Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. október 24., szombat Szovjet tábornokok helikopter­katasztrófája Helikopterkatasztrófa kö­vetkeztében a szovjet had­sereg öt tábornoka, a jár­mű pilótája és fedélzeti technikusa vesztette éle­tét október 19-én — jelen­tette pénteki számában a szovjet honvédelmi minisz­térium lapja, a Krasznaja Zvezda. Szolgálati feladatainak 'teljesítése közben elhunyt Vlagyimir Sutov vezérezre­des, a Szovjetunió fegyve­res erői vezérkarának fő­csoportfőnök-helyettese, Erlen Porfirjev vezérőrnagy, a szovjet Déli Hadseregcso­port vezérkari főnöke, Ju­ri) Rjaibinyin altábornagy, a szovjet fegyveres erők vezérkarának felelős beosz­tású munkatársa, Kirill Trofimov altábornagy, a szovjet fegyveres erők hír- adóifőnökének helyettese, Vlagyimir Bardasevszkij ve­zérőrnagy, a szovjet fegy­veres erők vezérkarának felelős beosztású munkatár­sa. valamint Alekszej Gu- renkov százados, helikopter­vezető és Alekszandr Gon- csarov főhadnagy, fedélze­ti technikus. A tábornokok életrajzát ismertető, szolgálati tevé­kenységüket és emberi tu­lajdonságaikat méltató nek­rológokat Dmitrij Jazov honvédelmi miniszter, a honvédelmi miniszter első helyettesei és helyettesei és a Szovjetunió más magas rangú katonai vezetői ír­ták alá. (TASZSZ—MTI) A HÉTEN TÖRTÉNT VASÁRNAP: A kambodzsai kormány tárgyalá­sokat ajánl Sziltanuk hercegnek — Több ered­ménytelen szavazási forduló után. Mayor Za­ragoza spanyol biokémikust javasolják az UNESCO főigazgatójának — PFSZ-küldöttség Damaszkuszban — Ojabb harcok Sri Lanka szigetén. HÉTFŐ: „Fekete hétfő”: általános árfolyamzu­hanás a világ nagy tőzsdéin — Az öböl-válság további eszkalációja, az amerikaiak megsemmi­sítenek két iráni tengeri olajfúró tornyot — Takesita Noboru az új japán kormányfője­lölt — A jövő évi költségvetésről és tervről tanácskozik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. KEDD: Magyar felszólalás a bécsi európai utó­konferencián, ugyancsak az osztrák fővárosban újabb megbeszélést tartanak az európai lesze­relési tárgyalások előkészítésére — A francia elnök hivatalos látogatása az NSZK-ban. SZERDA: A szocialista országok indítványt ter­jesztenek az ENSZ elé a nemzetközi biztonság erősítésével kapcsolatban — Az SZKP Központi Bizottsága megvitatja a főtitkár ünnepi beszé­dének téziseit — A belga kormányválság ideig­lenes megoldása: létrejön a hetedik Martens- kormány, hogy megszervezze az előrehozott választásokat. CSÜTÖRTÖK: Rakétatalálat ér egy kuvaiti olaj- töltő-állomást, fokozódó diplomáciai tevékeny­ség és idegháború az öböl körül — Reagan sajtóértekezlete, elsődlegesen gazdasági kérdé- ■ sekről — Megkezdi munkáját a vasárnap nyí­ló kínai pártkongresszus sajtóirodája. PÉNTEK: A szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó második napja Moszkvában, Mihail Gorbacsov fogadja George shultzot — Nyolc latin-amerikai ország a közép-amerikai béke­tervről folytat eszmecserét. Kényszerpihenő és hosszú várakozás a moszkvai repülő, tereken, mivel a köd már napok óta lehetetlenné tette a légi közlekedést. A képen: a seremetyevói nemzetközi re­pülőtéren (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS> Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta Hvan Dzang Jopot, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának titkárát (Népújság—MTI-fotó: Kovács Attila — KS) Sri Lanka északi, tamilok lakta részén folyta­tódnak az indiai békefenntartó erők és a szél­sőséges tamil fegyveresek közötti összecsapások. A képen egy indiai parancsnok tart eligazítást (Népújság-telefotó — AP — MTI —KS) Nyugatnémet—francia csúcstalálkozó kez­dődött Bonnban. A képen: Mitterrand francia és Weizäcker nyugatnémet államfő ((Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Befejeződlek