Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. október 17., szombat 9. „Ml SOK MINDENT AKARUNK ..." Közös megegyezéssel, olykor türelmet lenül... — Mi sok mindent akarunk megvalósítani itt az iskolában — mondja Szitás Ágnes a Berze gimnázium negyedikese, s egyszersmind KISZ-titkára. — Amit eltervezünk, az általában sikerül is. A tanáraink támogatnak bennünket — kapcsolódik a beszélgetésbe, Hannos Mariann harmadikos, az 1KB kultúrosa, és Rékasi János másodikos. Itt van például az iskolai video! Kitaláltuk, hogy legyen egy berzés tévéadás. Az ötlet kedden született, s már szerdára nyélbe is akartuk ütni, de csak péntekre lett kész az „Atlantic Vi- deoshow" — mesélik így a példa kedvéért a történetet. — Szóval egy kicsit türelmetlenek vagyunk, de hát ez az életkorunkkal jár! Hárman a berzések közül Hófehérke a színpadon és a többiek Ök hárman, a berzések közül vállalkoztak arra, hogy bemutatják az itteni diákéletet ... Szitás Ági. rangidős. és végzősként a legtapasztaltabb. Főleg a KISZ- munkáról számol be: — Bármit szervezünk itt az. iskolában — beleértve a tanulást is —. ahhoz voltaképpen az ifjúsági mozgalomnak is van köze, hiszen nálunk majdnem százszázalékos a szervezettség. — Népszerű-e ma nálatok KISZ-titkárnak lenni... ? — Igyekszem úgy végezni a feladatomat, hogy a társa, im érdekeit tartsam szem előtt. Ebben nagy segítségemre van Baják Imréné tanárnő, aki tavaly szeptembertől a patronáló tanárunk. Sok népszerű megmozdulásunk van. Ilyen például a diáknap. Ilyenkor két és fél napig miénk a hatalom. Tavaly például december elején tartottuk csütörtöktől péntekig. Természetesen, ahogy már az ilyenkor szokás. voltak fordított órák, bemutatók, szellemi és ügyességi versenyek, na és a késő estig tartó Berze-bál! — Biztos akadt egy-két különösen emlékezetes pillanata .. . — A legnagyobb sikert a tanáraink előadása aratta. Eljátszották a Hófehérke és a hét törpét. Nagyon jó, hogy tudnak velünk mókázni is, igaz az órákon viszont megkövetelik a felkészültséget. — Amúgy is, ami a rendezvényeinket illeti — nagyon mozgalmas az esztendő. Még a tanév előtt — augusztus végén — mi, nagyobbak behívjuk a leendő elsősöket, egy kicsit „kioktatjuk” őket, hogy könnyebb legyen számukra a beilleszkedés. Ilyenkor elmondjuk mi vár rájuk, milyen lehetőségekkel élhetnek .. . — Ügy tapasztalom, itt nincs feszültség az évfolyamok között... — összesen tizenhat osztály van. Szinte mindenki lismer mindenkit. — Így évkezdetkor közös, nagy élmény az őszi munka. Az idén a Nagyrédei Szőlőskert Tsz-ben szüreteltünk. Még :a teljesítményt nem tudjuk pontosan, de nincs okunk panaszra. Az alapszervezetek, osztályok között versenyt hirdettünk. Az egyik feltétel az volt, hogy melyik tud több szülőt is beszervezni. akik 1—2 napra kijöttek a területre. A legjobban teljesítő közösség megkapja a bevétel öt százalékát. — Ha már a mezőgazda- sági munkánál tartunk, mi a helyzet nálatok az építőtáborozással? — Jutalom, ha valaki elmehet. Általában nem vallunk szégyent. Ági még sokmindenről beszámol, városismereti versenyről, FIN-napokról, s arról is. hogy általában mindig ott vannak a megyei diáknapok élcsapatában, önmagáról csak annyit árul el, hogy jogra készül, így lassan meg kell válníia a mozgalmi tevékenységtől, s most már versmondással sem foglalkozik, pedig szívesen tette. — Egyre nehezebb beosztani az időmet, annyi a