Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-26 / 252. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. október 26., hétfő 3 SZOVJETUNIÓ: A 70. ÉVFORDULÓ (X/7.) A népgazdaság első lépései A világháború, a polgárháború és a külföldi intervenció után Oroszországban nagyon visszaesett a gazdaság. Az ipari termelés 1920-ban az 1913. évinek hetedére csökkent, az ország körülbelül annyi vasat öntött, mint a XVII. század elején. I. Péter idején; a szén- és olajtermelés megfelelt a XIX. századinak: a textilgyárak huszonkétszer kevesebbet termeltek, mint 1913-ban. Dr. Gáspárdy József: „Jogpolitikai követelmény is az önkéntes jogkövetés lehetőségének megteremtése." A jog nem tudása senkit sem mentesít az elkövetett bún alól. De az is lehetséges, éppen a tájékozatlanság válik anyagi, erkölcsi veszteségek okává. Nem írt tisztában lenni a megjelenő új szabályokkal sem. hiszen azok egyengetik a továbbhaladás útját. Az emberek jogismerete bizony meglehetősen hézagos. Ezért is határozták el a szakemberek, hogy a folyamatosság fenntartása mellett megyénkben október és november közepe között külön is ráirányítják az állampolgárok figyelmét a paragrafusokban foglalt előírásokra, a velük kapcsolatos összefüggésekre. Ennek hátteréről beszélgettünk dr. Gáspárdy Józseffel, a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettesével, aki egyszersmind a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Heves Megyei Szervezetén belül a jogi osztály elnöke. Az emberek fáztak és éheztek a fűtetlen lakásokban az országot járványok sújtották. Tombolt az infláció. 1921-re a rubel értéke 1913-hoz képest 13 ezredrészére csökkent. Rendkívül súlyos volt a közlekedés helyzete: a vonatok egy hét alatt tették meg azt a távolságot, amihez korábban egy napra volt szükség. A gyárak többsége állt. megbomlottak az ország körzetei, a falu és város közötti gazdasági kapcsolatok. Az emberek otthagyták az ipari központokat. Lenin kezdeményezésére, 1920- ban, létrehozták az oroszországi villamosítási állami bizottságot, amelynek élére a forradalmár tudós, Krzsizsanovszkij került. Ez a bizottság dolgozta ki a történelem első, 10—15 évre szóló gazdasági tervét. Előirányozták 30 erőmű, felépítését. ezek az 1913-as villamos energia mennyiségének csaknem tízszeresét adják majd. A GOELRO értelme azonban ennél szélesebb. Lenin azt tartotta, hogy ez a terv alapjaiban megváltoztatja Oroszország gazdaságát, s fellétlenül szükséges a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez is. Arról van szó. hogy az ország gazdaságát nagyipari technikai bázisra tereljék át, és falun létrehozzák a kooperáció első fokát jelentő gazdaságokat, vagyis, hogy elérjék az egész népgazdaság szocialista átalakítását. A szovjethatalom első nép- gazdasági terve kifejezte a társadalmi termelés új célját. A GOELRO minden feladata végső soron az emberek életének javítását szolgálta. A rendkívül nehéz gazdasági helyzetben a terv nemcsak az ipar újjáépítését irányozta elő, hanem azt is. hogy 10 év alatt az 1913- as szint kétszeresét érjék el. A gazdaság szerkezetének lényegesen meg kellett változnia, Oroszország fontos lépést tett ahhoz, hogy alapvetően agrárországból ipari állammá váljon. H. G, Wells, az ismert angol író, 1920-ban érkezett Moszkvába, beszélt Leninnel Oroszország villamosításáról, amit utópiának tartott. Leninnek lett igaza. Hogyan tudta a fiatal köztársaság teljesíteni az elképzeléseket? A dolgozók hatalma a politikában. a termelőeszközök társadalmi tulajdona a népgazdaságban, a kollektív szellem és a kölcsönös segítség- nyújtás az emberi kapcsolatokban — ez alapozta meg az ország szocialista fejlődését. A tervgazdálkodás előnyei megmutatkoztak abban, hogy lehetővé vált az erők összefogása a legfontosabb irányokban A népgazdaság gyakorlatilag 1926-ban talpra állt. A nemzeti jövedelem 3 százalékkal meghaladta a háború előtti, 1913-as színvonalat. 