Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-31 / 257. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. október 31., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Hüü Miért halaszthatatlan a szerkezet átalakítása? írta: Vértes András, a Gazdaságkutató Intézetigazgatója A gazdasági szerkezet átalakítását sokan úgy képzelik, hogy egy bizonyos idő alatt elvégzendő feladat. Pedig nem erről van szó. A gazdaság szerkezetét minden olyan országnak, amely lépést akar tartani a világ fejlődésével. folyamatosan kell korszerűsítenie, Ezért ne is számítsunk olyan helyzetre, amikor a magyar kormány ünnepélyesen bejelentheti, ihogy a gazdasági szerkezetet most már megfelelően átalakította. Ebben a folyamatban az elkövetkező évek' számára összetorlódtak a feladatok. Ezt mindannyian tudjuk, hiszen érzékeljük, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem korszerű, termékei minősége, műszaki és gazdaságossági jellemzői elmaradnak az élenjáró országokétól. Nem !is az a baj önmagában, hogy elmaradnak, hiszen ilyen különbség mindig is létezett. A fő gond az, hogy ez a technikai, technológiai és gazdasági rés az elmúlt időszakban növekedett. Gazdasági kényszer A gazdasági szerkezet átalakítása elsősorban vállalati, de emellett állami feladat is. Megvalósul nálunk a gyakorlatban a vállalatoknál a szerkezetváltás? Részben meg, de nem elég gyors ütemben, és nem eléggé a piaci kereslethez igazodva. Mi kell ahhoz, hogy ez a folyamat felgyorsuljon? Elsősorban gazdasági kényszer. Ebből egyelőre nálunk, Magyarországon kevés van. Arra lenne szükség, hogy a vevők és a szállítók a gazdaságban általában kiegyensúlyozott erőviszonyokkal lépjenek kapcsolatba. Magyarul: a szállítók ne legyenek erőfölényben, ne ők határozzák meg a szállítási feltételeket (árakat, határidőket stb.). Ehhez arra lenne szükség, hogy a belföldi piacon sok szereplő gazdálkodjon, kevés vállalat kerüljön monopolpozícióba. Élénk tőkeáramlás szükséges annak érdekében, hogy a piaci hiányok kielégítéséről minél gyorsabban gondoskodjanak az érdekelt gazdálkodó egységek, beleértve a kis- és magánvállalkozókat is. Természetesen ehhez a munkaerőnek is rugalmasan kell áram- lania. Egy-egy gazdálkodó egységnek időnként jelentősen meg kell növelnie a létszámot. ha a feladatai ezt kívánják; ellenkező esetben pedig számottevően mérsékelnie kell munkaerő-állományát. Mindezeket a feltételeket és körülményeket a magyar gazdaságpolitika hosszabb idő óta törekszik megteremteni. Konkrét feladatokat tartalmaz ezzel kapcsolatban a kormány közelmúltban jóváhagyott munkaprogramja. Az ország előrejutásának alapvető feltétele, hogy ezek minél előbb megvalósuljanak, a vállalati gazdálkodást befolyásoló gazdasági kényszer fokozódjon. A szerkezet átalakításának vannak állami feladatai is. Elsősorban két irányban: a progresszív (élenjáró) területek fejlődésének elősegítése, másrészt a válságos helyzetbe kerülő ágazatok visszafejlesztése terén. A technikai fejlődés legelső vonalában haladó területeket nem szabad teljesen kitenni a piaci hatásoknak. Egy ilyen közepesen fejlett országban ugyanis, mint amilyenek mi vagyunk, a legmodernebb technikát követő típusú fejlődés lehetséges, ezért amennyiben e területet azonnal kitennénk a nemzetközi gazdaságossági versenynek, akkor nem lennének képesek felvenni a lépést ezekkel a nemzetközi versenytársakkal. Átmenetileg szükség van ezeken a területeken az importversennyel szembeni viszonylagos védelemre. Válságágazatok és feszültségek Ennél még fontosabb, hogy államilag kell segíteni a szellemi infrastruktúra megteremtését. A kutatási-fejlesztési erőket koncentrálni kell az ilyen területekre, el kell érni, hogy az eredmények minél gyorsabban hasznosuljanak a gyakorlatban. Az állami szervezőmunkát, forrásokat, az oktatási intézmények és kutatólaboratóriumok közelítésére, a szakképzett munkaerővel rendelkező vállalatok és fejlesztési kockázatok finanszírozására kész vállalatok egymásra találására kell koncentrálni. Az állami tevékenység másik iránya a válsághelyzetbe került ágazatok állóeszközeinek és munkaerejének átcsoportosítása. Itt a világ minden országában az államnak jelentős konzervatív erőkkel kell megküzdeni. Átmenetileg egy ilyen