Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-19 / 273. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. november 19., csütörtök I A kisebbség tisztelete A többség dönt. A demokráciának egyik sarkalatos elve ez. demokratikus intézmények, szervezetek működésének meghatározó jelentőségű szabálya. Nyilvánvalóan a szocialista demokrácia rendszerében is megkülönböztetett helye van, hiszen a demokráciának ez a típusa már nemcsak a többség akaratát, hanem annak valódi érdekeit is kifejezi. S természetszerűen érvényesül a szocialista demokrácia politikai rendszerét irányító erő, a marxista-leninista párt életében is — mégpedig a demokratikus centralizmus jegyében, amely köztudottan nemcsak a többség döntésének elfogadására kötelezi a kisebbséget, hanem a határozattá emelkedett többségi álláspont képviseletére, végrehajtására, a mellette történő kiállásra is. Sok évtized tapasztalata tanúskodik a többségi elv helyessége mellett, igazolja a demokratikus centralizmus szükségességét a kommunista pártok, kiváltképp a hatalmon lévők életében, működésében. Az élet összetettsége, ellentmondásossága azonban ebben a kérdéskörben is tetten érhető. Egy adott álláspont helyességét, egy elgondolás megvalósíthatóságát ugyanis önmagában véve még nem szavatolja az a tény, hogy a többség egyetértésével, helyeslésével találkozik S bizony az élet gyakran szolgáltatott már- példát arra, hogy a többség egy adott kérdésben tévedett, nem ismerte fel tényleges érdekeit, vagy azok érvényesítésének reális útját, netán illúziókat, csalfa reményeket kergetett, avagy túlzott óvatosságból nem mert rátérni a járatlan útra. Egyszóval idők múltán bebizonyosodhat, hogy a többségi álláspont helytelen, a "többség szavazatával elfogadott döntés téves és ártalmas volt. Sőt arra is fény derülhet, hogy éppenséggel a kisebbségnek volt igaza, amikor óvott a szóban forgó elhatározástól, amikor rámutatott a várható kedvezőtlen következményekre. Ilyen helyzetben nemritkán az az eshetőség is kínálkozik, hogy ha a felismerést követően gyorsan módosítanak a korábbi irányon, elfogadják az előzetesen kisebbségben maradt véleményt, akkor még helyrehozhatnak a károkból, a munka eredményesebbé tehető. Az életnek ezek a tapasztalatai magyarázzák, hogy a demokráciához nemcsak a többségi elv, a többségi akarat meghatározó volta tartozik hozzá, hanem a kisebbség tisztelete, a kisebbségi álláspont kifejtésének joga és lehetősége is. A polgári demokrácia intézmény- rendszerében ennek többfajta biztosítéka van, amelyek módot adnak a kisebbségben maradt irányzatok, szervezetek, pártok számára. hogy véleményüket fenntartva a polgári törvényesség keretei között küzdjenek álláspontjuk elfogadtatásáért. a többséggé válásért. Mindezt természetesen behatárolja a tőkés osztályérdek: a kommunista kisebbség álláspontja legfeljebb megtűrt, de nem megszívlelt, tiszteletet, figyelmet nem kap. döntéssé nem emelkedhet. Az osztályérdek — a dolgozó osztályok, rétegek alapvető érdeke — nyilván a mi viszonyaink között is meghatározó. Semmiféle oka, indoka nincs annak, hogy teret adjunk ama maroknyi kisebbség nézeteinek, amely társadalmunkat le akarja téríteni a szocializmus útjáról, s gondjaink megoldásának kulcsát a tőkés viszonyok visszaállításában látja. A többség—kisebbség kérdése azonban ma nálunk, ritka kivételektől eltekintve, nem ezen a síkon vetődik fel. A szocializmus talaján álló nézetek csapnak össze a különböző kérdésekben, s válik közülük az egyik többségivé, elfogadottá, a másik vagy mások kisebbségi- vé. S mi tagadás, még nem találtuk meg a legjobb módjait annak, hogy miként lehetne a cselekvési egység megőrzése mellett a kisebbségi álláspontok figyelembevételének lehetőségét is fenntartani. Még előttünk álló feladat egy olyan mechanizmus kikovácsolása, amely egyaránt biztosítja a többség akaratából elfogadott határozat következetes valóra váltását, ezzel egyidejűleg a kisebbségi vélemény megszívlelendő elemeinek hasznosítását, indokolt esetekben pedig a kérdés ismételt napirendre tűzését, és ennek során akár a korábbi kisebbség többséggé válásának kellő komolyságú lehetőségét is. A szocializmus történelmi hagyományai itt sok tekintetben inkább nehezéket, mint lendítőerőt jelentenek. Az újonnan létrejött szocialista rendszerre kénysze- rített élethalál harc feltételei között a sorok egységbe rendezése, az egyöntetű cselekvés