a szovjet-amerikai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) alakult a tárgyalások folyta­tásának gyakorlata. A szov­jet vezetés nagyra értékeli az Egyesült Államok elnö­kével való kontaktusokat, a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter közötti rend­szeres találkozókat. Most pedig sikerült megteremteni az alapokat a megoldások kialakításához, létrejött a tárgyszerű együttműködés légköre. Az együttműködés nehezen halad, néha kiéle. ződik a helyzet, de alakul. Immár mindkét fél felis­merte, hogy a tárgyalásokat a gyakorlati megoldások sík­jára kell terelni. Konkrét lépéseket is tesznek egy­más irányába. Mindez nagy várakozást keltett mindkét országban, és az egész vilá­gon. S most a Szovjetunió, tói és az Egyesült Államok­tól konkrét és jelentős ered­ményeket várnak. A megbeszélésen részlete­sen megvitatták, miként ala­kult a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakétákról szóló megállapo­dás előkészítése, és kölcsö­nösen meggyőződésüket fe­jezték ki: o megállapodás aláírása még ebben az év. ben lehetséges. Mihail Gor­bacsov ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a meg­állapodás előkészítésének utolsó szakaszában különö­sen nagy jelentőségre tesz szert a szigorú ellenőrzés problémáinak kidolgozása, ami a távlatok szempontjá­ból is fontos, figyelembe vé­ve a tapasztalatok megszer­zését a hadászati fegyverzet­ről szóló jövőbeni megálla­podás előkészítéséhez. Mind­ezt úgy kell megvalósítani, hogy a Szovjetunió, és az Egyesült Államok is bizo­nyos legyen a megállapodá­sok megbízható betartásában. Annak érdekében, hogy a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati ra­kéták felszámolásának kér­désében elért eredményeket megerősítsék Mihail Gor­bacsov javasolta: november 1-jétől jelentsenek be mora­tóriumot minden olyan mun­kálatra, amely e rakéták gyártásával, telepítésével és kipróbálásával kapcsolatos. így az egész világ láthatná, hogy ez a megállapodás már jogi formába öntése előtt működik, bizonyítva az e kérdésben elért egyetértés fokát. Mindazonáltal — hangsú­lyozta a szovjet vezető — 0 világ többet vár á Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok vezetőinek harmadik találkozójától, arra számít, hogy a nukleáris fegyve­rekről kötött első megálla­podás az általános nukleá­ris fenyegetés sokkal mély­rehatóbb és lényegibb felszá­molási folyamatának kezde­tét jelenti majd. Ebből az álláspontból kiindulva ha­tározza meg a szovjet veze­tés az Egyesült Államok el­nökével való jövőbeni ta­lálkozó jelentőségét. A megbeszélésen központi helyet foglalt el a hadászati támadófegyverzet kérdése. Ezt mindkét fél kulcsprob­lémának tekinti a nukleáris fegyverkezési hajsza beszün­tetése és a szovjet—ameri­kai kapcsolatok fejlesztése vonatkozásában. Az amerikai külügyminiszter rámutatott hogy e kérdés megvitatása volt moszkvai látogatásának fő célja. Mivel a hadászati fegy­verzet csökkentésének kérdé­se szorosan kapcsolódik az űrfegyverkezés megakadá­lyozásának problémájához, Mihail Gorbacsov konkrét, kiegészítő javaslatokat tett annak érdekében, hogy mind­két fél számára kielégít® megoldásokat lehessen a témakörben találni, Ezek lé­nyege a következő: az Egye­sült Államok vállaljon jogi kötelezettséget, hogy tíz éven keresztül nem lép ki a ra­kétaelhárító rakétarendsze­reket korlátozó úgynevezett ABM-szerzödés megszabta keretekből és szigorúan meg­tartja a szerződés előírása­it. A Szovjetunió beleegyezik abba, hogy külön mennyi­ségi korlátokat szabjanak meg a két ország különböző fajtájú hadászati támadó­fegyverein elhelyezett rob­banótöltetek számát illetően. Emellett kész arra, hogy — a felek hadászati támadó­fegyverein elhelyezett robba­nótöltetek