Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-16 / 244. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1987. október 16., péntek Közlemény Kádár János kínai látogatásáról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására október 10—14. között hivatalos, baráti látogatást tett a Kínai Népköztársaságban. Kíséretében volt Óvári Miklós, az MSZMIP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kötői Géza, a Központi Bizottság osztályvezetője, Med- gyessy Péter pénzügyminiszter. a Központi Bizottság tagjai, valamint írón László, hazánk pekingi nagykövete. Kádár János találkozott Teng Hsziao-pinggel. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Tanácsadó Testületének elnökével, tárgyalásokat folytatott Csao Ce-janggal, a KKP KB megbízott főtitkárával, a KNK Államtanácsa elnökével, valamint látogatást tett Li Hszien-niennél, a Kínai Népköztársaság elnökénél, és Peng Csennél, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnökénél. Találkozott a kínai politikai, társadalmi és gazdasági élet több más vezető személyiségével. és ellátogatott Tien csinbe. ahol felkereste a gazdasági-fejlesztési övezetet. Kótai Géza és Medgyessy Péter megbeszélést folytatott kínai partnerével. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát és kíséretét mindenütt szívélyes, baráti fogadtatásban részesítették. A tárgyalásokon mélyreható véleménycserét folytattak a két ország társadalmi-gazdasági helyzetéről, az MSZMP és a KKP közötti kapcsolatok alakulásáról és távlatairól, a politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kereskedelmi együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Az MSZMP főtitkára nagyra értékelte azokat a sikereket, amelyeket a kínai nép a KKP vezetésével a szocialista társadalmi rendszerben rejlő lehetőségek feltárása érdekében, a reformok körültekintő alkalmazásával a gazdaságfejlesztésben, a nép életszínvonalának emelésében, a szocialista demokrácia kibontakoztatásában elért. A kínai vezetők elismeréssel szóltak az MSZMP és a magyar társadalom megújulási készségéről, a szocialista gazdaságirányítás folyamatos korszerűsítésére irányuló intézkedésekről és sikereket kívántak az átfogó gazdasági és társadalmi kibontakozást célzó törekvésekhez. A két párt vezetői megelégedéssel állapították meg, hogy a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a két ország elkötelezettsége a béke, a nemzetközi biztonság, a szocializmus és a társadalmi haladás ügye iránt, egyetértése több fontos nemzetközi kérdésben, a napirenden lévő kérdések nyílt, elvtársi légkörben történő megvitatása — az egyes témákban megmutatkozó nézetkülönbségek ellenére is — szilárd alapot teremt a magyar—kínai kapcsolatok sokoldalú fejlődéséhez. A két ország közötti államközi kapcsolatok rendezettek, tervszerűen és sokoldalúan fejlődnek. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának és a Kínai Népköztársaság párt- és állami vezetőinek tárgyalásai további ösztönzést adnak a két párt, a két ország együttműködésének, hatékonyan járulnak hozzá kapcsolataik bővítéséhez, a magyar és a kínai nép barátságának erősítéséhez. (MTI) Lemondott a belga kormány Wilfried Martens belga miniszterelnök csütörtökön benyújtotta lemondását, miután a koalíciós pártok nem tudtak megállapodni a belpolitikai válság megoldásának módozataiban. A kormány előző éjjel hajnalig tárgyalt Fo.uron város és polgármesterének ügyéről, de nem talált megoldást. Baudouin király függőben hagyta válaszát arra, hogy a lemondást elfogadja-e. A minisztertanács előtt olyan javaslat volt, hogy a parlament változtassa