jóval nagyobb fontosságot kapott, mint a szabad szellemű véleménycsere, az eltérő álláspontok ütköztetése. Ennek ellenére az első győztes szocialista forradalom kezdeti időszakára, Lenin idejére nemcsak a fegyverrel támadó ellenforradalmi kisebbség erőszakos elnyomása volt jellemző, hanem a párton belül, a kommunisták soraiban szabadon folyó vita is. Ekkoriban számos kérdésben alakult ki többségi és kisebbségi álláspont, s az éles hangú polémiával jól összefért a kisebbségbe kerülők eltérő véleményének tisztelete. A sztálini gyakorlat, a proletárdiktatúra bürokratikus eltorzulása azonban hamarosan olyan helyzetet teremtett, amelyben a kisebbségi vélemény immár ellenségesnek minősült, képviselőire gyakran megtorlás várt. S az az állapot, amelyben a kisebbségben maradt álláspont „pártellenes”-nek neveztetett, különféle elmarasztaló jelzőket kapott, túlélte a személyi kultusz időszakát, és paradox módon még — a költő szavaival élve— „Sztálin örököseivel" szemben is érvényesült. Vannak persze másféle hagyományok is; elegendő talán csak arra utalni, hogy az MSZMP a korábbi időszak tanulságait levonva már több mint három évtizede lehetővé tette tagjai számára különvéleményük fenntartását, pártf órumon történő kifejtését. A felhalmozódott tapasztalatok azonban arra intenek, 'hogy ezt a kérdéskört szélesebb méretekben, átfogóbban is végiggondoljuk. A szocialista demokrácia elmélyülésével ugyanis mind gyakoribb, hogy a döntések a különböző politikai, állami, önkormányzati testületekben nem egyhangúlag születnek, hanem szavazattöbbséggel. Új helyzet ez. amely újféle reflexeket is igényel. A többségtől nem utolsósorban azt, hogy ne tekintse politikai rendellenességnek, ha valaki megkérdőjelezi álláspontjának helyességét, és ezt a szavazáskor is kifejezésre juttatja. A kisebbségnek pedig meg kell tanulnia elviselni, ha a vitában, a határozathozatalnál alulmarad. Az egyes álláspontok kölcsönösen jóakaraté megközelítése a fejlődésnek, az előrehaladásnak fontos feltétele, biztosítéka. Hiszen a társadalomtudományokban, a politikai és gazdasági életben az új gondolatok, felismerések -rendszerint először csak egy vagy néhány ember fejében jelennek meg, kezdetben csupán egy kisebbséget tudnak megragadni. Hű hiányzik a kisebbségi vélemény iránti tisztelet, az új törekvések, új értékek sokkal nehezebben tudnak utat törni, netán ki sem bontakozhatnak, s ez megrekedéshez, pangáshoz vezethet. A világszocializmus története sajnos nem kevés példát szolgáltatott arra. milyen súlyos veszteségek érhetik emiatt a társadalmat. Az élet ma a következetes cselekvéssel, az elhatározások határozott megvalósításával egyidejűleg igényli a készséget és képességet a folyamatos önvizsgálatra, megújulásra. Ebben sokat segíthet, ha a többségi akarat valóra váltásán fáradozva, a munka minden fázisában kellő figyelmet, és felelősségtudattól áthatott tiszteletet tanúsítunk a kisebbségben maradt gondolatok iránt is. Gy. L. Idegenforgalmi gyorsjelentés Az év első tíz hónapjában kis híján 17 millió külföldi kereste fel hazánkat, 2,3 millióval több mint tavaly ilyenkor — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adataiból. A szocialista országokból több mint 12 millióan érkeztek hozzánk. Csehszlovákia változatlanul az első helyet foglalja el idegenforgalmi partnereink sorában, csaknem négy és fél millió látogató érkezett északi szomszédunktól. Második helyen Lengyelország áll, innen mintegy 3 millió látogató lépte át határainkat a tíz hónap alatt, 13 százalékkal többen, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az NDK-ból is megélénkült a forgalom, többen érkeztek, mint az utóbbi években bármikor, számuk meghaladta a másfél milliót. A jugoszláviai turisták száma szembeötlően növekedett, megközelítette a 2 milliót, csaknem 40 százalékkal többen jöttek, mint egy évvel korábban. Ezen felül a kisha- tárforgalom keretében több mint 300 ezren látogattak hazánk déli megyéibe. A tőkés országokban is megélénkült az érdeklődés Magyarország iránt az elmúlt hónapokban. A szakemberek szerint ennek oka elsősorban az árfolyamváltozás, hiszen a nyugati országokból érkezők az idén egynegyedével több forintot kaptak ugyanannyi nemzeti valutájukért, mint 1986-ban. A legtöbben Ausztriából érkeztek, az osztrák turisták száma meghaladta a 2,7 milliót. Az NSZK-ból októberben érkezett meg az idei egymilliomodik vendég. A