Népújság, 1987. október (38. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

2 NÉPÚJSÁG, 1987. október 1., csütörtök Befejeződött az osztrák kancellár látogatása (Folytatás az 1. oldalról) nak. s ez alkalomból díszes kulacsot nyújtott át vendé­gének. Ezt követően a ma­gyar tenger szépségében sé­tahajózás közben is gyö­nyörködött a magas rangú vendég. Magyarországi. látogatá­sának befejeztével Franz Vranitzky és vendéglátója, Grósz Károly sajtókonferen­cián találkozott a hazai és külföldi újságírókkal. A saj­tóértekezletet Bányász Re­zső államtitkár, a kormány szóvivője vezette. Elöljáróban mindkét kor­mányfő rövid nyilatkozatot tett. Az osztrák kancellár mindenekelőtt arról szólt, hogy Ausztriában nagyra ér­tékelik a két ország közötti kapcsolatokat, és mostani találkozója a miniszterelnö­ki eszmecserék immár ha­gyományos gyakorlatát foly­tatta. Grósz Károllyal, Né­meth Károllyal, az Elnöki Tanács elnökével és Kádár Jánossal, az MSZMP főtit­kárával tartott megbeszélé­seiken — mint mondotta — a kontaktusok széles ívét te­kintették át. — Megbeszéléseinkre olyan időben került sor, amikor Európában joggal beszélhe­tünk az enyhülés korszaká­ról. Közös véleményülik. hogy a kontinens kisebb ál­lamai is hozzájárulhatnak a biztonsághoz és a népek kö­zötti együttműködéshez, így Ausztria és Magyarország viszonya bizonyos kisugár­zással lehet egész Európára — tette hozzá. Grósz Károly bevezető nyi­latkozatában kiemelte: — Eszmecseréink nyíltak, őszinték, fölösleges forma­lizmustól mentesek voltak. Utalt arra, hogy tavaly 2.5 millió osztrák turista láto­gatott Magyarországra, s csaknem 400 ezer magyar utazott Ausztriába. — Szeretnénk, ha tovább bővülne az idegenforgalom, ezért tájékoztattuk vendé­günket arról, hogy a jövő év január elsejétől szabadabbá válnak az utazási lehetősé­gek a magyar állampolgá­rok számára. Ettől azt re­méljük, hogy az emberek jobban megismerik és meg­értik egymást — mondotta. Kérdésekre válaszolva Franz Vranitzky szólt arról, hogy a kisebb európai államok rendezett és stabil kétolda­lú kapcsolataik révén már önmagában is hozzájárulhat­nák a nemzetközi légkör ja­vulásához. Példaként emlí­tette az európai atomfegyver­mentes elképzeléseket, mi­ként fogalmazott: „A leg­közelebbi ilyen övezet ma­ga az Osztrák Köztársaság”. Pozitívan értékelteWojcziech Jaruzelskinek az ilyen zó­nák létrehozására is irányu­ló tervét, ugyanakkor kifej­tette, hogy a hagyományos fegyverzetek is veszélyt je­lentenek a kontinens bizton­ságára. Grósz Károly ehhez kap­csolódva hangsúlyozta: — Ha a kis országok ri­degebb nemzetközi viszo­nyok közepette is részt vál­lalhattak az enyhülési folya­mat kibontakoztatásában, ak­kor most, a közeledés idő­szakában erre még nagyobb lehetőségük van. Mindenek­előtt azzal szolgálhatják e folyamatot, hogy hozzájárul­nak a gyanakvás légkörének eloszlatásához. Az MTI tudósítója arról érdeklődött, miként segíthe­tik az osztrák cégek a ma­gyar ipar műszaki megújí­tását. Az osztrák kancellár válaszában kifejtette, hogy a magyar illetékesek és az osztrák cégek között jelen­leg is élénk eszmecsere fo­lyik erről, s osztrák részről eközben tekintetbe veszik a magyar gazdaság