meg a különleges státusú nyelv- területekre (amilyen Fouron is, azzal, hogy lakosságának többsége francia nyelvű, de közigazgatásilag flamand területhez tartozik) vonatkozó rendelkezéseket. A vallon— francia keresztényszocialista pártot ez kielégítette volna, a flamand Keresztény Néppárt (a miniszterelnök pártja) azonban „Jósé Hap- part fouroni polgármester fejét követelte”. Ezek után Wilfried Martens miniszterelnöknek olyan csekély manőverezési lehetősége maradt még saját pártjában is, hogy jobbnak látta nem megvárni a parlament csütörtök délutáni ülését. BRÜSSZEL Erich Honecker befejezte látogatását Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke csütörtökön befejezte háromnapos, hivatalos látogatását Belgiumban. Erich Honecker — aki kedden és szerdán tárgyalt Baudouin királlyal. Wilfried Martens miniszterelnökkel és a kormány több tagjával — csütörtökön befejezte hivatalos megbeszéléseit. Az NDK és Belgium külügy- és külkereskedelmi minisztere aláírta az NDK és a belga— luxemburgi gazdasági egyesülés közötti gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről szóló program meghosszabbítását. Sajtótájékoztató a megyei tűzoltó-parancsnokságon (Folytatás az 1. oldalról) Teljesen jogos a tűzvédelmi hatóságok vezetőinek az a megállapítása, hogy nagyobb gondossággal, a szabályok következetes betartásával elkerülhetőek lettek volna a tűzesetek. A múlt év júniusában a Minisztertanács külön határozatot hozott, amellyel a megelőzést igyekezett előmozdítani. Ennek kapcsán a megyei parancsnokság is fokozta ellenőrző tevékenységét. s a vizsgálatok tapasztalatai szerint sok vállalatnál. illetve szövetkezetben még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a tűzvédelemre. Elmulasztják a villamos rendszerek felülvizsgálatát, nem megfelelően tartják karban az öregedő gépeket, berendezéseket. E hibák pedig bizony sokszor vezetnek néha nagy kárt okozó tűzhöz. A tájékoztatón arról is szó esett, hegy az év végéig szigorítják azokat a jogszabályokat, amelyek a megelőzéssel, a védekezéssel kapcsolatos előírásokat tartalmazzák. Az elképzelések szerint azt a céget, amely nem a szabályoknak megfelelően jár el, várhatóan több százezer forintra is megbüntethetik, s az összeget a tűzvédelem fejlesztésére fordítják majd. Említést tettek a megyei parancsnokság vezetői az idei tűzvédelmi hónap tapasztalatairól is. Különösen hasznosnak bizonyult, hogy Gyöngyösön a mezőgazdasági főiskolán tanfolyamokat szerveztek. A megyei rendőr- főkapitánysággal közösen, közutakon ellenőrizték a tűzveszélyes anyagokat szállító gépjárműveket. Vizsgálatokat végeztek vállalatoknál és termelőszövetkezetekben is. Ennek nyomán 31 esetben adtak ki szignalizációs intézkedést, hívták fel a gazdaságvezetők figyelmét a hiányosságok megszüntetésére. Három alkalommal fegyelmi felelősségrevonást, négyszer pedig szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Fontos eseményei voltak a rendezvénysorozatnak az Eger. Gyöngyös és Hatvan lakótelepein, illetve iskoláiban végrehajtott tűzoltási és életmentési gyakorlatok. A lakosság, a dolgozók ismereteinek bővítése végett 35 előadást tartottak. Lehetőséget teremtettek arra is, hogy az állampolgárok a laktanyák megtekintésével szerezzenek minél több információt a tűzvédelmi hatóság munkájáról. Végül szóba került az is, hogy nagyon sokan társadalmi munkában is segítik a tűzoltókat eredményeik növelésében: 114 önkéntes egyesületben —, melyek mind ötvenévesnél idősebbek — kétezer-nyolcszázan. a vállalatoknál 1400-an, a megbízotti és felelősi hálózatban ezerkétszázan tevékenykednek. Ismét