szerkezetváltás mindig sok gonddal jár, sőt növekvő kiadásokkal. Lényegében olyan, mint egy hosszabb távon megtérülő beruházás. A gazdasági gondok elsősorban abból fakadnak, hogy a válságágazatokban lekötött állóeszközök nehezen vihetők át más területekre. Például: egy vaskohászati hengerde vagy öntöde gépei, berendezései aligha hasznosíthatók más ágazatokban. A társadalmi problémák azzal függnek össze, hogy a munkaerő szakképzettségének értéke is zuhan ezeken a területeken, átképzésre van szükség. Ez szociális, társadalmi, egyéni problémákkal jár, amely a szerkezetátalakítás elkerülhetetlen mellékhatása. Nyugat-Európában a kormányok évek óta kísérletet tettek és tesznek az említett visszafejlesztési folyamat élénkítésére. Központilag támogatják a kapacitások leépítését és minőségi rekonstrukcióját, de nem tudták elkerülni a munkanélküliség számottevő növekedését. A 10 százalék körüli munkanélküliségi ráták (a foglalkoztatókra vetítve) igen nagy társadalmi feszültségeket okoznak, még a kiterjedt átképzési és segélyezési rendszer mellett is. A hiánygazdaság ellenszere A kelet-európai országok a visszafejlesztést, mint hatásos gyógyszert, a szerkezet- átalakítás érdekében eddig általában nem alkalmazzák. Elsősorban azért, mert tartottak a gyógyszer „mellékhatásaitól”, azaz az említett társadalmi-szociális feszültségektől. A gyakorlatban az állami gazdaságpolitikák a támogatásokat a gazdaságtalan termelés fenntartásához nyújtották, s ezért azok korszerűsítése. vagy annak lehetetlensége esetén leépítése lassú. Kétségkívül valós gond az is. hogy ezekben az országokban a visszafejlesztés nyomán kieső termelés pótlása nehéz feladat. A KGST-n belül áruhiány miatt ez nehezen megoldható, konvertibilis valutákban pedig ezek az országok szűkölködnek. Így a visszafejlesztések elmaradásának oka az is, hogy egy hiánygazdaságban a leállítás mindig valós gazdasági feszültségekkel jár. Végül is számunkra az a tanulság adódik, hogy a szerkezetátalakítás állami eszközökkel is történő segítése nem odázható. Fokozatosan meg kell teremtenünk azokat a gazdasági, társadalmi és szociális körülményeket, amelyek között e gyógyszer mellékhatásai kismértékűek, kézben tarthatók, vagy más gyógyszerekkel elnyomhatok annak érdekében, hogy a gazdasági szerkezet korszerűsítésében előrelépjünk. (Balról jobbra) Maas Peter, az NDK csoport Belkovics Miklós a lángvágót készíti elő vezetője és Farkas Gábor gépészmérnök meg- feladatához .... beszélésen, felújítás előtt az óriás kotrónál (Fotó: Szabó Sándor) Rekonstrukciós munkálatok kezdődtek Visontán A Máiraalji Szénbányák Vtsontai Thorez Külfejtéses Üzeménél nagyszabású rekonstrukciós munkálatok kezdődtek. Az 1995-ig tartó munkálatok ideje alatt az óriásgépek a kor műszaki feltételeinek megfelelően, megújulnak, energiatakarékosabbak lesznek, s nagyobb teljesítményre lesznek képesek. A visontai szakemberek mellett az NDK-ból érkezett szerelők is segítenek a rekonstrukciós folyamatban A munkálatok ideje alatt a széntermelés nem csökken, elegendő lignitet. 5,8 millió tonnát — szállítanak a Gagarin Hőerőmű Számára a bányászok. Az idén közel 100 millió forintot irányoztak elő a műszaki korszerűsítésre Visontán Takarékossági világnapon... Beszélgetés az OTP sajtófőnökével Az idén október 31-én emlékezünk meg a takarékossági világnapról. Ebből az alkalomból kerestük meg Kutas Józsefet, az Országos Takarékpénztár sajtófőnökét, hogy a világnap történetéről, mai aktualitásáról beszélges. \ sünk vele. Milánó: 1924 — Olvasóinkat bizonyára érdekelné, mióta ünnepeljük ezt a napot? — Az október utolsó munkanapját — mondta Kutas József — az egész világ úgy ismeri, mint takarékossági világnapot. Az ünnep történetének kezdete 1924-re nyúlik vissza. Ez év októberében ültek össze Milánóban a világ pénzintézeteinek képviselői. A tanácskozás zárónapján — 31-én — a küldöttek két fontos határozatot is elfogadtak. Az egyik lényege az volt, hogy a Takarékpénztárak Nemzetközi Intézetét tegyék az országok közötti tapasztalatcsere fórumává, amely terjeszti a mozgalom módszereit és ajánlásokat tesz a tagok számára is. A másik határozat — ehhez kapcsolódva — azt deklarálta, hogy a kongresz- szust követően, ezentúl minden államban