1921- ben még csak annak 38 százaléka volt. Az iparban dolgozók száma elérte a 2,5 milliót, ez a háború előttinek a 91 százaléka, de még nagy volt a munkanélküliség. A nemzetgazdaság felélesztésében rendkívül nagy szerepe volt az 1921-ben, Lenin kezdeményezésére elfogadott új gazdaságpolitikának, a NEP-nek. Ennek keretében engedélyezték a kisebb magánvállalatokat, a kereskedelmet, egy sor gyárat és üzemet bérbe adtak, megjelentek a külföldi koncessziók. Ezzel egyidejűleg folyt az ipar átalakítása: létrejöttek a trösztök, bevezették a gazdasági elszámolást. Végrehajtották a pénzreformot, ami rendezte az ország pénzügyi helyzetét. A NÉP először a tőkés elemek megélénküléséhez vezetett, sőt felmerült a kérdés: „ki, kit győz le?”. Mivel azonban a népgazdaság legfőbb összetevői a szovjethatalom kezében voltak, végül győzött a szocialista termelés. Már áramot adott a ka- siri, a saturi, a nyizsegoro- di erőmű. A földeken 10 ezer, egyelőre külföldön vásárolt traktor dolgozott, mert az országban 10—12 évvel azelőtt nem volt fejlett gépgyártás. modern vegyipar és nagy építőipar, külföldről kellett behozni gépeket és csöveket, finomszálú gyapotot és kaucsukot. sok más termékkel együtt. A párt XIV. kongresszusán, 1925 decemberében, úgy döntöttek, hogy előnyben részesítik a termelőeszközök gyártását. a nehézipar fellendítését, vagyis meghirdették az iparosítás politikáját. A Szovjetunió előtt az a feladat állt, hogy megteremtse az ország gazdasági függetlenségét a tőkés államoktól, szilárdítsa védelmi képességét — mégpedig külső támogatás nélkül, mert az ország nem kapott külföldi kölcsönöket, hiteleket. A szovjet kormány 1926— 27-ben több mint egymilliárd rubelt fordított az ipar fejlesztésére. A dolgozók siettek az állam segítségére: 1927-ben bocsátották ki az első 200 millió rubeles ál- lamkölcsönt. Az első évtized alatt az ipari termelés 11 százalékkal haladta meg az 1913-as Színvonalat, másfél- szeresére emelkedett a villamos művek kapacitása. A szocialista szektor aránya a kisiparban és a kereskedelemben állandóan növekedett. A harc következő szakasza az első ötéves terv volt, melyet 1929 májusában fogadtak el. Ez a GOELRO terv természetes folytatása és kiegészítése volt. A nyugati bankárok egybehangzóan állították, hogy a fiatal köztársaság öt év alatt nein tud elérni olyan eredményt, amihez más államoknak évtizedekre volt szükségük. Az első ötéves tervet 4 év és 3 hónap alatt, 1933. január 1-re befejezték. Az éves fejlődési ütem a világon egyedülálló volt — átlag 15 százalék. A munkanélkülieket elhelyező utolsó hivatal 1930- ban szűnt meg. Megváltozott a Szovjetunió gazdasági térképe. Csökkenni kezdett a szakadék a szövetségi köztársaságok között, a szellemében internacionalista állam központilag átirányította a beruházásokat az elmaradott körzetekbe. A közép- ázsiai köztársaságok költség- vetésének kiadásait nemegyszer 80—90 százalékban az országos költségvetésből fedezték. Szakmunkások, mérnökök. pedagógusok, orvosok. tudósok indultak oda, hogy segítsék a nemzeti káderek kinevelését, megteremtsék az ipart, előmozdítsák a mezőgazdaság fejlődését. A gyors ipari fejlődés eredményeként megváltozott az ipar és a mezőgazdaság aránya. 