korszerűsí­tési törekvéseit. Hozzáfűzte, hogy a kormányfői tárgya­lásokon is szó esett konk­rét közös tervekről, új koo­perációs elképzelésekről, a többi között a járműipar és a távközlés területén. Ter­mészetesen meg kell vizs­gálni e tervek finanszírozá­si lehetőségeit, de az oszt­rák fél határozott szándéka, hogy megállapodásra jusson magyar partnerével. Grósz Károly a kancellár szavait kiegészítve tájékoz­tatást adott arról, hogy je­lenleg 18 magyar—osztrák közös vállalat működik, és 80 kooperációs szerződés van érvényben. Száznál több azoknak a témaköröknek a száma, amelyet most közö­sen vizsgálnak, és osztrák partnereink rendkívül nagy rugalmasságot és kezdemé­nyezőkészséget tanúsítanak az együttműködés érdekében. A sajtókonferenciát köve­tően a késő esti órákban el­utazott Budapestről az oszt­rák szövetségi kancellár. Franz Vranitzkyt katonai tiszteletadással, ünnepélye­sen búcsúztatták a magyar és osztrák zászlókkal fello­bogózott Keleti pályaudva­ron. Ott volt a búcsúztatá­son Marjai József miniszter­elnök-helyettes és felesége, Horn Gyula külügyminiszté. riumi államtitkár és Nagy János. Jelen volt Arthur Agstner. Grósz Károly és Franz Vranitzky a katonai tiszte­letadás színhelyén, a pálya­udvar érkezési oldala előtti térségen fogadta a díszszá­zad parancsnokának jelen­tését. Felcsendült az osztrák és a magyar Himnusz, majd a kancellár a magyar mi­niszterelnök társaságában el­lépett a díszszázad előtt. Ezt követően a vendége­ket a különvonathoz kísér­ték a vendéglátók, majd el­búcsúztak egymástól. Vége­zetül Grósz Károly köszönt el Franz Vranitzkytól és fe­leségétől, akinek vonata el­indult Bécs felé. Dél-Afrikáról - Amerikában Az Egyesült Államok nem hagyja el Dél-Afrikát és az amerikai vállalatok nem vo­nulnak ki onnan — jelen­tette ki George Shultz ame­rikai külügyminiszter New Yorkban amerikai üzletem­berek előtt. Shultz beszédében elis­merte. hogy Dél-Afrikában romlik a helyzet, fokozódott a fekete bőrű lakosság el­nyomása. terjed az erőszak, megerősítették a cenzúrát, kiéleződtek a gazdasági problémák és hiányzik a párbeszéd a fehér kisebbsé­get képviselő kormány és az afrikaiak között. A „ko­mor valóság” ellenére azon­ban Shultz szerint vannak reményt keltő mozzanatok, a „jóindulatnak vannak olyan tartalékai”, amelyek­kel megoldható a dél-afri­kai probléma. Belgium: magyar bunozo Az antwerpeni bíróság hét évre ítélt egy magyar bűnö­zőt — közli a belga hír- ügynökség. A tudósítás szerint a múlt év szeptemberében a 22 éves Dobnik János és három má­sik magyar állampolgár — akik jogellenesen tartózkod­tak külföldön — Brüsszel­ben kiraboltak egy bankfi­ókot és hárommillió bel­ga frankot zsákmányoltak. Néhány nappal később Dobnik és a 25 éves Diviki Dániel Antwerpenben egy kávéházban — mivel nem akarták őket beengedni — lövöldözni kezdett és egy vendéget súlyosan megse­besített. Utána fegyverrel kényszerítettek egy taxiso­főrt. hogy vidékre vigye őket. majd az igazoltató csendőrökkel kerültek .tűz­harcba. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára. Németh Károly, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Crósz Károly, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Csao Ce- jangnak, a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága megbízott főtitkárának, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökének és Li Hszien-niennek, a Kínai Népköztársaság elnökének' a Kínai Népköztársaság megalakulásának 38. évfor­dulója alkalmából. Az évforduló alkalmából Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke táviratban kö­szöntötte Peng Csent, a Kí­nai Népköztársaság Orszá- I gos Gyűlése Állandó Bizott­ságának elnökét. Ugyancsak táviratban köszöntötte part­nerszervezetét a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság. az Országos Béke­tanács, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa és a Magyar Vöröskereszt. Súlyos vonatszerencsétlenség történt Lengyelországban. A Poznan és Gdynia között közlekedő Baltyk expressz bele- rohant egy tehervonatba. Heten meghaltak, a sebesültek száma 40 (Telefotó: CAFF — MTI — KS) Kína nemzeti ünnepén Egymilliárdnál több em­ber számára ünnepnap ok­tóber elseje. 1949-ben ezen a napon kiáltották ki a Kí­nai Népköztársaságot, s ez az esemény egy hosszú és sok áldozatot követelő küz­delmet tetőzött be. A japán hódítók, majd a belső re­akció és az imperialista erők elleni győzelemben nem kis szerepet játszott a Szovjet­unió, és később a többi szo­cialista ország is. A világtörténelmi esemény után nagy lendülettel indult meg a fejlődés, a múltbeli félgyarmati örökség felszá­molása. Rövid idő alatt szá­mos szép sikert értek el. ám az eredményeket fékez­te, sőt visszavetette az öt­venes évek végén jelentkező ideológiai torzulás, a való­ságtól való elrugaszkodás. Azokban az évtizedekben a Kínáról szóló jelentések, kommentárok, vissza-vissza- térő fogalmai voltak a „nagy ugrás”, a „kulturális forra­dalom”. Az akkor elkövetett hibák komoly problémákat és károkat okoztak az or­szágnak is, de elvezettek Kína és Szovjetunió, illetve a többi szocialista ország viszonyának megromlásá­hoz is. A legutóbbi évtizedben is­mét egy nagy „ugrásról” be­szélhetünk, ám ezúttal pozi­tív előjelű és következmé­nyű folyamatról. Arról van szó ugyanis, hogy nagy energiával próbálták és pró­bálják — többé-kevésbé si­kerrel — eltávolítani a tor­zulások okozta maradványo­kat. E folyamat keretében, amelyet Kínában is reform­nak neveznek — megújult a gazdaság számos területe. Először a mezőgazdaságnál kezdték a változtatásokat, amelyek aztán kiterjedtek a városokra, á pénzügyekre, a tervezési mechanizmusok­ra is. Az 1978-ban meghir­detett reformpolitika ered­ményei önmagukért szólnak. Ez idő alatt a nemzeti ter­melés megkétszereződött, a falusi lakosság egy főre ju­tó jövedelme megháromszo­rozódott (de a munkások és alkalmazottak is a korábbi­nak több mint a kétszeresét keresik). Noha a föld meg­művelt területének csupán öt százalékával rendelkezik Kína. sikerült megoldani a milliárdos lakosság élelme­zésének és ruházkodásának problémáját. Az országban a gazdasági reform folytatásához és to­vábbfejlesztéséhez szüksé­gesnek tartják a politikai mechanizmus reformját is. Ennek módozatairól^ és még számos, a reformpolitikát érintő kérdés tisztázásáról is feltehetően szó lesz a Kínai Kommunista Párt közelgő, XIII. kongresszusán, ame­lyet