emlékezzenek meg erről az ünnepről, s Október utolsó munkanapját nyilvánítsák takarékossági világnappá. Abban, hogy ez most mégis szabad szombatra esik, munkaidőalap-védelmi okok játszanak szerepet. Magyarországon egyébként 1964 óta jegyzik ezt a napot, az OTP, a posta és a takarékszövetkezetek közös megemlékezése. — Ez a nap nyilvánvalóan más és más hangsúlyt kapott az idők folyamán. — Természetes, hogy ezek a hangsúlyok változtak az évek során. Régebben a takarékosság csak a pénz gyűjtésének tényével kapcsolódott össze. Napjainkban a takarékosság fogalma egyre szélesebb értelmezést kap. Már nem csak a pénz gyűjtését jelenti, sokkal inkább az értékek előállításának területén a termelés mozzanataiban kerül előtérbe a takarékosság, az ésszerűség követelménye. Világos, hogy, a korábbinál nagyobb figyelmet kap a munkahelyen az anyaggal, a munkaerővel és főleg az idővel való gazdálkodás. Gondolom, nem kell bizonygatni, hogy a takarékoskodást ebben a szférában kell! elsősorban elkezdeni. Érdemes? — Ha így nézzük, a takarékoskodásnak, hogy úgy mondjam, valóban a korát éljük... De a hétköznapi ember számára már ilyen egyértelmű a kép: az életvitel egyre többe kerül (nemcsak a luxusigényekre gondolok természetesen), kevesebb pénzt tudnak félretenni, az inflációhoz képest viszonylag alacsonyak a kamatok. Akinek van pénze, inkább máshova fekteti... — Tudjuk, hogy jelenleg — a gazdasági nehézségek miatt — a takarékosság lehetőségei valóban szűkültek. A frissen elkészült statisztikák is azt mutatják, hogy az utóbbi hónapokban a pénzintézetek több pénzt fizettek ki, mint amennyit hozzájuk betettek. Ennek persze megvannak a nagyon is kézzelfogható okai: a jövő évi nagymérvű áremelések, valamint az is, hogy ma drágább az élet, s ezért kénytelenek tartalékaikhoz nyúlni. Ennek ellenére azt mondjuk, a lakosság nem adta fel takarékoskodási hajlamát. Jól tudják, hogy ha lakást, kocsit akarnak vásárolni, pénzre — egyre többre — lesz szükségük. Sajnos mivel az árucikkek drágulnak, hosszabb ideig kell spórolniuk. De bármilyen rosszak lesznek is körülményeink, a takarékoskodás gondolatát nem vethetjük el. Céljainkat csakis ilyen módon érhetjük el. Ugyanakkor arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy a betétben elhelyezett összegekből fedezzük a különböző hiteleket, ebből épít az OTP lakásokat, biztosít kölcsönöket. — A változó körülményekre milyen újdonsággal reagál az Országos Takarék- pénztár? Új formák — Elsősorban -azzal, hogy új megtakarítási formákat vezetünk be. Ezeket a lehetőségeket, a bankreform szellemében szélesítjük: bővítjük, korszerűsítjük üzletpolitikánkat, s mindenkor figyelembe vesszük a jelentkező igényeket. E kezdeményezések közé sorolhatjuk a takarékbetét bevezetését, amely a hosszú távú befektetésre ösztönöz. A legfrissebb és legjelentősebb újdonság azonban az. hogy az OTP megjelent a kötvénypiacon is. Az 1987. november 2-án életbe lépő kötvény 3 milliárd forint értékben — ilyen összegű kötvényt még nem ádtak ki Magyarországon — kerül forgalomba. A befolyt pénzt az OTP a lakásépítés finanszírozására kívánja felhasználni. A hétéves lejáratú kötvény évi 12 százalékot kamatoz. Vagy a másik: aki 1987. október 1-től, 1988. december 31-ig nálunk tartja a pénzét, az egyszeri plusz- prémiumban részesül. Mindezekkel az újdonságokkal az érdekeltséget kívánjuk fokozni, stabilizáljuk a betétállományt, és valamelyest ellensúlyozni akarjuk a jövő évi nagy áremelés hatásait (a pénz értékének csökkenését). A számos új forma megjelenése azt is jelenti, hogy egyre nehezebb eligazodni a lehetőségek között. Ezért erősödik az OTP tanácsadó szerepe is. — Végül még egy kérdés. Elterjedtek bizonyos hírek, miszerint az OTP nem tud fizetni, vagy csak várakozás után képes ügyfeleinek a betétek alapján kért összeget. Mi igaz ebből? — Semimi. Minden betéttulajdonos megkapja a kért összeget, bármekkora legyen is az. (Persze, csak annyit, amennyi fedezete van.) Az sem igaz, hogy maximálnánk a kifizetett pénzösszeget, és meghatároznánk valamiféle felső határt. .Hazánkban a betétek titkosak, s azokat áz állam garanciája is szavatolja, a lakosokkal. ügyfelekkel csak a bizalom alapján tarthatunk fenn jó partneri viszonyt. Havas András