1932-ben az ipari termelés adta már a szovjet népgazdaság összteljesítményének 70 százalékát, szemben az 1928-as 48 százalékkal. vagyis a Szovjetunió ipari nagyhatalommá vált. Az iparból végleg kiszorultak a tőkés elemek, uralkodóvá vált a szocialista ipar. A tömeges kollektivizálással a kolhozok és a szovho- zok lettek a fő mezőgazda- sági termelők. Ez azt jelentette, hogy az országban lerakták a szocialista népgazdaság alapjait. (APN — KS) — Bizonyára nyomós oka van )annak, hogy hosszú szünetet kővetően ismét megszeiwezték megyénkében a jogpropagáló rendezvénysorozatot. Hiszen ezt megelőzően 'a 70-es évek végén volt hasonlóra példa. — A megújulás szakaszában vagyunk, a társadalmigazdasági kibontakozás programjához a jogpropaganda sajátos eszközeivel is igyekszünk hozzájárulni. Elsődleges célunk a szemlélet formáláséi, mozgósítani szeretnénk az embereket a kívánt cselekvésre. Az is tény, számos új jogszabály látott napvilágot az utóbbi időben. Az illetékről, a földről. az általános forgalmi és a személyi jövedelemadóról szóló törvények. Módosította a parlament a családjogi kódexet és a büntető jogszabályokat. Persze, nem pusztán az előírásokat akarjuk ismertetni, hanem szólni kívánunk arról is, mi indokolta megalkotásukat. Hisz csak így azonosulhatnak velük az állampolgárok. Jogpolitikai követelmény is az önkéntes jogkövetés lehetőségének megteremtése. Ugyanakkor ily módon küzdeni akarunk a társadalomban eluralkodó negatív jelenségek ellen. Vegyük csak számításba: nő a bűncselekmények száma, mind szélesebb körűvé válik az alkoholizmus. a kábítószer-élvezet. Egyre több a veszélyeztetett gyermek, igen gyakori a válás. — Kiknek érdeme az- elhatározás? — A TIT Heves Megyei Szervezetének jogi osztálya indította el a kezdeményezést. Támogatást kapunk hozzá a megyei tanácstól, a Hazafias Népfront megyei bizottságától, a Magyar Jogász Szövetség helyi szervezetétől, valamint a városi tanácsoktól, ösz- szesen 70 előadást tervezSóhajtva panaszolja az üzlet vezetője, Jáger József: — Hónapok óta ott a felhívás: szakképzett fégfi eladót felveszünk. Egyetlen jelentkező sincs. A szakma teljesen elnőiesedik. Pedig itt olykor nagy súlyú áruféleségeket kell megemelni. Lányokkal, asszonyokkal...? Mire este hazamennek, erejük sincs, pedig otthon vár rájuk a főzés, a háztartás. A gyöngyösi 63-as számú rádió és villamossági boltban beszélgetünk, a Kossuth Lajos utcában, szemben a volt tanácsházával. A forgalom most is nagy, sok az érdeklődő. A polcokon tv-ék várnak a vásárlókra. Arrébb hangfalak, rádiók, lemezjátszók, magnetofonok. A falon egy nagy tábla. tünk. A megnyitóra október 15-én, a megyei bíróságon került sor. ahol dr. Horeczky Károly, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyettese tartott szakmai-módszertani előadást a módosított családjogi törvény jogalkalmazási kérdéseiről. — Az első napok tapasztalatai? — Vegyesek, Poroszlón például — ahol a családjogi problémákról volt szó — hatvanan hallgatták másfél órán át a tájékoztatót. Sírokban viszont a földtörvénnyel kapcsolatos ismertetőre mindössze négyen voltak kíváncsiak. Az igazság az, hogy előzőleg mindenütt felmértük, miről szeretnének az emberek hallani. Legtöbben a családjogi, az adózási kérdéseket választották. Bírák, ügyészek. tanácsi jogászok az előadók, de vannak köztük közgazdászok is. — Nem mellékes tudnunk, miként ítélhető meg a jogszabályokban való jártasság megyénkben? rajta az áll, hogy előjegyzést felvesznek, mégpedig bojler, asztali rádió, hűtő- szekrény és más egyéb találhat ilyen módon gazdára. — Szükség van erre a felhívásra? — Ha van ilyen árunk, akkor nincs. De autórádiót például most nem tudnék adni. A hűtőszekrényt viszont sokan összetévesztik a fagyasztóval, amiből hónapok óta egyetlen darabot sem kaptunk. Egy évvel ezelőtt még alig keresték, most pedig nagy volna a keletje. — Színes tv? — Valamikor 15—20 darab fogyott el havonta, most néhány hét alatt több mint százat vetek meg. Még nem is olyan régen választékot kínáltunk színes tv-ből. A — A jogi ismeretek az általános műveltség részét jelentik. Nálunk, Hevesben ez a tudásszint sajnos sok kívánnivalót hogy maga után. Hajlamosak az emberek arra, hogy a rendelkezéseknek csak a számuk-- ra kedvező oldalát ragadják meg. Emiatt azután gyakori a felesleges perindítás. Tulajdonnal, birtokháborítással kapcsolatos perekben tapasztalható, hogy a rossz szomszédi viszony, a bosszú háttérbe szorítja a jogszabályok adta lehetőségeket. Panaszokból is megállapítható, sokszor nem ismerik az ügyfelek jogaikat, kötelességeiket. Nem a megfelelő hatósághoz fordulnak például, nemegyszer a sajtó, a hírközlő szervek értesítését tartják egyedüli megoldásnak. — A mostani jogpropaganda-hónap nyilvánvalóan nem lehet elégséges. Megvannak a módszerei, az eszközei, a folyamatos ismeretterjesztésnek? — A jogi felvilágosító munka folytonos. Örömmel fekete-fehér iránt csökkent az érdeklődés. Amióta Romániából hozunk be ilyen készüléket, nincs gondunk. — Hallhatnánk néhány számot a mostani forgalomra? — Október közepéig ebben a hónapban a forgalmunk elérte a 9,5 milliót. Tavaly, ugyanebben az időszakban ez csak 6,8 milliót tett ki. Az év végéig még mintegy 30 millióra számítunk. — Hogyan függ össze a forgalom a bolti dolgozók érdekeltségével? — Az eladóknál a forgalom befolyásolja a jövedelmet, a vezetőnél pedig az árrésszint. A drágább áruk árrése alacsonyabb, mint az olcsóbbaké. Tehát. ..? Bizonyára ezért született meg mondhatom, a társadalom- tudományi szakosztályok közül a jogi tartja szű- kebb hazánkban a legtöbb előadást. Mindezt a TIT irányításával végezzük. A tudás gyarapítását segítik ingyenes tanácsadásaink a népfront szervezésében. Erre havonta egyszer kerül sor Egerben. Ide sorolható még az ülnökakadémia — egyébként az ülnökök maguk is rendszeresen beszámolnak munkájukról a lakosságnak —, a munkaügyi döntőbizottságok tisztségviselőinek továbbképzése. Panasznapokon a bíróságon rendszerint adunk a hozzánk fordulóknak a Házi Jogtanácsadó példányaiból. Segítségünkre vannak természetesen a tömegkommunikációs eszközök is. — Valószínűleg a folytonosságot segíti elő az iskolai felvilágosító tevékenység is, ami mindinkább rendszeressé válik . . . — Valóban, bekapcsolódtunk az általános és a középiskolákban az állampolgári és jogi ismeretek oktatásába. Ez már előrelépés a korábbiakhoz képest, de jóval többre lenne szükség Mindenesetre beszélünk az órákon a gyerekeknek a munkaviszonnyal, a választásokkal, a honvédelemmel kapcsolatos jogi kérdésekről. Igyekszünk felkészíteni őket például a tartós fogyasztási cikkek vételénél őket megillető jogosultságok érvényesítésére, de a házassághoz vagy az örökléshez tapadó rendelkezésekre is. Megtanítjuk őket kérelmeket. beadványokat szerkeszteni. Hogy lesz-e jövőre is előadás-sorozat? Ez attól is függ. milyen számban jelennek meg új jogszabályok .... a vállalati központ legutóbbi döntése: ezt a furcsa helyzetet megszüntetik. — A forgalomhoz áru is kell. Olyan könnyű áruhoz jutni? — Egyáltalán nem köny- nyű. Sokszor a személyes ismeretség segít. Akay videokazettát legutóbb a győri Zöldérttől tudtam hozni, ök a kishatármenti forgalomban jutottak hozzá. Csodálkozzam? Zöldért és videokazetta?... Miért ne? Ha ez a megoldás? Mi tehát a megoldás? Erre a kérdésre ma nem is olyan könnyű feleletet találni. Pedig találni kell — mielőbb. Ha engem kérdeznének, azt válaszolnám: Jól kell dolgoznunk mind- annyiunknak. Csak ennyi az egész! Már lehet is elkezdeni. Nem holnap, hanem most. Azonnal. f gmf) A kiadványok a tájékozódást segítik (Fotó: Tóth Gizella és Perl Márton) Szalay Zoltán Férfi eladó kerestetik A jogismeret a műveltség egyik pillére Beszélgetés dr. Góspórdy Józseffel, a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettesével
