Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

4.

KULTÚRA —KÖZMŰVELŐDÉS

NÉPÚJSÁG, 1987. november 25., szerda

Szabó Zoltán kiállítása

Kubikusok

Szenvedélyes michelan- gelói ihletésű hatalmas formák, telített vad színek expresszív kavargása fogadja a nézőt Szabó Zoltán festőművész utolsó hét esztendőben festett műveinek bemutatóján az Ernst Múzeumban.

Eredendően realista indíttatású az 1929-ben Angyalföldön született alkotó életműve. Első tanárai Rajkai György, majd a Dési Huber körben Gräber Margit voltak. Főiskolai tanulmányait 1951-ben kezdte meg Domanovszky Endre, Főnyi Géza és Barcsay Jenő tanítványaként. Tanulmányai befejezése óta a magyar képzőművészeti élet tevékeny résztvevője, munkái minden fontosabb hazai és külföldi bemutatón szerepelnek. 1970-ben az Ernst Múzeumban. 1976-ban a'Műcsarnokban jelentkezett

gyűjteményes anyaggal. Több vidéki városunkban is szerepelt önálló kiállítással. 1977-ben a Szolnoki Galériában, 1987-ben Kazincbarcikán. Állami megbízásra több monumentális munkát is készített, így sgra- fittót Regölybe, Sátoraljaújhelyre. Jánoshalmára és Tiszaeszlárra, Nagykörösre egy kerámiamozaikot, a bajai városi pártbizottságra üveg-, Bácsalmásra pedig márványmozaikot. A Művelődési Minisztérium számára három gobelinjét kivitelezték; A múlt évben készült nagyméretű Anya gyermekévei című mű a kiállítás egyik teremfalát díszíti. A kilencek művész- csoportjának • alapító tagja. Munkácsy-díjas, 1977-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tüntették ki.

Művészetében központi szerepet játszik a ember- ábrázolás. Stílusát tömör, Michelangelo művein iskolázott, a Nyolcak tanulságait is kamatoztató konstruktivista hangütés, monumentális igény jellemzi.

A legerősebb érzelmek, a szeretet, szenvedés, gyűlölet kifejezése foglalkoztatja. A bibliai szimbólumokat is felhasználja; az emberi szenvedés jelképe a Golgota, Jézus arcán a saját arcvonásaival. Témáihoz visszavisszatér a kifejezés mind drámaibb hangütésével.

Többször témájául választotta a deportálást, de a/ forradalmakat is.

Zárt, hullámzó szerkezetű kompozícióin erős kékekkel, sárgákkal, vörösökkel örökíti meg belső lobogású érett asszonyfiguráit, tájképeit, csendéleteit., Az alkotás örömét a testek plasztikus tektonikájában leli meg, és leginkább az erőteljes női figurákban realizálja (Anya gyermekkel, 1986). Munkásábrázolásai monumentális jelképpé emelik a kétkezi munkás teohnici- zált világunkban egyre inkább emlékké sűrűsödő alakját (Kubikusok, 1986).

B. 1.

Lovak gyárkéménnyel

(Fotó: Koppány György felv. — KSJ

ULTRAHANGGAL AZ EGÉSZSÉGES UTÓDOKÉRT

Fénykép - születés előtt

Dr. Hernádi László mérést végez az ultrahangos készülékkel

E technika előnyeiről kérdeztük dr. Hernádi Lászlót, -a megyei kórház dr. Farkas Márton főorvos által vezetett szülészet-nőgyógyászati osztályának orvosát. Hernádi doktor, aki az ultrahangos vizsgálatok avatott szakembere, így emlékszik a kezdetekre:

— Amikor 1964-ben a röntgenesek megkapták az első gépet, én előbb kíváncsiságból, majd egyre inkább azért, mert rájöttem e módszer előnyeire, délutánonként lejártam hozzájuk és egyre több vizsgálatot végeztem. 1985-ben már 5500, tavaly 8600 kismamát vizsgáltunk meg így. E felfutást az is magyarázza, hogy 1986 májusában be- rende'ztük saját laborunkat a harmadik emeleten.

— Milyen típusú gépen dolgoznak?

— A megyei kórházak közül mi szereztük be utolsónak az ultrahangos berendezést, de ez előnnyel is járt: egy modern Bruel and Kjaér típusú készüléket kaptunk. Az alapgép fejlesztéséhez az Egri Dohánygyár 800 ezer forinttal járult hozzá, így meg tudtuk vásárolni a nőgyógyászati vizsgálatokat könnyebbé tevő tartozékokat. Maga az az ultrahang azért előnyös, mert teljesen veszélytelen az anyára és a magzatra, tetszés szerinti számban ismételhető a vizsgálat, mely fájdalommentes és a gyakorlott szakember számára rengeteg információt ad a terhességről.

— ön hogyan mélyedt el e szakterületben?

— Mivel Magyarországon alig van szakirodalom, kezdetben nehéz dolgom volt. Külföldi folyóiratokból fénymásolt cikkeket, tanulmányokat fordítottam, és ösz- szevetettem ezeket a saját tapasztalataimmal. Később kongresszusokra, tanul- mányutakra is eljutottam, a gyártócégnél is voltam Dániáiban tanfolyamon.

— A tanulóból azóta „tanár” lett: ha jól tudom, ön

is készített már tanulmányokat az ultrahangos vizsgálatokról.

— Az elsőt 1986-ban adtam be a kórház Alkotó Ifjúság pályázatára. Az volt a célom, hogy felhívjam a kollégáim figyelmét az ultrahangos vizsgálatok fontosságára, megbízhatóságára. Az idén újabb dolgozatot írtam: ebben azt bizonyítom, hogy százszázalékos biztonsággal megállapítható a korai terhességek elhalása az ultrahang segítségével. ami a bizonytalan esetek diagnosztizálásához ad nagy segítséget.

— Mindkét dolgozata első díjat kapott. De elismerik-e ezenkívül is a munkáját?

— önálló laborunk megteremtése is azt bizonyítja, hogy e vizsgálat elfogadott, sőt igényelt módszerré vált. Ez évtől bevezettük a kórház vonzáskörzetében a terhes nők két alkalommal történő rutinszűrését, amit országosan is nagy eredménynek tartok.

— Mi ennek az előnye?

— Az ultrahang segítségével megállapíthatók a magzat fejlődésének rendellenességei. Már a tizennyolcadik heti első vizsgálaton ki tudjuk szűrni ezek nyolcvan százalékát. Vannak betegségek (például a vízfejűség vagy a nyitott gerinc), melyek életképtelenné teszik a magzatot és vannak korrigálható eltérések. Ha deformitást találunk, konzultálunk a szülőkkel és utána döntünk a terhesség sorsáról: megindítsuk-e a vetélést vagy vállaljuk a születés utáni operációt. Családi tragédiák, nehéz emberi sorsok háríthatok el így, ennek a „hasbalátó” készüléknek a segítségével. Aki látott már megszületni

vízfejű, vagy koponya nélküli gyermeket, az tudja, mire gondolák ...

— Az említett operációk milyen eredménnyel biztatnak?

— Vannak jól műthető elváltozások, például a vese rendellenességei, de be kell vallani, hogy más esetekben az életben maradás esélye statisztikailag mindössze húszszázalékos.

— Milyen eredményeket értek el önök az eddigi vizsgálataikkal?

— Negyvennyolc magzaton hetvennégy fejlődési rendellenességet találtunk és téves diagnózisunk nem volt, a módszer megbízhatósága tehát igen jó. Nagy segítséget ad a szülőorvosnak is, hiszen pontosan megállapítható a terhességi kor, a lepény és a magzat helyzete, felismerhetők az ikerterhességek.

— Rengeteg kartont látok a laborban ...

— Ha minden jól megy. nem sokáig: a dohánygyár újabb támogatásának 'köszönhetően az adminiszráci- ót számítógépre visszük, így egyszerűbb. gyorsabb lesz majd az adatkezelés. Hernádi dr. kérésemre be is mutat egy vizsgálatot. A szonda által továbbított hangrezgések a monitoron képpé alakulnak és a laikus számára is kivehetően feltűnnek a magzat végtagjai, a kicsiny arc, a köldök- zsinór, de belső szervei is láthatóvá válnak: a lüktető pici szív, az agykamrák, a vesék, a máj.

A riporter megilletőd- ve nézi a születendő új élet csodáját. Az orvos el- mélyülten figyel a legapróbb, csak általa értelmezhető jelekre is, hogy ez a csoda valóban megszülethessen ...

Koncz János

MIHAIL ZOSCSENKO:

Ostoba történőt

H magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom kislexikona

Petya már nem olyan kis gyerek: négyéves.

Csakhogy az édesanyja még pöttömkének kezelte. Kanállal etette, kézen fogva sétáltatta, reggelente pedig felöltöztette.

Egyszer is Petya fölébredt az ágyacskájában, édesanyja azonnal öltöztetni kezdte. Aztán a kiságy mellé állította.

Csakhogy Petya elesett.

Az édesanyja az hitte, hogy csupán rakoncátlankodik a kisfia, hát újra talpra állította. De Petya megint elesett.

Az édesanyja ugyan csodálkozott, de harmadjára is fölállította Petyát. De a kisfiú újra elesett.

Édesanyja ekkor nagyon megijedt, és telefonált édesapának a hivatalba.

— Gyorsan gyere haza, valami történt a kisfiúnkkal: képtelen talpra állni — panaszkodott édesanya.

Az édesapja meg is érkezik, s ezt mondja:

— Ostobaság! Hiszen a mi gyerekünk remekül jár, sőt, fut, lehetetlen tehát, hogy ne tudjon megállni a lábán.

