Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-19 / 273. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1987. november 19., csütörtök Németh Károly befejezte brazíliai tárgyalásait (Folytatás az 1. oldalról) Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke dr. Jósé Sarney elnök meghívására november 16—19. között hivatalos 'látogatást tett a Brazil Szövetségi Köztársaságban. A szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyalásokon a felek megállapították. hogy a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlődnek. de elmaradnak a lehetőségektől. A gazdasági együttműködés dinamikusabb fejlesztését segítenék az új együttműködési formák. mint a közös gyártás, a vegyes vállalatok alapítása. a harmadik piaci együttműködés kiszélesítése. Hangsúlyozták, hogy a po- ' litikai és gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett nagy jelentősége van a kulturális, az idegenforgalmi és a sport területén kibontakozó együttműködésnek. Magyar részről kérték, hogy a két kormány képviselői vizsgálják meg a vízumkényszer megszüntetésének lehetőségét. és Sao Paulóban főkonzulátus létesítését. Az elnökök kiemelték, hogy a Brazíliában nagy számban élő magyarok nagymértékben hozzájárulnak a két ország közeledéséhez. A világhelyzettel összefüggésben megállapították, hogy az emberiséget érintő sorsdöntő kérdésekben országaik álláspontja hasonló, vagy egymáshoz közelálló. Síkraszálltak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minden megkülönböztetéstől mentes fejlesztéséért. Hangoztatták, hogy a világ különböző térségeiben meglévő konfliktusokat az államok szuverenitásának, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása, a be nem avatkozás elve alapján, békés tárgyalások útján kell rendezni. Rámutattak, hogy a közepes és kis országoknak is fontos szerepük van a nemzetközi légkör javításában, a kelet—nyugati párbeszéd erősítésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikájának érvényesülésében . Németh Károly méltatta Brazília aktivitását a Conta- dorát támogató limai csoport tagjaként a közép-amerikai konfliktus békés, igazságos megoldásában, a Dél- Atlanti-óceán térségének a béke övezetévé történő átalakításában. Dr. Jósé Sarney elnök elismeréssel szólt Magyarország reformtörekvéseiről, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti bizalom és együttműködés erősítéséért kifejtett tevékenységéről. Az Elnöki Tanács elnöke találkozott Humberto Luce- nával. a szenátus elnökével, és Homero Santossal, a képviselőház elnökhelyettesével. Luis Rafael Mayerrel, a legfelsőbb bíróság elnökével és Aureliano Chaves^ bánya- és energiaügyi miniszferrel. Kíséretének tagjai megbeszéléseket folytattak brazil partnereikkel a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiről. Sarney elnök igen eredményesnek minősítette az Elnöki Tanács elnökének brazíliai látogatását, amely hozzájárult a két állam és nép közötti megértés és kapcsolatok elmélyítéséhez. Németh Károly köszönetét fejezte ki vendéglátójának, és hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Jósé Sarney-t. ★ Az Elnöki Tanács elnöke mától Rióból Montevideóba folytatja útját. Emlékezés a mártírhalált halt diákokra Athénban újságírók gyűrűjében koszorűzza meg And- reasz Papandreu görög miniszterelnök a tizennégy év előtti diáklázadás során életűket vesztett hallgatók síremlékét. A fasiszta junta ellen lázadó diákok közfii negyvennégyen haltak meg a katonákkal történt ösz- szecsapásban (Népújság-telefotó: EPA — MTI — KS) URUGUAY A pampa kapujában Uiuguay egyik legfőbb érdekessége. idegenforgalmi látványossága, a La Plata folyó tengertorkolata. A