ez év október 25-re tűz­tek ki. Kína külpolitikájában is egyre több olyan nézet vá­lik uralkodóvá, amely meg­egyezik a szocialista orszá­gok álláspontjával, vagy na­gyon közel áll hozzá, bár tagadhatatlan, hogy néhány fontos regionális konfliktust meg másképpen ítélnek meg Pekingben, mint Budapesten. Ez azonban nem akadályoz­za azt, hogy Kína és a szo­cialista országok között helyreálljon a korábbi párt­ós államközi együttműkö­dés. Kölcsönös érdekünk a tapasztalatcsere, a gazdasági életben mutatkozó folyama­tok tanulmányozása. Ez irányban fejlődnek hazánk és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai is. E téren ki­emelkedően fontos volt az idei év: nyáron hazánkat is felkereste Csao Ce-jang, a KKP ügyvezető főtitkára, kormányfő, aki iKínába szóló meghívást adott át a ma­gyar párt és . kormány veze­tőinek. Az évfordulón tisztelettel köszöntjük a kínai népet. r~C Külpolitikai kommentárunk —| Hazánk szava METEOROLÓGIAI ÉRTELEMBEN — kinek-ki- , nek szerencséjétől függően — hozhatott tikkasztó kánikulát és özönvízszerű esőket egyaránt az idei nyár. Politikailag azonban — e téren már egybe­hangzó a hírmagyarázók véleménye — kivételesnek bizonyultak az elmúlt vakációs hónapok: szinte nyo­ma sem volt a korábbi években megszokott nyár vé­gi diplomáciai uborkaszezonnak. A legutóbbi hetek­ben pedig egyértelműen magasabb sebességfokozat­ra kapcsolt a nemzetközi diplomácia gépezete. Az ENSZ-közgyűlés, a biztatóan alakuló szovjet—ame­rikai párbeszéd, a bécsi megbeszélések felújítása csupán néhány kiragadott példa ebből az összkép­ből, amelyből — mérete, adottságai révén természe­tesen szerényebb mértékben — hazánk is igyekszik kivenni részét. Ugyanerre a törekvésre, tartós aktivitásra volt példa hazánk külügyminiszterének felszólalása az ENSZ-közgyűlés mostani ülésszakán. A New York-i üvegpalotát hazánk mindig fontos fórumnak tartot­ta, olyan keretnek, amely lehetőséget kínál a két- és többoldalú kontaktusteremtésre, az álláspontok nyílt hirdetésére, és a háttérben folytatandó „dip­lomáciai aprómunkára” egyaránt. Várkonyi Péter megállapításai a leszerelési kérdésekről, a világgaz­dasági és más globális problémákról, a regionális válsággócok felszámolásának szükségességéről ismét alátámasztották a magyar külpolitika elvi megala­pozottságát, hazánk készségét arra. hogy tevékeny, konstruktív szerepet vállaljon a nemzetközi ügyek­ben. ILLÚZIÓKAT hyilvánvalóan nem táplálhatunk, tudjuk, hogy a béke megőrzésének, a fegyverkezési hajsza megállításának feladata elsősorban a nagy­hatalmakra vár. Mégis — mutatott rá külügymi­niszterünk — minden országnak, függetlenül nagy­ságától. lehetőségei szerint mindent meg kell tennie a nemzetközi feszültség enyhítésére, a nemzetek kö­zötti együttműködés előmozdítására. Ezért különö­sen lényeges, hogyan hallatszik hazánk szava, ho­gyan használjuk ki a különböző találkozókat, tár­gyalási csatornákat. Szegő Gábor Gyorslísta Nyereményjegyzék az . 