Gyorsan a szőnyegre is állítja a kisfiút, aki a játékai után akar menni, de újból. már negyedszer is elesik.

Mondja is az édesapja:

— Orvost kell hívnunk, de gyorsan. Talán megbetegedett a gyermekünk, bizonyára teleette magát tegnap cukorral.

Hívták hát az orvost.

Jön is az orvos, szemüveg az orrán, hallgató a nyakában.

Azt mondja Petyának:

— Mit nem hallok? Miért estél el?

Petya ezt mondja:

— Nem tudom, miért, de párszor elestem.

Azt mondja az orvos édesanyának:

— Kérem, vetkőztesse le a kisfiút, máris megvizsgálom.

Édesanyja le is vetkőztet- te Petyát, az orvos pedig megkopogtatta, meghallgatta.

Azt mondja az orvos:

— A kisfiú tökéletesen egészséges. Ezért sem értem, miért esik el. Kérem, öltöztesse föl megint, és állítsa talpra.

Édesanyja gyorsan felöltöztette a kisfiút, s a padlóra állítja.

Az orvos megigazítja ' a szemüvegét az orrán, hogy jobban lássa, ha elesik a gyerek.

Az, mihelyt a lábára állították, el is esett.

Az orvos csodálkozva mondja:

— Ide kell hívni a professzort. Talán majd ő kisüti. miért esik el a kisfiú.

Édesapa már menne is telefonálni a professzorért, amikor vendég érkezik Pe- tyához: Kolja, egy másik kisfiú.

Kolja ránézett Petyára, elnevette magát, és ezt mondja:

— Én már tudom is, mitől esik el Petya.

Az orvos megszólal:

— No lám, milyen tudósunk akadt! Ö nálunk jobban tudja, miért esnek el a gyerekek.

Kolja ezt mondja:

— Nézzék meg, hogy van felöltözve Petya. Az egyik nadrágszára üresen letyeg, a másikba van bedugva a lába. Persze, hogy orra bukik.

Most aztán mindenki — oh, oh — csodálkozik.

Petya azt mondja:

— Hiszen anyu öltöztetett fel.

Az orvos ezt mondja:

— Már nem kell a professzor. Mi magunk is tudjuk már, miért, esett el a gyerkőc.

Édesanya ezt mondja:

— Nagyon iparkodtam reggel, hogy a kását is megfőzzem neki, most meg annyira izgultam, ezért dugtam a lábát az egyik nadrágszárba.

Ezt mondja Kolja:

— Én pedig mindig magam öltözöm, nem is keverem össze soha a lábamat. j De a felnőttek mindig ősz- ' szekevemek valamit.

Ezt mondja Petya:

— Ezután én is egyedül öltözködöm.

Erre mindenki elnevette i magát. Az orvos is nevetett. Elköszönt mindenkitől, s el- köszönt Koljától is, ment a j dolga után.

Édesapa visszament a hi- | vatalba, édesanya a kony- | hába.

Csak Petya és Kolja ma- I radt a szobában. Játszani l kezdtek.

Petya már másnap egy- t maga húzta föl a nadrágját. ■.{ Nem is esett meg vele töb- i bett az az ostoba dolog.

(Ferencz Győző fordítása)

Megjelent A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom, 1941—1945

című kislexikon. A Kossuth Könyvkiadó, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kiadványa több mint száz történész egy évtizedes munkájának eredménye; főszerkesztője Liptai Ervin vezérőrnagy, ' a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója.

Mintegy 1500 szócikkben, számos címszóban ismertetik mindegyik jelentős partizánalakulatot és ellenállási szervezetet, ezek kialakulását, tevékenységét, jelentős akcióit, fegyveres és politikai módszereit. Bemutatják azokat a személyiségeket, akiknek fontos szerepük volt a fasiszta megszállók, a háború elleni küzdelemben, a nemzeti függetlenség, a demokrácia, az emberiesség védelmében. A magyar ellenállóknak más országokban kifejtett tevékenységéről is tájékoztatnak. Így a többi között azokról, akik a szovjetunió*

beli, franciaországi, olasz- országi, dániai ellenállási és partizánmozgalmakban, a szlovák nemzeti felkelésben, Jugoszlávia népfelszabadító háborújában vettek részt. A népi, a polgári, a liberális, a konzervatív, a vallásos ellenállási mozgalmakról, csoportokról, s az ezek nevében fellépett személyekről, az uralkodó körök németellenes csoportjairól, tevékenységéről szintén megemlékeznek a kötetben. A címszavakban megemlítették a magyar ellenálláshoz szorosan kapcsolódó nem magyar antifasiszta személyek és szervezetek adatait.

A kézikönyJ objektív képet ad a fasiszta megszállók elleni magyar ellenállásról, jelentős mértékben hozzájárul a legújabbkori magyar történet, a II. világháború eseményeinek, nemzeti múltunk megismeréséhez, az utóbbi évtizedekben vitatott kérdések megválaszolásához.

önarckép

Velence