a Földön Ezekben a napokban alaposan megvizsgálják a sikeresen Földet ért szovjet bioszputnyik „legénységét”, Drema (jobbról) és Jerosa kismajmokat, akik az eddigiek szerint egészségesen vészelték át a 13 napos Föld körüli keringést. Mint ismeretes, Jerosa közben kiszabadította egyik „pracliját” és önálló kísérletekbe kezdétt az elérhető nyomógombokkal (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) —( Külpolitikai kommentárunk )~ Tigriscsapda BÉKEFENNTARTÓK ILY KEMÉNYEN még nem harcoltak, mióta egyáltalán ismerik ezt az intézményt. Az indiai kormány által Sri Lankára küldött csapatok egy-két hónap békeőrzés után most példátlanul véres csatákban gyűrik le a tamil gerillákat Jafinában és környékén. Sri Lankán az egykori Ceylon-sziget legnagyobb északi települése ez a város, amely mindig is a tamilok fő bástyája volt. Az elszakadás jelszavát zászlóra tűző szélsőséges erőik Jaffnában látják a leendő független Tamil Köztársaság fővárosát. A szakadárok álmainak azonban nincs nagyobb esélyük a valóra válásra, mint a szomszédos, hatalmas Indiában hemzsegő megannyi szeparatista mozgalom bármelyikének a sikerre. Jaffnában jelenleg házról házra törnek előre az indiai ejtőernyősök, elkeseredett közelharcról szólnak a jelentések, s a jelek szerint a technikai és létszámfölényben lévő indiai erők hamarosan beveszik a tamil tigrisek utolsó sáncait is. A leghíresebb és kegyetlen terrorakcióiról leghírhedtebbé lett tamil gerillaszervezet így vérzik el a tigriscsapdában, amelyet voltaképpen maga teremtett magának. MERT, AMIKOR A NYÁRON — hosszú évek rengeteg áldozatot követelő polgárháborúja után — végre sikerült békeegyezményt kötni a Sri Lankát kormányzó szingalézek és a minimum nagy önkormányzatot követelő tamilok között, akkor éppen a Tamil Tigrisek nevű csoport volt az, amely felborította a megbékélést. Nem csupán azzal, hogy nem adta át fegyvereit — a megállapodásnak megfelelően — az indiai békeellenőrzőknek, hanem főleg azzal, hogy e fegyvereket a politikailag versenytársnak tartott más tamil szervezetek ellen fordította. A korábbi terrorháborúból, amely a szingalézekből álló Sri Lanka-i hadsereg és a tamil gerillák között folyt, a megbékélési szerződés nyomán, éppen a tigrisek „érdemeként” tamil belharc lett, amelyet az indiai katonaság csak egyre nagyobb erőbevetéssel volt képes korlátozni. így kerültek nyílt háborúba az indiai katonák és a tamilok legszélsőségesebbjei. MINDEZ NAGY KOCKÁZAT az indiai kormány számára. Hiszen éppen azért közvetített Delhi Sri Lankán, mert a dél-indiai Tamil Nadu államban 50 millió tamil lesi aggódva, hogy mi lesz ceyloni rokonaik sorsa. A Gandhi-kormánynak, a szeparatizmus okozta tengernyi gondja közt, nem hiányzik az „importált nyugtalanság” a délvidéken. Reményteli megoldás volt, hogy az erős India kompromisszumra ösztökélte a colombói kormányt, és a Sri Lanka-i tamilokat. Ezt torpedózták meg a tigrisek. Gandhiék tehát — mit volt mit tenni — harcba küldték ellenük katonáikat. Csakhogy ettől még aligha lesz igazi megbékélés. Avar Károly A KGST ÜLÉSSZAKA UTÁN Határokon átnyúló vállalkozások A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakának már a napirendje is jelezte, hogy a tagországok kormányfői ezúttal a leglényegesebb kérdéseket akarják megvitatni úgy, hogy javaslataik a tagországok közti kapcsolatok érdemi javulásával járjanak. Az együttműködési mechanizmust, a gazdasági integráció irányítási kérdéseit, a „tervezés és a piac” közti harmonikus kapcsolat megteremtését állították eszmecseréjük középpontjába. Az ülésszakról kiadott közlemény is