1987. szeptember 29-én megtartott szeptember havi jutalomsorso­lásról. melyen a 39. heti szelvé­nyek és a szeptember havi elő­fizetéses szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az aláb­bi rövidítéseket használtuk: A) vásárlási utalvány (3000 Ft) ; B) kesztelyi társasüdülő; C) Zasta- va 55 GTL tip. személygépkocsi­ra szóló utalvány; D) Lada 1200 S tip. személygépkocsira szóló utalvány; E) Saba színes tv; F) Atari computer színes tv-vel; G) Grundig videomagnó; H) Polski Fiat 126 E tip. személygépkocsi­ra szóló utalvány; I) Canon fényképezőgép: J) Hilti fúrógép: K) Jawa segémotor-kerékpár; L) Hitachi music center; M) TS 5326 tip. színes tv; N) Sony lé- zerlemzejátszó; O) Dual lézer­lemezjátszó: P) hang-fény utal­vány (50 000 Ft); Q) szerencse­utalvány (40 000 Ft) ; R) Otthon lakberendezési utalvány (30 000 Ft) ; S) iparcikkutalvány (25 000 Ft); T) vásárlási utalvány (20 000 Ft); U) Siemens rádiómagnó; V) vá­sárlási utalvány (10 000 Ft) : W) vásárlási utalvány (9000 Ft) ; X) vásárlási utalvány (7000 Ft) ; Y) vásárlási utalvány (4000 Ft). A nyertes szelvényeket 1987. október 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sporfoga- dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875 Budapest. V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A HI­VATALOS NYEREMÉNYJEGY­ZÉK 1987. október 7-től megte­kinthető a totó-lottó kirendelt­ségekben és az OTP-fiókokban. 5 509 745 O 78 i M3 784 Y 78 209 198 O 78 313 670 Z 78 474 731 P 5 514 098 U 78 048 137 X 78 213 551 U 78 318 023 Y 78 513 908 T 5 ■527 157 U 78 061 196 Q 78 217 904 u 78 322 376 Z 78 518 261 V 5 531 510 X 78 074 255 S 78 222 257 w 78 326 729 Z 78 522 614 W 5 539 863 X 78 087 314 V 78 230 963 X 78 331 082 Z 78 526 967 Y 5 540 216 R 78 096 020 W 78 225 316 p 78 335 435 z 78 531 320 Q 5 544 569 S 78 100 373 Y 78 248 375 T 78 344 141 z 78 535 673 T 5 548 922 V 78 109 079 Z 78 252 728 V 78 348 494 z 78 540 026 Y 5 553 275 W 78 117 785 Z 78 257 081 W 78 352 847 z 78 548 732 \V 5 557 628 X 78 122 138 Z 78 261 434 z 78 361 55 3 z 78 557 438 D 5 561 981 Q 78 130 844 Z 78 265 787 z 78 365 9C6 z 78 561 791 P 5 556 334 T 78 135 197 N 78 270 140 z 78 374 612 z 78 566 144 T 5 510 687 V 78 143 903 P 78 274 493 z 78 378 965 z 78 574 850 V 5 579 393 W 78 148 256 U 78 278 846 z 78 383 318 X 78 579 203 W 5 583 746 O 78 152 609 U 78 283 199 Y 78 396 377 X 78 587 909 N 5 588 099 O 78 161 315 w 78 287 552 Z 78 431 201 z 78 592 262 O 5 592 452 U 78 165 668 X 78 291 9C5 Z 78 439 907 Q 78 596 615 U 78 000 254 X 78 170 021 Y 78 296 258 Y 78 448 613 T 83 267 384 Y 78 78 008 017 960 666 Y Y 78 78 183 187 080 433 Y Z 78 300 611 Y 78 452 966 V 83 271 737 Z 78 035 078 X 78 196 139 Z 78 304 964 Z 78 457 319 w 83 276 090 R 78 039 431 X 78 204 845 N 78 309 317 Z 78 466 025 G 82 280 443 S KISPESTI TEXTILGYÁR FELVESZ 17. életévüket betöltött lányokat és rövid betanulási idővel kiképezi fonó, nyújtó vagy kártoló gépkezelőnek. Betanulási idő 2—3 hónap. Betanulóbér: 3500,— Ft. Betanulás utáni kereseti lehetőség: 17—18 éves korig két műszakban történő foglalkoztatással 3800—5000,— Ft. 18 éven felül három műszakban történő foglalkoztatással 4500—6500,— Ft. Az elhelyezés vállalati bérleményekben történik havi 300,— Ft térítés mellett. Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen Bp. XVIII. kér. Fáy u. 2. Telefon: 575-555/107-es m.

Next

/
Oldalképek
Tartalom