hatezres maximá­lis mennyiségi keretén be­lül — a földrészközi ballisz­tikus rakétákon nem több mint 3000—3300 robbanótöl­tetet helyezzenek el, tenger­alattjáró-fedélzeti ballisz­tikus rakéták legfeljebb 1800 —2000 robbanótöltetet hor­dozzanak, a hadászati bom­bázók által hordozott manő­verező rdbotrepülőgépeken pedig maximálisan 800—900 robbanótöltet maradjon. A bizalom légkörének erő­sítése érdekében, illetve azért, hogy elejét vegyék mindenféle szóbeszédnek ar­ról, hogy a Szovjetunió a krasznojarszki lokátorállo­más építésével állítólag meg­sérti az ABM-szerződést, Mihail Gorbacsov arról tájé­koztatta Shultz külügymi­nisztert, hogy országa egy­oldalúan egyéves morató­riumot vezet be minden itt folyó munkálatra. „Termé­szetes, hogy hasonló intéz­kedést várunk á skóciai— amerikai lokátorállomással kapcsolatban is, — mondot­ta az SZKP KB főtitkára. Mihail Gorbacsov — fi­gyelembe véve ezeket az új, kompromisszumos kezde­ményezéseket — javaslatot tett arra, hogy haladéktala­nul aktivizálják a munkát a genfi tárgyalásokon és más fórumokon a hadászati tá­madófegyverzet és a világ­űr témakörében képviselt álláspontok egyeztetése érde­kében, azzal a céllal, hogy az amerikai elnökkel ez évre tervezett találkozón a köze­pes hatótávolságú és had­műveleti-harcászati raké­tákról szóló megállapodás aláírása mellett megegyezést lehessen elérni a hadászati támadó fegyverzetről és a világűrről a jövőben kö­tendő megállapodások kulcs­kérdéseiben, — ezeket a megállapodásokat Ronald Reagannek a Szovjetunióban történő viszontlátogatása so­rán lehetne aláírni. Ily módon nagyon tartal­mas napirendet lehetne ki­alakítani a washingtoni csúcstalálkozóra annak a megértésnek a szellemében, amelyet George Shultz elő­ző, ez év áprilisi moszkvai látogatásakor sikerült kiala­kítani. Mihail Gorbacsov kijelen­tette: „remélem, másfél hó­nap elegendő arra, hogy mindezt megfelelően kidol­gozzák és előkészítsék. Kész vagyok az Egyesült Államok­ba utazni, de egyelőre en­gem óvatosságra intenek a várható eredmények.” A találkozón érintették a Perzsa-öbölben kialakult helyzetet. Mihail Gorbacsov utalt az ENSZ Biztonsági Tanács által egyhangúlag el­fogadott 598-as számú hatá­rozatra, s felhívta a figyel­met. hogy ez a határozat egyben az építő jellegű szov­jet—amerikai együttműkö­dés eredménye i§ volt e nagyon súlyos problémában. Az Egyesült Államok azon­ban mindezek után úgy döntött, hogy „a régi szép időkhöz” hasonlóan fog cse­lekedni. S mindaz, ami az ENSZ keretén belül kiala­kult együttműködés eredmé­nye volt, most kérdésessé vált. Ez mindenképpen ki­ábrándító. Az amerikai haditenge­részeti erők növelése az öbölben — Washington nyi­latkozatai ellenére — nem tette egyszerűbbé a helyze­tet, hanem tovább bonyolí­totta azt. Számunkra érthe­tő az az érv, hogy erre az olajszállítások biztosítása érdekében van szükség. Ugyanakkor számunkra ért­hetetlenek azok a módsze­rek, amelyek éppen az el­lenkező eredményhez vezet­nek. A Perzsái Arab)-öböl problémája nem elszigeteli probléma. Amennyiben foly­tatódik ez a politika, akkor ez sok mindent semmissé te­het a nemzetközi folyamatok­ban, egyebek között a szov­jet—amerikai kapcsolatok­ban is — mutatott rá a szovjet vezető. Mihail Gorbacsov remé­nyét fejezte ki;-hogy az ame­rikai vezetés komolyan szá­mot vet politikájának összes lehetséges következményé­vel a Perzsa(Arab)-öbölben, s a Biztonsági Tanács 598. számú határozata szellemé­nek megfelelő közös politi­ka megvalósítását szorgal­mazta. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor felvetette a bi­zalom kérdését is. A szovjet vezetés az új gondolkodás- módnak megfelelő elvekkel és eszmékkel összhangban arra törekszik, hogy az ösz- szes lehetőséget kihasznál­ja a két ország állampolgá­rai közötti kölcsönös meg­értés szélesítése érdekében, ösztönzi a különböző formá­jú társadalmi kontaktusokat valamennyi szinten. A nyilvános hivatalos ál­lásfoglalások és bizonygatá- sok ellenére az amerikai ve­zetés változatlanul a bizal­matlanság, a gyanú elhinté. sére törekszik, a Szovjet­unióval kapcsolatban az „ellenségképet" sulykolják. Ennek egyik legutóbbi bizo­nyítéka annak a dokumen­tumnak a publikálása, amely a „Szovjet befolyás bizto­sítására irányuló tevékenység, az aktiv intézkedésekről és propagandáról szóló jelentés 1986—1987” címet viseli. Ezt az amerikai külügymi­nisztérium a Pentagonnal, a CIA-val, a USIA-val, az igazságügy-minisztériummal, a katonai felderítéssel és másokkal közösen állította össze és „hidegháborús” sablonok egész készletét vo­nultatták fel benne. Célja a szovjetellenes hangulat kon­zerválása, negativ érzelmek kialakítása az amerikai nép­ben az átalakítás folyamatá­val szemben. Ezt a folyama­tot — úgymond — azért ta­lálták ki a Szovjetunióban, hogy becsapják a világ köz­véleményét, elaltassák éber. ségét. Eltökélt szándékunk, hogy javítsunk az Egyesült Álla mokhoz fűződő kapcsolata­inkon, készek vagyunk je­lentős lépést tenni a gazda­sági élet és a kulturális kap­csolatokban, a humanitárius problémákban is. A szov­jet társadalomban nincs előítélet az amerikai nép iránt, ez a társadalom nyi­tott a kölcsönös megértés és a baráti érzelmek iránt. Itt az ideje, hogy az egy­máshoz vezető utat necsak szovjet, hanem amerikai bull­dózerekkel is megtisztítsuk — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov. — Szükség van arra, hogy önök is és mi is újfent át­gondoljuk mindazt, amit e két nap alatt Moszkvában megvitattunk — mondotta a főtitkár. — A tárgyalások rendkívül felelősségteljes szakaszában vagyunk. Az egyik és a másik fél részé­ről is maximális figyelmes­ségre és kölcsönös megértés­re van szükség ahhoz, hogy ne szalasszuk el azt a lehe­tőséget, amelyet egyszer már elszalasztottunk. A találkozón szovjet rész­ről jelen volt Eduard Se- vardnadze. Anatolij Dobri- nyin, Szergej Ahromejev, Alekszandr Besszmertnih, Jurij Dubinyin, illetve ame­rikai részről Frank Carlucci, Rozanne Ridgway, Paul Nitze és Jack Matlock. Mihail Gorbacsov és George ■Shultz tárgyalásait köve­tően a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter sajtó- tájékoztatót tartott. ★ Eduard Sevardnadze szov­jet és George Shultz ameri­kai külügyminiszter csü­törtök este és pénteken foly­tatott megbeszéléseiről Moszkvában közleményt ad­tak ki. Eszerint a Mihail Gorba- csovnál, az SZKP KB főtit­káránál lezajlott megbeszé­lésen kialakult elvi egyetér­tés alapján tárgyszerű, hasz­nos eszmecsere folyt a biz­tonság legidőszerűbb kér­déseiről. Lényegében befe­jezték a közepes hatótávol­ságú és a hadműveleti-har­cászati rakétákról szóló szer­ződés kidolgozását. A felek megegyeztek ab­ban. hogy november 9-én Genfben szakaszos tárgya­lásokat kezdenek a nukleá­ris kísérletekről, a Washing­tonban kialakult egyetértés alapján. Konkrét megbeszélés folyt a kétoldalú kapcsolatok több témájában. A tárgyalások végén a két külügyminiszter . beszámoló­kat hallgatott meg és mér­leget készített a szakértői csoportok széles körű mun­kájáról. ★ Moszkvai tárgyalásait be­fejezve George Shultz ame­rikai külügyminiszter és kí­sérete péntek este elutazott a szovjet fővárosból. A ven­déget Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter el­ső helyettese búcsúztatta. Shultz kétnapos tárgya­lást folytatott szovjet kol­légájával, s fogadta őt Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Az amerikai külügyminiszter hazautazá­sa előtt nemzetközi sajtó- konferenciát tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom