem képez akadályt országaink eltérő társadalmi berendezkedése és politikai, gazdasági szövetségi elköte­lezettsége sem. A magyar— görög kapcsolatok fejlődése a kelet—nyugati párbeszéd hasznosságát, az együttmű­ködés bővülésének kölcsö­nös előnyeit bizonyítja. Magyarország helyzetéről szólva Grósz Károly a 'to­vábbiakban kijelentette: — nem titkoljuk, hogy gondja­ink vannak. A magyar gaz­daság egyensúlyzavarokkal küszködik. De nagy ben­nünk az elhatározottság, hogy úrrá leszünk nehézségein­ken. Következetesen tovább­visszük a reformfolyamatot, gazdaságunk korszerűsítését, hogy felzárkózzunk a nem­zetközi gazdasági, tudomá­nyos és technológiai fejlő­dés élvonalához. Eltökélt szándékunk, hogy megőriz­zük országunk fizetőképes­ségét, mert a jövőben is megbízható partnerek aka­runk maradni. Stabilizációs és kibontakozási progra­munk fokozottan kíván épí­teni a nemzetközi gazdasági együttműködésben rejlő le­hetőségekre. — Örömmel tapasztaljuk, hogy ezek a törekvések ta­lálkoznak a görög kormány szándékaival is. Meggyőző­désünk szerint mindkét or­szágnak érdeke, hogy az ed­dig létrejött ipari kooperá­ciók és vegyes vállalatok ta­pasztalataira építve, kapcso­latainkban egyre nagyobb teret kapjanak a gazdasági együttműködés e korszerű formái. Bizonyos vagyok ben­ne, hogy a még fellelhető mesterséges akadályok fel­számolhatók. Biztató, hogy mai tárgyalásainkon egybe­hangzóan kedvezőnek ítél­tük meg gazdasági kapcso­lataink fejlesztésének pers­pektíváit. — Magyarország és Gö­rögország néhány élvonalbe­li kutatási területen jól ki­egészíti egymást, így lehe­tőséget látunk arra, hogy műszaki-tudományos téren is szorosabb együttműködési alakítsunk ki. — Kulturális kapcsolata­ink fejlőődése is erősíti né­peink egymás iránti tisztele­tét, a kölcsönös bizalmat és megértést. Ügy gondolom, hogy közös erőfeszítéssel még többet tehetnénk egymás irodalmának, nemzeti kultú­rájának kölcsönös megis­mertetéséért — hangsúlyoz­ta Grósz. Károly. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy a Magyar Népköz- társaság nemzetiségi politi­kájához híven nagy gondot fordítunk arra, hogy a Ma­gyarországon élő görögök ápolhassák anyanyelvűket és nemzeti kultúrájukat, meg­őrizhessék hagyományaikat. Nemcsak lehetővé tesszük, de elő is segítjük, hogy kap­csolatot tarthassanak óhazá­jukkal. Megnyugtató, hogy a visszatelepültek idősebb nemzedékéről társadalom- biztosítási egyezményünk gondoskodik. — Népeink közeledését se­gítik elő a nagy számban egymás országába látogató turisták. Reméljük, hogy a most aláírt idegenforgalmi egyezményünk további len­dületet ad idegenforgalmi kapcsolatainknak. Bizonyosak vagyunk abban is, hogy a kölcsönös megértést, a reá­lis és kiegyensúlyozott tá­jékoztatást jól szolgálja majd új tájékoztatási egyezmé­nyünk. — Megbeszéléseink során egyértelműen kitűnt, hogy azonosan, vagy nagyon ha­sonlóan gondolkodunk az emberiség alapvető létérde­keit érintő kérdésekben. A földünket pusztulással fe­nyegető világégés megaka­dályozására, a fegyverkezési verseny feltartóztatására és a nukleáris fegyverek teljes felszámolására, a népek kö­zötti bizalom erősítésére irányuló törekvéseinkben ugyanazon az oldalon állunk. A magunk részéről nagyra értékeljük a görög kormány békeszerető külpolitikáját. A kormány elnöke bizta­tó fejleménynek nevezte, hogy a kelet—nyugati kap­csolatokra döntő befolyást gyakorló szovjet—amerikai viszonyban lényeges javulás következett be. Azt remél­jük — mondotta —, hogy a decemberi csúcstalálkozó, a közepes és rövidebb hatótá­volságú nukleáris rakéták felszámolásáról aláírásra ke­rülő megállapodás jótéko­nyan hat majd a nemzetkö­zi helyzet egészére és ked­vező feltételeket teremt az előrelépéshez a fegyverzet­korlátozás más területein is. Mai tárgyalásaink tartal­ma és kitűnő légköre arról győzött meg, hogy a magyar —görög kapcsolatok minden területen dinamikusan fej­leszthetők. Az együttműkö­dés mindkét ország kormá­nyának és népének közös óhaja. Erre a nemzetközi feltételek ma jobbak, mint bármikor. Meggyőződésem az is, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Görög Köztár­saság egyre tartalmasabb párbeszéde, egyre mélyülő kapcsolatrendszere nem csak a két nép, hanem egyben a béke, az enyhülési folyamat ügyét is szolgálja — hang­súlyozta végezetül Grósz Károly. Hans-Dietrich Genscher, nyugatnémet alikancellár, külügyminiszter csütörtökön délelőtt megkezdte hivata­los tárgyalásait Prágáiban vendéglátójával, Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül- ügyminiszterrél. A tárgya­lások egyik témája tájéko­zott források szerint Hel­mut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár 1988 ja­nuárjában esedékes csehszlo­vákiai látogatásának előké­szítése. Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára is felszólalt a párt legutóbbi központi bizottsági ülésén (Népújság-telefotó: CAF — MTI — KS) Értesítjük T. A vezetéket Fogyasztóinkat, 1987. november hogy elkészült 28-tól feszültség alatt állónak kell az Eger-Recsk tekinteni, ezért 35 kV-os megközelítése szabadvezeték tilos és rekonstrukciója életveszélyes. Eger-Egerszólát ÉMÁSZ Vállalat közötti szakaszon. Egri Kirendeltsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom