Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-31 / 257. szám
s' H NÉPÚJSÁG, 1987. október 31., szombat HAZAI TÁJAKON - ZENGŐ ZEMPLÉN VISSZAVÁR Sátoraljaújhelyi impressziók Jó néhány évszázad elrohant azóta, no meg ki tudja hány köbméter víz hömpölygött le a Bodro. gon, amióta a tatár dúlta felvidékre — Sátorhalmára — visszatelepültek az őslakosok. Az újjáépítés során a község — mert akkor még ez volt — az áradásoktól jobban védett magasabb helyen alakult ki, s az „új helyről" kapta mai nevét. JEnnyjjt bármelyik útikönyvben megtalálhatunk a zempléni városka életrajzából. Ám a hivatalos igaz adatok mit sem sejtetnek az álmodó valóságból. v Húsz-harminc évvel ezelőtt Egert is úgy jellemezték: vicinális város. Ez akkoriban korántsem jelentett parlagravetettséget, szellemi sivárságot, hanem afféle kávéházillatú lassú léptékű, emberséges kisvárost. Ma már ez sajnos ránk nem igaz, de még jó szívvel adományozható Sátoraljaújhelyre. No. de induljunk el és fedezzük fel a zempléni táj örömeit, szépségeit. Persze, nem valamiféle boszorkányos bolond gépkocsival, hanem az élményhez és a hely szelleméhez iöbban illő vasúton. Annál is inkább. mivel a monarchiában igen fontos szerepet szántak a Becs—Budapest—Sátoraljaújhely szákasznak. Ezért is építettek két sínpárt. Már, az utazás közben úgy érezzük, egy kicsit más világba csöppenünk. Miskolc után eltűnnek a típusterv alapján tervezett terpeszkedő házak és átveszik az uralmat a repkénnyel futtatott vörös zsindelyes családi fészkek. A hegy alján hatalmas pagonyok, a reggeli párában dús lombú fák csoportja és ha némi történelmi ismerettel rendelkezik az utazó, nem hökkenne meg azon sem, ha egy-egy kurucruhába öltözött kucsmás atyafi porosz- kálna elő. Ilyenről azonban csak álmodozhatunk, aztán elhagyjuk a Bodroggal szemező Sárospatakot, a Rákócziak erősségét, és véget ér o sínpár is, meg az ország is. Sátoraljaújhelyen vagyunk. A hegyvidéki település orsó alakú, s a belvárost uralja a dóm. A zempléni hangulat rögtön társunkká szegődik. Az enyhén szitáló őszi eső sem veszi el a sétálókedvet. Hogyan is vehetné, hiszen itt Zemplénben vagyunk, az elvadult kertek országrészében. A verandás házaik csalitokkal, virágok kelyheivel kapaszkodnak a Sátorhegy oldalához. Megállt az idő itt... No, nem zavaróan, csak nyugodtan. Az egyik háznál elmélyülten homokozó gyerek, mellette kutya. Nálunk megszoktuk, az ilyen csöppnyi zseborosz- lánok már fogukat vicsorítják az idegenre. Itt szó sincs ilyenről, barátságosan szemez a kíváncsi vándorral, a gyerek pedig elmélyülten, senkitől sem zavarva vívja homokvárában ólomkatonáival ütközetét. A szombat délelőtti hangulat úgy áradt szét a városon, mint valami ínycsiklandozó étek illata. Senki nem siet, nem tülekszik és az utcákon sem tülkölnek gépkocsik furakodóan. Nyugodtan, farkát görbítve sétál át a macska és nem szaporáz a zebrán négylábú társa, a kutya sem. Pórázát egy „térdnadrágos” gazdatisztszerű bácsi tartja. Szerencsére nincs megfertőzve a főtér környéke sem, újkori bumfordiságunk bizonyítékaival : Ib ódékkal, gofrisütőkkel, hígított hegyvidéki borokat árusító nyerészkedők pavilonjaival. Csupán az élelmiszerboltokban érződik valami a hét végi nyüzsgésből. Persze, nemcsak az őszi kertvarázslat jellemző Sátoraljaújhelyre. Az emeletes házak szinte karukat nyújtják losonci, lőcsei társaiknak. A régimódi kis udvarokon ecetfa áll, a gangokon épp téli kerteket alakítanak ki, s azon sem csodálkoznék, ha ebben a révületben megszólalna valahol egy wurlitzer ... Lázár István a táj szülötte kitűnő szociográfusunk írja, hogy sok törtálmú ember telepedett meg itt. Egy kicsit az volt jellemző a városra, hogy fenn az ernyő, de nincsen kas ... A dzsentriket, a korzókat, a randevúzó szépasszonyokat csak a szivarfák emlékezete őrizte meg. Az utóbbiak Végigkísérik a sétálót a városhatárig. Sajnos, az első világháború idején, súlyos pero- noszpóra-járvány s fagykárok kikezdték a gazdaságát, de kopottságában is elegáns, akárcsak az a leopárd, amelyet az Európa Cirkusz mutatványosai hurcoltak végig a város főutcáján. Nem is olyan régen a városban igen praktikus közlekedési eszközként ballagó kisvonat járt. összekötötte Sárospatakot, Sátoraljaújhelyt. Füzérkomlóst. A helybéliek most is neheztelnek arra a döntésre, amely megszüntette ezt a kedves vicinálist, helyette adva a fojtó füstű autóbu~ szokat. Nemcsak engem kapott meg a hegyvidék. Ugyanígy érezhette magát talán 200 évvel ezelőtt a „széphalmi” remete, Kazinczy Ferenc. Tizenhat éven át dolgozott Zemplén megye nagynevű „napi bérese” levéltárosként, a mostani városi tanács épületében. Az ő keze nyomát őrzik a híres „poAczos”, hajlított barokkos szekrényei, nagyméretű dolgozóasztala és karosszéke. Bár Benes csehszlovák miniszterelnök a térdig sem érő Rongyva patakot, mint hajózható folyót határozta meg természetes határul a két ország között. Tábla hirdeti büszkén, a parkban levő épületen, itt született Kossuth Zsuzsanna. Mellette. szépen helyreállítva magasodik a premontrei fiúgimnázium épülete, s a délutáni szürkületben szinte látni véljük Kossuth Lajost, aki 1810 és L8L6 között végezte itt tanulmányait, utána pedig két évig itt volt a megye és a város ügyésze. A városi tanács erkélyéről így szólt a helybéliekhez: „Monokon születtem, de engem életem legelső emlékezetei Űj helyhez csatolnak. A szülőföldhöz való ragaszkodás édességével büszke vagyok arra, hogy magamat újhelyi magyar embernek nevezhetem!” Őszi kertek zengő városa Sátoraljaújhely, büszkén viseli a történelem vétkeit. Megállította az időt, mint az olyan szépasszony, amelyik apró fátyol mögé rejti, ezáltal még izgalmasabbá téve hervatag bájait. Mégis szívesen tér vissza hozzá az, akit rabul ejtett. Soós Tamás SOKAKAT ÉRDEKEL Hogyan adózik a fizetővendég-szolgálat? Az ország legnagyobb szállodájának szokták nevezni a fizetővendég-látást, s ez nemhogy túlzás, hanem egyenesen szerény megfogalmazás. Hiszen nemhogy egy szállodában, de az ország összes szállodájában együttvéve sincs annyi szoba, ágy, amennyit a magánszemélyek lakásaikban, üdülőikben a hazai és a külföldi vendégeknek rendszeresen kiadnak. Sőt, ha a szállodai szobákhoz hozzászámítjuk a fogadók, a panziók szobáit, és a kempingekben, a szükségkempingekben felverhető sátrak, az azokban elhelyezhető fekvőalkalmatosságok számát. úgy azok mind, együttvéve hozzávetőlegesen csupán fele annyi vendég elhelyezésére alkalmasak, mint a fizetővendég-látó hálózat, A magánszoba-kiadás tehát meghatározó szerepet tölt be az idegenforgalomban még akkor is. ha férőhelyeinek egy részét nem turisták, hanem hazai vállalatok, szövetkezetek veszik igénybe, hogy másutt lakó dolgozóikat elszállásolják. így is elmondható. hogy a fizetővendég-lá- tás nélkül alaposan összezsugorodna az ország fogadóképessége, számottevően csökkennének a turizmusból származó bevételei. Legnagyobb szállodánk Mindezt előre kell bocsátani áhhoz, hogy mérlegelhessük: milyen hatást gyakorolhat a személyi jövedelemadó bevezetése, és kiterjesztése a fizetővendég-lá- tásra. És még valamit: a szobakiadásból származó jövedelem eddig is adóköteles volt. de éppen népgazdasági szükségessége miatt rendkívüli kedvezményeket élvezett. Néhány éve, amikor ezeket az adókedvezményeket bevezették, egyszeriben megkettőződött a fizetőven- dég-lótásra vállalkozók, illetve a turizmus rendelkezésére bocsájtott szobák száma. így, a kedvezmények hatására alakult ki a fent jelzett arány: a magánszobákban ma majdnem kétszer annyi kiadó ágy van, mint amennyi az egyéb kereskedelmi férőhelyeken — tehát a szállodákban, a fogadókban, a panziókban, a kempingekben — együttvéve. Tartani lehet attól, hogy az adózás új rendje visszafogja a szobakiadók vállalkozási kedvét. Az újrend értelmében ugyanis a szobakiadásból származó jövedelem után személyi jövedelemadót kell fizetni, ami — legalábbis az előzetes becslések, számítások szerint — lényegesen nagyobb összegű lesz az eddigi kedvezményes adónál. Akiknek valamilyen főfoglalkozásuk van — és a szobakiadók többségének van — azok a két jövedelem után együttesen adóznak majd. S a két jövedelem összevonása azt jelenti, hogy magasabb adósávba kerülnek, mintha csak főfoglalkozásuk lenne, vagy csak szobakiadásból élnének. Kedvezményes átalány Igaz, a szobakiadék az új rendben is élveznek bizonyos kedvezményt: költségeiket levonhatják az adóalapból, méghozzá egy magasan megállapított átalány formájában. Az új törvény ugyanis abból indul ki, hogy a fizetővendég-látás költségei sok apró tételből állnak össze, amelyeket nem lenne ésszerű egyenként könyvelni, ezért egyszerűbb • átalánynyal számolni. Ahelyett, hogy mondjuk az ágynemű mosatásának vagy mosásának költségét, vagy a tisztítószerek, a tisztítóeszközök árát, a kiadó szobára jutó világítási, fűtési díjat és más hasonló terheket a fizetővendég-látók feltüntetnének könyvelésükben, egy átalánydíjjal számolhatnak. Ennek az átalánydíjnak a mértéke attól függ, hogy a szobakiadó közvetlenül a vendégnek adja bérbe a szállást, vagy valamelyik idegenforgalmi szervezet közvetítésével. A közvetlen szobakiadás esetén az abból származó jövedelem 40 százaléka minősül költségátalánynak; ennyit lehet levonni az adóalapból. Ez már önmagában is kedvezmény; aki fogad vendégeket, az tudja, hogy bevételének 40 százalékát aligha tehetik ki a felmerülő költségek. Akik viszont utazási iroda, idegenforgalmi hivatal közvetítésével fogadnak vendégeket, azok bevételük 60 százalékát vonhatják le költségátalány címén az adóalapból. Tehát jobban járnak. ami annak tudható be* hogy az adózással is ösztönözni kívánják őket arra, hogy vállalati, hivatali közvetítéssel — jobban ellenőrizhető formában — folytassák ezt a tevékenységet. A jövőben is megéri Hogy végül is milyen mértékű adófizetési kötelezettséggel kell számolni, arra lássunk egy példát. Akinek a főállásból származó bruttó jövedelme mondjuk évi 120 ezer forint, s ehhez járul a fizetővendég-látásból származó, tegyük fel, évi 105 ezer forintos jövedelme, az az összes kedvezmények levonása után — tehát az alkalmazotti kedvezmény és a 60 százalékos költséghányad levonása után — évi 28 ezer 900 forint személyi jövedelemadót fizet. Persze, példánk feltételezi, hogy a szobakiadás valamilyen szervezet közreműködésével történik, mert ha anélkül, ha közvetlenül történik, akkor 60 helyett csak 40 százalék költséghányad vonható le, és magasabb lesz a fizetendő adó összege. 28—29 ezer forint adó 225 ezer forintos bruttó jövedelem után igazán nem nevezhető soknak, ha ezt az új adózás feltételei között vizsgáljuk. Kérdéses azonban, hogy a nagyobb kedvezményekhez szokott szobakiadók is így látják-e. Remélhetőleg igen, mert ha tömegesen visszaadnák fizetővendég-látó igazolványukat, akkor összezsugorítanák az ország legnagyobb szállodáját. Bízni lehet viszont abban, hogy a személyi jövedelem- adó általános jellegét megértve, elfogadják a rájuk is kiterjedő adózás új rendjét,, és — ha nem is olyan kedvezményes feltételek mellett, mint eddig — folytatják közhasznú tevékenységüket. Gál Zsuzsa Előzsűrizés az országos videoszemlén Csaknem háromszáz programot neveztek a III. Országos Videoszemlére — jelentette be előzsűrizés után Kenyeres Imre, a Nyíregyházán november 19—22. között rendezendő esemény szervezőbizottságának titkára. A nevezett programok szélesebb műfaji, tartalmi, időtartami skálán helyezkednek el, mint a korábbi szemle anyagai: a 30 másodperces reklámtól a 110 perces dokumentumműsorig. Az előző szemléken zömében referenciafilmeket, hoztak az alkotók Nyíregyházára, most igen sok munka érkezett az úgynevezett „videoművészet” kategóriában, s a közösségi, közéleti témákat vállaló tematikában. * A hazai videogyártás teljes mezőnye — a profizmus is — ott lesz a szemlén: jelentkezett anyagaival a Video Innovációs Társulás, a Magyar Szinkron és Video Vállalat és a Magyar Televízió is. Mind erőteljesebben vannak jelen a közösségek eseményeire frissen reagáló városi kábeltévék. A szervezők úgy ítélik meg, hogy a szemle — amelyet harminc intézmény, szervezet támogat — közüggyé vált a hazai videós körökben. Ugyanakkor nemzetközi érdeklődés is mutatkozik a nyíregyházi fórum iránt. A szemle idején ott tartják konferenciájukat a szocialista országok videós szakemberei. Az előzsűrizés rostáján átjutott programok november 2-től szakmai zsűri előtt peregnek. A végső rangsort a társadalmi zsűri ítélete alakítja ki a szemle idején. Antenna-műholdvétel az Orionról Az Orion Villamossági Vállalat a Magyar Alumíniumipari Tröszt és a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködve kétfajta direkt sugárzó, műholdvételre alkalmas parabola antenna gyártására készült fel. Az antennával együtt előállítják az úgynevezett beltéri egységet is, amely az egyedi és a közösségi vételt teszi lehetővé. Képünkön: Kovács János és Gervin Géza a mérőszobában az antennával. (MTI-fotó: Balaton József felv.)