tavalyihoz képest másfélszeresére nőtt az olasz turista- forgalom, 140 ezren keresték fel hazánkat. A legdinamikusabban — 75 százalékkal — a holland forgalom nőtt, a látogatók száma csaknem elérte a 90 ezret. A tengerentúlról —' elsősorban az Egyesült Állaníokból — a tavalyi visszaesés után folyamatosan növekszik a forgalom, az idén már több mint 100 ezren keresték fel hazánkat. A magyarok is többet utaztak külföldre, mint egy évvel korábban. A szocialista országokat 4,4 millió alkalommal keresték fel. Az átlagosnál gyorsabban bővült a Lengyelországba irányuló forgalom, de az NDK-beli és a csehszlovákiai utazások száma is egyötödével nőtt. A nyugati országokba 800 ezren mentek, valamivel többen mint tavaly, ám elsősorban a hivatalos utak száma szaporodott, a kiutazások felét kitevő turistaforgalom kissé visszaesett. Korszerű rakodógépek gyártása Kaposvárott Tőkés importot pótol az NSZK licenc alapján készülő csuklós homlokrakodógép gyártása. A korszerű gépeket Kaposvárott, a KAPÓS- GÉP üzemében készítik. Az egy és háromnegyed millió forint értékű gépből az idén harminc darabot szállítanak határidőre a megrendelőknek. Felvételünk a szerelőcsarnokban készült. ahol az AR 61 B típusú rakodógépeket szerelik össze. • (MTI-fotó: Kálmándv Ferenc felv.j A népfront és a kibontakozás A megyénk településein működő 150 népfrontbizottság és a mozgalomban dolgozó aktívák az utóbbi időben nagymértékben hozzájárultak a társadalmi feladatok megoldásához, s bekapcsolódtak a településfejlesztési tervek kidolgozásába, végrehajtásába is. Mivel a romló gazdasági helyzet negatívan befolyásolta az elmúlt évek társadalompolitikai és szociális programjának megvalósítását, a mozgalom több hátrányos helyzetű réteget, csoportot is felkarolt. Így jött létre az ezeket segítő társadalompolitikai tanács, a megyei cigánytanács, valamint a családvédelmi tanácsok. Az erőfeszítések ellenére azonban tovább romlott a lakosság közérzete, politikai hangulata. Az MSZMP KB július 2-i állásfoglalása, és a kormány Országgyűlésünk által jóváhagyott stabilizációs terve olyan kibontakozási programot kínál, amelynek célkitűzéseivel a népfront is azonosul, és segíti azoknak megvalósítását. Ebből a feladatból a HNF Heves Megyei Bizottsága is részt vállal. Mindenekelőtt a lakosság körében végzett felvilágosító. propaganda- munkára helyeznek nagy hangsúlyt. Az állampolgárok közéleti tevékenységét olv módon kívánják erősíteni, hogy a tanácstagok, a tanácsi testületek, s az ország- gyűlési képviselők munkájáról, döntéseiről bővebb tájékoztatást kapnak. a lakosságot széles körben érintő kérdések megvitatására pedig vitaesteket rendeznek. Indokolt esetben a helyi népszavazás lehetőségeivel is élni fognak az adott településeken. A társközségekben dolgozó elöljáróságok munkájához a jövőben fokozottabb segítséget nyújtanak a helyi testületek. A gazdaságpolitikai munkában tovább folytatják a megyei és helyi tervek véleményezését. és részt vesznek a reálisabb döntések előkészítésében is. Ezzel párhuzamosan a népfrontbizottságok továbbra is támogatják a háztáji és kisegítő gazdálkodást, s figyelmet fordítanak a korszerű termesztési módszerek terjesztésére. A fogyasztók tanácsai várhatóan aktívabb tevékenységet fejtenek ki a vásárlók érdekeinek védelmében. A környezetvédelem területén határozottabban lépnek fel az ipari és kommunális szennyeződés ellen. A népfrontbizottságok a foglalkoztatáspolitikai gondok enyhítésében is szerepet vállalnak a jövőben, a családvédelmi tanácsok pedig új egyesületek létrehozásával, családsegítő központok kialakításával működnek közre a kis közösségek összetartásában. Az idősek, a nyugdíjasok részére létrehozott klubok számát a tervek szerint tovább növelik, a fiatalok lakóterületi ifjúsági fórumait pedig évente megrendezik. A HNF testületéi közreműködnek az egészségmegőrzé- si program megvalósításában is. Az öktatás társadalmi támogatásában a Családi Kör klubok, iskolatanácsok játszanak szerepet. A feladat- terv szerint nagyobb figyelmet fordítanak ezenkívül a műveltség növelésére, a külpolitikai előadások, baráti találkozók szervezésére. A testvérmegyei kapcsolatokat pedig elsősorban a gazdasági-társadalmi megújulást segítő mozeal rr feladatok és a tapasztalatok kölcsönös cseréje szolgálatába állítják. Horgászoknak, vadászoknak A közelmúltban nyílt meg a gyöngyösi horgász- és vadászból! (Fotó: Perl Márton)