érzékeltette a tanácskozás tétjét: ha sikerül újfajta mozgási pályára állítani a tagországok közti kapcsolatokat, változtatni annak rendszerén, akkor jó eséllyel vethetnek véget a KGST-térség elmúlt években bekövetkezett világgazdasági térvesztésének és javíthatják a nemzetgazdaságok hatékonyságát. A tagországok többsége osztotta a magyar kormányfőnek az egyik, legnagyobb gondról kifejtett gondolatát. Grósz Károly elmondta, hogy nem korszerűsödött, nem bővült a szocialista országok közti kapcsolatok eszközrendszere olyan mértékben és ütemben, mint ahogyan azt az együttműködés feltételeiben bekövetkezett változások igényelték. Más szóval, az áruforgalom és az integráció lényegi kérdéseiben napjainkban is a tervhivatalok, minisztériumok szintjén folyik az egyeztetés (a kapcsolatok részleteinek kidolgozása), miközben a termelés mai bonyolult szervezettségi fokán, a technika mai fejlettségi szintjén intenzív és igen aktív vállalati részvételre volna szükség. Szorosan kapcsolódik ehhez az is, hogy az együttműködés több évtizedes hagyományainak megfelelően, főként naturális feladatokat fogalmaztak meg a tervezők. mint ahogyan Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök utalt erre: egyszerű árucserét valósítottak meg a tagországok. Amennyiben a vállalatközi kooperációt kívánja a közösség az integráció meghatározó formájává tenni, képesnek kell lennie az „önelszámoló vállalatok” nyelvén megfogalmaznia az együttműködési feladatokat, vagyis árakon, valós árfolyamokon elszámolt devizában. a hitelkamatok és a „piac” számos egyéb eszközén keresztül. Nos. az ülésszakról kiadott közlemény ezt a határozott átállási szándékot tükrözi, amikor kimondja, hogy fokozatosan át kell alakítani a szocialista gazdasági integráció mechanizmusát, a KGST tevékenységét — figyelembe véve az egyes tagországok gazdasági mechanizmusait, továbbá e mechanizmusok tökéletesítésére tett eddigi erőfeszítéseket. Hangsúlyt kell ezzel kapcsolatban a fokozatosságra helyezni, hiszen a tagországok úgy képzelik, hogy a kilencvenes évektől az ezredfordulóig terjedő időszakra dolgozzák ki az átállás koncepcióját. A nagy „kollektív koncepciónak” elnevezett terv hivatott arra, hogy a munkamegosztást a mainál teljesebben építse „a valós értékviszony, a költségtényezők és a tényleges árviszonyok alaposabb elemzésére”. A jövő KGST-jében természetesen megőrzi alapvető szerepét a tervkoordináció. a gazdaságpolitikai egyeztetés, de a KGST-toen folyó munkát — mint a közlemény írja — több vágányra helyezik a jövőben. A felső szintű, nagy horderejű programok, a stratégiai szintű, ágazati, ipari fejlesztési tervek mellett, a másik szint magának a KGST- szervezet munkájának korszerűsítése, a harmadik pedig a vállalatok közvetlen, szerződéses kapcsolatainak fejlesztése. A mostani tanácskozás jelentősége abban rejlik, hogy megjelölte, mit keli tennie a mikroszintű kapcsolatok bővítése érdekében. Közös vállalatok, nemzetközi egyesülések, közös tudományos-kutatási szervezetek hatékony működtetése főként azon múlik, milyen közegben jöhetnek létre, illetve dolgozhatnak ezek az országhatárokon átnyúló vállalkozások. Bár számos ország a szocialista piac szerepének növelésére tett erőfeszítéseket az elmúlt években, azért a tagországokra még inkább a nemzeti gazdaságirányítási szabályok eltérése, semmint a gazdasági eszközök azonossága a jellemző. Ezt a helyzetet felismerve az átállás sikeres végrehajtása érdekében javasolták a kormányfők: a tagországok teremtsék meg a vállalkozások működtetéséhez szükséges gazdasági, szervezeti és jogi feltételeket. (KS)
