Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXVIII. évfolyamául j szám ARA: 1987. október 1., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A három pénz Az egyszeri példabeszéd szerint a földmíves három pénzt keres naponta. Mi­ikor megkérdezik tőle, mi­re fordítja. azt válaszolja, hogy eggyel adósságot tör­leszt. egyet befektet, egyből pedig megél. Amikor fur- csálják a dolgot, moso­lyogva magyarázza meg: otthon a nagyszülők, s a gyermekek, s rájuk kell áldozni az összeg nagyob­bik részét. Sokat számolunk ma­napság. de remélem, nem felejtjük el ezt az ősi böl­csességet, s az eddigihez hasonlóan áldozunk a múlt örökségének megőrzésére, ugyanúgy, mint a holnap szebbé tételére. Mert ez szükséges ahhoz, hogy éle­tünk teljessé válhasson. Nem árt erre gondolni, amikor újra múltunk őr­helyei felé irányul a fi­gyelem: az október a ha­gyományoknak megfelelően múzeumi és műemléki hó­nap. Megyénkben ez talán fontosabb is. mint más vi­dékeken: az ide látogató turisták jelentős része fel­keresi a nevezetes épüle­teket, megfordul az egri várban. rácsodálkozik az újjávarázsolt hajdani szép­ségekre. Nem kis anyagi áldozat­tal értük azt el. hogy Egert valóságos ékszerdoboznak tartják. s megyénkben máshol is jelentős lépések történnek az emlékhelyek megmentéséért. Az egri vár egyre látványosabban emelkedik a város fölé, visszavételének 300. évfor­dulóján új arcát mutatja meg. Manapság kevesebbet fordíthatunk minderre, pe­dig már csak az i-re kel­lene a pontot feltenni, megtöltve tartalommal: ki­állítással. valamilyen szép gyűjtéménnyel a remekül megformált kereteket. Ez annál több fejtörést okozhat, mert a megyei múzeumi szervezet mind hatékonyabban dolgozik, több érdekes kezdeménye­zést indítottak útra a mu­zeológusok. s kitűnően szerkesztett kiadványokat tettek le az asztalra. Foly­tatódik az újkori és leg- úiabbkori történeti kuta­tás is: Egerben majdan a minorita rendház adhat lehetőséget a megyetörté­neti és munkásmozgalmi állandó kiállítás létreho­zására. Ha lépésről lépésre is. de gyarapodnak a bemuta­tók : a Telekessy-patika érdekes színfoltja a bel­városnak. Jó lenne, ha a többi terv sem futna zá­tonyra, s még több izgal­mas látnivalót kínálhat­nánk. Egyre többször kerül szóba a muzeológusok kö­rében is a hiányzó pénz. Szépen fejlődő idegenfor­galmunk hasznából bizony segíthetnénk nekik, hogy ne szenvedjen csorbát az a vonzerő, amely a határa­inkon túl is ismertté te­szi megyénket. Gábor László FOKOZÓDHATNAK A FESZÜLTSÉGEK - MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÓ IRODA - NEM VEZETTÉK MÉG BE A „KÖZHASZNÚ MUNKÁT" - AZ SZMT IS MEGVITATTA II foglalkoztatás helyzete megyénkben Heves megyében az ország népességének és aktív keresői­nek 3,2 százaléka él. A foglalkoztatottság alakulása, annak színvonala és összetétele hasonló az országoséhoz. így kez­dődik az a jelentés, amelyet a megyei tanács munkaügyi osz­tálya bocsátott ki, s nemrég a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa is megvitatott. Megállapították, hogy a munkaképes korú népesség foglalkoztatási színvonala összességében ked­vező. A mélyebb vizsgálat azonban arra utal, hogy szük­séges a további korszerűsítés. Az elemzés azt is bizonyít­ja, hogy az északi és déli térségekben munkaerő-túlkínálat van, s a feszültségek itt tovább erősödhetnek. Nem sikerült érdemben előrelépni a hiányszakmák benépesítésében. A munka­erő mozgását viszont érzé­kelhetően befolyásolta a rész­vétel lehetősége a kisvállal­kozásokban és más kiegészí­tő tevékenységekben. Súlyos gondot jelent, hogy a mun­kát keresők 58 százalékának nincs szakképzettsége. A ci­gányoknál szűkebbek a le­hetőségek. mivel körükben általánosságban alacsonyabb az iskolázottság és a mun­kamorál. Évente készül felmérés a tanulmányaikat befejező fia­talok számára alkalmas mun­kahelyekről. Ezek eljutnak a középiskolákba és a megyei diákcentrum is forgalmazza. A tapasztalatokat folyama­tosan figyelik, s megállapít­ható, hogy a szerződések, a pályaelhagyás és a megyén kívüli munkavállalás ezen a téren is gondot jelent. Megyénkben a munkaerő­kereslet és -kínálat eddigi alakulása még nem tette szükségessé a felmondási idő meghosszabbítására, az új- raelhelyezkedés állami tá­mogatásra vonatkozó ren­delkezések alkalmazását. A