Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-17 / 245. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1987. október 17., szombat A régészettudomány az emberiség történeti múltját, a fennmaradt tárgyi emlékek alapján kutató tudomány. Mint ilyen, ,kutatásának .fő eszköze az írásos adatokon alapuló történettudomány, továbbá az ásatások leletei. A lmodéra régészettudomány az /emlékek alapján a letűnt korok anyagi kultúráját és társadalmainak történetét igyekszik felderíteni. Az alkalomszerű ásatásokon túlmenő, rendszeres és /tudományos alapokon nyugvó régészeti kutatások a- 18. században kezdődtek. Ez a folyamat ma is tart újaibb feltárásokkal, összeállításunkban a régészettudomány eredményeinek néhány újabb értékeiről számolunk be. Fémművesség — Kolumbusz előtt A dél-amerikai kontinens fémművességének régészeti emlékeit mindössze néhány évtizede kezdték rendszerezni. Ezek közül a legrégebbiek a chaván 'kultúra (i. e. 800 körül) idején készültek a mai Peru területén. Az Andok fennsíkjain virágzó kultúrák hatása azonban csaknem egy egész kontinensre kiterjedt. Így a Kolumbusz előtti időkben a mai Argentína észak-nyugati része is ezeknek a kultúráknak a befolyása alatt állott. Ezen a vidéken a fémművesség első emlékeit az argentin /régészek tafi kultúra néven említik. A szénizotópos kormeghatározások azt bizonyítják, hogy a táji kultúra már időszámításunk kezdete körül létezett Argentína északnyugati területén. Emlékeit csak néhány réztárgytöredék képezi, de az már bizonyíték arra, hogy az itt lakók értettek a réz megmunkálásához. Argentínában a második jelentős (Kolumbusz előtti) fémműves kultúra — a La Agnada — kezdete i. u. 700 körül lehetett. Ez a kultúra, akárcsak elődje, a Titicaca- tó környékéről indult ki, de helyi kultúrával keveredett. A fémtárgyak díszítésénél gyakran tűnnek fel a mitikus alakok, macska- és sárkányfejek, tetovált emberi fejek stb. Ebből a korszakból az argentin régészeknek több bronz- és réztárgyat sikerült meghatározni, elsősorban melldíszeket, amelyeket gazdagabb személyek viselhettek. Találtak sárkányfej díszítésű baltákat is, amelyeket szertartások során használtak. A La Agnada civilizációnak a keleti irányból, a trópusi övezetekből beszivárgó népek vetettek véget. Az inka uralom kései évszázadaira tehető az egykori argentin fémművesség fénykora. A La Agnada-kor- szak utáni időkben egyre nagyobb szerepet kaptak a bronztárgyak: harangok, nagy alakú, kerek pajzsok. Ebben az időben művészi gonddal munkálják és díszítik a manoplasokat (íjfeszítő). amelyek használatáról a korabeli krónikák is megemlékeznek. Ennek a korszaknak finoman stilizáló ötvösművészei már fejlett esztétikai érzékről tesznek tanúságot. AHOGY AKKOR AZ EMBER LÁTTA Sziklákra rajzolt állatok kori állatvilág, illetve milyen volt akkor az állatoknak és az embereknek a kapcsolata. A rajzok arról mesélnek: milyen állatokat ismertek, milyenekre vadásztak, milyen éghajlat alatt éltek 'elődeink. Vélhetnénk, hogy az állatábrázolásokból következtethetünk az egyes állatfajok gyakoriságára, elterjedtségére is. Ez azonban nem így van. Az őskori művészeket témájuk megválasztásában bizonyára számos általunk ismeretlen tényező befolyásolta. amely független volt az állatok tényleges gyakoriságától. Így, a képek nagy tárgyi pontosságát látva, legfeljebb abban lehetünk biztosak, hogy az ábrázolt állatok mindegyike élt akkor azon a területen, s a művész láthatta őket. A múlt század közepén Saufuola spanyol műkedvelő régész Észak-Spanyolország ban, Altamirában, egy barlang mélyén állatokat ábrázoló rajzokat talált. Azóta Európában zömmel Észak-Spanyolországban és Dél- Franciaországban számtalan hasonló lelet került elő. Más földrészeken is bukkantak ilyen alkotásokra: például Észak-Afrikában, a Tasszili-hegységben, a líbiai sivatagban, Déi- Izraelben, a Tanganyika tó környékén, Núbiá- ban, de Dél-Afrikában is. Chilében a mai aimara indiánok ősei készítettek ilyen rajzokat. Eszak-Amerika szintén gazdag leletekben. Megtalálható ez az ábrázolási mód Ázsiában is: például Baskíriában, a Csukcs- földön, az Amur vidékén. Még Ausztráliában. Sidney- től északra is találtak régi, kőbe vésett rajzokat. Ez a széles körű elterjedtség azt bizonyítja, hogy átfogó, .minden népnél kialakult művészi tevékenységről van szó. Hogy pontosan milyen célokat szolgáltak ezek az alkotások, arról csak feltevéseink vannak. Az egyik elképzelés szerint az egyes állatfigurák ábrázolásával a vadászat sikerét, a szaporodás serkentését kívánták elérni. Más vélemények szerint az embert csupán művészi tevékenység vezérelte. A lascaux-i barlang képei talán egy szájhagyomány útján átadott mítoszt mesélnek el. Az egymást követő generációk szinte ..belefestették” múltjukat ezekbe az állatalakokba. A barlangképek főszereplője mindig valamilyen állat. Az ábrázolás módja tükrözi a művészi tevékenység fejlődését. Először az állat körvonalai jelennek meg. A körvonalak érzékletesebbé tételét később már színek segítik elő. Majd mind jobAntilopot ábrázoló sziklarajz DélAfrlkából (KS) ban előtérbe kerülnek a belső formák, az alkotók felhasználják a térhatást. a fény és az árnyék játékát. A színek választéka nő, a mozgás ábrázolása is fontossá válik. Az állatalakok lassan jelképpé alakulnak át. Hogy ez a folyamat egy egyenes vonalú fejlődés eredménye-e vagy sem, azt ma még nem tudjuk eldönteni. A barlangképek folytatásai a sziklaképek. Ezek jóval később keletkeztek. Fő alakjuk mindig az ember. Árnyképszerűen tudósítanak a mindennapi életről, annak apróbb-cseprőbb eseményeiről. A régész, a történész, az antropológus számára sok- sn'- izgalmas kérdést rejtenek ezek az őskori ábrázolások. de nagy hasznára válhatnak a zoológusnak is, aki ezekből arra következtethet, milyen volt az akRESTAURÁCIÓS MŰHELYEKBEN VÁLOGATJÁK Izotópok a régészet szolgálatában Néhány évtized óta a régészek fontos eszköze a radiokarboné« kormeghatározás. A radiokarbon (a szén I4-es izotópja) a levegő nitrogénjéből keletkezik a kozmikus sugárzás hatására, s a fotoszintézis vagy az anyagcsere során épül be az élő szervezetbe. Az élet megszűnte után új szén—14 már nem juthat a szervezetbe. a benne lévő pedig 6000 éves felezési idővel elbomlik. Így az élő anyag maradványainak régészeti kora meghatározható a bennük található szén—14 izotóp arányából, illetőleg mennyiségéből, Ez idáig a radiokarbon arányát, annak bomlási termékei alapján határozták meg. Oxfordi kutatók most sokkal érzékenyebb eljárást dolgoztak ki. Az elpárologtatott és ionizált anyagot iongyorsítóban felgyorsítják. Mivel a különféle ionok különböző képpen gyorsulnak, meghatározható az anyagban lévő szén—14 atomok száma. Az új eljárás az eddiginél sokkal kisebb — mikrogrammnyi — anyagmintán is alkalmazható. így sikerült régészeti leletek korát a főzőedényekre lerakodott koromból, illetőleg néhány gabonaszemből is meghatározni. Etruszk település A toszkániai Grossetóban olasz régészek megkezdték egy etruszk város maradványainak feltárását. Az időszámításunk kezdete előtti 5—4. században lakott város egész utcasorait, házmaradványait ásták már ki. Számos váza és korsó került napvilágra. A régészek eddigi megállapításai szerint a város legalább három hektár kiterjedésű volt. Valószínűnek tartják, hogy annak a városnak bukkantak a nyomára, amelyet Polubi- osz görög történetíró (i. e. 205—123) Kaluzion néven említ. Növények és a történelem Femek a múzeumban Díszített réztárgyak a múzeumban (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Egy görögországi barlangban immár tíz év óta tartó ásatások során a történelem előtti haszonnövények átfogó „panorámáját” tárták fel, egymást követő rétegsorokban. Az egyedülálló leletegyüttes az i. e. 20 ezertől az L e. 3000-ig terjedő időszakot fogja át. A tízezer évvel ezelőtti rétegekben vad zabot és árpát találtak a régészek, a korábbi (az i. e. 20 és 10 ezer közötti) rétegekben viszont kizárólag bo- rágócserjék magvait. Az i. e. 11 ezer kprül jelent meg először a lencse, amely akMintegy 12 ezer éves lakóépületeket fedeztek fel a floridai Little Salt Spring- ben, egy tó mélyén. Régen kihalt állatok csontmaradványait. ímegkövült növényeket és különböző szerszámokat is sikerült a felszínre koriban különösen kicsi volt, átmérője kisebb volt két milliméternél. Ebben a rétegben kis bükkönymagokat is találtak, továbbá pisztáciát és mandulát. Az ,i. e. 12 500-ból származó rétegben bukkantak először árpamagvakra. Az i. e. 7300 körüli időszakban jelent meg először a vadkörte — nemcsak magvait, hanem egész gyümölcsét is megtalálták. Az i. e. 6000 körül búza váltotta fel az árpát. Röviddel ezután jelent meg a kétsoros árpa és jóval nagyobb lett a lencse is. hozni. Rábukkantak továbbá egy bumerángra is — ez az eddigi legősibb ilyen régészeti lelet. A történelem előtti ősindián város közelében felfedeztek egy csaknem ötezer éves temetőt is, amelyben kereken ezer embert hántolták el. A múzeumokban őrzött régészeti tárgyak jelentős része fémből, mégpedig hat alapfémből készült. Évezredekig tartott, amíg az ember megismerte a hat alapfémet. Alkalmazásuk kezdete; i. e. kb. 5000 év arany, 4200 év réz (olvasztás), 4000 év ezüst, 3500 év ólom, 1750 év ón, 1500 év vas, (olvasztás). Közben kialakultak a rézalapú ötvözetek is, amelyek közül leggyakoribb a bronz (vörösréz és ón különböző arányú keveréke). Ezekből készültek szerszámok, díszítőtárgyak. használati eszközök és kultikus tárgyak. A fémek azonban az idők folyamán állandóan változtak. Az átalakulás legtöbbször a tárgy felületén kezdődik és hosszabb idő elteltével azt teljesen elpusztíthatja. A fémek felületét egyenletes korróziós réteg, vagy helyi, azaz pontkorrózió borítja. Ez utóbbi főleg érmeken gvakori és kizárólag elektrokémiai folyamat eredménye. Vastárgyaknál gyakori a kristályközi korrózió is, ami a szerkezet bomlását okozza. A múzeumok restaurációs műhelyeiben a fémtárgyakat anyagfajtánként szétválogatják, ebben egyrészt a korrózió minősége segít, de más vizsgálati módszereket is alkalmaznak. Fémmag meghatározása történhet például vastárgyaknál a fajsúly meghatározása alapján, illetve jelentős kémiai reakciók segítségével. Erősen korrodálódott tárgyakról röntgenfelvételeket is készítenek. A fémek kémiai tisztítása csak akkor alkalmazható, ha jó magtartású és nem díszített. Óvatosan savakkal, lúgokkal oldják a fém átalakulási termékeit. A savakat azonban olyan vegyü- letek jelenlétében használják, amelyek megakadályozzák a színesfém oldódását. Jó vasmaggal rendelkező tárgyak eredményesen tisztíthatok elektrokémiai eljárással : külső áramforrás esetén a tárgyat kátédként kapcsolják. A fémtárgyak tisztítása után a konzerválás következik, ami a jó magtartású. fémig tisztítható tárgyaknál könnyű feladat. Erősen korrodálódott tárgyak konzerválása nagy szakismeretet és figyelmet igényel. Ősindián város A Magyar Hitel Bank Rt. Gyöngyösi Igazgatósága FELVESZ hitelügyintézőt lehetőleg felsőfokú közgazdasági végzettséggel, valamint 1 gép- és gyorsírót. Cím: GYÖNGYÖS, Rákóczi u. 4. Telefon: 11-070 ÉPÍTKEZNI SZÁNDÉKOZÓK FIGYELEM! A közművesített telkek 200 n.-öl nagyságEzúton értesíti az érintetteket ban kerültek kialakításra, 150 Ft/m2 Ostoros Község Tanácsa, hogy Egertől egységáron. 3 km távolságban enyhe lejtésű, Érdeklődni lehet a községi tanácson nyugati fekvésű építési telkeket értékesít Ostoros, Hősök tere 4. a község északi lakótelepén. Telefon: Ostoros 1.
