Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-16 / 244. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. október 16., péntek 3 Miért emelkednek a lakásárak? Nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban manapság a legfontosabb beszédtéma a társadalmi, gazdasági kibontakozás. Ennek kimenetelétől függ a családok sorsa éppúgy, mint a nagyobb közösségé, a nemzeté. A megvalósulás állomásai jelentik azt a feltételrendszert is, amelyben a vállalatok működni fognak az elkövetkező években. A stabilizálás népgazdasági szintű megteremtésével egy időben a vállalatoknál is komoly munka folyik, a felkészülés, a jövőtervezés. És ezalatt nemcsak két-három esztendőre szóló stratégiát kell kidolgozni a gazdálkodóegységekben, hanem egy hosszú távú alkalmazkodást, mert a kibontakozás elemei ezt követelik. Nem lesz olcsóbb a tervezés Az építővállalatok esetében is igaz az, ami minden más ágazatban: az új szabályozás az eddig is stabil lábakon állók helyzetét erősíti meg, amelyek azonban régóta veszteségesek, gyengén, kis jövedelmezőséggel dolgoznak, azoknak már senki nem nyújt mentőövet. Az árreform, az adórendszer, a vállalati jövedelemszabályozás mind ebbe az irányba hat. A személyi jövedelemszabályozás pedig azt a folyamatot fogja erősíteni, hogy a dolgozóknak elemi érdeke lesz olyan vállalat kötelékébe tartozni, amelyik eredményesen működik, a fő munkaidőben teremt lehetőséget a megélhetéshez szükséges pénz megszerzésére. EzeÉben a hetekben válik törvénnyé az új gazdálkodási rendszer, s hogy ehhez hogyan alkalmazkodnak majd az építővállalatok, arról még korai volna beszélni. A már nyilvánosságra került információk alapján azonban kijelölhetők azok a fő irányok, amelyek felé a vállalati magatartás elmozdul. Az már most egyértelmű, hogy a jelenlegihez képest jóval bonyolultabb lesz a gazdasági tevékenység elszámolása. Vállalatonként eltérő árindexeket kell majd alkalmazni, mert a különböző féle tevékenységeket folytató építőknél szint* egyedi eseteket produkál a költségszerkezet is. Külön kell majd például nyilvántartani az építés-szerelés, külön a technológiai szerelés adatait. A tervezővállalatok árindexe 79,4 lesz, ami első ránézésre azt jelenti, hogy jövőre az építészek a mostaninál olcsóbban vállalkoznak. Ez azonban nem így van, mert ezzel az árindexszel egy időben megszűnik a tervezővállalatoknál a 12 százalékos termelési adó kötelezettsége, tehát az várható, hogy az építészeti munka a jövőben is annyiba kerül majd, mint idáig. Drágulnak az építőanyagok A lakásépítés árindexe 102,5 százalékos. Ám a jelenleginél magasabb ár nem az építők nyereségét hivatott növelni — azt költségtakarékossággal, hatékony munkával szorgalmazza a kormányzat —, hanem a háttériparból begyűrűző áremelkedések hatását ellensúlyozni. A lakásárak már bejelentett növekedése egyébként sem abból származik, hogy az építek nagyobb számlát nyújtanak be a beruházóknak, hanem ebben az általános áremelkedések játszanak szerepet, elsősorban az energia, a szállítás, az anyagárak jelentős növekedése. A jövő évtől az egész építőanyag-ipar, annak minden terméke szabadáras kategóriába kerül. Vagyis az árakat a valódi költségek, a kereslet szabja meg. Ennek következtében az építőipar leg- piacosabb ágazata az építőanyag-gyártás lesz. Az áremelkedések egy részét az adja, hogy megszűnnek a termékek jelentős ártámogatásai, az állami dotációk. Részben azért, mert az új gazdálkodási rendszerben nincs helye ilyen elvnek (a népgazdaságnak egyébként sincsen rá pénze), részben pedig azért, mert tovább már nem lehet elszakítani az árakat az értékektől. Hogy a vásárlók, elsősorban a magánépítkezők terheit ez ne növelje túlságosan, az állam a rászorultakat — pontosabban: akik lakást építenek a vásárolt anyagból — visszatérítéssel támogatja. Ehhez üdvös lesz megőrizni a számlákat, és ettől kezdve nem érdemes ferde utakon anyagot szerezni, fusizóval építtetni. Több lesz a kivitelező A vállalatok működési fel; tételei közül további figyelemre méltó adat, hogy a lakásépítés nulla adókulcsos lesz, tehát bevételét nem terheli külön adó. Emiatt a gazdálkodó egységeknek érdekük lesz ilyen munkára vállalkozni, több lesz a kivitelező. Akik már_ eddig is sikerrel vettek az otthonteremtés építészeti munkájának akadályait, azok most előnyre tesznek szert azok- kan szemben, akik idáig távol tartották magukat ettől a munkától. A tervek szerint az építőiparban dolgozók béren kívüli juttatása adómentességet élvez majd. Tehát a kü- lönélési és egyéb pótlékok után nem kell adót fizetni. Várhatóan ez az intézkedés növelni fogja az építőipari szakmák vonzását. De arra nem lehet számítani, hogy ezeket korlátlanul képes majd kifizetni a vállalat, mert ott ez továbbra is költségnövelő tényező marad. Sz. K. Még mindig a tüzelőről A napokban ismét összeült a megye tüzelőanyagellátásával foglalkozó ope- rátív bizottság, hogy megvitassa a legutóbbi ülés óta eltelt időszak tapasztalatait. Tudvalevő, hogy a megye Tüzép-telepein sokan hiába állnak sorba, mert a keresett. jó minőségű szenekből csak minimálisan tudják kielégíteni az igényeket. A tanácskozáson valamennyi érdekelt és felelős vállalat, szövetkezet képviselője beszámolt saját területének gondjairól, s felvetették a léhetséges megoldásokat is. A Borsodi Szénbányák osztályvezető-helyettese, Feldbauer Károly: — A jelenlegi nehézségeink elsősorban az évek óta elodázott szerkezetátalakítással magyarázhatók. A gazdaságtalan bányák felszámolása ugyan megkezdődött, a megmaradtak azonban nem tudják pótolni az ennek következtében fellépő hiányt. Ez az oka annak is, hogy a Borsodi Szénbányák a termelési gondok mellett nem, vagy csak lasIttes Csaba és Baranyi Pál a Bubiv Egri Gyárának bútorasztalosai. Előbbi két, utóbbi egy éve dolgozik ennél a cégnél. A szakmunkásvizsga megszerzése után ez volt az első munkahelyük és már a szakmai gyakorlatukat is itt töltötték. Szimpatikus srácok, beszélgetésünk végig jó hangulatban folyt. Ezúttal nem a munkájukra voltam kíváncsi, hanem, hogv mivel töltik a többi, a szabad idejüket. Ehhez először azf kellett megtudni, hogy mennyit vesz el ebből a Bubiv? — Bogácson lakom — mondja Csaba — reggel fél 5-kor indul a buszom, amelyen mindig alszom. Délután fél 4-re érek általában haza. — Felsötárkányi vagyok veszi át a szót Pál —, fái 5- kor ébredek és háromnegyed négyre szoktam hazaérni a helyközi járattal. Mindketten szüleiknél laknak. s nősülésre még csak nem is gondolnak. A fizetésük nagyjából egyforma, húsz forintot kapnak óránként. Pál zsebéből majdnem az egész az OTP-be vándorol. amíg Csaba könnyít az otthoni pénztárcán is azzal, hogv saját pénzéből él. — A délutánok közepén kerültök haza, bizonyára elég fáradtan. Mihez van még ezután kedvetek? — Otthon van egy kis műhelyem — válaszol Csaba —, ott is megcsinálom azt az asztalosmunkát, amely kell a családban vagy egykét szomszédnak. Legjöbbsabb ütemben tud szállítani a telepekre. így fordulhatott elő, hogy a harmadik negyedévben megrendelt meny- nyiségek töredékét tudtuk biztosítani. Mivel azonban a Putnokon nemrég megnyílt bánya is hamarosan belép az értékesítésbe, október közepétől, november elejétől enyhülni fognak a feszültségek. Szalmás Zoltán, a Mátra- alji Szénbányák osztályvezetője: — A szerződött mennyiséget időarányosan teljesítettük, sőt az eredeti diszpo. ziciókat meghaladtuk. A százezer helyett 125 ezer tonnát termeltünk és szállítottunk megrendelőinknek. Amennyiben igény van rá, lignitből nagyobb mennyiséget is tudunk biztosítani. Fejes Dénesné, a Mefag képviselője: — A visszajelzések azt bizonyítják, hogy tűzifából kielégítő az ellátás. Szükség esetén bármikor tudjuk szállítani a telepekre a kívánt mennyiséget. Fondai Andorné, a TSZKER munkatársa: szőr már korán ágyban vagyok, szombatonként maradok csak ki, esetleg, amikor diszkóba megyünk. — Előfordul, hogy én is segítek otthon, bár nem nagyon kell — mondja Pál. — Nagyon szeretek viszont motorozni, bevásárolni is úgy járok. Ha jobb idő van, a tónál összeverődünk húszan- harmincan beszélgetni, s van aki pecázik is. — Jártok-e moziba, színházba, olvastok-e újságot, könyveket? — Úgy kéthetente jutok el moziba — felel Pál. — Helyben nem nagyon érdemes, így főleg Egerbe. A weßter- neket szeretem, de a magyar filmek közül is tetszett a Szerelem első vérig. Egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor voltam színházban. talán Öz. a nagy varázslót láttam utoljára. Mindennap olvasok. Rejtő Jenő a kedvenc íróm. — A műsortól függ, hogy mikor megyek moziba — folytatja Csaba —. kalandfilmekre és a vígjátékokra a legszívesebben. Legutóbbi nagy élményem a Krokodil Dundee. Kétszer voltam a sulival színiházban, de nem kötött le. Én is a diszkózenét szeretem, valamint az Eddát. Nem mindennapos tevékenység nálam az olvasás. A mai irodalmat nem kedvelem, nincs benne an.y- nyi kaland. Levettem otthon a DOlcról a világirodalom klasszikusait, de öt-tíz oldal után elég volt. Otthonra az Észak-Magyaror- szág és a Képes Újság jár, ezeket lapozgatom. — Mi is teljesítettük kötelezettségeinket, az év végéig pedig a kétezer tonna hátralék tűzifát folyamatosan juttatjuk el a Tüzépek- re. Készletünk arra is feljogosít bennünket, hogy más megyékbe is értékesíthetünk. Kertész Klára, az Északmagyarországi Tüzép Kereskedelmi Vállalat szénosztályának vezetője: — A rendelkezésünre álló adatok szerint az évi ösz- szes forgalmunk jelentősen túlszárnyalta eddig a tavalyit. Ez annak is köszönhető. hogy jó néhány vásárló több árut rendelt és vett, mint amennyire valójában szüksége volt. így alakulhatott ki a hiányhelyzet. Mivel azonban a bányák ígéretet tettek kötelezettségeik teljesítésére, az év végéig minden bizonnyal megoldódnak a problémák. Habis László, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettese : — Az elhangzott észrevételek alapján az alábbi inIttes Csaba — Mi a helyzet a sporttal? — A bogácsi ificsapatlban játszom jobbhátvédet. — közli Csaba. — Amíg kollégista voltam, karatéztam is, de azután már nem tudtam rá időt szakítani. — Nincs rá alkalmam — mondja Pál. — Én is szerettem volna karatézni, de nekem sincs időm. — Azt mondják, mostanában többet politizálnak az emberek. Ti mennyit foglalkoztok ezzel? — Nem nagyon érdekel a politika — így Csaba —, ennek ellenére a tévéhíradót többnyire megnézem, hogy tájékozódjam. — A haverokkal néha beszélgetünk erről — meséli Pál —, hogyha mi lennénk az államfő, több lenne a fizetés, kevesebb a lógás. De ezen túl én sem nagyon foglalkozom ezzel. — A pályátok kezdetén álltok. Van-e már kialakult tervetek a jövőre nézve? — Tavasszal szeretnék elmenni katonának, hogy minél hamarabb túl legyek rajta — mondja Pál. — Aztézkedéseket javasoljuk a jövőbén megvalósítani: a Belkereskedelmi Minisztériumot tájékoztatjuk a megyében kialakult helyzetről, a kedvezőtlen lakossági hangulatról, és kérjük, ameny- nyiben lehetőség van rá, biztosítsanak számunkra Dunántúlról megfelelő minőségű és mennyiségű szenet. Állandó kapcsolatot tartunk a termelővállalatokkal és szövetkezetekkel, és szükség szerint átcsoportosítjuk a telepek készleteit oda, ahol nagyobb a feszültség. Brikettből és lignitből mindenhol elegendő mennyiséget kell biztosítani. A művi kiszállításokat átmenetileg korlátozni kell, előtérbe helyezve a lakossági igények kielégítését. Ahol indokolt, meg kell szervezni az elő- jegyzéses rendszert, és az egyszerre kiadható szénmennyiséget 50 q-ban állapítjuk meg. Természetesen ez is átmeneti megoldás, tehát a megnyugtató ellátás bekövetkeztével helyreáll a régi rend. (barta) Baranyi Pál (Fotó: Tóth Gizella) tán technikumot végezni, s elmenni egy jobban jövedelmező munkaihelyre. — Mostanában MHSZ-tan- folyamra járok Mezőkövesdre — újságolja Csaba —, szeretnék majd egyszer sofőr lenni. A beszélgetés után felvetődik, hogy vajon miért nem érdeklődőbbek a fiúk? A magyarázat nehéz, de talán közeledünk az igazsághoz, ha figyelembe vesszük, mit mondott egyikőjük már búcsúzkodás közben. Mesélte, hogy nemrégen több vállalat — így a Bubiv —, fenntartásában klub nyílt a Do- mus Áruház parkolójában. Ígérték nekik, hogy kapnak tagsági igazolványt, s hogy lesznek rendezvények, foglalkozások. Nem így történt. Valószínű. hogy nemcsak erről a pincéről és a Bubiv- ról van szó. Körülszaladva az országban taoasztalhat- náhk más helyeken is ugyanezt. Ha pedig nem ösztönzünk valakit megfelelő módon, akkor hiába várjuk a statisztikajavító visszajelzéseket. Kovács Attila BÚTORASZTALOSOK A SZABAD IDEJÜKRŐL Fiatal szakmunkások — zárt ajtók Horganyvisszanyerő üzem Borsodnádasdoa Az alacsony horganytartalmú hulladékból nagy tisztaságú fémhorganyt nyernek vissza a Borsodnádasdjf Lemezgyár új. nemrégiben erre a célra létesített üzemében. Ez a beruházás már eddig is jelentős importmegtakarítást eredményezett (MTI-fotó: Mizerák István)