Ganz Kapcsolók és Készülé­kek Káli Gyáregységénél pél­dául 71 embernek szűnik meg a munkaviszonya, de az ö elhelyezkedésük a kör­nyékbeli üzemekben várha­tóan megoldódik. Felnőtt- képzéssel elsősorban a hi­ányszakmák munkaerőszük­ségletét elégítik ki. A szak­munkásképzés összhangban van a gazdaság szükségletei­vel. A szakközépiskolák nö­vekvő szerepet játszanak a képzettebb munkaerőigények kielégítésében. Az újabb ala­pokra helyezett technikus- képzést pedig a fejlődés va­lós szükségleteinek a figye­lembevételével vezetik be. Heves Megye Tanácsa meg­határozta a foglalkoztatás­politika célkitűzéseit. A do­kumentumban nemcsak a tel­jes, hanem a hatékony fog­lalkoztatás követelménye is megfogalmazódik. Az előre­jelzés mutatja, hogy a mun­kaerő-kínálat a városokban bővül, míg a falvakban je­lentős csökkenés várható. Tudjuk, hogy rövidesen fel­számolják a tartósan vesz­teséges vállalatokat. Ez a dolgozók átcsoportosítását is eredményezi, amely együtt jár azzal, hogy nőnek a fel­vételi és alkalmazási köve­telmények. A munkahely­választás befolyásolása. az elhelyezkedés, a pályaválasz­tás elősegítése elsősorban a szolgáltatások, támogatások révén lehetséges. A munka­erő-közvetítés csak az el­ső lépcső, a következő a szakmai mozgás elősegítése, amely már aktív befolyáso­lást jelent. Ehhez szükséges, hogy az újonnan alakuló munkaügyi szolgáltató iro­dáknál kialakuljon a tanács­adási tevékenység és bekap­csolódhassanak az átképzé­sek szervezésébe. Várhatóan már a közel­jövőben újszerű feladatként jelenik meg a munkaviszony­ban nem állók átképzésének szükségessége. A szakképzet- lenek, illetve a nem megfe­lelő szakmával rendelkező dolgozók iránt a kereslet gyorsan csökken, így elhe­lyezkedésük alapvető felté­telévé válik a képzettség megszerzése. Átmeneti fog­lalkoztatást a „közhasznú munkavégzés” szervezésé­vel biztosíthatnak. Az ezt önként vállalók száma nem érte el az indulás feltételét jelentő alsó határt. ezért idáig megyénkben nem ve­zették ezt be. Szűkebb hazánkban a rokkantak elhelyezkedését folyamatosan figyelemmel kísérik, munkába állásukat segítik. Elhelyezésükre el­sősorban a szociális foglal­koztatókban van' lehetőség. A felsoroltak még nem old­ják meg a foglalkoztatási fe­szültségeket a térségekben, hiszen további munkaerő-fel­szabadulás várható. Északon az ózdi és nógrádi termelés átalakítása, illetve visszafej­lesztése során az ingázó He­ves megyei dolgozók mun­kavállalási igényeinek ki­elégítése itteni feladat lesz. A helyzet változása miatt nemcsak azok kerülhetnek ne­héz helyzetbe, akiknek mun­kahelye létszámcsökkentés, vagy felszámolás miatt szűnt meg. Ezért indokolttá vál­hat az elhelyezkedési támo­gatásra vonatkozó jogszabály olyan módosítása, amely a jogosultságot kiterjeszti mindazokra, akik önhibáju­kon kívül nem tudnak át­menetileg elhelyezkedni. Az aktív foglalkoztatás­politika folytatásához jelen­tős központi, területi és he­lyi érdekek fűződnek. A szerkezetátalakítás, a műsza­ki haladás gyorsítása, a gaz­daságtalan termelés meg­szüntetése, a hatékonyság fokozása, összehangolt te­rületi munkát igényel. A különbségek, a szakmai és képzettségi eltérések, a mun­kaerő-átcsoportosítások ke­zelésére rendelkezésre álló eszközrendszer jelenleg még kielégítően működik. Ele­meinek korszerűsítése, bő­vítése megfelelő biztosítékot adhat ehhez a jövőben is. Kovfics Attila „MINARET" ÜDÜLŐSZÖVETKEZET ÉPÜL %Q6^ICflj Ünnepélyes alapkőletétel Egerben Tegnap délelőtt az egri Almagyar utcában találkoz­tak szűkebb hazánk első üdülőkörzetének létrehozói. Dr. Simkó Miklós, a COOP- HOTELéS Üdülőszövetkezeti Idegenforgalmi Szövetke­zeti Közös Vállalat igazga­tója üdvözölte a megjelen­teket és méltatta a rövide­sen kezdődő beruházás je­lentőségét. Ezt követően ke­rült sor az építkezés nyitá­nyát jelentő alapkőletételre. Ennek alkalmával az ün­nepi eseményről — a jövő­nek is hírt adó — követke­ző nemzedéknek üzenő réz- urnába zárták a létesítmény tervdokumentációját, nap­jaink sajtótermékeit, ame­lyeket Schmidt Rezső. He­ves Megye Tanácsának el­nöke helyezett a földbe. A kilencvenmillió forin­tos beruházással megvalósuló üdülőszövetkezetben 49- egy­szobás és 6 másfél szobás lakóegységet alakítanak ki. (Fotó: Szántó György) TALÁLKOZÓ KADAR JÁNOSSAL Befejeződött az osztrák kancellár látogatása Kádár János, az MSZMP főtitkára a Parlament Nándorié hérvár-termében találkozott Franz Vranitzky osztrák kancel­lárral (MTl-fotó: Manek Attila — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Parlament Nándorfehérvár- termében találkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság hivatalos láto­gatáson hazánkban tartózko­dó szövetségi kancellárjával. A szívélyes légkörű meg­beszélésen megelégedéssel szóltak áz élet minden te­rületére kiterjedő jószomszé­di kapcsolatok eredményei­ről. Kifejezték készségüket a mindkét nép javát szolgá­ló együttműködés fejleszté­sére, és megvizsgálták a jó viszony további elmélyítésé­nek lehetőségeit. A találkozón jelen volt Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke, valamint Nagy János, hazánk bécsi és Ar­thur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagy­követe. ★ Németh Károly, az Elnö­ki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban találko­zott az osztrák szövetségi kancellárral. Az Országház Munkácsy-termében meg­tartott megbeszélésen Né­meth Károly hangsúlyozta, hogy a társadalmi-gazdasá­gi stabilizációs program megvalósításában az eddigi­nél is jobban számolunk a nemzetközi együttműködés­sel, ezen belül is az Auszt­riával kialakított jószomszé­di viszony további elmélyí­tésével. Franz Vranitzky a kora délelőtti órákban Budapest nevezetességeivel ismerke­dett. A várbeli program el­ső állomása a Mátyás-temp­lom volt. ahol Szenthelyi Molnár István nyugalmazott főesperes kalauzolta a ma­gas rangú vendéget. A kan­cellár ezután a Halász-bás­tyáról tekintette meg a ma­gyar főváros kiemelkedő építményeit. Budapest pa­norámáját. A vári sétára elkísérte a kancellárt Nagy János nagy­követ is. Ugyancsak szerdán Franz Vranitzky kegyelettel adó­zott a magyar hősök emlé­kének: koszorút helyezettel a Hősök terén emelkedő em­lékművön. Délután — a magyar mi­niszterelnök társaságában — a Balatonra utazott az osztrák kormányfő. A vi­déki program Balatonfü- reden kezdődött. Az itteni Baricska csárdában kedves ünnepségen Grósz Károly szívélyesen gratulált az 50. szültetésnapját a napokban ünneplő Franz Vranitzky­(Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnök­sége szerdán, Szabó István elnökletével Budapesten ülést tartott. A testület megvitat­ta a TSZKER tevékenysé­gét. tárgyalt a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeti jog­szabályok módosításával kap­csolatos kérdésekről és ja­vaslatot tett az egészségmeg­őrzés hosszú távra szóló tár­sadalmi programjából adó­dó feladatok megvalósításá­ra. A tsz-ek összes áruforgal­mából a TSZKER 7—8 szá­zalékos aránnyal részesedik. A forgalom több mint ki­lencven százalékát a válla­lat megyei központjai bo­nyolítják le. Növekszik a kereskedelmi szervezet ex­porttevékenységéből szár­mazó bevétel; tavaly 2,9 mil­liárd forintot tett ki a ki­vitel értéke, s ez 850 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A kon­vertibilis exportforgalom ér­téke tavaly 3 millió dollár volt. A vállalat új szolgálta­tásokkal is bővítette tevé­kenységi körét. Gépbérlettel foglalkoznak, és a folyékony- műtrágya-felhasználás el­terjedését szintén segítik. Az új beruházásoknál és a régi létesítmények korsze­rűsítésénél például nagyobb gondot kell fordítani a mun­kaártalmak megelőzésére, és meg kell követelni a gépek és beredezések szakszerű üzemeltetését. Célszerű ki­emelten foglalkozni a mér­téktelen alkoholfogyasztás­sal és annak károsító hatá­sával. El kell érni, hogy a dolgozók mindig munkaké­pes állapotban érkezzenek a munkahelyre. Az elnökség kiemelte: indokolt, hogy a szövetkezetek továbbra is adjanak támogatást az idős­korúak napközi otthonainak kialakításához, ellátásához, s — lehetőség szerint — a há­zi gondozás megoldásához. Az elnökség javaslata érin­ti a sportmozgalmat is; szük­ség van a falusi tömegsport kiszélesítésére a helyi sport­egyesületek megszervezésé­vel, tevékenységük támoga­tásával. Szerda reggel ünnepé­lyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással levon­ták a gellérthegyi felsza­badulási emlékműnél a ma­gyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozga­lom vörös zászlaját, ame­lyet a fegyveres erők nap­ja alkalmából vontak fel. Zászlólevonás

Next

/
Oldalképek
Tartalom