tennivaló! — sóhatja, de igazán nem panaszosan. A tájékoztatás itt nem probléma ... A Népújság-héten igazán nem kis meglepetés a mi számunkra, hogy ennek a középiskolának van rádiója, tv-adása és saját diáknapja is. Mivel Hannos Mariann osztályának, a III. C-nek mindegyikhez van köze, így természetes, hogy tőle érdeklődünk: — Amint korábban említettük, a Berze-video ez egészen új találmány! Minden pénteken a második és harmadik óra szünetében van adás. Olyankor ott tolongunk az előtérben a készülék előtt: interjúkat, no és könnyűzenei klippeket láthatunk. A sulirádió is most „klasszul” indult be. Tóth Tamás, egyik osztálytársam kezdeményezett. Kedden és pénteken a szünetekben folyik a „műsorsugárzás”. Egyébként ő és a negyedikes Budai Oszkár szerkesztik a Berziát, a diáklapunkat is. Emellett a faliújságunkon is mindig friss információk vannak. Ez nekem mint kultúrosnak is segítséget jelent, hiszen így könnyebb mozgósítani az egyes rendezvényekre. — Gondolom, ötletekért nem kell a szomszédba menni ... — A közeljövőben szeretnénk beindítani az ifjúsági klubunkat. Sajnos tavaly az épületfeiújítás miatt nem volt helyiségünk. Számíthatunk a gyöngyösi Mátra Mű. velődési Központ támogatására is, a közönségtalálkozók szervezésében. Egyébként az ünnepségeket is ott tartjuk. Sok művészeti együttesünk van. Most szervezzük újjá a színjátszó és a szavalókört, s dzsesszbalett csoportunk is lesz. Az énekkarunkat Holló Erzsébet vezeti. Többen járnak innen a Vidróczki Néptáncegyüttesbe. így hát táncosokban nem szűkölködünk. De zenei, képzőművészeti szakkör, filmklub, sportkör segíti a szabadidő eltöltését. A marxista diákakadémia a közéleti érdeklődésűeknek ad eligazítást. de rengeteg a, nyelvi, tantárgyi szakkör. — S ha jól tudom, ott vannak még a fakultációs órák! — Aki mélyebben akar ismerkedni egy-egy tudományággal megteheti. Igaz. az új oktatási törvény szerint ez nem kötelező. Mariannról illik még tudni annyit, hogy ő is humán érdeklődésű, szívesen mond verset, s távolabbi céljai közt szerepel az egri tanárképző főiskola, ö is. Ági is gyöngyösi. Mindkettőjük számára természetes, hogy a gimnazisták élete sok ponton kapcsolódik a városhoz. Aki a természet- tudományokat választja — Itt az sem jár rosszul, aki a természettudományokat választja — állítja Rékasi János, aki még csak másodikos, de mondhatjuk, így itt elkötelezett híve a fizikának. — Még általánosban kezdődött — tekint a közelmúltba. Kiss Lajos tanár úr 7.—8.-osoknak tartott szakkört. Ez volt a csábítás! — mondja nevetve. — Akkor ideszoktam, s ezért is jöttem Gyöngyösre. Pedig Horton lakom, s így Hatvanba is járhatnék. — Meséld el, mi is az a természettudományi kör? — Több „szektája” van. Azok járnak ide, akiket a fizika, biológia, csillagászat érdekel. Tulajdonképpen önképzőkör. Egy-egy témából felkészülünk, s azt közösen vitatjuk meg. Ami engem illet, emellett részt vettem a Középiskolai Matematikai Lapok fizikai feladatainak megoldásaiban. Épp tegnap tudtam meg, hogy ezen második lettem. — A múlt év is hozott sikereket... — Tavaly a mi középiskolánk szervezte az első-másodikosok számára az országos fizikai tehetségkutató versenyt. Ezen megosztva az 5—6. helyet szereztem meg. A tanárok, diákok kapcsolatáról mindhárman annyit mondanak: természetes, hogy vannak néha konfliktusaink, de közös megegyezéssel, általában jól mennek a dolgok ... Jámbor Ildikó Gyökerek Gyöngyös városában a betűvetésre tanítás a XV. századra, ha nem régebbre nyúlik vissza. Erre Bertalan kántor személyéből következtetünk, aki egy személyben iskolamester is lehetett. Az iskola fallal és árokkal kerítve a nagytemplom mögött állott. Gyöngyösről mentek diákok a bécsi egyetemre, s ezek a betűvetés elemeit városunkban tanulták meg. A bácsi egyetem névjegyzékei 1448—1499-ig összesen tíz gyöngyösi nevet sorolnak fej. A protestantizmus térfoglalását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A kálviniz- mus a XVI. század végén erősödött meg Gyöngyösön. A protestánsok és a katolikusok versenyeztek abban, hogy melyikük tart fenn különb iskolát. A helybeli református egyházközség mellett már a XVII. század első évtizedeiben működött elemi fokú iskola. Középfokú iskola azonban nem volt ezen a tájon. Gyöngyös távol esett az erdélyi protestáns humanizmustól, s így annak hatása — bár érezhető — mégsem bizonyult elégségesnek egy protestáns középfokú iskola létesítéséhez. A protestáns iskolaalapításokkal szemben a XVII. század negyedik évtizedében megindult a jezsuita iskolák szervezése. Gyöngyös város tanácsa szükségét érezte, hogy középfokú iskolát létesítsen. A szervezés munkáját a Gyöngyösön tartózkodó Pap Ferenc jezsuita vette kézibe. Működése sikerrel járt, mert a városnak 1634-iben harmadszor előterjesztett kérelmére Forró György jezsuita provinciális, Sztanko- vics János és Magdalenicz Tamás jezsuita pátereket Gyöngyösre rendelte. így 1634 őszén megnyitották a gyöngyösi gimnázium első osztályát. Az iskola első otthona valószínűleg a régi gimnázium helyén, az elemi iskolával együtt volt. Ez az épület azonban szűknek bizonyult, s az iskola 1656-ban átköltözött a régi posta udvari bérházába. Ez az épület a mai iparitanuló-inté- zet udvarán állott, s a második világháború folyamán pusztult el. Kilencvenhat éven át itt folyt a tanítás. A jezsuitákat Thököly Imre 1679-ben eltávolíttatta Gyöngyösről, s a gimnáziumot a protestánsok vették át. Az iskolánknak 1689-iig protestáns jellege volt, s ez az időszak — az udvarhű és nemzetközi jezsuitákkal szemben — közelebb állt a magyarsághoz, és inkább képviselte a haladást. Valószínűleg jól képzett, külföldi protestáns egyetemeken járt tanárok tanítottak intézetünkben, akik változtattak az oktatás szellemén és az egyoldalú latinosságon. Az idegen nyelvek tanulásának alapjául az anyanyelvet vették, s csak ennek alapos tudása után tértek át a latin, esetleg a görög nyelvtan tanítására. A gyöngyösi gimnázium kálvinista tanárai nem ismeretesek, de majdnem bizonyosra vehető, hogy az akkori lelkész, az utrechti egyetemen tanult Otrokócsi Fóris Ferenc tanított iskolánkban. A protestáns időszak azonban csak néhány évig tartott. Thököly szerencsecsillagának hanyatlásával Széchenyi György, esztergomi érsek, 1688-bari többrendbeli parancsot küldött a városi hatóságoknak — kiátkozással fenyegetőzve —, hogy a „veszélyes elvű” tanárokat és tanulókat 3 nap alatt űzzék ki a városból. Miután pedig a városi hatóságok vonakodtak végrehajtani a prímási parancsot, Széchenyi újabb levélben figyelmeztette őket: „Gyöngyösiek megint ím írok, hagyom íés parancsolom, a 'kálvinista prédikátort, szintén iúgy a lutheris- tát, ha volna, mindgyárt űzzétek iki a városbul, együtt az oskola mesterrel és löreg deákokkal... Ha nem bizonyosan meg sanyarottok. Parancsolva lészen felőletek a hadakra, mit míveljenek veletek, maga tbizony elég nyomorultak pattok azon kívül is." A városi elöljáróság azonban erre sem hajlott. A prímás rendeletét vármegyei karhatalom hajtotta végre 1'688. május 25- én, kiűzve Gyöngyösről Dé- si János lelkészt, Váli Pál rektort, 26 tógátus diákkal együtt. Az iskola átvétele azonban valószínűleg 4689 decemberéig elhúzódhatott, amikor újból megindult benne a jezsuita oktatás. A szécsényi országgyűlés azonban újra eltávolította a jezsuitákat Gyöngyösről, s 1710- ig világi papok tanítottak a gimnáziumban. Az 1711— 12. tanévet azonban már a jezsuiták nyitották meg. Birtokaikat visszakapták, s anyagiakban megerősödve terjeszkedésre gondoltak. A régi iskola szűknek bizonyult, s a jezsuiták 1751-ben megindították a gimnázium építését. Az új, földszintes épületbe 1752-ben költöztek be. Az iskolának három tanterme volt. A legnagyobbat rendszerint színielőadások céljaira használták. A gimnázium ötosztályos volt: három grammatikai és két humanista tagozattal. Az írást és olvasást a „par- visták” (elemisták) osztályában tanulták meg, amelyet rendszerint világi (pap) tanító vezetett. A jezsuita gimnáziumok valamennyi osztályának fő tantárgyai a hittan és a latin r.velv, melléktárgyak pedig a görög nyelv és a történelem voltak. Rendkívüli tárgyként földrajzot, geometriát, matematikát, sőt modern nyelveket is tanítottak. A jezsuiták nagy hatást értek el iskoladrámáikkal, amelyek szerkezeti és tartalmi fogyatkozásaik ellenére, ébresztői voltak a kor művelődési érdeklődésének. Hazánkban ekkor még nem voltak színházak, s a szülők szívesen látogatták az iskolai színielőadásokat. Nagy súlyt helyeztek a külsőségekre, , a díszletek és jelmezek hatásosságára. Legkedveltebb drámájuk volt pl. a római történelemből Attili- us Regulus, amelyet a gyöngyösi gimnázium ifjúsága is előadott 1754-ben. A jezsuita rendet 1773-ban a pápa feloszlatta. Vagyona kincstári birtokba jutott.-A volt jezsuita tanárok közül Szuhányi Ferenc maradt a helyén, és továbbra is a gyöngyösi gimnáziumban tanított, illetve mint igazgató vezette azt 1799-iig. A jezsuiták után 1776-ban ferenc- rendi szerzetesek vették át a gimnáziumot. Ez a tény az iskola életében kedvező fordulatot jelentett. A fe- rencrendi szerzetesek többnyire népi származásúak voltak. A néppel együtt éltek jóban-rosszban, a török hódoltság kilátástalan, vérzivataros ' idejében, s a jezsuitákat jellemző szűk Habsburg érdekek szolgálatával szemben iskolaszellemük — a kor egyházi felfogásán belül — több teret engedett népi és nemzeti hagyományaink ápolásának. Így temették el ,templomukban \Rákóczi legvitézebb tábornokát: iBottyán Jánost. ... ”a szegény nép hű védőjét... s ja magyar szabadság erős oszlopát”. A ferences gimnázium már a Ratio Educationisszal egy időben kezdte meg működését. Ezekben az időkben indult meg a szlovák anyanyelvű fiatalok áramlása a gyöngyösi gimnáziumba. Ezek nem tudtak magyarul, és így az összefogó nyelv a latin volt már az első osztálytól kezdődőleg. A gimnázium növendékeinek száma ebben az időben megnőtt. A régi iskola szűknek bizonyult, és ezért a főigazgatóság sürgetésére emeletet húztak rá. Az építkezést 1783-ban fejezték be. Az iskola karbantartásának gondját a város vállalta magára. (Részlet iA igyöngyösi ÍBer- ze Nagy János Gimnázium jubileumi évkönyvéből.) dr. Hontert Rezső