tölcsértorkolat kezdete csupán lil kilométer széles, a főváros Montevideo magasságában már 30 kilométer, nyílása, a tengeröbölnél viszont 323 kilométer. A középen haladó hajók utasai nem is látják a partokat. Joggal nevezték el az első nagy spanyol hajósok a felfedezések korában édesvizű tengernek. A La Plata — mint mondják a helybeliek —, nem folyó, hanem a Pa- raná, a Paraguay és y Uruguay folyó közös tölcsértorkolata: a „Pampa kapuja”. A La Plata ráadásul határfolyó is. hisz északi partja Argentínához, míg a déli Uruguayhoz tartozik. S még egy kuriózum: az országnak nevet adó Uruguay folyó jelentése: a tarka papagáj folyója. Uruguay latin-amerikai méretekkel — s hatalmas szomszédaival összevetve — kis ország, ám területe még így is két magyarországnyi. Az itt élő, jobbára európai ősök leszármazottai büszke, érzékeny emberek, nehezen viselik, ha akár az argentinokhoz — ez a gyakoribb —, akár a brazilokhoz hasonlítják őket. Pedig a számtalan közös vonás, az összekötő történelmi múlt önmagáért beszél. Jellemző momentum, hogy Buenos Airesből Montevideóba egy ..belső” .repülőtérről, az Aeroparque-ról lehet eljutni, sőt, a La Platán át akár szárnyashajóval is eljuthat ember egyik fővárosból a másikba. A rokonságot még hosz- szan emlegethetnénk, ám elég emlékeztetni, hogy a Julio Sanguetti elnök két országban szinte egy időben kerültek hatalomra a katonák, s a Cono Sur (Déli Kúp) demokratikus fordulata, a polgári pártok uralmának visszaállítása is gyakorlatilag egybeesett. Van viszont lényeges különbség is, amelyet előszeretettel hangoztatnak az uruguayi politikusok: a XX. század elején a La Plata északi partján nem egyszerűen felvilágosult polgári erő állt a kormányrúd mellé, mint Argentínában, hanem ez a vezető réteg korának talán leghaladóbb szociálpolitikai intézkedéseit vezette be. Negyvenórás, sőt egyes esetekben 35 órás munkahetet, korszerű társadalombiztosítási és nyugdíjrendszert. Sok vonatkozásban megelőztük a világot a „jóléti állam” modelljével — mondogatják nosztalgikus óráikban az uruguayiak. Fejlettségükre jellemző adat, hogy a nemzeti jövedelem több mint felét már az ötvenes évek elején a szolgáltatóágazat állította elő. A katonai diktatúra utóbbi tizenegy éve gyökeresen megváltoztatta Uruguayi. Ez már nem az egykori jó' léti társadalom, hanem az elszegényedett középréteg és a harcos munkásosztály társadalma. Az élet- színvonal az utóbbi évtizedben egyharmadával esett vissza. Sanguinetti elnök a két és fél évvel ezelőtti hatalomváltás idején, helyreállította ugyan a demokratikus játékszabályokat, a gazdaság megreformálásában azonban csak szerényebb sikereket mondhat magáénak. A kis Uruguay számára döntően pozitív változást a Brazíliával és Argentínával formálódó gazdasági integráció hozhat, hisz áruinak piaca a két hatalmas szomszéd jóvoltából kontinensnyire duzzadhat, s a számára fontos import jó részét is innen hozhatja be. Az együttműködés hatása máris érzékelhető: 1986-iban újra 1 milliárd dollár fölé emelkedett az 'uruguayi export értéke, egy év alatt 23 százalékos növekedést produkálva. Ez idő alatt Braziliába 134 százalékkal, Argentínába 36 százalékkal, a nyugat-európai országokba pedig 72 százalékkal több uruguayi áru került a megelőző évinél. A szándék: még tovább bővíteni a politikai és gazdasági együttműködés körét. különösen a szocialista országok irányába. A kapcsolatok elmélyítése Európa keleti felének is érdeke, a közeledés tehát a kölcsönös előnyökre alapozódik. Seres Attila —( Külpolitikai kommentárunk )— Közös érdekünk ÖRÜL AZ EMBER LELKE — szoktuk mondani, ha valamilyen jó dolgot tapasztalunk. Nos, most örülhet a magyar lelke, hiszen Kádár János belgiumi látogatása kétségtelenül jól sikerült. Ennek számos jelét észlelhettük az elmúlt napokban a rádió, a televízió és a napilapok tudósításai révén.. Ami az eredményeket illeti, e látogatás mérlegének megvonásakor legelőször is érdemes egy pillantást vetni a kétoldalú kapcsolatok alakulására. Ahogy tapasztalhattuk, bárkivel is tanácskozott Kádár János, belga részről mindenki mély érdeklődését fejezte ki e kapcsolatok bővítésében, s egyúttal rokonszenvvel érdeklődött a hazánkban zajló reformfolyamat részletei, eredményei iránt. Az egyik vendéglátó, Wilfried Martens miniszterelnök nagyon sokrétűnek és élénknek minősítette kétoldalú kapcsolatainkat, amelyek fejlődésében éppen az ő 1984-es látogatása után következett be minőségi ugrás A LÁTOGATÁS EREDMÉNYEI között kétségkívül egyfajta szenzációnak számított, hogy Kádár János személyében először tárgyalt szocialista országból érkezett pártvezető az Európai Gazdasági Közösség bizottságának két irányító személyiségével. Jacques Delors elnökkel és Willy de Clercq külügyi felelőssel. Mondhatjuk azt is, hogy a megbeszélés témája csaknem ennyire szenzációs volt: a találkozón Magyarország és a Közös Piac kapcsolatainak . építése, egyezményes rendezése volt a téma. Brüsz- szeli megfigyelők szerint a készülő gazdasági és kereskedelmi megállapodás a legambiciózusabb egyezménytervezet, amit az EGK szocialista országgal megkötni készül. S hogy ez így alakulhat, abban nagy szerepe van a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok látványos javulásának is, továbbá, hogy a nemzetközi légkör enyhülése kedvez a kelet—nyugati kapcsolatok fejlődésének. A BELGIUMI LÁTOGATÁS ÉRTÉKELÉSEKOR az sem mellékes körülmény, hogy Kádár János elutazása előtt nagy sikerű nemzetközi sajtóértekezletet tartott Brüsszelben. Ezen elégedetten szólt tárgyalásairól, amelyek megítélése szerint érdemiek és igen jó légkörűek voltak. Beszélt az előttünk álló feladatokról, eredményeinkről és nehézségeinkről. Megerősítette, hogy Magyarország a nemzetközi kapcsolatok normáit megtartva széles körű együttműködésre törekszik minden országgal, amely erre kész. Megállapította, hogy Belgium és Magyarország egyaránt egy enyhültebb, békésebb világ megteremtésében érdekelt, „közös szándékunk — mondta —. hogy lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk az európai kapcsolatok javításához”. Kérdésekre válaszolva, állást foglalt a nukleáris fegyverek megsemmisítése, minden fegyvernem csökkentése mellett. Emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés a közelmúltban kinyilvánította: az összes külföldön állomásozó csapatok visszavonásában i$ kész megegyezni a NATO-val. Ugyanakkor azt is leszögezte: „alapelvünk az egyenlő biztonság garantálása a fegyverzet alacsonyabb szintjén, hatékony ellenőrzéssel.’ Kocsi Margit A VOSZK verpeléti telepe palackozóüzemébe AUTÓSZERELŐ SZAKMUNKÁST KERES FELVÉTELRE. Jelentkezni lehet: Verpelét, Dózsa u. 3. 36-10-817 Mátraaljai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Gyöngyös, Petőfi u. 1, 6 feliratú bélyegzője ELVESZETT, október 1-től ÉRVÉNYTELEN. EGRI RUHAIPARI SZÖVETKEZET Eger, Dobó tér 6. pf. 160. megvételre ajánlja 1 db Ikarusz 255 típusú autóbuszát. Gyártási év: 1977. Középfelújításon volt: 1986-ban. Érdeklődni a fenti címen lehet. Ügyintéző: Balogh László Telefon: 11-490 AZ EGRI TÜZÉP-TELEP FELVESZ kereskedelmi vagy más érettségivel rendelkező gépírni tudó MUNKAERŐT ELADÁSI ÜGYINTÉZÖSZÁMLÁZÓ MUNKAKÖRBE. Jelentkezni lehet: TÜZÉP-TELEP EGER, kistAlyai ÜT Telefon: 10-224 és 13-176. üzletsor Montevideóban (Fotó: MTI — Külföldi Képszerkesztöséo — KSi
